Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-13 / 27. szám

8 DELMAGYARORSZÁQ 1912. szeptember 13. ménesben az évtizedeken át vezetett öntuda­tos tenyésztési eljárás és főként az angol teli­vérek megfelelő alkalmazása folytán a mos­tani mezőhegyesi lóanyag teljes határozatt­sággal angol fél vérnek mondható. A ménes­ben hét angol telivér, három angol félvér, három Gidrán- és hat Noniusz-törzsmén van. Hogy Mezőbegyes méntelepe mily világszer­te ismert, azt csak azzal kivánjuk bizonyíta­ni, hogy a párisi világkiállításon a nemzet­közi zsűri javaslatára a Mezőhegyesről fel­került mének dijazására a köztársasági el­nök külön aranyérmet veretett, melyet egyet­len más állam sem kapott. S hogy mily in­tenziv mezőgazdasági müvelés megy végbe Mezőhegyesen, jelzi az, hogy külön öntöző­miivé van. Évenként 1600—1800 szarvasmar­hát, sertést és ürüt hizlal. A birtok jövedel­mezőségé évről-évre nagyobb. — Rendkívüli közgyűlés. A Magyar Mérnök és Építész Egyesület szegedi osőtálya szeptember 13-án, pénteken délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart, még pedig a bel­városi kaszinóban. Az avaíóünnepség pro­gramját és más fontos tigyet tárgyalnak. — Köszönetnyilvánítás. A Délmagyar­ország annak idején — két hónappal ezelőtt — beszámolt Szabados Katica esetével. A Szegeden játszó artisfaleány szerencsétlenül járt. Azóta a közhórházban ápolták. Ma azután gyógyultan bocsátották el. Ebből az alkalom­ból Szabados Katica a következő sorok köz­lését kéri: Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagyon köszönöm újra, hogy az esete­met megírva, segítségemre voltak. Igen ké­rem, szíveskedjenek ezúton a közönség tu­domására adni, hogy a szegedi közkórház orvosai emberfeletti munkát végeznek a be­tegek körül. Velem szemben is, mint min­denkivel, a legméltányosabban, igazi tudás­sal, humánusan bántak. Elsősorban az en­gem kezelő orvosoknak, Machánszky László dr és Kőhegyi Hugó dr uraknak mondok hálás köszönetet. Szabados Katica. — Melyek lesznek a tél divatos táncai? A Parisban tanácskozó, táncmesterek nem­zetközi akadémiája legutóbb elhatározta, liogy kijelöli azokat az uj táncformákat, a melyeket méltóknak tart arra, hogy az euró­pai parketteken polgárjogot nyerjenek. Okot erre a válogatásra az szolgáltatott, hogy az újvilágból legutóbb számtalan uj és túlnyo­mórészt ugyancsak erotikus tánc került át Európába, amelyek azonban nem valók a tisztességes, jóérzésű és szolid családok sza­lonjaiba. A táncakadémia ugy vélte meg­oldani a rostálás fontos kérdését, hogy meg­szavaztatta a kebelébe tartozó összes tánc­mestereket, számszerint háromezerhuszon­cgy mestert. A szavazás eredményéből kitű­nik, liogy a többség és pedig 2767 szavazat a következő táncokat kívánja az idei tél pro­gramjára kitűzni: az amerikai, háromfordu­lós bosztont, a keringőt, a hatnyolcadtaktu­sos bosztont, a három lassm lépéses boisztont, a kétnegyed taktusos sherlockinetet, a sottis táncot, a pas de quatret, valamint a koroso­lyatáncot és pár elmés négyesfigurát. Az el­ső négy táncforma mindegyike kétezerötszáz­harminc szavazatot kapott, a többi pedig sor­rend szerint csökkenő arányban nyerte el a többséget. Föltiinőnek tartják, hogy a né­gyes már elveszítette régi varázsát és hogy az úgynevezett kontretánc egyáltalán nem került a divatos táncok jegyzékébe. Az ösz­szes táncmesterek egyértelműen ellene nyi­latkoztak azoknak a táncoknak, amelyek „nélkülözik a kifogástalanul tisztességes for­mákat ós amelyek inkább emlékeztetnek az epileptikusok mozdulataira, mint a báj és kellem ritmusaira." Ez célzás bizonyosan a délamerikai tongo- és az északamerikai puly­katáncra, no meg a hírhedt medvetáncra, a melynek dicsőséges bősnője elsőizbeu Gaby Deslys kisasszony volt. — Főiirat a vendéglői záróra miatt. A vendéglői záróra -miatt gyakran panasz­kodnak a szegedi vendéglősök és kávésok. Legutóbb is gyűléseket tartottak, amelyeken kifogást emeltek a nagy kávéházak és étter­mek tulajdonosai az ellen, hogy mig kisebb éjjeli kávéházak módot tudnak találni a záró órának kijátszására és reggelig is nyitva tartják a helyislégeiket, addig nekik igen nagy kárt okoz a hatóság a három órai zár óra betartásával. Gyakran ugyan inkább megfizetik a -bírságpénzeket, semhogy vendé­geiket elküldjék, de ezt állandóan nem tehe­tik meg, mert a bírságok ismétlődés esetén, mindig nagyobbak. Azzal is érvelnek, 'hogy nagyvárosban kell lenni egy-két nagyobb kávéiiáznak és vendéglőnek, amelyek az át­utazó közönség kényelmére is tovább tartják nyitva a helyiségeiket. A hatóság méltányol­ta a nagyvend-églősök és kávésok panaszát s már 1909-ben módosította a vendéglői sza­bályrendeletet, még pedig ugy,.hogy a nagy kávéházakban és vendéglőkben ne legyen záróóra, A módosított szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta s jóváhagyás végett a tanács fölterjesztette a belügyminiszterhez. A jóváhagyás, noha a tanács megsürgette, még mindig késik. Somogyi Szilveszter dr főkapitány javaslatára a tanács most a mi­niszteri jóváhagyást ismét megsürgeti s ecél­ból föliratot intéz a belügyminiszterhez. — „Állj ki Czája János!" Lapunk mai megjelent számában ismertettük azt a kihí­vást. melyet Czája János, a Szegeden is os­mert birkózóbajnok intézett Litrich György­höz, n többszörös világ'.)" rakhoz. Most az­tán a Szegeden szintén ismert CzyganienU-z Zbisko, lengyel bajnok válaszol Czájának. A válasznak ez a cime: Állj ki Czája János! A válasz tulaj donképen kibivás. Elég humo­ros. Például többek között igy hangzik. Czája János! Üzleti ügyekkel Lurich György nem foglalkozik. Ö csak birkózik. Helyette én felelek neked. Azt mondtad teg­nap; nogy nem fogadtuk el a jelentkezése­det, mért ez már le volt zárva. Czája tévedsz. Elfogadtuk, de te azt mondtad, hogy nem birkózhatsz, mert Nyíregyházára kell máz­nod, megvédeni a nyíregyházai bajnokságo­dat. Halld feleletünket, Czája János. Jöhetsz, amikor akarsz. Lurich lesz az első, aki ve­led birkózik. De csak cirkuszban, mert az lehetetlen, hogy aki a bajnokságra pályázik, másutt rontsa az erejét és kisebbítse esélyét a bajnokságban. Tehát gyere Czája a cirkusz­ba. Nem kell, hogy ingyen birkóz, ha első leszel, nem kétezer, de ötezer koronát kapsz a bajnoki címért. De hogy biztosak legyünk róla, hogy végig itt maradsz és nem hagyod itt a komoly birkózást, deponálj AZ EST kiadóhivatalánál háromezer koronát. Akkor legalább tudják, hogy itt marad s nem jár a Czája. Ha elmegy a. kedved ölelő karunktól és hamarább mégy el, a háromezer korona a Hiralpirók Nyugdíjintézeté. Tehát, jöhetsz Czája, birkózhatsz Lurich fll. Most jövök én. Tudd meg Czája, hogy a csoportomból senki a cirkuszon kivül nem birkózhat, csak én. Akárhol, akármikor kiállók veled Czája, klubban, vagy utcán, ahol jólesik, egyezer koronától huszonötezer koronáig terjedő tét ellenében. De be kell tenni a pénzt, Czája. Veled és bárkivel ebben az országban. Czyganievicz Zbisko, ugy-e ismersz? Nagyszerű! Mi lesz itt? Ha ezek össze­kerülnek! Földrengés lesz. Hogy is ne, ennek a Zbisko Czyganievicznek még Czájánál is nagyobb a — szája. — Uj rendszerű mozdonyok az Állam­vasutakon. Az államvasutak "gépgyára jelenleg uj rendszerű gyorsvonatu mozdonyok gyártá­sával foglalkozik, amelyeknek az lesz a fel­adata, hogy a forgalom növekedésével teher­ben gyarapodó gyorsvonatok menetsebességét fentartani lehessen. A síirü forgalmú vonalakon egyre több waggont kell a gyorsvonatokhoz csatolni, ugy, hogy a jelenlegi Atlantic-rend­szerü mozdonyok csak teljes erőkifejtésük mellett képesek az előirt menetselr sséget be­tartani. Az államvasutak igazgatósága most Pacific-rendszerü