Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-31 / 16. szám

ÍO DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 30. gróf a király hadsegédjének, Hoyos grófnak kiséretében kihallgatásra ment a királyhoz. A külügyminiszter jelentést tett a román királyi párnál Szinajában tett látogatásáról, valamint resszortjának folyó ügyeiről. A külügyminiszter este visszautazott Bécsbe. Vége van az olasz-törők tárgyalásnak. Konstantinápolyból jelentik, hogy a svájci nem hivatalos béketárgyalást megszüntették, mert az olasz kisüldöttek a török követeléseket elutasították. hírek MI TÖRTÉNT? Egy ember ugrott a Dunába, A feje lent volt, fent a lába. Nem történt semmi. Nem tűrhetvén a pénz hiányát, Egy anya eladta a lányát. Nem történt semmi. Egy zsáké esett a korlátra, Anyát és testvért hagyott hátra. Nem történt semmi. Az ember agya belekábul, A világ kifordul sarkábul . . . Nem történt semmi. A férjhezmenés uj divatja. (Saját tudósítónktól.) Ha a leányokat megszavaztatnák, vájjon nem a férjhezmenés-e a legérdekesebb divat, akkor — ugyebár .• tudtuk a feleletet. És a leányoknak most is igazuk van, mint mindig. Dehát beszéljünk valamit erről a nagyszerű és ugy látszik: örök-divatról. A lányok, vagy talán egyelőre még inkább a mamák között egészen uj divatja kezdődik a férjhezmenés, vagyis inkább a férjhezadás idejének. Eddig az volt az általános szokás, hogy tizenkilenc-husz esztendős leányt (sőt fiatalabbat is) minden aggódás vagy lelkifurdalás nélkül férjhez adtak a szülők, különösen ha a vőlegény személye megbízhatónak látszott. A leányt ha elmúlt tizenhét-tizennyolc éves, már eladó lánynak mondták és husz-huszonegy esztendős menyecskéket látunk már dadával és gyermekkocsival az utcán. Mostanában mintha ez a nem ép nagyon korai, de nem is igen kései férjhezmenés kezdané a divatját múlni. A leányok, de talán még inkább az anyák között egyre tért hódit az a fölfogás, hogy a hajadonnak elég ideje ván huszönhárom-huszonnégy-huszonöt esztendős korában is férjet választania. Addig élvezze zavartalanul az ifjúság ártatlan és ártalmatlan örömét s huszonnégy éves korában is még mindig eléggé jókor veszi magára a háztartás meg az anyaság gondját. Azonkívül — hangoztatják az anyák — huszonnégy esztendős korában a leány már jobban megfontolja, hogy kinek legyen a felesége, mint tizenkilenc esztendős ésszel. Igy a későbbi években történő férjhezmenésben az uj fölfogás kevesebb eshetőséget lát arra. hogy a házasság boldogtalanná, sőt netalán szerencsétlenné válhassék. És a legérdekesebb a dologban, — az ezeket az elveket nem csupán olyan anyák hangoztatják, akiknek a leányai talán kenyérkereső pályán vannak s igy önálló keresetű nő létükre nem kénytelenek gazdasági szempontból biztosítani mentül hamarább a jövendö exisztenciájukat. Mert az önálló foglalkozású hajadon nőkben már amúgy is megvan (szintén gazdasági okól) valami antipátia, ha nem is általában l a férjhezmenés, de legalább is a korai férjhezmenés irányában Ezek a nők már megválogatják, hogy kiért hagyják ott a kenyérkereső pályájukat, vagy ha a házasság nem fosztaná meg őket a keresetüktől, akkor pedig talán már jobban megrostálják, hogy melyik férfiúval osszák meg keresményüket. Most tehát nem a kenyérkereső lányos házak fölfogásáról tettünk említést, hanem olyan lányos anyákéról, akik nem is szándékoznak önálló keresetre nevelni a gyermekeiket. Megjegyezzük azonban, hogy tudomásunk szerint eddig még csak inkább a mamáknál kezd hódítani ez a fölfogásbeli uj divat a férjhezmenés idejéről. Hogy maguknak az eladó lányoknak mi a véleményük felőle, az más kérdés. — Koronák. Megkezdődött a vándorlás a budapesti és kolozsvári egyetem felé, kelletlen, kedvetlen fiatalemberek tartanak délelőttönként oda. Integet felénk szeptember, megnyitják az egyetemet, megtartatik a rektori évnyitó, amelyben okvetlen lesz egy passzus, az a viszszatérő mélabús passzus, amely arról panaszkodik, hogy az ifjúságból hiányzik a megkívántató egyetemi szellem. A beköszöntő elhangzik és ezzel a jövő szeptemberig minden rendben. Miért nem csinálnak egyszer már valamit az egyetem urai, miért nem visznek maguk egy kis szellemet, egy kis frisseséget az egyetem kedvetlen homályába ? Ma ugy áll a dolog, hogy az egyetemnél nincs szomorúbb közigazgatási hivatalunk. Amig egyetemi polgárrá fogadnak, amig megengedik, amihez leckekönyv alapján föltétlen jogod van, hogy szigorlatozhass, végigjáratják veled a közigazgatás ostobaságainak minden labirintját. És tisztába fogsz jönni vele, hogy bélyeges papír nélkül nem tehetsz egy lépést sem. Nem elégJ hogy minden vizsgáért, minden szigorlatért a tandíjon felül külön dijakat kell fizetned, még külön bélyeges kérvényben kell mindezekért folyamodnod. Mindez eszembe jutott, mert közeledik a szeptember és mert olvasom, hogy odaát Ausztriában jó világ jön, a szegény emberekre ; ott már nem kell bélyeget ragasztani a házassági aktákra. — A népfölkelők. Már esztendők óta nem tartják meg a szokásos népfölkelőszemlét. A honvédelmi minisztérium most érkezett leirata szerint a népfölkelőknek ebben az évben sem kell szemlére jelentkezniük. — Justh Gyula beteg. Tornyáról jelentik : Justh Gyula, az ellenzék vezére szerdán este ágynak esett és környezete nagy aggodalommal veszi körül, mert állapota rosszabodik. Tegnap, késő éjszaka kapta a család az első megnyugtatást Herzog dr. egyetemi magántanártól, aki az esti gyorsvonattal Aradra érkezett és onnan automobilon sietett Tornyára. A tanár éjjel konzultálta a beteget és megállapította, hogy Just Gyula vértolulást kapott, ebből szédülése támadt és nagy mértékben elgyöngült. Aggodalomra az orvos véleménye szerint nincs ok, de Justh Gyulának egyelőre ágyban kell maradnia és még hosszú ideig nem vehet aktiv részt a potitikában. Lapunk tudósítója telefonon beszélt Justh Gyula Tornyán időző fiával, Justh János képviselővel, aki a következőket mondotta : Atyám komoly beteg, de aggodalomra nincs ok. Tegnap éjjel megvizsgálta dr Herzog Ferenc budapesti magántanár. Tanácsára atyám legalább egy hétig ágyban marad még és aztán hosszú ideig kímélnie kell magát. A tanár még az éjjel automobilon visszament Aradra és onnau Budapestre utazott. Jelenleg dr Auszterveil Ferenc battonyai orvos kezeli a beteget. — Pilóta lettem! Ma korán hajnalban sürgönynyel verték fel a szerkesztőséget. Mi azt mi történt, hol dőlt ki a világ a sarkából? Szólt pedig a távirat, amint következik: Máma Wienerneustadtban letettem pilótavizsgát VIadimir dzsiu-űzsicu mester. Igen, Vladimír mester a legfiatalabb pilóta. Tetszik még emlékezni rá? Ő az, aki Szegeden nemcsak nagyszerű birkózásaival ejtette ámulatba a közönséget, de ő tanította a dzsiudzsic fogásokra a szegedi rendőrlegénységet is. Mit szaporítsuk a szót, a nehézmáju Vladimír megunta a pályáját. Minek küzdjön ő lent a porondon, amikor virtuóz lehet a levegőben is. Elutazott Wienerneustadtba, ahol Steinschneider Lilivel együtt tanult repülni. A szép partner tehetségesebb pilóta volt, már régebben megszerezte a diplomát. Most aztán Vladimír is megbirkózott a feladattal és ő is repülhet, amerre tetszik. — György herceg dührohamai. Belgrádból jelentik: Péter király beteg fiához, György herceghez orvost küldött Párisba, hogy vizsgálja meg. Érdekes előzményei vannak a herceg betegségének. Ismeretes, hogy még trónörökös korában ismételten dührohamok fogták el. Olyankor a legnagyobb erőszakosságtól sem riadt vissza. Ilyen rohamában egyik alkalmazottját ugy összerugdalta, hogy később belehalt sebeibe. Akkor indult meg az ár, amely miatt Györgynek le kellett mondania a trónöröklésről. György ugylátszik Párisban sem lett jobban. Egy tiszt, akit melléje beosztottak, két hét előtt valósággal elmenekült előle. A tiszt egy nagyon kinos jelenet után Svájcba utazott, ahonnan sürgős táviratot menesztett Belgrádba azzal a kéréssel, hogy hívják vissza, mert megmaradása György hercegnek a környezetében lehetetlenné vált. Ez a tiszt a leghatározottabban azt állítja, hogy György herceg nem épelméjű. — Fölrobbant gyár. Milánóból jelentik : A Brescia mellett levő robbanóanyag-gyárban tegnap robbanás történt, amely a gyárat elpusztította és sok embert, közöttük a gyár igazgatóját is. megölt. Sok munkás megsebesült. — Taft merénylője. Hirt adtunk már arról, hogy tegnap az északamerikai Ohio állam Kolumbusz városában egy nő merényletet akart elkövetni Taft köztársasági elnök ellen. Amikor ugyanis az elnök egy szálló alljába lépett, egy elegáns nő, késsel a kezében rávetette magát. A rendőröknek az utolsó pillanatban sikerült tettét megakadályozni. Taft sértetlen maradt. — Ma azt jelentik Newyorkböl hogy a merénylő nő őrült. A neve Beer Karolin. Kihallgatása alkalmával beismerte, hogy az elnököt meg akarta gyilkolni. Az őrült nőnek az a rögeszméje, hogy ő az Egyesült Államok elnökének a felesége. — Uj konyhakert-telepek Szegeden. Szeged város a földmivelésügyi miniszter segedelmével harminc hold konyhakertészetet rendezett be a bodomi réten. A miniszter veteménymagot és gazdasági gépeket adott az érdekes vállalkozáshoz, azonkívül a bérlők kioktatására szakértőt rendelt ki. Harminc bérlő tavasszal kezdte meg a mintakertészet müvelését s korán érő uborkát, dinnyét, paprikát, tököt, hagymát, káposztát, karfiolt, kalarábét termeltek. A korai főzelékféléken mindig nagy a kereslet s a bérlők oly tekintélyes összegeket vettek be, hogy a szomszédos földek tulajdonosai is kedvet kaptak a konyhakertészethez. A város által berendezett harminc holdon kivül