Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)
1912-08-06 / 180. szám
1912 augusztus 6. délmagyarország i 331 kiállítást, hangsúlyozta, hogy az rendkivül értékes ós jelentós, inert főként ia művészek erőpróbája. Nemcsak (belfödi, de 'külföldi művészek is megismerik, megvitatják a kiállitók értékét, egyéniségét, jellemző stílusát. Papp Gábor müveit pedig máris a legnagyobb elismeréssel-és általános érdeklődéssel kisérifc. * Békésgynlán a színi szezont befejezték. Békésgyulán befejezték a színházi szezont. A társulat több tagja Szegeden tölti a szünidőt. Aztán nemsokára megint nekünk lesz szerencsénk Alimássyhoz. HAPI HÍREK Az alsóvárosi bucsu. (Saját tudósítónktól.) Évtizedek óta augusztus 5-én a népek vándorhelye Szeged. Régi tradició, egy kis fanatizmus, sok-sok nyomorúság és vallásszeretet hozza össze az embereket az ország minden tájából. Fáradtan és busán, összetörve, meg legyengülten érkeznek meg a búcsúsok több-napi járóföld után, hogy bejussanak az ódon Mátyás-templomba és leboruljanak a fekete Mária mindenhová néző képe előtt és elpanaszolják földi bajaikat. Egész Alsóvárost ellepi a zarándoklók óriási tömege. Némelyek egyedül jöttek és egyedül mennek, mások családostól, kis gyerekekkel, öreg asszonynyal együtt járják a megtérés útját és ünneplik a vezeklés ünnepét. A máskor kihalt városrészre nem lehet ráismerni. A templom körüli tér tele van sátrakkal, bódékkal és hullámzó emberáradattal. Mindeníelé szent és proíanizált dolgokat árulnak. Nagy viaszgyertyák töltik meg az egyik sátort; a másikban áhítatos képek vannak, Szűz Máriával, meg Jézussal, Keresztelő Szt. János és a többi apostol, a Szt. Lélek, meg Szt. Jeromos, mind-mind olcsó festmény alakjában dicsőítik a hivők boldogságát. Mellettük már csak mézes kalácsot lehet kapni; szép, szines sziv alakút, amelynek közepén tükör van és alatta néhány rossz verssor, amely szivéhez szó] a leányzónak, ha szép legénytől kapja a bucsu olcsó fiát: Kár busuini a multukon, , . Igy nő nagyra a fájdalom; A jövőbe nézzen szemed, Boldogságod ott felleled. Hát bizony ez az: a boldogság. Amig ember van a világon, addig mindég szalad a boldogság után, pedig hát csak akkor lehetünk boldogok, ha semmi után nem vágyunk és semmit nem kívánunk; mert az ember rendesen épen a semmi után szalad és ha el nem éri, azt hiszi, hogy mindent elveszített. Ez olyan bucsui igazság, telve bucsui hangulattal. De menjünk tovább. A mézeskalácsos mellett már vizesuborkát árulnak, meg dinnyét. Mind a kettő meglehetősen olcsó étel és felüdíti némileg a fáradt embereket. Délfelé megveszi az egész család a maga dinynyéjét, kikeres a fiiben egy árnyékos helyet, letelepszik és azonnal elkölti az ebédet. Vannak azonban lacikonyhák is felállítva, ahol meleg ételeket °lehet kapni. Egy nagy asztal húzódik meg a sátor alatt, ott leülnek egymás mellé egészen ismeretlen távoli emberek, akik sem ezelőtt nem találkoztak még sohasem, se ezután nem fognak talákozni; elbeszélgetnek egymással misztikus dolgokról, égi csodákról, amit itt is, ott is láttak; közbe előkerül a töltött paprika, a siilt disznópecsenye, meg a többi közkeletű étel. Aztán megkondul a régi templom öreg harangja, megemelik a kalapokat és tódulnak be a templomba. Ott aztán különös kép tárul a szemlélő elé; a szemlélő elé, mert ilyen is akad nagyon sok, aki nem imádkozni, csak szemlélődni megy le a búcsúra. A főoltár közelében sem lehet jutni. Ott térdepelnek ősz, megtört emberek, akik már a sirfelé hajlanak és csak nyugalom, meg lelki béke után vágyakoznak. Nyomorékok terülnek el a földön és csókolják a hideg kőkockákat, sirnak és imádkoznak és gyógyulásért esdekelnek. A padok tömve vannak szorgalmas kezű öreg asszonyokkal, akik halk mormogással pergetik a végnélküli olvasót és imádkoznak nagy nyugalommal. Hátul a templom sötét csarnokában zokogás és jajgatás hallható. Ott van Fekete Mária képe, a kis oltár fölött. Valósággal megostromolják a hivők. A százados festményről szigorúan néz le Fekete Mária legendás képe. Az előtte lévő oltáron pedig halomszámra vannak orvosságos üvegek elhelyezve, gyanús barna folyadékok, homályos kék vizek és az orvosi tudomány többi produktumai, melyek ugy . látszik nem birnak olyan enyhitő hatással, mint a hit fanatizmusa. Száz számra keresik fel a beteg és szerencsétlen emberek a hideg nézésű, sokat szenvedett Fekete Máriát és irgalomért esdő szavuk betölti a sötét csarnokot. Kint az utcákon, amelyek a Mátyás-térre vezetnek, zajlik az élet. A szegediek, a kíváncsiak érdeklődve néznek körül és be-beiérnek a Szt. Háromság-utca házainak kapualjába elhelyezett kis csárdákba. Délután három órakor már az öröm és a vigság