Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-04 / 115. (179.) szám

DÉLMAGYARORSZÁG T9T2. augusztus 4. kozisa ellenére Orvosi vizsgálat alá vetette. Ezután beszálittatták a városi közkórházba, a hol a bujakórosok osztályán helyezték el, dacára, hogy semmiféle haja sincsen és nem is volt soha. A súlyosan bántalmazott özvegy a kórházból lopva levelet irt egy hozzátartozójának, kérve azt, hogy szabadítsa ki rettenetes helyzetéből. Kaposváron a rendőrség ellen igen nagy a főlháborodás. — A kicsapongó asszony. Szabadkáról jelentik: Káty községben kőt hót előtt ágyában meggyilkolva találták Bagi Ágnes özvegyasszonyt. A csendőrség mára kinyomozta, hogy a gyilkosságot Baginő első házasságából származott fia, Kovács Gábor és felesége követték el, mert Baginé menyére annak leánykori kicsapongó élete miatt haragudott és azt követelte a fiától, hogy váljon el töle. — Lopás a holttestről. L ö t e s Róza, a kl Türk Tamás feketehalmi temetöőrrel vadházasságban élt tegnap este egy brassói ékszerésznél aranyórát ós láncot kinált megvételre. Az ékszerésznek gyanús volt a dolog és az asszonyt a rendőrségre kisértette. Az asszony bevalotta hogy az órát, láncot ős két értékes gyürüt a feketehalmi halottasházban egy halott holttestéről lopta. Hol találkozik a német kancellár Berchtolddal? Berlinből jelentik Bethmann Hollweg birodalmi kancellár tegnap hohenfenovi birtokán fogadta Csirszki bécsi német nagykövetet. Arról, hogy a birodalmi kancellár Berchtold gróf külügyminiszterrel hol fog találkozni, döntés még nem történt. Eredetileg arról volt szó hogy Berchtold gróf magyarországi birtokán fogadja a német birodalmi kancellárt, de ujabban az a terv merült föl, hogy a találkozás Berchtold gróf morvaországi birtokán legyen. — Megölte a férjét. Lúgosról jelentik : Popovics Józsefné hermádiai román parasztasszony tegnap megjelent Halász Dezső lagosi rendőrkapitány előtt sirva ezeket mondatta: „Kapitány ur, ma délután egy fejszével átvágtam az uram torkát, a ki rögtön meghalt. Elmondotta még, hogy férje állandóan részegeskedett, elverte atyai örökségét és mintán ujabb pénzt nem tudott szerezni, őt és gyermekeit lelövéssel fenyegette. Tegnap délután is részegen jött haza és támolyogva egy nagy konyhakést vett elő. — Ma leszámolok veletek! — mondotta. Ezután lefeküdt. Én félelmemben fejszét ragadtam és megöltem". A rendőrség az asszonyt vallomása után letartóztatta. —- Betörés Králusz István Rigó-utca 34. számú házban lévő füszerkereskedésében az elmúlt éjjel betörők jártak. Az ismeretlen tettes fölfeszítette az üzlet vasrácsos ablakát, amelyen keresztül behatolt a helyiségbe és megdézsmálta az árukat. A rendőrség megindította a nyomozást. n6i«, férfi- és gyerrtiek-különlegességek a nyári idényre nagy vélasztékban érkeztek ós a legiutényosabb árban vásárolhatók ílfíW7 I ezc,őtt Gyéres M- Mártonnál UI ls szeoed, Tisza-szálló mellett A nők és a költészet. — Marcel Préuost a női poétákról. — (Saját tudósítónktól.) Az asszonyi költőknek nemcsak nálunk, Parisban sincs a legjobb terük. Most Marcel Prévost. az elmés krónikás nyilatkozik róluk és bár feministának vallja magát, a következő, nem sok nagyrabecsülésről panaszkodó cikkben igyekszik őket kötelességeikről kitanítani. Nemrégiben egy nagy francia revü költeménypályázatot hirdetett, kizárólag nők számára. Ez a pályázat egész tömeg érdekes levélhez juttatott engem; szép levélíróim némelyike a legnagyobb mértékben eredeti volt. Két ifju hölgy például minden géme nélkül arra kért, fésüljem meg kissé költeményeiket, mielőtt a pályázatra beküldik. Mások, kevésbhé naivak, legalább egy jó tanácsot kértek; ötletük kiviteléi-e vonatkozóan. Adnék is nekik szívesen, de sajnos, nincs időm ilyen terjedelmes levelezés elintézésére. Különbözők voltakl a leveleik, de mindnyájan, •nyájam faragtunk verseiket: ezek: megbocsátró szeretet fűzi őket a költészethez, meg is vannak áldva rendkivüli tehetséggel és biztosak a siker (felől, sőt az sem lepné meg őket, ha övék volna a pályadíj. A világért sem iákarom reményeiket eltüntetni. Mindnyájan , faragtunk verseket ezek ,megbocsátható ifjúkori bűnök. A huszadik év körül a vensesinálás betegsége megtámad mindenkit, ha még oly félmüveit, vagy egészen műveletlen és ha még oly kevés sejtelme van is a mértékről ós a prosodiáróL iA városiba bevonuló katona kedvesének verset küld, vagy valamit, amit ő költeménynek tart. A kist leánykák is költői mezbe igyekeznek öltöztetni újévi gratulációikat. Éppen ugy, mint a 'dal a legjobban hat az egyszerű, naiv