Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-31 / 16. szám

1912 augusztus 3. DÉLMAGYARORSZAG 187 ken Zürichben marad. Pénteken este külön vonaton Bernbe indul. Útközben a zürich—berni uton a vonaton udvari ebéd lesz. Bernből a császár Zürichen át Konstanzba és Schaffhausenbe utazik. Konstanzba szombaton délelőtt érkezik meg a császár. Gyermekkinzás a Tiszaparton. — Véres robot hajnaltól estig. — (Saját tudósítónktól.) A Tiszaparton most kezdődött meg az őszre érkezett koksz és szénszállítmány oknak az uszályhajókból való kirakása. És ugyancsak most kezdődött meg az a felháborító gyermekkinzás is, amelyre egyformán fel kell hívnunk a rendőrség, az iparfelügyelő és az ^.Országos Gyermekvédő Liga figyelmét. Ami a Tiszaparton most kora hajnaltól késő estig történik, az mint speciálisan szegedi látványosság, nagyon érdekes. Még fotografálómasinát is kedvünk volna magunkkal hozni, hogy a kedves látnivalót megörökítsük. Közvetlenül a part mellett áll egy fekete, hatalmas uszályhajó. Az uszály haj óról széles deszkalapok vezetnek föl a magasan fekvő és kikövezett partra. A parton sínek vannak és a sínen a magyar államvasutak teherkocsijai állanak sorfalat. A vaggonokra való feljárást szintén hosszában lefektetett deszkalapok segítik elő. Erős, izmos kirakodómunkások hatalmas öblös talicskákon tolják fölfelé a kokszot. Egymaguk képtelenek volnának arra, hogy a súlyos teherrel megrakott talyigát nagyobb erőfeszítés nélkül taszítsák föl a vaggonra. Segítség kell nekik. jErre a célra gyermekek vannak alkalmazva, akiket, mint lovakat, vagy ökröket a szekér elé ugy fognak be istráng és a derékon átcsavart szijj segélyével a talyicska elé. A kirakodómunkás tolja, az elébe fogott gyermek pedig húzza a talyicskát fölfelé, a meredek deszkapallón. Nagyon kedves látványosság. Csak ha egészen közelébe megyünk a kirakodásnak, akkor szökik arcunkba a vér és csak akkor szorul ökölbe a kezünk annak láttán, ami itt történik. Akkor látjuk csak, hogy itt tulajdonképen gyermekkinzás történik. A talyicska elé fogott gyermek keservesen nyög és eltorzult arcáról mogyoró nagyságú izzadtság esöppek peregnek alá, mikor felfelé húzza a terhet a meredek pallón. Körülbelül tizenketten vannak az itt alkalmazott gyermekek, a kik többnyire valamennyien görbehátuak, mert a még gyenge gerincoszlop a súlyt ártalom nélkül nem birja el. A férfiak vastagtalpu cipőben, zsák és egyéb szövetekkel bepólyázott lábbal végzik a kirakodást, mert különben az éles koksz felsebeznó a talpukat és a bokájukat. A vézna, gyönge testalkatú gyermekek ellenben riezitláb lépkednek a hegyes, éles kokszdan 'ckon. A lábuk csupa vér, csupa seb. Mól; az arcuk is tele van sebforradással. Ez onn n van, hogy teherhuzás közben néhanéh • fel is buknak és igy sebzik meg mag 'kat. Odamegyek egy gyerekhez és megkérdem : - Hány éves vagy fiam ? • - Kilenc. Mennyit kapsz azért, hogy ezt a munkát végzed? — Mindennap egy koronát. — Mikor kezditek a munkát? — Reggel öt órakor. — És meddig tart? — Addig mig négy vaggont tele nem rakunk szénnel. Néha bizony egészen sötét van, mire készen vagyunk. Körülnézek és megállapítom, hogy a legidősebb gyermek sincsen több tizenkét évesnél. Megtudtam azt is, hogy sok szülő kényszeríti fejletlen gyermekét, hogy a kirakodómunkánál segitsen neki. "Azért az egy koronáért. A fölszálló szénpor lerakódik a gyermek tüdejére. Láttam egy gyermeket, amelyik fuldokolt a köhögéstől. De azért húzzák a terhet, mert a keresetből nem. muszáj mindent odaadni a szülőknek. Van olyan szülő is, amelyik pálinkázni, kártyázni és cigarettázni engedi a gyermekét. Azért az egy koronáért. Bemegyek a rendőrségre és megkérdezem, hogy van-e tudomása valamely hatóságnak arról, hogy a Tiszaparton gyermekkinzás folyik. Az mondják, hogy nincsen, de majd utánanéznek és abban az esetben, ha feljelentést tesz bvalaki, megindul a kihágási eljárás. Hol van az iparfelügyelő ? Hol van az iparfelügyelő, hogy megindittatná a munkáltató ellen a megtorló eljárást, amiért az elrendelt munkásvédelmi intézkedéseknek nem tesz eleget és egészen fiatal gyermekeket hosszabb időn át alkalmaz ? (lk.) Félmilliót áldoz Szeged az iskolákra. — Betekintés az uj költségvetésbe. — (Saját tudósitónktól.) Néhány nap múlva már megnyílnak az iskolák. Legaktuálisabb téma tehát a közoktatásügygyei foglalkozni, kivált itt, Szegeden, ahol egyenesen meglepő, hogy mennyit áldoz a város a magyar népoktatás és közművelődés előmozdítására. Épen most készítette el a számvevőség a városi iskolák zárszámadásait és azok jövő évi költségvetéseit, amelyekből kitűnik és minden frázisnál szebben beszél, hogy Szeged közel félmillió koronát költ évente iskolákra. Itt következnek a részletes adatok az uj költségvetésből: Népiskolai tanítók fizetésére K 183 540 — (Ebbe a pótlék nincs beleszámítva.) Szolgák bérére K 9,142.