Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-25 / 11. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 25. e rahszolgaorazág vérét szívja!" Írja szószerinit ia cildk. Az államügyész a cikk megjelenése utón (pert indított a lap ellen, $ Románia összes lapjai élénken kommentálták iaz esetei A felségsértés: pör niegiudiitása óriási feltűnésit keltett Romániában. ,,Harminc ióv után végre az első felségsértési per1" — Írják a lapok! A „Fáklya" pedig ujjongva fogadja a pert, hogy legyen alkalma — bizonyitani. Ha a tárgyalást valóban megtartják, egy izgató, szenzációsan érdékes botrányra lesz kilátása Romániának — és az európai sajltónák! . . . Oroszországi uíamról. Irta: PAPF FERENC. Hogy bét évvel ezelőtt, a müveit nyugatról hazatérve, fájdalom és elkeseredés fogott el elmaradottságunk látása fölött — az még érthető — de hogy Oroszországból, a barbár kelétről is azzal a szomorú tapasztalattal kellett hazatérnem, hogy ott is fejlettebbek, előrehaladottabbak alz állapotok, — azt igazán nem gondoltam. Tizenöten toltunk magyiarok: Széchenyi Viktor gróf főispán, JalsóviLsky Béla miniszteri tanácsos és Vermes , Béla országgyűlési képviselő a kormány megbízásából, Vass János dr várni, főjegyző, szaklapszerkesztő, Mamusicli volt szabaicLkai polgármester, .egy ügyvéd, egy főmérnök; mind önkéntes tűzoltók ós ezek hozzátartozói. A 'hivatásos tűzoltó tisztikart ketten képviseltük: Erdélyi Ernő győri parancsnok és én. Nemzetközi tüzoltókongresszusra mentünk, érthető tehát, ha úgyszólván minden figyelmünket a tűzoltói látni valók és tapasztalni valók kötötték le. Elmentünk, hogy terjesszük a modem tűzrendészet alapelveit, hogy megosszuk gyakorlati alapokon álló elméleti tudásunkat orosz bajtársainkkal. Nagy súlyt helyeztünk jövő terveink ismertetésére, különösen az oroszokkal szemben, akiknek első instruktoraiként szerepeltünk, miikor hat-hét évvel ezelőtt Budapestre küldöttséggél jöttek a magyar tűzrendészet és tűzoltóság tanulmányozására. Elmentünk tanitani ós tanulltunk. Elmentünk a jövő szépen kidolgozott nagy programjával, magunkkal vittük legszebb álmainkat, is a tűzrendészetünk fejlesztéséről — és ott mindazt megvalósítva, készen találtuk. Láttuk, hogy miként, mily rohamosan fejlődik minden irányban, igy .a tűzrendészet terén is oly állam, mely politikailag nyugodt, melynek nem köti le minden idejét és erejét a poltikai handabandáziás. Bennünket, akik újdonságokból, vagy bedeck érből olvastunk csupán Oroszország felől, valósággal bámulatba ejtett a nagyarányú fejlődés, „Vakard meg az oroszt és ott van a tatár'Cés ehez hasonló lekicsinylő frázisok mind érvénytelenek .és idejüket multák már. Nem lehet ezekét a fejlődés oly magas fokán álló nemzetre használni, mint amilyeneknek mii az oroszokat láttuk; legalább is a meglátogatott nagyvárosaikban : Szent Pótervárban, Moszkvában, Varsóban, Kiewben és Odesszában. Jólehet, hogy a látottakban sok része volt annak is, hogy odavárták egész Európa tűzoltóságát és azok előtt akartak maradandót mutatni. Lehet, hogy a látottakon sók volt a külszín, mely talán belső hiányokat takart el; az is valószínű, hogy csak a szépet és jót igyekeztek megmutatni, hogy a figyelmünket eltereljék a sötétebb .részekről, — mint ez ilyenkor, kongresszuson szokás, die a lelkiismeretes, komoly szemlélő még igy is tisztán érezhette azt, ihogy e mögött a külső fény mögött kell, hogy belső tartalom ós komoly munkának értékes eredménye legyen. Mert lehet látszat pl. a sztpétervári vagy moszkvai díiszgyákorlatokan felvonuló szefrek ós tűzoltóság nagy tömege: löfbszer, köztük 20 gőzfecskendő és 1500 tűzoltó, lehelt hogy ezeket az ország .minden részéből gyűjtötték ide, bár nem ilyenként mutatták be, — de sok olyian dolgot is láttunk, amelyekre a rosszakarat sem foghaltja rá a Potemkin eredetét. Egyebet ne vegyünk: a kétéves tüzrendészeti