Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-08 / 23. szám
6 rlik színház kérdésében olyan álláspontra helyezkedett, hogy .a színház üzleti vállalkozás lévén s tekintve, liogy a városnak már egy színháza van, ezért célszerűtlen volna egy második szi nházat is létesítenie, mert ezzel a város saját miagának csinálna konkurrenciát. Már pedig ha a színház üzleti • vállalkozás, ugy igenis kötelessége a város tanácsának lehetővé tenni, hogy a színházi monopólium megszüntetésével alkalom adassék a .színigazgatónak, hogy Írásban adott művészi becsvágyát meg is valósíthassa, mert a hol egyedáruság van, ott kénytelen a fogyasztó az egyedáruság termékeit fogyasztani s ínég ha a monopólium megszüntetésével a szabad verseny lépne előtérbe, ugy a konkurrensek iparkodni fognának „e nagyra hivatott város művészet szerető közönségének ez irányú igényeit teljesen kielégíteni. Ép ezért, amikor egyrészt a legnagyobb mértékben helytelenítjük a város tanácsáénak a második színház kérdésében elfoglalt álláspontját, ép oly jogos kritikát kivárniuk gyakorolni abbeli belügyminiszteri rendelkezés felett, amely a .színházi helyárak felemelését megengedi. Ezt a rendeletet ugyanis vérehajtani lehetetlen, mert az elmúlt színházi évadra visszaható hatályt tulajdonit neki azon rendelkezéssel, liogy a színigazgatónak a felemelt helyárakaí az 1911. színházi idénytől állapítja meg; azt pedig merő képtelenség megállapítani, bogy az elmúlt színházi évadban ki és hányszor volt a színházban és ennél még nagyobb abszurdum volna, hogy minden egyes egyéntől ez alapon a színigazgató a helyár különbözetet beszedje, azonlban a legkomikusabb a szinigazgatónak abbeli, a szinügyi bizottság ál tal kívánt ós ennek következtében Írásban is adott ama nyilatkozata, liogy a belügyminiszteri rendelet visszaható hatályát nem fogja érvényesíteni. S minthogy pedig az érintett belügyminiszteri rendelet végrehajtásában jogi lehetetlenséget tartalmaz, ezért az feltétlenül megváltoztatandó. Nem szolgálhat a színigazgató mentségéül az az általa számokkal illusztrált körülmény, hogy a kiadásaiban beállott többletet ezen az uton kívánja behozni, annál kevéslbbé, mert ez a számbeli különbözet nem jelenti azt, hogy ezt az összeget a színigazgató üzletére esetleg ráfizetné, hanem ennek legfeljebb az az értelme, liogy ennyivel kevesebbet fog talán a vállalata jövedelmezni. Ámde pályázatának beadásakor már előre tudta a szinigazgató, hogy művészi becsvágya minő tervek megvalósítására ösztönzi s igy a város közönsége érdekében nyíltan kellett volna fellépnie, mondván, bogy mindama terveket csak akkor valósithatja meg, ha a város tanácsa a helyárakat a kivánt mértékben felemelné. Miután pedig a szinigazgató a városi színházat az általa ismert körülmények és feltételek mellett és a helyárak felemlósére vonatkozó szándékának előzetes bejelentése nélkül vette bérbe, kötelessége teliát magát szigorúan pályázatához az ismert feltételekhez s a régi szokásokhoz tartania. Az elvtől eltekintve, akkor tartanánk ezeket .méltányosnak, most ,a színházi helyárak felemlését, ha a szinigazgató valóban beváltotta volna egytől-egyig mindamaz ígéreteket, amelyeknek megvalósítását pályázatában kilátásba helyezte, minthogy azonban ezzel teljesen adós maradt, ne kívánjon a közönségtől akkor nagyobb foka anyagi hozzájárulást, amikor ő az Ígértnél kevesebb művészetet produkál. Éppen ezért nem győzzük eléggé méltányolni W.immer Fülöpnek ós másoknak a színház iigye iránti állandó intenzív érdeklődését ós munkálkodását a második színház létesítésének propagálása körüli fáradozását és mindama törekvéseket, amelyekkel a város színházlátogató közönségének művészi es anyagi érdekeit megvédeni kívánják. Korniss Béla dr. DÉLMAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinhází műsor: VASÁRNAP este: A csókszanatórium, énekes bohózat. HÉTFŐN: A vasgyáros, szinmii. KEDDEN: Leányvásár, operett. SZERDÁN: Csókszanatórium, operett CSÜTÖRTÖKÖN: May érék, bohózat. (Bemutató.) PÉNTEKEN: Mayerék, bohózat. SZOMBATON: A kisdobos, operett. (Bemutató. VASÁRNAP: A kis dobos, operett. * Piktorok. (A Vígszínház szombati bemutalója.) A mindig modern, mindig eleven és érdekes Vígszínházban is kezdetüket vették a bemutatók. Színházi gourmandok épen ugy megtalálják ott, élvezetüket, mint a magasabb igényű, művészetet imádók. Fahidiék tudnak gondoskodni mindenről, ami a szinházi gyönyörűségek körébe esik. Szombat este Rivoire és Mirande francia szinházi szerzők „Piktorok" cimü vígjátékát mutatták be Salgó Ernő fordításában. Nenx uj a témájuk, de alakjaikat uj világításban vonultatják föl. Bebizonyítják, hogy a művészi zseni, amely nem tud stréberkedni, csak akkor kapja meg igaz elismerését, ha meghal. A hőse a darabnak egy ilyen festő, aki anyagiak miatt öngyilkos akar lenni. Megírja búcsúlevelét s eltávozik hazulról. Agnoszkálják egy idegen holttestben, pedig ő meg sem halt, csak halottnak hiszik. Ettől fogva himnuszokat zengnek művészetének. Képeiért a műkereskedők verekszenek s hihetetlen árakat adnak értük. Ő maga pedig végül, amikor egyesülhet a nővel, akit szeret, saját képeivel kereskedik. Eleitől végig érdekes, elmés, mulatságos vígjáték, amelynek komoly magvát lehetetlen föl nem ismerni. A főszereplők: a Góth-pár, Tanay és Haraszthy Hermin még érdekesebbé tudják tenni a darabot. A siker jegyében kezdődtek tehát az újdonságok a Vígszínházban is. * Reinhardt programja. Egész Németország szinházi világa figyeli, hogy mit hoz legközelebb Reinhardt, s igy érdeklődésre tarthat számot legközelebbi programjának első része, amely természetesen még változhatik és kibővülhet. A berlini Deutsches Theater premierrel fog megnyilni. Bemutatják egy uj német irónak Don Jüan cimü színmüvét, a főszerepekben Moissival és Wegenerrel. Ezután Maurice Maeterlinck „Kék madara" kerül sorra. Reinhardt személyes rendezése mellett. Tiltilla szerepében Lia Rosennel. A szezon első felében bemutatja Fulda Lajos „Tengeri rablók" cimü uj müvét is, mig számos estét foglalnak majd le az uj betanulások és szkenirozzák, igy januárban bemutatják Goethe Egmontját. A Kammerspielekben elsőnek Emil Gött uj müve kerül bemutatóra. A cime: „Mauesung." Utána Strindberg Halál tánca következik, majd pedig Thomas Mann Fiorenzája. E héten Reinhardt még egy harmadik helyen is játszani fog Berlinben és pedig a Potsdamerstrassen levő sportpalotában, melynek átalapitását ebből a célból már jó ideje meg is kezdték. Itt a szezont decemberben akarja megkezdeni és pedig „Julius Caesarral." * A szerb szinészet. Nagybecskerekröl jelentik: Földes Imre „Kuruzsló"-ját adta elő tegnap este a szerb színtársulat. A darab főszerepeit Szpaszity, Wasziljevicsné és Markovitsné játszották megértő és diszkrét tónussal, mig a többi szereplök is összevágó, gondos játékot nyújtottak. A várótermi epizód-szerepben Dobrinovics kacagtatta meg a közönséget csodás mimikájával és jóizü humorával. * A „Háború és béke" a színpadon. A moszkvai udvari szinházban most vasárnap, az egész cári család jelenlétében nevezetes előadás lesz aborodinói csata százéves emlék1912. szeptember 8. ünnepének befejezéseül. Tolstoj „Háború és béke" cimü világhírű regényét dramatizálta Danillcsenkó orosz drámaíró és ennek a