nagy mozdonyok gyártását rendelte el, melyeknek teljesítményét nemcsak a menetsebesség fenntartását és fokozását fogja lehetővé tenni, hanem a felszereléseket az el­használás veszélyétől is sikeresebben fogja megóvni. Az első négy mozdony már elkészült és a budapest—niarcheggi vonalon már forga­lomba is helyeztetett. A Máv. a bécsi vonalnak uj mozdonyokkal való ellátása után egyéb nem­zetközi viszonylatokban is be fogja vezetni az uj szerkezetű mozdonyokat. — Jeruzsálemi főpap Nagyváradon. A nagyváradi főkapitánynál néhány nappal ez­előtt jelentkezett Jehuda Haim Hakohán, aki Jeruzsálemben lakik és főpap, Párisból érke­zett Magyarországra, ahol tanácskozott a cio­nizmus főbb embereivel- A jeruzsálemi főpap, akit hatvanöt éves, egyszerű török sapkát hord a fején, a testét zöldes kimonószerü ruha fedi. Másodszor utazza be a világot, mindenütt a megvalósítandó zsidó államnak csinál propa­gandát. A nagyváradi főkapitánytól Jehuda Haim engedélyt kért, hogy gyűjthessen. El­mondta, hogy Budapesten többen tettek na­gyobb alapítványt, sőt már Nagyváradon is sikerült két alapítványt szereznie, az egyiket Vekszler Adolf, a másikat Ullmann Sándor tette. — Olasz aviatikus a törökök táborá­ban. Moizo kapitány, olasz katonai pilóta — mint egy szikratávirat jelenti Tripoliszból — a törökök fogságába esett. Ugy történt a dolog, hogy Moizo Zuarából Tripoliszba akart rö­pülni és közben nagy forgószél kerekedett, amely éltéritette útjából az aeroplánt. Az aviatikus a nagy porfellegben, amelyet a számum felvert, céltalanul röpködött és szeren­csétlenségére motora felmondta a szolgálatot. Kénytelen volt sietve leszállani. Egyenesen a török tábor közepén ereszkedett le a földre Aztanian mellett. A törökök épen gyakorlatoz­tak, mikor az olasz aeroplán földet ért. Nagy diadallal fogták el Moizo kapitányt; de még nagyobb örömmel vették hatalmukba a repülő­gépet. — Bácskai iókőtő a fővárosban. Teg­nap délután a fővárosi rendőrség figyelmét egy csavargóforma emberre hivták fel, aki a kör­nyékbeli kávéházakba be-bekukkantott és fü­nek-fának egypár lovat kinált megvételre. Kér­dőre vonták a lovakkal házaló atyafit és iga­zolásakor kiderült, hogy az illető Szekeres József, lopás miatt számtalanszor büntetett 31 éves csavargó. A portékához ugy jutott, hogy Bácsalmás és Szabadka között az országúton egy szerb ember megkérte, hogy mig ő a korcsmába megy, jártassa a lovakat. A jószág jó kezekbe került, mert Szekeres Budapestig meg sem állt a pejkókkal. A határon husz koronáért vesztegette el a szekeret, a lovakat pedig bevitte a városba, abban a reményben, hogy majd csak akad vevőjük. A rendőrség letartóztatta Szekerest. — Szeged felett elhaladt repülőgépek a mezőhegyesi hadgyakorlatok ideje alatt való­színűleg azt kémlelték, hogy az ellenfél nem-e vásároltat a legénység élelmezésére olcsó fölö­zött tejet a központi tejcsarnok fiókjaiban. — A Mozi-Világ cimü hetilapnak most jelent meg a hatodik száma rendkivül ér­dekes tartalommal. A lap rövid fennállása alatt máris nélkülözhetetlen organuma a mozi látogató nagyközönségnek ós a mozgó­szinház-tulajdonosoknak egyaránt. A lap minden száma telve van szenzációs cikkek­kel, ismertetésekkel és interjúkkal. Legutóbb közölte a lap Tóth Imrének, a Nemzeti Szin­ház igazgatójának nyilatkozatát a moziról; sorra szólaltatja meg az illetékes hatóságo­kat és tényezőket a mozi ügyeivel kapcsola­tosan. A lap legközelebbi számában mozida­rab-pályázatot hirdet, drámára, vigjátékra és bohózatra. A bírálóbizottságban előkelő szak emberek és irók foglalnak helyet. Az igen élénk és tanulságos lap szerkesztője Lenkei Zsigmond, a Mozgófénykép Szövetség főtit kára. Előfizetési ára félévre 8 korona. Szege­den Várnay L. könyvkereskedésében kap­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom