Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-27 / 39. szám

1912. szeptember 3. DÉLMAGYARORSZÁG 125 egészen uj, virágzó városrész alakulnék itten, amely kiszámíthatatlan financiális előnyöket írejt a város számára és biztos reményt arra nézve, hogy a kórház építkezésének kamatja csak az ily módon képződő uj adó-alanyokból is megtérülne. Ha azonban a tüzérlaktanya jut oda, ugy az absolute semmit sem jelent a városnak, (lásd Kálváriant.) Viszont ha a kórházat a Tiszapartra építik, ugy ez a (fejlődés inegakasztásához vezet, mert kizárólag a Tiszapartra szorulva, nem is fejlődhet tovább és igy ez a jövedelem elmarad. Egy kórház helyének megállapításánál, amelyben egy egész nagyváros higiénikus problémája (kulminál, szégyenletesnek minősíthető, ha elsőrendű orvos-szakférfiak és világhírű tudósok sok évi fáradságos tanulmányon alapuló határozata tizedrangu katonai okoknak deferál. Több okból kellene ezt szégyenletesnek minősítenünk, hisszük azonban, hogy a hatóság, ha már minden áron tüzérséget akar, fog találni a tüzérkaszárnya céljaira alkalmasabb telket; hiszen van neki elég telke. Hogy a publikum részére mily elengedhetetlenül székséges, hogy a kórház hozzáférhető legyen azt nem is szükséges bővebben fejtegetnünk. Ez okból is valósággal bünszámba megy még csak gondolni is arra, hogy a kórház a szeszgyár telkére építtessék. Egészségi szempontból csak annyi említtessék ineg, hogy nem elegendő tudvalevőleg, ha csak a kórház telke van feltöltve és csatornázva, hanem az egész környéknek e tekintetben kifogástalannak kell lennie. Aki azonban a szeszgyár környékét ismeri, tisztában van azzal, hogy ez a környék soha, de solia sem fog eszményi ,nívóra emelkedhetni. Tiltakozni kell az építkezés mielőbbi megkezdhetése céljából is a telek változtatásának ilyetén módja ellen, mert a Gedó melletti telekre azonnal lehetne építeni, mig a szeszgyár telkét előbb fel kellene tölteni, ugy, hogy az építkezés csak 2—3 év múlva vehetné kezdetét, ami ezen óriási időveszteségen kivül igen jelentékeny, legalább néhány százezer korona költséggel járna. Reméljük, .hogy ezen vitális szempontok mérlegelése elhárítják a veszedelmet és parancsolóvá teszik, hogy egy par excellence kultúrintézmény helykérdése — amely kellő körültekintéssel és egy egész város, speciell pedig a Felsőváros érdekének helyes mérlegelése mellett elhatároztatott — az utolsó pereben fel ne boritassék, illetve beláthatatlan időre el ne halasztassék. • »*BíBaB»B«ss®Bn»e»B'>«aBKfctisKtaffl«MBidB!esa«s«iass«»n<"Ui<iH Párisiak és a Balkán. Parisból jelentik: A Maiin, amely közel áll a külügyminisztériumhoz, mai számában ezt a szemlátomást sugalmazott közleményt teszi közzé: Párisi diplomáciai körökben nem osztják a pesszimisztikus fölfogást a Balkán-helyzet felől, sőt ellenkezőleg, meg vannak arról győződve, hogy a Balkán államok nem fogják zavarni a békét. Biztosra veszik, hogy a nagyhatalmak elszánt magatartásának meg lesz a hatása, látván a balkáni-népek, hogy a nagyhatalmak el vannak tökélve a nyugalom fentartására, óvakodni fognak Törökország ellen megkezdeni az ellenségeskedést. Le a gyilkosok követségével! Bernből jelentik: -Közel kétezer olasz munkás tegnap este az amerikai követség elé vonult és szenvedélyesen 4ü n te tett az Unió kormánya ellen, mert, legutóbb is hót olasz munkást végezlek ki Washingtonban a villamos^széken. A tüntetők ezt kiáltották: Le a gyilkosok követségével! A demonstráció késő éjszakáig tátott. Az ügyészség megindította a vizsgálatot, 6S tiintötcs rendezőit ki fogják tiltani Svájc területéről. A szociálisták és a függetlenségiek barátsága. — A szegedi népgyűlésen nem vesz részt az ellenzék, mert a szociálisták nem küldtek meghívót. — (Saját tudósítónktól.) Alig egy-két éve annak, hogy a parlamenti közdőtérröl csúfosan leszorított ellenzék, egyszerre hatalmas barátot és támogatót fedezett föl az Országos Szociáldemokrata Pártban. Ezt az uj barátságot természetesen a szent elvek megegyezése alapján kötötték, ami valószínűleg ugy történt, hogy a szociálisták is és a függetlenségiek is, egyszerre fedezték föl a jóhangzásu „éljen az általános, egyenlő, titkos, választói jog" cimü jelszót. Ez idő óta a fő- , városban, a parlamentben, de az egész or- j szágban is a rettenetes szövetkezés messze- í ható erejét büszkén hirdette mind a két párt. [ Különösen a Justh-párt karolta föl szi- ; vesen a szociálistákat, hogy ez által jogosulatlan magatartásának azt a színezetet adhassa, mintha a párt eljárását az egész ország munkássága helyesli. Mig a budapesti szociálista párt kénytelen-kelletlen belement ebbe a szövetségbe, hogy az aktiv politikában a maga számára némi befolyást biztosithasson, addig a vidéken seholsem sikerült az ellenzék hangulatkeltése és a szociálisták ma is a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek a függetlenségi pártok iránt. Ezt mutatja a szegedi eset is, amelyet itt közlünk teljes tárgyilagossággal. A szegedi szociálista párt népgyűlést hirdetett péntek este 7 órára. A népgyűlésen, amely a Klauzál-téren lesz, a párt szónokai a politikai helyzettel foglalkoznak. A népgyűlés után tüntető fölvonulás lesz a Kárász-, Jókai-, Iskola-, Bástya- és Mikszáth Kálmánutcákon át. A rendőrség ugy a népgyűlés tartását, mint a tüntető fölvonulást megengedte. Most jön azonban, ami a legérdekesebb a dologban: a szegedi szociáldemokrata párt nemcsak a kormány ellen tüntet, hanem tüntet a központi pártvezetőség politikai taktikája ellen is és tüntet a szegedi függetlenségi pártok ellen is, mivel a fővárosi szokás ellenére, egyik függetlenségi pártot sem hivta meg a népgyűlésre. Mig azelőtt egy-két népgyűlésre meghívta a szegedi függetlenségi polgárság radikálisabb elemeit direkt felsőbb utasításra, most tüntetőleg maga rendezi a népgyűlést, minden állítólagos, szövetséges társ részvétele nélkül. Hogy ennek oka miben keresendő, azt elmondta a Délmagyarország munkatársának a szegedi szociáldemokrata párt egyik vezető embere: Czibula Antal dr, akinek szavaiból is megállapítható, amit mi már fentebb irtunk: hogy nem olyan jó a barátság a függetlenségiek és szociálisták kőzött, amint ezt Budapesten az érdekelt és nagyhangú pártvezetők feltüntetni szeretnék. — Igaz, hogy a párt, — mondotta Czibula dr, — nem hivta meg a függetlenségieket a népgyűlésre, de az nem volt szokás a múltban sem, csak most egy idő óta történt néhányszor. Ezt a népgyűlést a szegedi pártvezetőség maga akarja rendezni, mert nem sok értelme van annak, ha a függetlenségiedet is meghívja, ezt sajnos, már tapasztaltuk. fíecsey Károly dr és Kószó István dr ma is csak ugyanazok, akik voltak husz év előtt és pártjukkal együtt nem nagyon lelkesednek az általános választói jogért. Meg azután mi nem érünk azzal semmit, ha bejön néhány tanyai magyar és a Kossuth-szobor előtt elkiáltja magát: Éljen Kossuth Lajos! Ezek az emberek csak arra jók, hogy a március 15-ikét, meg az október 6-ikát megiinnepeltessék velük, ezt is csak akkor lehet velük megcsinálni, ha a nemzeti ünnep hetivásáros napra esik. Pesten, ott egész más. Ott példát kell statuálni az ország számára. Munkatársunk beszélt a két fiiggetlenés Kószó István dr-ral, akik csak egyszerűen és Kószó István dr-ral,akik csak egyszerűen konstatálták, hogy meghívót nem kaptak, de ennek okát adni nem tudták. Ugy látszik, hogy vidéken tnég a szociálisták is őszintébbek, mint Budapesten és nem akarnak olyan barátságot kötni, melynek évtizedes tradiciók folytán, maguk érzik legjobban, a tarthatatlan voltát. Back-muzetim Szegeden, (Saját tudósítónktól.) Szeged városának látnivalói és értékes érdekességei a közel jövőben megszaporodnak egygyel. Begavári fíack Bernát, az általános szeretetnek és közbecsülésnek örvendő mecénás és műgyűjtő egy olyan tárlatot rendez be, amely nemcsak városunknak, de egész Magyarországnak híressége lesz. A képzőművészet remekeiből gondosan összeállított tárlat a jövő hónap végére készül el teljesen és valószínűleg Back-muzeum néven nyitja meg kapuját, amely a nagyközönség számára is nyitva lesz. A Délmagyarország ma értesült a teljesen diszkréten készülődő berendezésről. A véletlen adta nekünk azt a szerencsét, hogy a szegedi lapok közül elsőnek jelenthessük e kulturális eseményt olvasóközönségünknek. És amikor e tényt leszögezzük, meg kell állapitanunk, hogy a készülő Back-muzeum is élénken ecseteli Back Bernát jellemét. A jeles miigyüjtő egész életében szerényen viszszavonulva munkálkodott. Sohasem kereste a nyilvánosságot és talán éppen ez az oka annak, hogy egészen kiskaliberű műgyűjtők országos hírnévre tettek szert, Back Bernátot ellenben jóformán föl kell fedeznünk a közönség előtt, pedig sokkal szebbet tett, mint a többiek, mert szintiszta meggyőződésből és a művészet iránt érzett igaz szeretetből hozott pénzbeli és időbeli áldozatot a képzőművészetnek. Begavári Back Bernátot a szegedi közönség közelebbről az Uránia tudományos színházban tartott értékes szabadelőadásai révén ismeri. Azt már eddig is tudtuk, hogy magánlakásában óriási nagy képtára van, a melyben szobrok, régiségek, antik tárgyak vannak fölhalmozva a képeken kivül. A Back-képtár világhírű remekekből áll. Örökbecsű hollandi festők, a francia modern piktúra és az uj magyar festészet remekei gyűltek egybe évek hosszú során át való vásárlás és megszerzés révén. Külön osztályt képeznek a szegedi jeles piktorok munkái. Károlyi, Joachim és Nyilassy legtöbbetérő vásznait a Back Bernát kollekciójában találjuk meg. Hogy mennyi, de mennyi kincset rejtenek magukban a fölhalmozott műremekek, az csak most derült ki, midőn szükségessé vált, hogy Back Bernát külön termeket nyis