ledkékre, iiiigy vonzzák őket a meghatározott számú szótagok, a rimek periodikusan megismétlődő összecsengóse. És ez nem. csupán az egyszerű telítenek hanem a poézisnék is becsületére válik. E primár ,kői tői alkotásoktól az igazi költészetig azonban még 'óriási az ut. A szimfónia-szerző és egy gyermek 'között, aki nagynehezen kikopogtat egy dalocskát a zongorán, álig van nagyobb különbség; ezt nem lehet elég gyakran és elég alaposan ismételni •« nagyravágyó költőjelöltek elou. Ha mára most egy nő nem akar egyebet, mint rimikovácsolássiail kitölteni üres óráit — rendben vau. Minden embernek joga van saját használatára verséket készíteni, amint képéket ds festhet, zenélhet is, inig szomszédait nem zavarja. A visszaélés akkor kezdődik, amikor saját érzéseik produktumát másokra kényszerítik reá, midlőu ügyeimét igénybe veszik, leikét befolyásolni akarják. Ezzel aztán ki is szolgáltatják magukat ítéletének, kritikájának, lenézésének. Mikor verseket küldenek nékem és azt kívánják, hogy én igazítsam helyre a más munkáját, anélkül, hogy eszüikbe jutna ritmikát, prosodiát tanulni, bizonyára jogot adnak ahhoz, hogy az ilyen szellemi termékeket szó nélkül papírkosárba hajítsam. Az első tehát, hölgyeim, tanulni, tanulni és újra tanulni. Mértéket, prosodiát, sőt — szinte szégyellem kimondani — grammatikát. E három, nem éppen könnyű diszciplína elsajátítása után készíthetnek azután anyiauy el vükön oly anféle verseket, a milyeneket gimnazista karunkban latinul tucatszámra gyártottunk. Aki csak egyetlen egyszer zsüror volt agy pályázaton, jól tudja, hogy a pályázó dilettánsok óriási többségéniefc sejteUmi sincs stílusról, költői érzésről, temperamentumról, a szavak fantáziájáról. Zárt kompozíció, a gondolatok ama titokzatos rendje, az egyes mondatok egymáshoz való egyeztetése jó, ha száz közül egy pályázónál található meg. Hiányzik a nyelvérzék, amely a frázisokai, kerekké és ritmikussá teszi és amelynél fogva a gondolatot oly pontosan fedik mint a jó ruha a testet. Sehol egy uj kép, egy eredeti fordulat. Ilyen a túlnyomó többség.. Hogyan is lehetne más? Minden héten uj verskötet jelenik meg és csupa banális gyári munka,' amelyre csakhamar ráborul a. jól megérdemelt feledés homálya. A költők között Franciaországban ma a nők vannak többségben. Hogy hány bizonyul közülök igazán poétáinak, azt persze majd az utókor fogja eldönteni. Az a kérdés, abbahagyják-e hát egészen a versírást a nők? Ezt nem akarom éppen mondani. A verscsinálás ínég mindig különb időtöltés sok másnál, uiégakkor is, ha valakinek nincs hozzá különösebb tehetsége. Aki a, mótier-vel komolyan (foglalkozik, az bizonyára jobbam aneg fogja érteni a nagy költőket, mint a publikum zöme. Igy ezért tanul a laikus is kontrapQntot, készít zenei föladatokat, bogy a nagy zeneszerzők müveibe jobban el tudjon mélyedni. Csakhogy komolyan kell venni a dolgot hölgyeim és alaposan fáradni vele. Semmi sem elveteudőbb a művészetben, mint a kóstolgatás, a szó legrosszabb értelmében vett mükedvelós. Halálos Win ez, amelynek büntetése hém is mariad el. Jobban értés, mindenttudás helyett dilettáns kontárkodás az eredmény. A mestermühöz való alaposabb, bensőbb viszony maga nem késztetné a nőket (költői kísérletekre? Törekvéseiknek ez éppen elegendő eredménye fohet. És ha valóban jogosnak látszik az a reményük, hogy egykor majdJ valami maradandót alkotnak, akkor válasszák ki azt a mestert, akit a legki válóbbnak; tartanak és alkossanak egészen az ő modorában. Hogyan, ikopirozinii? — kérdezik önök. Igen, kopirozni, v-agy ha ugy tetszik, tanulni egy elismert mestertől. Mint irodalmi tanácsadó, nem köthetem ezt eléggé szivükre. Mert az éppen ia legkamikusabb, bogy a művészet ez inasai mind kész mestereik, ujak, úttörőik akarnak lenini mindjárt. Holott Rubensnek és Raffaelnek is voltak olyan tanítványai, a ki kiről 'sok at beszélt az utókor és Cor neílle, meg Musset is azzal kezdték nem egészen dicstelen pályájukat, liogy az akkor elismert mesterek modorában Írtak. Az originalitást ne féltsék, hölgyeim. Ha az ég egyéniséggel áldotta meg önöket, akkor ez az egyéniség úgyis csakhamar le fogja rombolni a másolás korlátait. Ha pedig nincs talentumuk a látott vagy megérzett dolgokat ugy közölni a®: olvasóval, hogy az. kényszerítve legyen az önök szemével nézni, az önök lelkével érezni, akkor maradjanak esak az utánzásnál. Ehhez sem ért mindenki; eliliez is kell erő, értelem és sziv. ETABLISSEMENT PÁRIS VI., ANDRÁSSY-UT 54. SZ. 5 NíONTM ARTRE I BUDAPESTEN! «» EGÉSZ ÉJJELEN NYITVA!