szakiskolát és az egész országra kiépített állami tüzrendészeti felügyeletet. Magyarországon háromhetes a leghosszabb idejű tüzoltótiszti tanfolyam. Ennél hosszabb időre nem lehet elvonni a sok jóakarattal ren ölelkező, de élvégre is más kereseltforrásból élő önkéntes tűzoltókat kenyérkeresetüktől. Még az is szép, hogy ezt a tanfolyamot is felkeresik és látogatják, hisz ezt sem Itériti meg nekik senki, még csak köszönetet sem kapnak érte, hanem legtöbbször kigunyolás és lekicsinylést. A hivatásos tüzóltőtisztek száma pedig oly nevetségesen kevés még az országban, liogy ezeik részére ezidő szerint külön iskolát felállítani legalább is nagyzási hóbort volna. ítélje meg ezek utón bárki: mennyivel van előbbre a tűzrendészet Oroszországban, ahol már három év óta rendszeres ós két évi időtartamra kiterjedő tüzollótisztfcépző szakiskola van, ahol évenkint negyven tűzoltótisztet képeznek ki gyakorlati és elméleti tudással? Mennyi ott a hivatásos tüzóltőtisztek és tüzoltócsapatok száma, iahol ennyi kiképzett hivatásos tüzóltótisztet el tudnak helyezni? De mindjárt érthetővé lesz ez a lehetetlennek látszó előrehaladottság, iha megtudjuk, hogy az orosz tüzrendészeti törvény értelmében minden város köteles legalább linsz taghói álló hivatásos tűzoltóságot felállítani és fentartami. Természetesen ez a létszám csak minimális, ennyit a legkisebb város is köteles ffentartani; azonban a város lakosságához mérten sokkal nagyobb létszámmal bró tűzoltóságok is vannak. PÍ. Szt. Pétervár 1000, Moszkva pedig 850 főből álló hivatásos tűzoltóságot tart fenn. Csakhogy Oroszországban a hivatásos tűzoltóságnak is más szervezete van. A hivatásos tüzoltócsapat nem csupán az őrségeket és ügyeletes szolgálatokat látja el, hanem egész napon ét a laktanyában berendezett kovács-, bognár-, lakatos-, asztalos- és festőmübelyeíkban talál folyton foglalkozást a tűzöl tószerek javításával, sőt teljesen uj tűzoltószerek ós egyéb városi jiármütok előállitásával is. Ennek a műhelynek természetesen a tüzóltőtisztek a műszaki vezetői és erre a két éves tüzrendészeti szakiskolában megfelelő kiképzést is nyernek. Tüzoltótisztek, mérnökök, építészek, gépészmérnökök, ós vegyészék a tanáraik, gyakorlati tárgyiakra pedig művezetők képezik ki az érettségi vizsgálat után oda kerülő ifjakat. Ilyen kiképzés mellett lehet szakértő tüzóltótisztet nevelni és ilyen szervezet mellett lehet értékes üzoltóanyagot fenítartani, akilk ipari munkájukkal úgyszólván teljesen megszolgálják a fizetésüket, a mely természetesen jóval magasabb, mint a mi hivatásos tűzoltóink fizetése. Ezen áldásos intézményen kivül megvan oldva Olaszországban .a helyes tűzrendészet másik lejjóintosabb létalapja: az állami kerületi tüzrendészeti felügyelői intézmény is, ami nálunk szintén csak a jövő zenéje. A tüz•rendészot-i felügyelet felállítása ugyan még itt sem nyert teljes befejezést, de jóval előbb tartanak a kezdetnél, hova mi még el sem órtünfe és rohamosan halad a fejlesztés is. A tüzrendészeti felügyelet kétféle Oroszországban. Vannak oíly állami félügyelők, akiknek taiz ország egy kijelölt része tartozik a felügyeletük .alá ós vannak az úgynevezett vasúti tüzfelügyelők, akik csupán egy főbb vasúti, vonal mentén levő állomások tűzoltószereit Vizsgálják meg évenként többször ós kiképzik az állomás alkialmaizoititaiból szervezett t üzol t ó csapa tokat. Vájjon miVskozhatja Oroszországban ezt a megmagyarázhatatlan, erős fejlődést? Hogy lehet, hogy ihatYév alatt ők mindazt a tervet megvalósították J amelyre mi tanítottuk őket és amely nálun'kX még ima is csak a jövő ábrándjai? Egyik iényezőt már emiitettem: a politikai nyugodtság. A másik a minden fejlődéshez szükséges, legfontosabb kellék: a pénz. Ez van ott bőven. Egy-egy kerületi állami tüzrendészeti felügyelő évenként 80.000 rubel (200.000 korona) felett rendelkezik oly célból, hogy kerületébe tartozó községek tűzoltóságát, tüzoltószereit, illetőleg tűzrendészetét fejlessze. Sok ezen kivül ® bőkezű meeeinás és a tűzrendészetet kedvelő földesúr. Hogy mást ne említsek: mindnyájan ott láttuk a kongresszuson Dondukofka hercegnőt SaooVból, aki egyedüli fenntartója az ottani tűzoltóságnak és aki 30 tűzoltót hozott fel falujából saját költségén a tüzoltókongresszusra, hogy ott tapasztalatokat gyűjtsenek ós otthon érvényesítsék. Az Oroszországban látottak mindannyiunkra, de főkép a kormány képviselőire, köztük Jailsovitsky Sándor miniszteri tanácsosra, a belügyminisztérium, tüzrendészeti osztályának vezetőjére mély benyomást tettek. Már ott is szép tervekről beszélt; bizonyára meg fogja találni itthon ta kivitel módozatait is. De már eredményről is beszámolhatunk: az .állami költségvetésben az eddigi 11.000 ko* róna helyett 1912. évre 56 ezer koronát vettek fél. Már ennek az összegnek jól felhasználása is sokat lendíthet az ország elhanyagolt tűzrendészetén, melynek tükrét legutóbb az ököriltói katasztrófa magasracsapó 'és 365 fiatal magyart elpusztító ádáz lángjainál láthattuk. A szegedi virilisták. — Kik fizetik a legtöbb adót? — III. (Saját tudósítónktól.) Itt közöljük folytatólagosan a legtöbb adót fizető szegedi polgárok névsorát: Grósz Henrik 717.17, Gárgyán János 716.06, ördögh Júlia 704, Kátai László 700.40, Beck József 697, Leihotai József 696.97, Szécsi István 695.75, Bartos Lipót 694.50, Schwartz Jenő 694, Lenczinger Gyula 694, Bartos Mór 692.44, Feiner Miksa 687.56, Kup Gyula 686:60, Braun Miksa 683.20, Meskó Antal 683, Répás Péter 682.24, Böhn Károly 680, Szűcs Béla 679.97, Kovács István 679.62, Gárgyán Imre 676, Boros Miksa 676, Tóth Hona, Béla és László 674.61, özvegy Vér Jánosné €73.77, Fél'szeghy Ferenc 667.90, Hoffer Endr.e 666.65, Bárkányi János 666.18, Rillich Kálmán 661.33, Kószó István dr 660.60, Domán Mihály 655.33, Grósz Emili 652.85, Holíander Ilona 648, Zsótér Ferenc 646, Sranek Adolf 639, Feiner László 637, Singer Ármin 636, Pollák Sámuel 636, Gömöri Lajos 634, Nyári György 633, özvegy Sütz Jánosné 631, Dombrádi Gyula 630, Edvi Illés Lajosné örök. 629, Németh István 629, Almássy Endre 619, Böíhm Sándor 617, Hutter József 617, Fried Sámuel 616, Erőskövi Dezső 615, Majszki Sándor 615, Singer János 613, Scihulihóf Károly 609, Tóth Antal 607, Sági Ignác 606, Birnfeid Manó 604, Wolford István 599, Zámbó György dr 598, Vajda Sándor 598, Kovács Péter 596, Goldgruber János 596, Szigeti Sándor 595, Peterneily Lajos 592, Vittenberger Lipót 592, Tauszig Dávid 589, Bach Antal 583, László Kálmán 582, Regdon Imre 581, Rényi Gyula 573, GMicksmann Bertalan 571, Ziffer Alfréd 567, Kőrössy Ignátz dr 567, Kakuszi István 567, Frank Antal 567, MMlyfy László 566, Lázár György dr 564, Singer Gyula 563, Brünner Kálmán 562, Huszta Ferenc 561, Forbát Jenő dr 560, Reviicski Tamás 559, Ringhoffer Lajos 553, Nyiri Bálint 552, Kováts István 552, Gerle Jenő 552, Schwartz és Buchvalter 551, Sáray János 544, Lippay György dr 544, Eisenberger N. Adler Rezső 544, Szabó József 542, Englander József 540, Módos István 539, Löw Imánuel dr 538, Zeisler Henrik 538, Czukor Ignác dr 536, Hoffmann Testvérek 535, Magyar Edéné 533, Vass János 532, Vinternitz Izidor 532, Vind József 532, Brausvetter Vilmos 529, Széli Gyula dr 528, Kőrössy József 527, Gyólai István 526, WioMord József 525, Székely Miksa 525, Geisler János 524, Ecsedi István 522, Goldschmidt Lajos 522, Koyács Tamás 520, Kiss Márton 520, Rósa Lajos 520, Kassa Antal 513, özvegy Bures Józsefné 512, Budai János 510, Kelemen István 509, Singer és Hollander 507, Horváth Menyhért 506, Mirkovics Jánosné özvegy 505, Tápai János 504, Stilmann Frigyes 504, Wertheimer Adolf 501, id. Csányi Pál 500, Loihán László dr 499, Császár István 498, Braun Mihály 497, Hattyasi Sándor 497, Weisz Albert 497. / /