— Épületek fentartására „ 7,330.— Iskola helyiségek fűtésére „ 12,859.— Különféle iskola szerelvényekre „ 4,147.50 Iskolai iroda szükségletre „ 1,000.— Szegény tanulók segélyzésére „ 2,800.— Vegyesekre „ 4.404.— A tanyai iskolák segélye „ 50,000.— Összesen K 275,222.50 Szóval, mint a fenti kimutatásból látható, csak a népiskolák majd negyed milliójába kerülnek a városnak. Ehhez járul még a sok középiskola, köztük először is a városi főgimnázium, amely fentartásának terhe egészen a városra hárul. A polgári leányiskola, melyet tavaly államosítottak, több mint harmincezer koronájába került eddig évente a városnak, most már ez az összeg természetesen nem szerepel az uj költségvetésben. Kétezer korona többlet mutatkozik azonban a kópezdék ez évi kimutatásában, mivel a fejlődő női és férfi tanitó képezdében több tanerőre van szükség. A városi főgimnáziumban két uj tanári állást szerveztek az idén, amelyhez az állami segélyen kivül a város ezerkétszáz koronával járul évenként. A középiskolák, kereskedő tanonc- és ipariskolák részletes költségvetése itt következik : Városi főgimnázium: Tanárok fizetése K 57,524.— Szolgák bére n 2*100.— Épületek fentartása "n 2',85o!— Helyiségek fűtése „ 2J36.— Irodai és házi általányra „ 3£73.— Tanszer általányra „ 3,770.— Összesen K 72,553 — Állami főgimnázium „ 2,000.— Képezdék „ 6,274.— Kereskedő tanonc iskola „ 5,270.— Ipariskola „ 33,482.— Állami felsőipari szakiskola „ 5,600.— Fa- és fémipari szakiskola „ 6,360.— Óvodák és gyermekmenhely „ 4,470.— Városi zenede „ 29,580.— Ehez jön még majd százezer korona, amit a város tudomány és művészeti célokra áldoz. Ezekből látható, hogy a harmadik egyetem nélkül is, Szeged városa áll leginkább, az ország összes városai között, az első sorban — a kultura szolgálatában. A zenepalota állami segélye. — Fölterjesztés a miniszterhez. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi zene-bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy felir a vallás- és közoktatási miniszterhez és háromszázezer korona segélyt kér az uj zenepalota felépítési költségéhez. A városi zeneiskola részére már régebben engedélyezett a miniszter állami segélyt oly kikötéssel, hogy a város az iskola részére uj, megfelelő helyiséget létesit. Pályázatot is hirdettek erre és Spiegel Frigyes pályamüvét fogadták el, amely szerint 626.863 koronát szavazott meg a közgyűlés az uj zenepalotára. Eredetileg ugyan 400.000 koronát szánt erre a célra a város, de a felmerült több költséget az időközben eszközölt változtatásokkal 4és az általános drágulással igazoltnak találta. Ehhez az ujabb összeghez háromszázezer korona segélyre számított a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. A zenebizottság határozata alapján el is készült a segélyt kérő felirat, amelyet ma terjesztettek fel a miniszterhez. Érdekes a felirat indokolása, amelyben kifejti a város, hogy miért van szükség segélyre és Szeged mekkora kuUur-szolgálatot teljesít akkor, amikor több mint félmilliós költséges zenepalotát épit, amely egyedül álló az egész Délvidéken. A felirat igy szól: Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur! Nagyméltóságod rendelete folytán megindítottuk az eljárást, hogy zeneiskolánk részére uj, állandó helyiséget létesítsünk s annak előhaladásáról évi jelentésünkben beszámoltunk. A tervek beszerzésére hirdetett pályázat bíráló bizottságában tárcáját Nagyméltóságod is képviseltetni méltóztatván, az első dijat nyert pályamű szerzőjét bíztuk meg a tervek elkészítésével s most az általa bemutatott kiviteli terveket 626.863 korona költség keretében elfogadtuk. Az előirányzott költségből 326.863 koronát háztartásunk terhére felvett kölcsönből kívánjuk fedezni s azon tiszteletteljes kérelmet terjesszük Nagyméltóságod elé, hogy az épülethez háromszázezer korona állami segélyt vagy ily összegű kölcsön törlesztésére szükséges 16.000 korona állandó évi segélyt tárcája terhére engedélyezni kegyeskedjék. A város pénztárát az épitési költségeken kivül terheli még a telek szerzés: Bajza-utca 2, Nádor-utca 2, Oroszlán-utca 16, Bajza-utca 16. és 18. számú telkek kisajátítási költsége 202,279 korona.