veszi kezdetét; Szeged újjáépítésének kegyeletes emlékezete. A malac-banda is megszólal a sátrakban és a levezekelt bucsus táncolni kezd a vidám hangokra. Kint az utcán papagályok rikácsolnak és szerencsecédulákat húznak a jövőre aggodalmas embereknek. Érdekesek ezeknek a céduláknak a tartalma. Intő tanácsot ad a vevőnek, de egyben mindenkit biztosit végezetül a tartós boldogságról. De a nép, a tömeg hisz az „igazmondó planétában", szentírásnak veszi minden szavát és seregestül keresi fel a papagályos asszonyt. Itt közlünk egy ilyen „Igazmondó p!anetá"-t: Ön sokat foglalkozik magával, ami pedig nem helyes. Gondoljon többet azokra, akiket szeret s bizonyára föl fog vidulni. Ne feledje, hogy a vidámsúg az élet fűszere. Csak vigan, csak bátran! Igy juthat ön messzire. Önre még nagy szerencse vár! El is éri rövid időn, ha a kellő percben megfogja és magához láncolja örökre. Egy újság érzékenyen fogja érinteni szivét, hogy azután á másik annál derültebb örömre gerjessze. Mint ebből látható, olcsón juthat az ember bölcs tanácshoz és szerencsés- jósláshoz. De hogy nagyobb legyen a mulatság, még a gyorsíényképészek is nagy számban jöttek a búcsúra, hogy az összekerülő párok azonnal lekapassák magukat. Késő este még mindég nagy a vigság kint a téren. Kis lámpák és gyertyák pislognak mindenfelé, azután a bál folytatódik egészen reggelig. A hajnal üdvözlő sugarára, ér véget a bucsu, mely az uj, a hatalmas Szeged fogadalmi ünnepe. — Olvasóinkhoz. Tudvalevőleg két héttel ezelőtt differenciák támadtak lapunk vállalata és a nyomda személyzete között s ez okozta, hogy" nem a rendes formában és terjedelemben jelentünk meg. Mára sikerült a differenciákat megszüntetni, amennyiben vállalatunk teljes méltánylással intézte el a vitás kérdést, ugy hogy a rendes üzem mindenképen helyreállt. Mától kezdve ismét a rendes alakban — amely Szegeden s a Délvidéken kétségtelenül a legszebb, a legmodernebb, — és a rendes tartalommal — amely a leggazdagabb, — jelenünk meg. Magyar Gábor. Magyar Gábor, a piarista rend rvtodt kormányzója, a szegedi városi főgimnáziumnak éveken ét volt igazgatója, ma este meghalt. A kiváló ember halála 'nagy részvétet kelt országszerte, de különösem itt Szegeden, ahol generációkat nevelt fel. A városi főgimnáziumi is meki köszönheti felvirágoztatását. Szelíd modorával, a diákság iránit érző meleg szeretetével mintaképe volt az igazi paedagógmsnak ós évek (multán, amikor már rég elkerült Szegedről, akkor is őszinte tisztelettel ós hálával emlékezték meg róla tanítványai. Az utóbbi időben azután sokat, betegeskedett. Sok gondot és munkát igénylő hivatását nem birta imár azzal az ügybuzgósággal és lelkiismeretességgel ellátni, azért inkább lemondott fontos állásáról és nyugalomba vonult. Helyette a piaristák Hénap tanárt választották meg rendfőnőkneik, aki szintem Szegeden, i több, évig volt tanár. Magyar Gábor meggyöngült szervezetét azonban már- a nyugalom sem birta helyre állítani. Súlyos és fájdalmas betegségétől ima este a halál váltotta írneg. Temetésére az ország minden részéből a piaristák küldöttségileg képviseltetik magukat. — Kada Elek kitüntetése. A hivatalos lap jelenti, hogy a király Kada Eleknek, Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város kiváló polgármesterének, aki oly sokat tett városa nagyszerű fellendülése és gazdagodása érdekében, az 1911. évben a várost ért földrengés által okozott károk elhárításánál teljesített kiváló szolgálatai elisinenóseül, a magyar királyi udvari tanácsosi cimet adományozta. — Főhercegi vendég Lúgoson. Lúgosról jelentik, hogy Lipót Salvator főherceg Tüzérségi főfelügyelő e lió 7-én vagy 8-án Hesicabányáról Lúgosra érkezik. A 7-ik tüzérdandárt fogja inspiciálni. A főherceg két napot fog Lúgoson tölteni. — A kolozsvári egyetem ez évi vezetői. A hivatalos lap vasárnapi száma jelenti, hogy <a vallás- és közoktatásügyi .miniszter v. kolozsvári tudományegyetemen iaiz 1912— 1913. tanévre Kosutány Ignác dr nyilvános rendes tanárának a tudomány egyetem rektor magificusává, Lukáts Adolf dr nyilvános rendes tanárnak a jog- ós államtudományi, kar dékánjává, Buday Kálmán dr .nyilvános renTslelan Értesítem a nagyérdemü kfirK«cv vPttdáfllfííéf <Vár"uíca' ^postával szemben) átvettem ós azt ujonan át* közönséget, hogy a volt »*U1 IFutfjr JUL&CI V^iSltC-yi©^! aiakitva megnyitottam. — Főtörekvésem lesz a nagyérdemű közönséget jó magyar konyhával, kitűnő, tisztánkezelt buckái w h ' f i rjnnaártíílv volt ftőrössy József borokkal kiszolgálni: az igen t. iparos és vidéki urak partfogásátkérem tisztelettel liUÍiil£Kil w j Uitt VvllUC-yiUiy :: sörcsarrioit :: 9298 Hmden sserdán és pénteken halpaprikás.