Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-08 / 23. szám

6 rlik színház kérdésében olyan álláspontra he­lyezkedett, hogy .a színház üzleti vállalkozás lévén s tekintve, liogy a városnak már egy színháza van, ezért célszerűtlen volna egy második szi nházat is létesítenie, mert ezzel a város saját miagának csinálna konkurren­ciát. Már pedig ha a színház üzleti • vállal­kozás, ugy igenis kötelessége a város taná­csának lehetővé tenni, hogy a színházi mo­nopólium megszüntetésével alkalom adassék a .színigazgatónak, hogy Írásban adott művé­szi becsvágyát meg is valósíthassa, mert a hol egyedáruság van, ott kénytelen a fo­gyasztó az egyedáruság termékeit fogyasz­tani s ínég ha a monopólium megszünteté­sével a szabad verseny lépne előtérbe, ugy a konkurrensek iparkodni fognának „e nagy­ra hivatott város művészet szerető közönsé­gének ez irányú igényeit teljesen kielégí­teni. Ép ezért, amikor egyrészt a legnagyobb mértékben helytelenítjük a város tanácsáé­nak a második színház kérdésében elfoglalt álláspontját, ép oly jogos kritikát kivárniuk gyakorolni abbeli belügyminiszteri rendelke­zés felett, amely a .színházi helyárak fel­emelését megengedi. Ezt a rendeletet ugyan­is vérehajtani lehetetlen, mert az elmúlt színházi évadra visszaható hatályt tulajdo­nit neki azon rendelkezéssel, liogy a szín­igazgatónak a felemelt helyárakaí az 1911. színházi idénytől állapítja meg; azt pedig merő képtelenség megállapítani, bogy az el­múlt színházi évadban ki és hányszor volt a színházban és ennél még nagyobb abszur­dum volna, hogy minden egyes egyéntől ez alapon a színigazgató a helyár különbözetet beszedje, azonlban a legkomikusabb a szin­igazgatónak abbeli, a szinügyi bizottság ál tal kívánt ós ennek következtében Írásban is adott ama nyilatkozata, liogy a belügymi­niszteri rendelet visszaható hatályát nem fogja érvényesíteni. S minthogy pedig az érintett belügyminiszteri rendelet végrehaj­tásában jogi lehetetlenséget tartalmaz, ezért az feltétlenül megváltoztatandó. Nem szolgálhat a színigazgató mentsé­géül az az általa számokkal illusztrált körül­mény, hogy a kiadásaiban beállott többletet ezen az uton kívánja behozni, annál kevéslb­bé, mert ez a számbeli különbözet nem je­lenti azt, hogy ezt az összeget a színigaz­gató üzletére esetleg ráfizetné, hanem ennek legfeljebb az az értelme, liogy ennyivel ke­vesebbet fog talán a vállalata jövedelmezni. Ámde pályázatának beadásakor már előre tudta a szinigazgató, hogy művészi becsvá­gya minő tervek megvalósítására ösztönzi s igy a város közönsége érdekében nyíltan kellett volna fellépnie, mondván, bogy mind­ama terveket csak akkor valósithatja meg, ha a város tanácsa a helyárakat a kivánt mértékben felemelné. Miután pedig a szin­igazgató a városi színházat az általa ismert körülmények és feltételek mellett és a hely­árak felemlósére vonatkozó szándékának elő­zetes bejelentése nélkül vette bérbe, köteles­sége teliát magát szigorúan pályázatához az ismert feltételekhez s a régi szokásokhoz tar­tania. Az elvtől eltekintve, akkor tartanánk ezeket .méltányosnak, most ,a színházi hely­árak felemlését, ha a szinigazgató valóban beváltotta volna egytől-egyig mindamaz ígéreteket, amelyeknek megvalósítását pá­lyázatában kilátásba helyezte, minthogy azonban ezzel teljesen adós maradt, ne kí­vánjon a közönségtől akkor nagyobb foka anyagi hozzájárulást, amikor ő az Ígértnél kevesebb művészetet produkál. Éppen ezért nem győzzük eléggé méltá­nyolni W.immer Fülöpnek ós másoknak a színház iigye iránti állandó intenzív érdek­lődését ós munkálkodását a második színház létesítésének propagálása körüli fáradozását és mindama törekvéseket, amelyekkel a vá­ros színházlátogató közönségének művészi es anyagi érdekeit megvédeni kívánják. Korniss Béla dr. DÉLMAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinhází műsor: VASÁRNAP este: A csókszanatórium, énekes bohózat. HÉTFŐN: A vasgyáros, szinmii. KEDDEN: Leányvásár, operett. SZERDÁN: Csókszanatórium, operett CSÜTÖRTÖKÖN: May érék, bohózat. (Bemutató.) PÉNTEKEN: Mayerék, bohózat. SZOMBATON: A kisdobos, operett. (Be­mutató. VASÁRNAP: A kis dobos, operett. * Piktorok. (A Vígszínház szombati bemu­talója.) A mindig modern, mindig eleven és érdekes Vígszínházban is kezdetüket vették a bemutatók. Színházi gourmandok épen ugy megtalálják ott, élvezetüket, mint a magasabb igényű, művészetet imádók. Fahidiék tudnak gondoskodni mindenről, ami a szinházi gyö­nyörűségek körébe esik. Szombat este Rivoire és Mirande francia szinházi szerzők „Piktorok" cimü vígjátékát mutatták be Salgó Ernő for­dításában. Nenx uj a témájuk, de alakjaikat uj világításban vonultatják föl. Bebizonyítják, hogy a művészi zseni, amely nem tud stré­berkedni, csak akkor kapja meg igaz elisme­rését, ha meghal. A hőse a darabnak egy ilyen festő, aki anyagiak miatt öngyilkos akar lenni. Megírja búcsúlevelét s eltávozik hazul­ról. Agnoszkálják egy idegen holttestben, pe­dig ő meg sem halt, csak halottnak hiszik. Ettől fogva himnuszokat zengnek művésze­tének. Képeiért a műkereskedők verekszenek s hihetetlen árakat adnak értük. Ő maga pe­dig végül, amikor egyesülhet a nővel, akit szeret, saját képeivel kereskedik. Eleitől végig érdekes, elmés, mulatságos vígjáték, amely­nek komoly magvát lehetetlen föl nem is­merni. A főszereplők: a Góth-pár, Tanay és Haraszthy Hermin még érdekesebbé tudják tenni a darabot. A siker jegyében kezdődtek tehát az újdonságok a Vígszínházban is. * Reinhardt programja. Egész Német­ország szinházi világa figyeli, hogy mit hoz legközelebb Reinhardt, s igy érdeklődésre tarthat számot legközelebbi programjának első része, amely természetesen még változ­hatik és kibővülhet. A berlini Deutsches Theater premierrel fog megnyilni. Bemutatják egy uj német irónak Don Jüan cimü szín­müvét, a főszerepekben Moissival és Wege­nerrel. Ezután Maurice Maeterlinck „Kék ma­dara" kerül sorra. Reinhardt személyes ren­dezése mellett. Tiltilla szerepében Lia Rosen­nel. A szezon első felében bemutatja Fulda Lajos „Tengeri rablók" cimü uj müvét is, mig számos estét foglalnak majd le az uj be­tanulások és szkenirozzák, igy januárban be­mutatják Goethe Egmontját. A Kammerspie­lekben elsőnek Emil Gött uj müve kerül be­mutatóra. A cime: „Mauesung." Utána Strind­berg Halál tánca következik, majd pedig Tho­mas Mann Fiorenzája. E héten Reinhardt még egy harmadik helyen is játszani fog Berlinben és pedig a Potsdamerstrassen levő sportpalotában, melynek átalapitását ebből a célból már jó ideje meg is kezdték. Itt a sze­zont decemberben akarja megkezdeni és pedig „Julius Caesarral." * A szerb szinészet. Nagybecskerekröl jelentik: Földes Imre „Kuruzsló"-ját adta elő tegnap este a szerb színtársulat. A darab fő­szerepeit Szpaszity, Wasziljevicsné és Marko­vitsné játszották megértő és diszkrét tónussal, mig a többi szereplök is összevágó, gondos játékot nyújtottak. A várótermi epizód-szerep­ben Dobrinovics kacagtatta meg a közönséget csodás mimikájával és jóizü humorával. * A „Háború és béke" a színpadon. A moszkvai udvari szinházban most vasárnap, az egész cári család jelenlétében nevezetes előadás lesz aborodinói csata százéves emlék­1912. szeptember 8. ünnepének befejezéseül. Tolstoj „Háború és béke" cimü világhírű regényét dramatizálta Danillcsenkó orosz drámaíró és ennek a da­rabnak "lesz holnap előadása. A dráma a Tolstoj-dialógusokat változatlanul viszi a szín­padra, tizenöt képből áll és több száz sze­replőt foglalkoztat. * A színház iroda jelentése. A Vas­gyáros, Ohnet örökké érdekes szinmüve kerül hétfőn előadásra, Athenaist Gömöry Vilma, Clairet Harmat Irén, Susannet Gyöngyössy Te­réz játsza. Bligny herceg szerepét Ungvári Kálmán vette át, mig a többi szerep a régi kézben marad. — Mayerék. Pénteken lesz a bemutatója Friedrich Friedmann nagysikerű operettjének a Mayerék-nek. Az operett Német­országban nagy sikert ért el. Az egyik német színtársulat két teljes évig játszotta estéről estére, az első évben Berlinben, a másodikban Drezdában Az operett tele van kacagtató hely­zetekkel, Heltai Mayer Móric terménykereskedő szerepében, Solymossy és Szatmáry két elsze­gényedett francia mágnás szerepében fogja megnevettetni a közönséget. Ungvárynak, Szűcs Irénnek, Gyöngyösy Teréznek és Pogánynak van még hálás szerepe a darabban. * Vendrei leánya. A jövő héten, szom­baton Szomoty Dezső rendkivüli sikerű szin­mtive, a Györgyike, drága gyermek kerül szinre a Vígszínházban. Ez az előadás érdekes fellé­pésre nyújt alkalmat. A legifjabb Mikár-leány szerepében, amit az eddigi előadásokon Lánczy Margit játszott, fel fog lépni Vendrey Vilma, a kedves Vilma és népszerű Vendreynek a leánya, akinek ez lesz az első fellépése a Víg­színház szinpadán. Valószinü, hogy nemsokára két Vendreyje lesz a Vígszínháznak: az apa és a leánya. Vendrey Vilma eddig az aradi szín­háznak volt a naivája. * Magyar színészek német filmen. A berlini Biográph-filmgyár mostanában egy rendkívül érdekes filmet bocsátott világgá, mely Körnernek, a hires német költőnek, életét és halálát mutatja be három felvonás­ban Szegeden már be is mutatta a nagy­szerű darabot az Uránia színház. A filmet egész Németországban játszák s reánk, ma­gyarokra, az az érdekessége, hogy a két fő­szerepét két fiatal magyar színész játssza: Fehér Rezső és Hajdú Árpád; utóbbi a volt Tkália társaságnál működött s különösen Ib­sen és Hauptmann szerepekben aratott sikert, Dr Hajdú egyébként okleveles vegyészmérnök, jelenleg pedig Berlin egyik legkeresettebb moziszinésze. * A fekete kancellár. Szombaton este premier volt az Uránia mozgófényképszinház­ban, a vetítőgép a dán kinema művészet leg­szebbikét A fekete kancellár darabját vetítette a vászonra. A kitűnő darabot az előre meg­jósolt hatalmas siker kisérte, ha lehetett volna sok izgalmas részletet megújrázott volna a közönség. A darab szerepeit a koppenhágai udvari színház hírneves művészei játszák. Nemes művészetükkel nemcsak hogy bámu­latba ejtik a közönséget, de minden pilla­natra lekötik az érdeklődést, ugy, hogy a remekül megirt darab egyetlen mozzanata sem siklik el siker nélkül. A szereplők bravúros játékánál talán csak a felvételek művészi eszközlése nagyobb. A helyzet és fényhatá­sok tudatos kihasználásával készült a fölvétel. Az egyes jeleneteket komoly művészi magas­latra emeli a clair-obscure teljes alkalmazása. Ezeken az erősségeken kivül, nagy erőssége a darabnak az, hogy egyik izgalmas jelenet a másikat követi. Á csodálatos és izgalmas jelenetek a reálizmus határán mozognak, ugy, hogy sohasem keltik a lehetetlenség érzékét. A darabnak óriási sikere volt, a közönség zsúfolásig megtöltötte a helyiséget. A Fekete kancellárt vasárnap adják utoljára az Uránia szinházban. * A bolti leány. A Vass mozgófénykép­szinházban szombaton este mutatták be A bolti leány cimü társadalmi drámát. A dráma főerőssége az, hogy tárgya az élet mélysé­geiből van merítve. Az iró jól kihasználta a hálás témát, a sikert elősegítette a bravúros

Next

/
Oldalképek
Tartalom