Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-10 / 184. szám

1912 augusztus 11. DÉLMAGYARORSZÁG 7 hogy a smaragddal és a rubinnal szemben tetemesen olcsóbb lett. A zafírnak ez a lené­zettsége azonban most, ugy látszik, véget ért. Londonban ugyanis az ékszerészek azon van­nak, hogy a zafírt megint divatba hozzák, ínég .pedig a rubin rovására, amelyről azt mondják, hogy nagy mennyiségben és igen ügyesen hamisítják. A drágakövek közül ugyanis a rubin hamisitható legkönnyebben. A szép zafír ára karátonkint 100 és 240 ko­rona (között ingadozik, jelenleg a szín és csil­logás minősége szerint. A legdrágábbak az égszínkék kövek, amelyeknek az utánzása tehetetlen. — A szegény asztalos és üt gyermeke. Igen érdekes eset játszódott le Szolnokon a járásbíróság egyik hivatalos helyiségében. Varjas járásbiró előtt megjelent Szabó János szolnoki asztalosmester öt gyermekével, akik közül a legfiatalabb egy éves és igy szólt a járáshiróhoz: — Nagyságos biró ur! Ma árvereztek ná­lam. Mindent elárvereztek és elvittek. A gyermekeimről azonban megfeledkeztek. íme, itt vannak, tessék velük valamit csinálni. Köszönt és eltávozott, Varjas járásbiró kétségbevonta ebben az ügyben a járásbíró­ság illetékességét és az öt gyermeket átadta a közelben posztoló csendőrnek. A csendőr nem tudván mit csinálni a gyermekekkel, felvitte őket Varsányi Jenő rendőrkapitány­hoz, aki azután félhivatta magához az apát. A szivéhez beszélt, ugy, hogy Svábé sirva kért bocsánatot. Szereti ő ia fiait, vissza is veszi, pedig tudja, hogy nehéz lesz az élet. — A klasszikus korbeli lóverseny. Tudva" levőleg a stockholmi olymiai játékon ezúttal először szerepelt a modern lovagló művészet is. A lósport­nak ezúttal épen olyan fontos szerep jutott, mint va­lamikor a klasszikus korszak olympiai és más efféle ünnepein. Ebből az alkalomból most fölöttébb érdekes tanulmányban ismerteti egy sporttal is foglalkozó ki­váló francia historikus a klasszikus görög és római kor lóversenyeinek és lovas bravúrjainak történetét. A rendszeresen megismétlődő és nyilvános lóverse­nyeket a görögök hozták divatba, akik ezt a perzsák­tól sajátitoták el. A perzsák ugyanis abban az .időben kezdték a hadviselésben a lovascsapatokat hadiko­csikon küzdő harcosokkal kicserélni. A kocsikba két vagy három lovat fogtak. Ilyenformán aztán a görö­gök olypiai sportünnepein is eleinte ilyen hadikocsiba fogott lovakkal rendeztek versenyt, hasonlót a mai ügetőversenyhez. A klasszikus kor e versenyein tu­lajdonképen a hajtó vitézek keltek versenyre, ala­csony, kiskerekü hadikocsikon. Az első ilyen verseny 677-ben volt Krisztus születése előtt. Aztán megcsinál­ták nyolc olympiáddal később, 645-ben Krisztus szü­letése előtt az első hátaslóversenyt. Mint minden baj­vivó, igy hajtó és a lovasvitéz is teljesen meztelenen vonult ki a versenyre s szőrin ülte a lovat. A győz­test szinte határtalan hódolattal és lelkesedéssel ju­talmazták s különösen a szülővárosában rendeztek tiszteletére nagyszerű ünnepséget. Ott négy lovas hadikocsin polgártársainak örömrivalgása közben vo­nult be s nyomában a város előkelőségei lépdeltek. Az olympiai játék győztesének meg volt az a joga is, hogy a maga dicsőségére szobrot állíttasson. A klasszikus korban gyakran előfordult, hogy uralkodók i'S részt vettek az olympiai ünnepeken. Igy a 77-ik olympiádon Hieron szirakuzai király győzte le a ver­senyzőket. Hogy a lósportnak egyébként milyen nagy jelentősége volt Rómában, legjobban bizonyítja az a sok cirkusz, köztük a legnagyszerűbb a Circus Ma­ximus. Ennek a porondján rendszerint négy vitéz futtatott a koszorúért. A kis hadikocsik hajtó vitézei kezükben tartották az ostort s a gyeplő a derekukra volt erősítve. Mellette ott fénylett övükben a kés, hogy válságos pillanatban esetleg