Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-08 / 23. szám

8 DÉLMAQYARORSZÁQ 1912. szeptember 8. HÍREK Szegedi kis veisek. * ŐSZI HANGULAT. Ezzel a címmel Legközelebb, Ha több időm lesz Egy nagyon kedves kis verset fogok irni. Addig is nagyon kérem Tisztelj olyasóimat, Hbgy" méllóztaSsárlak türelemmel lenni És tartsanak meg további Jóindulatukban. i Szívességeket előre is köszönve, Maradtam mély tisztelettel A Déimagyarország olvasóközönségének Készséges'-hive és alázatos szolgája: LOVACSKA. Kalmár Józseffel, a szegedi rikkancskirálylal és költővel, zeneszerzővel és színésszel talál­koztam tegnap este — óh olvasó nézd el ezt : a szliíházban. Jóska nagyon szomo­rúan nézétt ki, elmarádhatatlan sport-jának füstje fáradtan kavargott a kís, ötperces életállomásnak, a cigarettakapunak bolthaj­tása alól. Nagyon rossz igy, egyedül füstölve, társtalanul látni valakit, megszólítottam Jóskát ödaszólúa fel-fel sziporkázó cigaret­tám bűze mögül. — Nos, mi a baj ? — Báj"," az nincs. Csak épen elvisznek vagy négy évre katóhának, még pedig a haditengerészethez. — Biz ez baj, ejnye, ejnye, mondom és megpróbálom ezzel a részvétnyilatko­zattal éfíntéini az egész ügyet, már men­nék'is bfe. - ' Jóska megállít : — Mondja mester — szerkesztő ur­nák mégsem mer szólítani, inkább igy, a ká'véhári ránglisfá sorbán hátúiról máso­dik névén rievéz cini egyek én a tenge­részekkel Tuniszba is? — Lehetséges, Kalmár mester, de mi­ért kérdi maga ezt ? Nagyon jór lenne valahová messze menni, meglátni azokat a helyeket, ahol már jártam Némó kapitánnyal, amit már láttam egyszer. Ha lehet meglépek egy kicsinyt a hajóról, beállok arabnak, vesznek egy bojtos szép vörös szinü fezt és égy rtargíleht. Ott ol­csóbb biztosan, mint az itteni baZárba. — Egyáltalán menni nagyon jó, különös dol­gokat lehet látni, az embernek, nem kell rossz viccéket csinálni a télvíz idején sze­relmi'" bánatban öngyilkossá lett verebekről, hogy eladjá az újságját. Kaland, ez kell nékem. Csak egyet sajnálok: az asszonyt. Itten befejezte az előadását Jóska és belejtetf'a földszintre. Éri pedig' 'e^y kicsinyt megnéztem, amit mondott. Hogyan, hát már nem a huszár csákó és a kék dolmány, meg a lányok simogató, csodáló tekintete az az arkánüm, ami vígra torzítja a három év­re börtönbe csukott szájat, hát már nincs meg sénfnii abból, amit regrutának ne­veznek ? Ugy látszik, a dolgok megváltoznak, Ferenc Jóska már nem áll ki a kapuba, hogy fogadja az eléje hordott dobogó sziveket. B-y. — A trónörökös Bécsben,. Bécsből je­lentik : Ferenc Ferdinánd király herceg és neje ma reggel Zalcburgból Bécsbe érkezett. Ugyan­azzal a vonattal, melyen a hercegi pár utazott, Bethmaen-Hollwea birodalmi kancellár is Bécsbe érkezett. A birodalmi kancellárt a herceg és Zsófia hercegasszony szívesen üdvözölte és vele beszélgetésbe bocsátkozott. A birodalmi kancellár azután folytatta útját Buklauba. — Személy hir. Zomborból jelentik: Voj­nits István báró v. b. t. t., az országos mun­kapárt alelnöke, több napi tartózkodásra ide érkezett. — Vasárnapi előadások. A Társadalom­tudományi Társaság igen érdekes programmal kezdi meg Szegeden az őszi szezont. Magyar­ország közállapotairól népszerű előadó ciklust rendeznek, amelyeknek során kiváló irók és szociológusok értékes fejtegetéseit fogjuk hallani az aktuális magyar problémákról. Biró Lajos, Jászai Oszkár, Fáber Oszkár, Kunfi Zsigmond, Szende Pál s még többen Ígérték meg, hogy előadást fognak tartani. A iklus szeptemberben megkezdődik. Üdvös ujitás lesz, hogy az elő­adásokat vasárnap déiutánonkint rendezik s igy a közönség szélesebb rétegeinek az érdeklődése is megnyerhető. Mindezt már az uj vezetőség készíti elő s a legközelebb tartandó közgyűlés elé már teljes munkaprogramot visz. — Jogász lett a kis főherceg. József főherceg nyári lartózkodási helyéről, Kistapol­csányról ma kedves és érdekes táviratot kapott a budapesti egyetem jogi karának dékáni hiva­tala. A fenséges ur udvartatása közli a táv­iratban, hogy: a fiatal József főherceg szeptem­ber tizedikén, kedden délelőtt megjelenik az egyetemen és mint rendes hallgató beiratkozik az egyetemen, ahol nem egészen megszokott dolog, hogy egy aktiv főherceg lépjen a hall­gatók sorába és a nép egyszerű gyermeké­vel egy padban hallgassa nap-nap után az előadásokat. Pedig ez igy lesz, mert a fiatal fenség juniusban jelesen érett lett az I. kerü­leti állami főgimnáziumban és atyjának szigorú óhajtása, hogy az egyetemen is pontosságával és szorgalmával küzdje föl magát az elsők közé. Szép vonás és valóban stiíszerü, "hogy az uralkodó család magyar­országi reprezentánsa jogásznak nevelteti a fiát. Istenem, jogász nemzet vagyunk és ha ez nekünk, egyszerű polgároknak egy kicsit baj is, jó! esik látni, hogy a főherceg milyen szépen hozzásimul az ősi hagyo­mányokhoz. — A t. Házból. Az a készülődés, mely a parlamenti élet küszöbén álló megnyílását várja s amely minden oldalon teljes erővel és érdeklődéssel folyik, a t. Házban jóformán már befejezést nyert. Itt a nyári pihenést ala­posan kihasználták. A rendes nagy szüneti renoválás, takarítás úgyszólván egész nyáron át folyt s ezenkívül a tanácskozó terem külső képe is alapos és okos változtatáson ment át: jó félméterrel mélyítették az elnöki emelvényt. A régi magasságú emelvénynek sok hátránya volt, melyek közül a legkirivóbbnak bizonyult, hogy helyéről az elnök nem volt képes a ter­met áttekinteni. Az elnöki emelvény előtt és attól két oldalt kaszinózhatott, lármázhatott aki akart, az elnök szemei előtt teljesen eltakarta a ma­gasságba nyúló emelvény. Azonkivül valahány­szor az elnök valamit enunciált, ha a legkisebb zaj is volt, a gyorsirók képtelenek voltak meg­érteni és stenografálni az elnök szavát: hátat fordítottak a t. Háznak, ágaskodtak, tölcsért formáltak a füleik mögé s még igy is a leg­többször csak nagyon fogyatékosan tudták visszaadni az elnök kijelentéseit. Ezen bajokon alaposan segítettek: a mélyített elnöki emel- | vényről ezentúl belátható a t. Ház minden j zuga s ezenkívül a gyorsirók is jóval köze- j lebbről, sokkal könnyebb szerrel tűzhetik ce- j ruzahegyre az elnök minden szavát. Az elnöki ; emelvény mélyítése folytán ugyanannyival mé- j lyiteni kellett a gyorsirók feljáróját is, ez a j változás azonban a teremből alig tűnik szembe, j Az ujitás, amelylyel ezen a héten teljesen el- ! készültek, artisztikusan illeszkedik bele a terem pazar harmóniájába. — Tífusz járvány nyolc halottal. Hódmezővásárhelyről jelentik: Veszedel­mes tífuszjárvány lépett fel néhány niap áta a városban. Eddig nyolcan haltak meg tífuszban és huszonegy ujabb meg­betegedés történt. A hatóság a főorvos­sal az élén mindent elkövet, hogy a ve­szedelmes ragály terjedését meggátolja, de ez még nem sikerült. A járvány fellé­pését valószínűleg néhány fertőzött vizű kut okozta. — Megszűnt építészeti irodák. Két építési irodával van az idén kevesebb Szege­den ; az egyik a szerencsétlen Magyar Edéé, a másik Raichl J. Ferenc müépitészé, aki Új­vidékre költözött. — Épít a D. M. K, E. A Délmagyaror­országi Magyar Közművelődési Egyesület most Debrecenben épittet internátust. A terveket Szi­vessy Tibor budapesti műépítész készítette A munkálatok kivitelére vonatkozó minap lejárt versenytárgyaláson harminckét ajánlat érkezett be. Az összmunkákra ketten tettek ajánlatott: Fótis Vilmos 267,786 K és Fejér Lajos és Ritier Ignác 380,628 K. — A szobor-bizottság. A szegedi Rákóczi szobor-bizottság szeptember 9-én, hétfőn dél­után 5 órakor a városháza bizottsági termében ülést tart a szobor-bizottság: dr Jedlicska Béla elnök, Szmollény Nándor főtitkár, dr Becsey Károly társelnök. Tárgy: A szeptember 29-iki leleplezés programjának bemutatása s a szük­séges intézkedések megtétele. — K. Lippich Elek gyásza. Súlyos veszteség érte dr K Lippich Elek miniszteri tanácsost, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetőjét. Felesége : Sziklay Mar­git hosszas szenvedés után tegnap reggel a fővárosban elhunyt. A nemesszivü, áldottlelkü asszonyt a férjén kivül gyászolja leánya, Leóna dr Huszka Jenő kultuszminiszteri titkárnak, az ismert zeneszerzőnek és operettirónak felesége, továbbá fia: K. Lippich Dénes, a tehetséges fiatal iró. Temetése szombaton délután négy órakor volt a kerepesi temető halottasházából. — Honvédtüzérség és központi hon­védségi laktanya Szegeden. Megírtuk már, hogy az uj véderőtörvény rendelkezése értel­mében honvédtüzérséget kap Szeged is. A honvédelmi miniszter ma érkezett leiratával el­rendelte, hogy a várossal a tüzérség idehelye­zésére vonatkozólag megindítsák a hivatalos tárgyalást. A miniszter elfogadja a városnak azt az ajánlatát, amely szerint a honvédtüzér­ség kaszárnyája számára hajlandó területet át­engedni s az építkezéshez anyagi áldozatot hozni. A miniszter 16—20 holdnyi területet kér, ezenkivül tárgyalni fog a szükséges gyakorló­és lövőtér átengedése iránt. Szegedre egy hon­védlovagló-ütegosztályt is helyeznek. Az üteg­osztály idehelyezése, a kaszárnya és a gyakorló­tér átengedése tárgyában kéri a miniszter a törvényhatóságot, hogy hívjon össze törvény által előirt, katonai és polgári kiküldöttekből álló bizoltságot, „az általános építési tervezet szerkesztésére hivatott vegyes-bizottságot". Ok­tóber első napjaiban jön le a vegyes-bizott­ság és tárgyalni fognak a Petőfi Sándor sugár­ut végén honvédgyalogezred számára eme­lendő laktanya ügyében is, ahol a város nyolc holdat engedett át e célra. Ide fogják ki­helyezni a városból az összes honvédséget. — Szabadgondolat. A magyar szabad­gondolkodók havi folyóiratának most meg-, jelent száma vezető helyén a nők választó­jogáról (hoz cikket Fazekas Sándortól s eb­ben állást foglal a női választójog-tervezett formájával szemben. Közli Scante Arrliem­usnak a stockholmi egyetem kiváló profesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom