Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-04 / 19. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 szeptember 3. Nyitom a kaput, megyek föl szomo­rúan, már el is végeztem a dolgot magam­ban, belépek a szobába, ránézek az asz­talra és — édes, jóságos istenem, hála néked — amit ugy vártam, nincs, nincs sehol: nem jött levelem! (B-y.) — Hazai és Serényi miniszterek Szegeden. Budapestről telefonálják: Serényi Béla gróf földmivelésügyi mi­niszter pénteken érkezik vissza Buda­pestre külföldi útjáról. A miniszter nyom­ban megérkezése után Szegeden keresz­tül Mezőhegyesre utazik. — Hazai Samu honvédelmi miniszter vasárnap Szegedre érkezik, ahonnan automobilon tovább megy Mezőhegyesre. — Justh állapota javul. Két hét óta fekszik már betegen Justh Gyula tornyai birto­kán. Mint most Tornyáról jelentik Justh álla­potában tartós javulás állott be. Fájdalmai megszűntek, ugy, hogy valószínűleg szombaton elhagyhatja az ágyat. — Erzsébet királynő emlékezete. Szep­tember 10-én, kedden lesz tizennégy esztendeje annak, hogy boldogult Erzsébet királynénk Genfben meghalt. Ebből az alkalomból szep­tember 10-én délelőtt kilenc órakor a királyi palota Szent István-templomában gyászmise lesz, amelyet Kanter Károly prelátus, apátplé­bános fog mondani. A hivatalos főistentisztelet délelőtt tiz órakor lesz a budavári koronázó Mátyás templomban, ahol Nemes Antal dr pre­látus, a templom apátplébánosa mondja a mi­sét. Erre a főistentiszteletre hivatalosak a kor­mány tagjai, az országgyűlés mindkét háza, az idegen államok budapesti képviselői, valamint a polgári és katonai méltóságok. Szegeden szintén a szokásos kegyelettel emlékeznek a királynéra. — Némethy államtitkár a hivatalában. Némethy Károly dr belügyi államtitkár nyári szabadságáról visszatérve átvette hivatala ve­zetését. — Országos iparos gyűlés Sze­geden. Az ország összes ipartestületei október 20-án, Szegeden évi nagygyű­lést tartanak. A résztvevők, ipartestüle­tek küldöttei, mintegy négy-ötszázan 19-én érkeznek Szegedre, mikoris az Ipartestület nagytermében ismerkedési estélyt tartanak. A kongresszus 20-án délután lesz a városháza közgyűlési ter­mében. A szegedi rendezőségeién Pálfy Dániel áll. — A Gazdasági és Iparbank ügye. A Szegedi Gazdasági és Iparbank részvénytársa­ság részéről a következők közlésére kérettünk fel: A Szegedi Híradó cimü lap hasábjain is­mételten teljesen indokolatlanul és a valóság­gal homlokegyenest ellenkező támadások jelen­tek meg a bank és annak vezetősége ellen. Jól ismerjük az okot és a forrást, ahonnan ezek a támadások származnak, de egyelőre elégnek tartjuk annyit megjegyezni, hogy egy­általában nem a közérdek az, ami azokat sugalja. A bank minden támadás ellenére is nyu­godtan és teljes eredménnyel folytatja a ren­dezés munkáját. És hogy ezek a támadások mennyire nem befolyásolják a józan gondolko­zású és saját érdekeiket szem előtt tartó be­tétes közönségnek a szanálás munkája iránt jogosult meggyökeresedett bizalmát, azt iga­zolja az a tény, hogy továbbra is nyugodtan várja annak mielőbbi befejezését; és jól tudja, hogy öt esztendei bűnös helyreigazítását napok alatt eszközölni lehetetlenség. A bank egyéb­ként ugy hitelezőivel, mint a betétesekkel szemben a szükséghez és lehetőséghez — de különösen a létesített megállapodásokhoz — mérten pontosan tesz eleget kötelezettségének. Nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy a „Sze­gedi hiradó" cikkeit a közönség vagy nem olvassa, vagy nem tulajdonit azoknak jelentő­séget, mert eddig semmi jelét nem tapasztal­tuk, hogy a légből kapott közlések bárkit és nyugtalanítottak volna. Söt ellenkezőleg azok­nál, akik a bankkal bármiféle minőségben ér­dekeltségi viszonyban vannak, ezek a támadá­sok legfeljebb jogos felháborodást keltettek. — Esküvő. Fogel Ede szegedi nagyipa­ros leányát Rózsikát, vasárnap délelőtt vezette oltárhoz Rónay János budapesti hivatalnok. — Kitüntetett szegedi egyetemi hall­gatók. Most tették közzé azoknak a névsorát, akik a mult évben kitüntetéssel vizsgáztak az egyetemeken. A szegedi diákok közül Buda­pesten Borota Broniszláv jogtudományi szigor­latot, Rózsa Andor az államtudományi szigor­latot, Vén Ferenc a harmadik orvosi szigolatot tették le kitüntetéssel. — A szegedi gyorsírók lapja. A Szegedi Gyorsíró, a magyar gyorsírók legkedveltebb lapja, szeptembertől kezdve lényeges változáson megy keresztül. Terjedelme még egyszer akkora lesz és a 16—24 oldal nyomdai szakcikkeken kivül 16 oldal terjedelembe!! kaligrafikus gyors­írással, klisirozva jelenik meg. A Szegedi Gyors­író minden hó 20-án jelenik meg." Előfizetési ára 3 korona 60 fillér, tanulóknak 2 korona 80 fillér. — Egy kávéház karrierje. Vasárnapi számunkban, a Nyilttér rovatban, búcsúzott vendégeinek sokaságától Radó Ignác, a Bel­városi kávéház volt tulajdonosa és jelentette trónralépését az uj tulajdonos, Lusztig Vilmos. Szenzációt keltett városszerte, hogy Lusztig 200.000 koronáért vette meg Radótól a Belvá­rosit. A szegedi föllendült kávéházi ipar mellet is imponálóan nagy ár ez és bizonyára busá­san kell jövedelmeznie ennek a kétségtelenül kedvelt kávéháznak, hogy ilyen nagy pénzt adnak meg érte. Érdekes, hogy alig hét év alatt emelkedett Szeged egyik legcsendesebb és legolcsóbb kávéháza a keresettségnek ilyen előkelő helyére. A csendes, füstös falu, ósdi berendezésű Ströbl-kávéházat 1905-ben vettet meg Kovács József, most budapesti kávés, az akkori tulajdonostól 16.000 koronáért. Reich bácsi bizonyára meg volt elégedve ezzel az összeggel, mert akkor még csendes kávéháza a Kovács-rezsimmel indul nagy fejlődésnek, Ko­vács a kávéházat fényesen átalakította és ami­kor másfél év után eladta, 110000 koronát kapott érte Rónaitól. Ez a hatalmas áremelke­dés a későbbi eladásoknál, ha kisebb ará­nyokban is, folyíatódik. Szántó József Rónaitól 130.000, Radó Ignác Szántótól 160.000 és a mostani tulajdonos Radótól 200.000 koronáért vette meg a Belvárosit. Följegyeztük ezt az ér­dekes fejlődést, mint a város kialakulásának nagyszerű és figyelemre méltó dokumentumait — Uj háromemeletes palota. Reichart Vilmos iparfelügyelő a Boldogasszony-sugáruton levő Muskó-ház helyén a tavasszal három­emeletes bérpalotát épit. — Elcsúfított műemlék. A vasmegyei monyorókeréki várat, mely még a XVII. szá­zadból való és tiszta román stilben épült, tulajdonosa, gróf Erdödy Sándor renováltatja. A renoválást egy vészi épitőmester végzi, aki a gyönyörű műemlékből stílustalan, bérkaszár­nyára emlékeztető épületet csinál. A várkastély egyik oldalán az ablakokat bevakolják, a mási­kon uj ablakokat törnek és az épület főbejáratá­tól az uj toronyig terraszt építenek, hogy — mint az épitő mondja — a méltóságos urnák szép kilátása legyen. Az érdekes az egész dologban csak az, hogy Erdődy gróf minden évben legfeljebb, ha egy hétig van Monyoró­keréken. — Aktív fizetésképtelenség. Az utóbbi napokban beállott inzolvenciák között van több, mely az illető szakmában a legnagyobb meg­lepetést keltette. Oly cégek lettek fizetésképte­lenek, amelyeknek kimutathatólag lényegesen aktív a státusa. Az inzolvenciák mégis beállot­tak, mert az ultimó alkalmával a bankok a | váltóanyag teljes beváltását követelték s tekin­télyes és jóhirü cégek képtelenek voltak vivőik­j tői kapott váltóikat elhelyezni. Igy történt meg : azután, hogy egész csomó egyébként szilárd ! és jól fundált kereskedő képtelen volt köte­| lezettségeinek eleget tenni és a közel napok­! ban az inzolvenciák további áldozatokat fog­í nak magukkal rántani. Hogy ez a rettenetes | hitelválság hová fog vezetni, ki tudja meg­| mondani? Az bizonyos, hogy ha a nagyban­: kok hamarosan nem szakítanak mai szük­! marku hitelpolitikájukkal, piacunk nemsokára I válságos temető lesz. — Megint kamatcsavar ! A teljes pénz­j hiány folytán a szeptemberi ultimóigények ki­J zárólag a jegybanknál kerestek kielégülést, | melynek státusza ennek következtében lénye­i gesen megromlott. Dacára a jegykontigens két­száz millió koronával történt felemelésének, az • Osztrák-Magyar Banknak szeptemberi ultimókor : kétszáztiz millió korona volt az adóköteles jegy­forgalma. Hogy ily viszonyok között, amikor az ; 5 százalékos kamatláb mellett a jegyadó a i bank egész hasznát az adókötes nagy forga­lomból elveszi, a jegybank mostani kamatlábát sokáig meg fogja tartani, az alig hihető, ugy, hogy az ország felett a kamatláb emelésnek Damokles kardja lebeg, mely annyival is való­színűbb, mert a bank aranykészletének folyto­nos kiszivárgása és csökkenése ellen végül is : a kamatcsavar működésbe léptetésével lesz | kénytelen védekezni. — Egressy ál-fia. Aradon egy harminc­; ötéves férfit kaptak rajta gyalázatos, erkölcs­; telen üzelmeken. A rendőrségnek tudomására I jutott, hogy a menhelyen működik a homo­i szexualitás veszedelmes rajongója és lecsapott rá. j Egressy Bélának, néhai Egressy szinmüvész I fiának mondta magát és hamis okmányokkal ' akarta bizonyítani állításait. Rövidesen meg­i állapították, hogy a szerelem különös papját ! Robicsek Bélának hívják és többszörösen bün­i tetett betörő. Letartóztatták. — Haverda Mária levele. Haverda, aki | mostan Márianosztrán raboskodik, egy szabad­: kai ügyvédhez a következő levelet csempészte j ki a fegyházból: Igen tisztelt ügyvéd ur, ön megígérte nekem, hogy anyám hagyatékából félre fog­nak tenni a számomra húszezer koronát, hogy azt szabadulásom után megkaphassam. Vártam az értesítést, hogy ügyvéd ur bevál­totta igéretét, de ez mind a mai napig nem érkezett meg. Kénytelen vagyok felhívni önt, hogy ígéretének most már tegyen eleget és intézze ezt ugy, hogy én értesítést kapjak erről. Ha az értesítés még sokáig késni fog, akkor én nem hallgatok tovább, hanem be­szélni fogok és akkor ki fog derülni, hogy nem én vagyok a főbünös, nem Vojtha és nem Jánosi, hanem egészen más. Ügyvéd ur, akkor ez a másvalaki is fegyházba kerül. Az ügyvéd fogta a levelet és átadta Pertich szabadkai rendőrkapitánynak. A kapitány pedig lefoglalta és kijelentette, hogy most pedig nyo­mozni fog. Egy rendőr valóban arra való, hogy nyomozzon. De talán Haverda Mária királyi j ügyész urnő ínég sem irhát vádiratot egy j ügyvédről — egy rendőrkapitány számára . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom