Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-20 / 33. szám

10 DfibMAOYARORSZÁQ 1912. szeptember 19. kiváló sporttehetségek s az ország minden részében örvendetes módon szaporodnak a sporttelepek. Ezeknek fonta rtása óriási gondot okoz azoknak az áldozatkész férfiaknak kik igaz sportszeretetből idejüket és nem egyszer vagyonukat áldozzák ezen telepek fen tartására. Az eddigi szabály szerint, ha egy vidéki játékos fölkerült Budapestre," az akármely fővárosi egyesület részére igazolható volt. Ennek következtében, ha a vidéken föl tiint egy jó játékos, akkor az rövidesen Budapetsre került s ezt nem is lehet csodálni, mer hiszen a fővárosi fejlettebb sportviszonyok, no meg a fővárosnak ezer más előnye kétség kivül csábitólag hatottak azokra a játékosok ra, akiket talán még saját ösztönükön kivül egy kis, vagy talán nagy szivás is Buda pestre húzott. Sportpályáknak akkor van közönségük, ha azokon oly csapat játszik, amely eredményeket tud elérni s lia van egy-két olyan játékos a pályán, aki a lokálpatriotizmust fel tudja kelteni. Ha már most a vidéken akad egy-két ilyen játékos és ezt a fővárosi egyesületek rövid uton elszedik, vagy mondjuk csak ugy: elszedhetik, akkor kétségtelen, hogy az a pálya és a játékos egylete anyagi veszteséget szenved. Ez az anyagi veszteség pedig az illető városban a sport hanyatlását jelenti, mert hiszen kétségtelen, hogy a vidéken a pénz ép ugy kell a sporthoz, mint Budapesten. A sport jól felfogott érdekében a Magyar Labdarugók Szövetségének meg kell tehát akadályozni, hogy a vidéki játékosok egykönnyen elhagyhassák egyesületeiket. Ezt követeli a paritás elve és követeli a sport jól felfogott érdeke. TÖRVÉNYKEZÉS § A szabadkai bankok és a Munkásbiztosító Pénztár. A szabadkai Munkáisbiztosító Pénztár 1200 korona járulékot rótt ki az ottani általános takarékpénztár azon alkalmazottai után, akiket 1891. évtől alkalmazott és akiket a régi Kerületi Betegsegélyző Pénztárba nem jelentett he. A Munkásbiztositó Pépztár, mint a megszűnt Betegsegélyző pénztár jogutódja, követelte a járulékot, amelynek kifizetését a takarékpénztár azon a cimen tagadta meg, hogy a Munkásbiztositó járulékkövetelési joga már elévült. Az elsőfokú iparhatóság a takaréknak adott igazat s igy az ügy a rendes bíróság elé került. A szegedi Ítélőtábla most kimondotta, liogy a Munkásbiztositó Pénztáraknak a be nem jelentett alkalmazottak után, amennyiben azok bejelentését a már hatályát vesztett és a Kerületi betegsegélyző pénztárak erre vonatkozó része előírta, hogy a betegsegélyzési járulékot joga van 1891. évlől kiróni és behajtását közigazgatási uton szorgalmazni, mert az öt évi elévülési idő csak a már kirótt és hátralékká vált járulékok behajtására vonatkozik, a ki nem rótt járulékra nézve azonban a magánjog elévülési szabályai az irányadók, vagyis 32 év alatt évülnek el. Ez Ítélet alapján a Munkásbiztositó Pénztár most sorra veszi a szabadkai pénztárakat és visszamenőleg 1892. április 1 l-ig, vagyis tiz esztendőre kirój ja a járulékokat. A Munkásbiztositó becslése szerint e kirovással a fölszámolt Kerületi Pénztár vagyon tömege mintegy 20.000 koronával fog növekedni. § Nyolc korona miatt. A szegedi kir. ügyészség fogházába csütörtökön beszállították Oláh Gólya József dorozsmai téglaverőt, aki meggyilkolta Rácz Mihály dorozsmai munkást. A téglaverőnek tartozott Rácz nyolc koronával, emiatt összevesztek. Oláh Gólya József zsebkésével hátbaszurta Ráczot, aki öt napi szenvedés után kiszenvedett. Az ügyészség halált okozó súlyos testisértés miatt emelt vádat a téglaverő ellen. NYILT-TER*) Für den deutschen Sprachnnterricht wird eine gute kraft gesucht, die in der Lage ist 2 Knaben in allén faechern Lekre zu erteden. Offerte sub M. K. an die expedition des Blattes. *) E rovatban köröttekért nem vállal fe lelősaéget a szerkesztőség. KÖZGAZDASÁG ? Magyar gazdák ünnepe Szegeden. (Saját tudósít ónktól.) Pénteken délelőtt 9 órakor kezdődik a szegedi országos borkiállítás borbiráíata Szapáry István gróf elnökletével, aki ma este már Szegedre érkezett. A bírálatra kiküldött tagok hat csoportra oszolva végzik a bírálatot, ami elég nehéz munka iesz, tekintve azt, hogy a holnapi napon közel ezer palack bort kell megbírálni. Érdekes speciáiitása lesz a borkiállításnak a borkóstoló, hol a kiállításra beküldött borok bármelyikét 10 fillér pohárdij mellett meg leiiet kóstolni. A borkóstoló részére a rendező bizottság a kiállítás színhelyén diszes pavillont rendezett be, hol nyolc csinos leány fogja aborokat a borkóstolóknak töltögetni. A paviliou hátterében van a pezsgő kóstoló, hol a legkitűnőbb magyar pezsgőket lehet kapni poharankint negyven fillérért. Az aradi Andrényi-cég egész pezsgőkollekcióval vesz részt a borkóstolón. Egyik érdekessége lesz a pezsgőkóstolónak, Török Gábor debreceni pezsgőgyáros pezsgői. G az egyedüli magyar pezsgőgyáros, ki homoki borokból készíti pezsgőit, melyet a szakemberek elsőrangú italnak tartanak. A bor- és pezsgőkósíoló szeptember 22-éri délelőtt 9 órakor nyílik meg s naponkint nyitva lesz reggeltől este 8 óráig egész szeptember 24-ig. Ugy a bor, mint a szőlő- és gyiimölcskiállitásra rengeteg nagy anyagtömeget küldtek be a kiállítók s a rendezőbizottság éjjelenkint is dolgozik, hogy a kiállítási anyagot elrendezze. A kiállítás elnöke Gerliczy Ferenc báró pénteken érkezik Szegedre, mikoris a rendező bizottság együttes ülést tart. A szőlő- és gyiiinölcsbirálat szeptember 21-én délelőtt 11 órakor kezdődik meg Gerliczy Ferenc báró elnöklete alatt. Jablonovszky Józseí kir. tanácsos a m. kir. rovartani intézet igazgatója, valamint Istvánffy Gyula dr egyetemi tanár, az ampelológiai intézet igazgatója szombat este 6 órakor érkeznek Szegedre. Ugyanakkor érkezik meg Hampel dr miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviseletében, kit a rendező bizottság elnöke fog fogadni. A kiállítás ünnepélyes megnyitása vasárnap 9 órakor lesz. A miniszteri kiküldöttet a rendező bizottság élén Gerle Imre dr elnök fogadja. A fogadás után a kikiildötthöz Gerliczy Ferenc báró és Bokor Pál beszédet intéznek és fölkérik őt a kiállítás megnyitására. A miniszteri tanácsos megnyitja a kiállítást, megtekinti azt s azután átvonul a városháza közgyűlési termébe, hol a féltízkor megnyitandó kongresszuson elnökölni fog. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon nyugodt forgalomnál inkább lanyha volt az irány, mert az időjárás, amely több helyen kedvezőbb, lebonyolításra késztette a kuliszt. Felmondás 9000 mm. szeptemberi tengeri. Egy óimkor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Zab áprilisra Zab októberre 11-58-11-59 1107—1108 9-90— 9 91 9-42— 9 43 7 52- 7-53 10.29-10-30 1008-10-09 A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde lefolyása nyugodt volt: Kezdetben igen sok áru került a piacra, később azonban némi javulás volt tapasztalható, mert a bécsi piac, amely tegnap a gyönelemtől megtisztult, igen nagy fölvevő-képességet tanúsított. Az árnivó a tegnapihoz képest alig változott, a Jelzálogbank-részvény tartott áron volt keresett. A készárupiacon az Atlantika részvény újra emelkedett, a kőszénpapirok ellenben jóval olcsóbban voltak kaphatók. A zárlat nyugodt, tartott volt. Kötöttek: Osztrák hitel Magyar hitel O. m. államv. Jelzálogbank Leszámitolobank Rimamurányi Közúti villamos Városi villamos Hazai bank Magyar bank 64150-642.842.25—843 — 705. .— 461. 462 — 537.50 .— 777. 779 — 748.50-751.50 402. 402.— 303. 301.— 647. 650.Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Qanz vasöntö Magyar villám. Atlantika 780. 784.793. 801 1085. 1108.3.40- —.3700.— -.484.50-486 330 - 332. A déli tőzsde iránya nyugodt volt, mert a berlini jelentés nem buzdított. Az árnivó alig változott, az árlat nyugodt, tartott. A készárupiacon alig volt változás. Kötöttek: Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel 641.75 Magyar bank 651.—653Magyar hitel 842.50-839.50 Keresk. bank —. 75 Jelzálogbank 466. .— Beocsini — Leszámitolóbank 551. .— Aszfalt — Városi villamos 402. 403.-= Salgótarjáni 793 Közúti villamos 75250-755.50 Qanz vasöntö — • HMI»UHM»nUH»milHIUU>HHimaIaall Felelős szerkesztő Pásztor József. Kiadótulajdonos Várnay L. HHiaamnnHuauaMmnnnmunnuniiiii 2547/1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 1(12. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, liogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi Sp. 1. 225. szánui végzése következtében dr. Székely és dr. Szivessy ügyvéd által képviselt üömöri Lajos és neje Fischot Vilma javára 180 korona s erejéig 1912. évi augusztus hó 5-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül foglalt és 275 kor. neesiilt következő ingóságok, u. m.: építési anyagok és egyebek nyilvános árverésein eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 2569/1. számú végzése folytán 18(1 korona tőkekövetelés, ennek 1911. évi november hó 1. napjától járó 5% kairmtai és eddig összesen 268 korona 32 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Kossuth Lajos-sugárat 23. sz. a. megkezdve és Felsőtiszapart 27. sz. a. folytatva leendő eszközlésére 1912. évi szeptember hó 20. napjának délelőtti fél 9 órája határidőül kitiizetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés, megkezdéséig való érvényesítésére felhivatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokrai kielégítési jogot nyertek, volnay jeleit árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a s az 1908. évi XLI. (41.) t.-c. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1912. évi augusztus hó 30. napján. FARKAS, kir. bírósági, végrehajtó.