hirtelen elvághas­sák a gyeplőt. A kis kocsik némelyikébe két-három, a másikba négy vagy öt, sőt olyikba nyolc-tiz lovat is befogtak. Kétségtelen, hogy a klasszikus korban ugy a hivatalos körben, miind pedig az irodalomban nagyon népszerű volt a cirkuszi kocsis és a ló. Igy Martialis, a nagy költő több költeményében ünne­pelte a lóversenytér hőseit, de egyúttal nem tudta eltitkolni azon való elkeseredését sem, hogy egy ver­senyló épen olyan híressé, kedvessé és népszerűvé tud lenni, mint neki, a költőitek egy epigramia. A cir­kuszi hajtóiknak nagyon sok szobrot állítottak, ame­lyeknek alapköveibe bevésték életrajzukat és diada­laik sorozatát. Volt olyan hajtó, ak,i életében több .mint ezer diadalt aratott. Ezeknek tniliarii volt a ne­vűik s szinte mámoros kedvvei ünnepelték őket. Mind­ezekből kitűnik, irja a francia historikus, hogy nagy méretű és átalános érdekű volt a római korban a ló­sport. — Villamos áram, mint eledel. Párisból táviratozzák: A mimesi orvoskongresszus vil­lamos-gyógyászati osztályán Bergeonier bor­deauxi orvostanár érdekes előadást tartott larról, hogy azck a .magas feszültségű villa­mos áramok, aminőket D'Arsonval az érel­meszesedés gyógykezelésénél használ, bizo­nyos mértékben pótolni képesek a táplálékot olyformán, hogy a különben élelmieiikkekből merített hőmennyiséget juttatják .a testbe. Bergeonier azt állítja, bogy ezzel a módszer­rel olyan egyéneknél, .akiknek gyomra és emésztőszervei nincsenek rendben, kedvező eredményeket ért el, amennyiben a hiányzó táplálékot legalább részben helyettesíteni tud­ta a magas feszültségű áram hőmennyiségé­vel. A kimerült, elgyengült, vagy vérsze­gény egyéneknél, a tanár állitása szerint, a magas feszültségü áram behatása alatt az klögek. lankadtsága és az emésztési zavarok teljesen .űis/rszüntek. A betegek ereje szem­látomást javult és e mellett a testsúly gya­rapodása is észíeí-fefAő volt. Bergeonier ko­rántsem akarja azt álKtSni, bogy a magas feszültségü villamosártamimal 2 táplálkozás teljesen (feleslegessé volna tehető,1\haiie?3~Sáf' igenis hiszi, hogy ezzel a módszerrel az or­vostudomány jelentékeny eszközt nyert a gyomor emésztési zavarainak megszünteté­sére. — Johnson, mint kávés. A halhatatlan nevü néger, Johnson, aki Jeffries képében legyőzte <*a fehérfait, a 'kávéháztulajdonosok közé 'lépett. Chi­cagóban nyitotta meg a kávéházát és ez még a fe­hérek bevallása szerint is árnyékba borit minden ed­dig létezőt. Pompa, ragyogás, gazdagság mindenfelé, egész halommal, — ezt irja minden amerikai újság. Ám ízlésről nem tesz senki említést egyetlen szóval, a mi lehet nem épen Johnson hibája, hanem az ame­rikaiaké is egy kicsit. Johnson kijelentése szerint az ő kis „emporiumával" a vlág egyetlen Procolisója, Moulin Rougeja, Paviillon Monottejá, Palais de Dan­seja se versenyezhet. A kávéház clouja egy hatal­mas kép, amely szemébe „szökik" mindén belépőnek. A bokszerkávés ur arcképe ez, ám a keret még ér­dekesebb. Húszdolláros bankjegyekből készült és hefylyel-közzel jókora brilliánsok csillognak rajta. A plebest nem bocsátják be Johnson ur kávéházába és — óh micsoda guny — a bemenet tilos a nigge­reknek is. — Bogár a péksüteményben. Tímár Dezső szegedi magánhivatalnok az Ábrahám János műhelyéből kikerült .péksüteményben bogarat talált. Nagyon okosan, visszavitte személye­sen a süteményt s követelte, hogy azt tiszta kiflivel cseréljék ki. A pék azonban ahelyett, hogy szó .nélkül telj esitette volna a kívánsá­gát, még gorombáskodni kezdett vele. Timár iföiljelentette Ábrahámot a rendörbir óságnál. Az ügyben pénteken Ítélkezett a rendőrbi­róság s Ábrahám Jánost egészségügyi kihá­gás miatt száz korona pénzbírságra Ítélte. A pékmester talán okulni fog a maga kárán s, jövőre jobban felügyel a legényeire, nehogy ezek szemetet is belegyur j anak a vajaskiflibe. — Az abbáziai Rigó Jancsi. Abbáziából jelentik: Az itteni Quarnero-kávéház előtt csúfos kimenetelű incidens történt tegnap. Néhány hét óta a kávéház terraszán hegedül teljes zenékarával váci Kiss Lajos cigány­prímás. Egy bécsi gyáros felesége aki tizen­nyolc éves fiával Abbáziában nyaralt, szemet vetett a cigányra, levelet irt neki és talál­kára invitálta. A primás felesége tudomást szerzett a dologról és tegnap este megleste őket, amikor a kávéház előtt a tenger partján sétáltak hármasban: a primás, a bécsi gyá­ros felesége és ennek fia. Hirtelen előttük termett, .majd rákiáltott a német úrnőre, hogy szerezzen magának más gavallért és ezzel rája rohant, letépte a kontyát, össze­ikarmlota az arcát és fojtogatni kezdte férje csábítóját, A. megtámadott asszony németül kiáltozott segítségért és tiltakozott ama vád ellen, mintha ő volna a cigányprímás csá­bitója. A dulakodás zajára többen odasiettek ia kávéház előtt ülők közül, akiknek nagy ne­hezen sikerült a két asszonyt széjjel válasz­tani ok, ami különben elsősorban a cigány­prímás eryélességének volt. köszönhető. Az eset kinos feltűnést keltett Abbáziában, mire az eset passzív szereplője, a bécsi gyárosné, el is hagyta a fürdőt. — Öt embert sújtott agyon a villám. Sátoraljaújhelyről jelentik: Nagy zivatar és felhősza­kadás vonult végig az egész vármegyén. Páoin köz­ségben lecsapott a villám és öt embert sújtott le. Két fiatal leány szörnyethalt, három suyos sebesültet be­hoztak az itteni kórházba. Megmerevedve, élet-halál között vannak. — A nyltrai Fekete Kéz. Tóth Lajos nyit­rai polgármester fenyegető levelet kapott „nyitrai fe­kete kéz" aláírással. A levél írója meginti a polgár­mestert, hogy változzék meg, mert különben baj lesz. A polgármester a levelet átadta a rendörségnek. A nyomozás eddig nem rét, eredménnyel. A levél árá­tírásóf'"gyanusitlrak^A . ugyanis fizetésük felemelését kérték a polgármtúí'rTul, miV-°v megtagadott. — Szerencsétlenség a cséplésnél. Kecs­keméti Bálint hódmezővásárhelyi tanyáján halálos szerencsétlenség történt a napokban. A cséplésnél foglalatoskodó fiitö Krcska István 18 éves fiatalem­ber ismeretlen módon a kazán tetejére került, ahon­nan elkapta a lenditőkerék és a géptől mintegy négy méternyire lecsapta. A szerencsétlen fiatalembert be­szállították a békéscsabai közkórházba, aho! sérülé­seibe ma belehalt. — Tolvaj cselédleány. Kaposvárról jelen­tik: Handl Vilma 14 éves cselédleányt fel­fogadta Wurm Ignác döbrön tő-pusztai bérlő. A leány mindössze egy napig volt helyén és ellopva gazdájának 200 .korona értékű arany­láncát, Pécsre szökött. A lopott holmit az­után ott átadta lstokovics Józsefné pécsi asszonynak, hogy zálogosítsa el. Időközben azraban megérkezett a rendőrséghez a lopás­ról szóló távirati értesítés, mire a rendőrség az aranyláncot idejekorán lefoglalta. A bű­nös leány .azonban, ugy látszik, megneszelte, liogy .keresik, inert Pécsről is eltűnt. A körö­zést elrendelték ellene. NEMENYINE FOGMUVESTERME Kárász>u. 6a. sz. alatt létezik. Készil minderaléle iogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra aiatt lesznek kielégitve. • Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. • • Teleion Értesítem a nagyérdemü |ínrficjeV IjWcpf VOPííánííííái (Vár-utca, főpostával szemben) átvettem és azt ujonan át­: . közönséget, hogy a volt hürossy jozsei vemegioier lakitya meg„yitottam. - Főtörekvésem lesz a nagyérdemű közönséget jó magyar konyhaval, kituno, tisztankezelt buckái \l><> ííc volt Kőrössv lózsef borokkal kiszolgálni: azigen t. iparos és vidéki urak pártfogását kérem tisztelettel 1131111311 UyUl3 VCflUCglOS * ^ sörcsarnok • 9298 Mindért szerdán és pénteken halpaprikás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom