Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-07 / 22. szám

1912 szeptember 5. DÉLMAGYARORSZÁG 6 — Az automobil csapatnak milyen szerep jut a királygyakorlatokon ? — A hadvezetőséghez vagyunk beosztve, a főherceg mellé. A főherceghez rendszerint magyar tiszteket rendelnek szolgálattételre, ami igen boszantja az osztrák tiszteket. — Milyen egyenruhája van az önkéntes automobil hadcsapatnak ? — Most kaptunk uj egyenruhát, kékes­szürkét, csukaszürke felöltővel. Az egyenruhát a honvédség aranyzsinórja disziti. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Dr. Oszkár szerepében Pogány Béla nyúj­tott élvezetes alakitást és jó figurákat mutattak Szatmáry Árpád, Thorma Zsiga és Virágháty Lajos is. Külön megemlítést érdemel Heltai Jenő, aki egy őrült költőt játszott komoly művészet­tel, villámzó balonnal drámai komolyság és operett kumikum között. Oláh Gyula, Antal Erzsi és Szűcs Irén játszottak még elégedett­ségetkeltő ügyességgel. Jó volt a zenekar és — a jelenéseit leszámítva — a rendezés is. Az első bemutatásra megtelt a szinház figyelmes és hálás közönséggel. A színészek rendszerint oly savanyu kedvét talán ez a kö­rülmény villanyozta aranyossá ? hivatkozik — most azt követeli, hogy békésen intézzék el az eltávozott szinész ügyében az i utód kérdését és az — reméljük — sikerül is. Elvégre van még Magyarországon szinész és nem csepülheti le senki a szinészanyagot azzal, hogy egy ember helye pótolhatatlan. * Elmaradó szinészfelvételi vizsgák. Az Országos Szinészegyesüiet tanácsának a legutóbbi határozata értelmében a szeptem­beri szinészfelvételi vizsgákat az idén nem fogják megtartani. Ezzel szemben a tanács utasította az elnökséget arra, bogy a jelent­kező tehetséges férfialk és nőknek ideiglenes minős gii működési engedélyt adjon a leg­közelebbi felvételi vizsga idejéig. A központi irodába eddig benyújtott ilyen kérvények tehát semmisnek tekintetnek. Az elnökség a működési engedélyt csakis tehetséges je­lentkezőknek adja meg ,s csakis az esetben, ha beigazolják, (hogy az engedély elnyerése esetén rögtön szerződésbe mennek. * A kolozsvári Nemzeti Szinház pro­gramja. Kolozsvárról irják : Az itteni Nemzeti Szinház szeptember 7-ikén kezdi meg előadá­sait Herceg Ferenc Éva-boszorkányával, a premiérre idevárják a szerzőt is. Utána Aiszki­losz-nak Perzsák cimü darabja kerül szinre A szinház legnagyobb eseménye azonban az Oresztéja-ti'úógxa lesz. Adni fognak továbbá Szofokiész-, Euripidész-, Arisztofanész- és Pia­utusz-darabokat. A színpad hü rekonstrukciója lesz az antik színpadnak. Az antik darabok előtt Csengery János tart előadást. Szinre kerül az Ember-tragédiája is éj berendezéssel s elő­adják Shakespeare, Moliére, Schiller, Ibsen néhány darabját. Lengyel Menyhért és Biró Lajos egy-egy uj darabot Ígértek Kolozsvárnak. A feledés porába emeltetett irodalmi kincsek közül fölelevenítik az Erdély uralmáról szóló iskolai drámát és a Bakhus cimü pálos-köz­játékot az utóbbihoz Seprödy János ir zenét. Előadják továbbá Wagner Richárd Bolygó hol­landi és Szmetana Eladott menyasszony cimü operáját. Lesz ezenfelül tizenkét ifjúsági előadás konféránsszal. * Fekete kancellár. A dán kinema művészet leg­szenzációsabb képe, a Fekete kancellár, melyet szom­baton és vasárnap mutatnak be Szegeden az Uránia mozgófényképszinházban. A darab alapmotívuma a sze­releni, mely azonban a reálizmus szálaival van átszőve, ugy, hogy a dráma hü képe az életnek, mely minden művészet forrása. A kitűnően megkonstruált darabban a koppenhágai udvari szinház művészei ragyogtatják csodás tehe'ségüket. A darab a világ nagyobb mozgó­fényképszinházaiban óriási és osztatlan sikert aratott, mert izgalmas és meglepő fordulatokban bővelkedik. Nemcsak a dráma megírása, de technikai kivitele is predesztinálja a darabot arra, hogy a közönség páratlan művészi élvezetben részesüljön. Nem tudja az ember, hogy a darab szellemes összeállítását vagy pedig cso­dálatos technikai kivitelét bámulja-e a remek képnek, mert mindkettő tökéletes. Az izgalmas mozidrámának szombaton lesz a premiérje és csak két napig marad műsoron. * A bolti leány. A Vass mozgófénykép színházban szombaton és vasárnap A bolti leány cimü társadalmi dráma kerül szinre. A dráma tárgya az élet mélységei­ből van merítve. Züllött ekzisztenciák és az éjjeli élet bőséges alkalmat nyújtott az írónak, hogy a darabot érdekessé és izgatóvá tegye. A szenzációs slágerdarabot csak két napig játszák a Vass moziban. * Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Színházi műsor: SZOMBATON: A csókszanatórium, éne­kes bohózat. VASÁRNAP este: A csókszanatórium, énekes bohózat. HÉTFŐN: A vasgyáros, szinmü. KEDDEN: Leányvásár, operett. SZERDÁN: Csókszanatórium, operett CSÜTÖRTÖKÖN: Mayer ék, bohózat. (Bemutató.) PÉNTEKEN: Mayer ék, bohózat. SZOMBATON: A kisdobos, operett. (Be­mutató. VASÁRNAP: A kis dobos, operett. A esókszanatórium. A csókszanatórium — vagy, amint a darabban mondják — a hideg-intézet, para­dicsomi hely. Betegek, akik makkegészségesek és egészségesek, akik börtönbe való gazembe­rek, kedves stricik és kalandor-kokottok él­nek benne drága pénzen és ami a fő: — na­gyon jól — a mások pénzén. Ezek a mások : a kipsehander gazdagok, akiknek kihatását a betegek segítségével is szakszerűen intézi dr Kontár, a direktor, az „agyfertőtelenitő gyógy­mód" zseniális feltalálója. A fosztogatók pedig azután, mint a kifosztottak — mi egyébért is élhetnénk? — a csókért élnek. A doktor spe­nótot, ricinust, nap és árnyékkurát rendel nékik, ők pedig isznak, táncolnak és csókolóz­nak. Ugy-e kedélyes ? Mert a darabban egyéb nem történik. A párok, az alakok szürke operett figurák, vizenyős német viccekkel és helyzetkomikummal és a magyar fordító né­hány igazán elmés ötletével — idegen tollak! — tarkitva. Még az operette törvényeket fity­máló világában is ritka önkénynyel rakos­gatja egymás mellé a figurákat a nemes libret­itsta és a komponista jó, öreg konvenciós muzsikával ringatja el a kritizáló agyat, amelyet a zagyva történészek úgyis elandalítanak. De hát a modern operettében ez már igy van és ha igy van, csak örülni lehet annak, ha a szinészek teremtenek vigasságot, kedélyt élénkséget a szinpadon. Mert ma — kivétel — de ez történt. A szereplők — egytől-egyig — szinte pajkos kedvvel játszottak és állandó de­rültségben tartották a közönséget. Előljártak a derék munkában, az operett erősségei: Déry Rózsi és Solymosi Sándor, akik érdekében ki­váltak és igazán fáradságos munkát végeztek. Egy csomó uj táncot produkáltak, mindenek előtt a második felvonás nagy és graciózus apache-táncát, amelynek nehéz és groteszk for­dulatait ritka könnyüdséggel járták, — ismé­telten, a közönség tapskivánatára. Déry Rózsi í szépen, finoman elénekelt lizsé románcáért ! nyiltszinen tapsokat kapott. * Zátony esete. A szegedi szinház igaz­gatósága ma nyilatkozatot, illetve támadást adott ki egyik színésze, Zátony Kálmán ellen. Akiről a kővetkezőket jelenti: Zátony Kálmán, akit 1914 szeptember l-ig szerződés köt a szegedi színházhoz, csütörtök éjje! a Sárga liliom előadása után Szegedről eltávozott. Igazgatója, akinek családjával még együtt vacsorázott csütörtökön, ma reggel leve­let kapott tőle, melyben a többek között ezt irja: Uj igazgatóm engedélye folytán ma még utolsót játszhattam, minthogy szeptember 1. óta már a Vigszinház tagja vagyok. Kérem direk­tor urat, hogy nyugodjék bele a megváltozhat­lanba. Hiszen csak befogja látni eljárásom őszintességét, de főleg az események parancsoló erejét". Tehát Zátony, aki négy napi késéssel szeptember 1-én este érkezett Szegedre, leve­lében elismeri, hogy igazgatója megkérdezése és beleegyezése nélkül, szerződésszegéssel el­szerződött a Vigszinházhoz s különös vakmerő­séggel kijelenti, hogy tegnap uj igazgatójának engedélyével, szívességből (?) játszott. Almássy Endre igazgató nem nyugszik bele szerzett jogainak ilyen könnyedén való megnyirbálásába s a szegedi közönség és társulata érdekeinek megvédelmezéséért a szükséges lépéseket azon­nal megtette. Különben az igazgató éppen ez ügynek megnyugtató elintézése miatt, mely elintézésénél csakis a közönség jogos érdeke vezeti, ma Budapestre utazott. Mindenesetre sajnálatos, hogy nem békén, hanem ellenséges indulattal intézi el az igaz­gatóság és Zátony Kálmán szinész ezt az ügyet. Mert mi a helyzet? Zátony a legna­j gyobb ambicióval tartott ki a mult szezonban, dacára, hogy a Vigszinház már vinni akarta. Igaz, hogy Zátony három éves szerződést irt alá, de ez nem lehet ok arra, hogy útját vág­ják egy talentumos ember karrierjének. Zátony a mi információnk szerint az idei szezon kez­detében újra megkérte Almássy Endre szín­igazgatót, hogy kollegiális indulattal és lehető jóakarattal intézze el a kérdést. Sőt tudtunkkal a Vigszinház igazgatósága is megkérte erre Almássyt. Aki mégis ridegen ragaszkodott ahoz, hogy Zátony még két évig Szegeden marad­jon. Különös ez, hisz egy színigazgatónak kell azt tudnia, hogy olyan szinészben nincs körö­ndié senkinek, aki egy társulatnál maradni nem akar. Nem áll meg az az érv sem, hogy Zátony helye pótolhatatlan, hisz a mult évben is többször mellőzte Almássy, sőt konfliktusa volt a Pablólovag cimszerepe miatt, mert ő akarta eljátszani, holott Zátony követelte. És furcsának találjuk, hogy a színházi iroda ki­vonatban adja le Zátony Kálmán levelét és valósággal szökevénynek állítja be Zátonyt, akiről pedig Almássy is idején tudta, hogy a Vigszinház szerződtette. A szegedi közönség és a társulat érdeke — melyre az igazgatóság ÍNEMÉNYINÉ I FOGMÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522

Next

/
Oldalképek
Tartalom