darabnak "lesz holnap előadása. A dráma a Tolstoj-dialógusokat változatlanul viszi a színpadra, tizenöt képből áll és több száz szereplőt foglalkoztat. * A színház iroda jelentése. A Vasgyáros, Ohnet örökké érdekes szinmüve kerül hétfőn előadásra, Athenaist Gömöry Vilma, Clairet Harmat Irén, Susannet Gyöngyössy Teréz játsza. Bligny herceg szerepét Ungvári Kálmán vette át, mig a többi szerep a régi kézben marad. — Mayerék. Pénteken lesz a bemutatója Friedrich Friedmann nagysikerű operettjének a Mayerék-nek. Az operett Németországban nagy sikert ért el. Az egyik német színtársulat két teljes évig játszotta estéről estére, az első évben Berlinben, a másodikban Drezdában Az operett tele van kacagtató helyzetekkel, Heltai Mayer Móric terménykereskedő szerepében, Solymossy és Szatmáry két elszegényedett francia mágnás szerepében fogja megnevettetni a közönséget. Ungvárynak, Szűcs Irénnek, Gyöngyösy Teréznek és Pogánynak van még hálás szerepe a darabban. * Vendrei leánya. A jövő héten, szombaton Szomoty Dezső rendkivüli sikerű szinmtive, a Györgyike, drága gyermek kerül szinre a Vígszínházban. Ez az előadás érdekes fellépésre nyújt alkalmat. A legifjabb Mikár-leány szerepében, amit az eddigi előadásokon Lánczy Margit játszott, fel fog lépni Vendrey Vilma, a kedves Vilma és népszerű Vendreynek a leánya, akinek ez lesz az első fellépése a Vígszínház szinpadán. Valószinü, hogy nemsokára két Vendreyje lesz a Vígszínháznak: az apa és a leánya. Vendrey Vilma eddig az aradi színháznak volt a naivája. * Magyar színészek német filmen. A berlini Biográph-filmgyár mostanában egy rendkívül érdekes filmet bocsátott világgá, mely Körnernek, a hires német költőnek, életét és halálát mutatja be három felvonásban Szegeden már be is mutatta a nagyszerű darabot az Uránia színház. A filmet egész Németországban játszák s reánk, magyarokra, az az érdekessége, hogy a két főszerepét két fiatal magyar színész játssza: Fehér Rezső és Hajdú Árpád; utóbbi a volt Tkália társaságnál működött s különösen Ibsen és Hauptmann szerepekben aratott sikert, Dr Hajdú egyébként okleveles vegyészmérnök, jelenleg pedig Berlin egyik legkeresettebb moziszinésze. * A fekete kancellár. Szombaton este premier volt az Uránia mozgófényképszinházban, a vetítőgép a dán kinema művészet legszebbikét A fekete kancellár darabját vetítette a vászonra. A kitűnő darabot az előre megjósolt hatalmas siker kisérte, ha lehetett volna sok izgalmas részletet megújrázott volna a közönség. A darab szerepeit a koppenhágai udvari színház hírneves művészei játszák. Nemes művészetükkel nemcsak hogy bámulatba ejtik a közönséget, de minden pillanatra lekötik az érdeklődést, ugy, hogy a remekül megirt darab egyetlen mozzanata sem siklik el siker nélkül. A szereplők bravúros játékánál talán csak a felvételek művészi eszközlése nagyobb. A helyzet és fényhatások tudatos kihasználásával készült a fölvétel. Az egyes jeleneteket komoly művészi magaslatra emeli a clair-obscure teljes alkalmazása. Ezeken az erősségeken kivül, nagy erőssége a darabnak az, hogy egyik izgalmas jelenet a másikat követi. Á csodálatos és izgalmas jelenetek a reálizmus határán mozognak, ugy, hogy sohasem keltik a lehetetlenség érzékét. A darabnak óriási sikere volt, a közönség zsúfolásig megtöltötte a helyiséget. A Fekete kancellárt vasárnap adják utoljára az Uránia szinházban. * A bolti leány. A Vass mozgófényképszinházban szombaton este mutatták be A bolti leány cimü társadalmi drámát. A dráma főerőssége az, hogy tárgya az élet mélységeiből van merítve. Az iró jól kihasználta a hálás témát, a sikert elősegítette a bravúros