Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-25 / 11. szám

1912 augilsztus 3. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Gazdasági tanitőképző Szegeden — A jövő évben nyitják meg. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi királyi katolikus tanítóképző, mely az ország egyik legrégibb tanintézete, a jövő évben kibővül gazdasági szaktanítók képzésére. A tanítóképző céljaira uj épületet emelnek, földmives iskolával és több holdnyi gyakorló területtel. Az építkezés és a beruházások háromszázezer korona költséget igényelnek. A város ingyen telket és négyezer korona évi hozzájárulást ajánlott föl a gazdasági tanítóképző céljaira, A gazdasági tanítóképző Gallér Kristóf pápai kamarás, a szegedi tanítóképző érdemes igazgatójának az ötlete. Valóban, gazdasági tanitőképző céljaira aligha van alkalmasabb terület, mint épen Szeged. Az iskola növendékeinek javarésze a környékbeli községekből kerül ki, akiknek a gazdasági oktatás tulajdonképen már továbbképzés, a primitívebb gazdasági ismeretek fejlesztése. A gazdasági tanítóképző jelentőséges ujitás a magyar közoktatásügyben. A magyar vidék tanítójának, különösen akit elhagyatottabb tájékra sodort a sorsa, föltétlenül jártasnak kell lennie a gazdasági ismeretekben. A szegedi tanítóképző ebben az irányban már megkezdte az üttörést és néhány év multán valószínűleg az ország legtöbb tanítóképzője követi a példáját. Glattfelder Gyula dr csanádi püspök áldozatkészségének és józan fölfogásának köszönhető, hogy a gazdasági tanitőképző már a jövő tanévben megkezdi a működését. A szegedi tanítóképzőnek ugyanis a mindenkori csanádi püspök a védnöke. A csanádi püspökség jövedelméből tartják fönn az iskolát. Glattfelder dr elődje, Csernoch János nem valami túlságos áldozatkészséggel viselte gondját a szegedi tanítóképzőnek. Glattfelder Gyula dr püspök a legkészségesebb támogatással elősegiti a tanitőképző fejlődését. Gallér Kristóf, a tanítóképző igazgatója most ujabb terv megvalósításán fáradozik. A tanítóképzővel kapcsolatban internátust akar létesiteni tanyai fiuk részére. Az idegen ajkú tanulók ugyanis kényelmes otthont találnak Szegeden, a tanyai magyar fiukról pedig senki nem gondoskodik. Ha beiratkozik az iskolába, a legkényelmetlenebb utazás vagy gyalogolás után látogathatja csak az előadásokat. Az ilyen oktatásnak pedig igen csekély a pedagógia értéke. A tanyákon sok fejlődésre alkalmas tehetség hever parlagon, akik előtt elzárják a haladás minden lehetőségét. Gallér Kristóf tervéhez valószínűleg megnyeri a város támogatását is és ebben az esetben nem késhet sokáig a tanyai fiuk szegedi internátusa. Egy szegedi iifípör és a bíróság (Saját tudósítónktól.) Körülbelül egy éve, hegy Szegeden lifttel készülnek a házak. És a közelmúlt napokban elvi jelentőségű határozattad befejezést nyert az első szegedi liftpör, amelyet háziúr és lakó vívott meg és amely jövőben okulásul szolgálhat háziuraknak ós lakóknak egyaránt. Az első liftek készítésének idején, (tehát egy évvel ezelőtt történt, hogy a Feketesas-utcáIhan levő lUasrner-háaban Korniss Béla dr szegedi ügyvéd beszállott a liftbe és fel akart jutni az első emeleten levő lakásához. Az ügyvéd megnyomta azt a gombot, amely a liftnek az első emeleti ki szállólyuknál való megállást szabályozza. A lift megindult, de, még mielőtt az első emelethez ért volna, hirtelen megáll ott, felmondta a szolgálatot. Szerencsére volt épen annyi rés a lift nyitott ajtaja és az első emeleti folyosó ajtaja között, hogy Korniss kibúj,btott rajta és igy megszabadult veszedelmes helyzetéből. Korniss ezután azon igyekezett, bogy a lift ismét visszajusson -a földszintre. Megnyomta tehát azt a gombot, amely a lift leeresztésére szolgál. Igen ám, die a lift nem ment se le se föl, ellenben az a biztosító tekercs, amely a dinamóban van, az ellenáram következtében keletkezett rövidzárlat folytán meggyulladt. ' i Most jött a háziúr, Wagner Gusztáv. Felszólította Kornisst, liogy fizessen a károkért nyolcvan koronát. De Korniss Béla dr azt bizonyítgatta, hogy ő nem szakmeber, igy tehát nem tudhatta, hegy ia gomb megnyomásával rövidzárlat állhat be. A vitának az lett a vége, liogy Wagner Gusztáv beadta a keresetet Korniss ellen és 'az ügy a járásbíróság' elé került. Ivankovics járá-sbiró Korniss Béla dr-ít a nyolcvan korona és a költségek megfizetésére iltélte. A szegedi kir. törvényszék azonban, amelyhez az ügyvéd az ügyet megfelebbezte, az ítéletet megváltoztatta, a felperest a keresetével ellulfcasitotta ós a költségek megfizetésére kötelezte. Az érdekes törvényszéki ítélet igy hangzik: Ö FELSÉG® A KIRÁLY NEVÉBEN! A szegedi kir. törvényszék, mint polgári ifelelbbezési bíróság dr Ujj József ügyvéd által képviselt Wagner Gusztáv felperesnek dr Korniss Béla ügyvéd alperes ellen 80 korona tőke és jár. iránt a szegedi kir. járásbíróság ellőtt folyamatba tett és ugyanott az 1912. évi áprlis hó 12. napján 1912. Sp. Hl. 304/3. szóm; alatt hozott Ítélettel befejezett sommás peréhen alperesnek az 1912. évi április 27. napján 1912. Sp. III. 304/4. szám alatt kőzhetett felülvizsgálati kérelme folytán az 1912. évi junius hó 11. napján befejezett nyilvános előadás alapján az alul kitett najpon következő Ítéletet hozott: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, felperest keresetével elutasítja és arra kötelezi, hogy az -alperesnek 20 kor. per- és 13 K 40 f. felülvizsgálati költséget 8 nap alatt megfizessen. se ének, a bácsi nem tudott gondolkodni. Zavarta a csönd. —- Pista a kisasszonyt. — Parancsol ia bácsi? — Mórt nem énekelsz, zongorázol? A kis lány csodálkozott. — Eszembe jutott, hogy zavarom a bácsit. Hát abbahagytam. A bácsi ránézett. — S nem hiányzik? Mit csinálsz most? — Gondolkodom — szólt balkan a kis lány. — Micsodán? — Hogy hogyan kerüljek innen el s meddig kell még itt zavarnom a bácsit, mig elkerülhet ek. A bácsi ismét feléje fordította, a székét, mert eddig rá se nézett. — Nem jó'l érzed magad itt? Akkor mehetsz Pestre, vagy akárhova. Mondtam, ami az enyém, az a tied is, nem tartozol semmi számadással. — Ez nem igaz, — szólt a kis lány — itt minden a bácsié és én kegyelemkenyéren élek de ezzel nem törődöm, ha a bácsi jó volna hozzám, vagy rossz volna hozzám. De igy gazdátlan vagyok és rab vagyok, s meg sem köszönhetem, hogy jót tesz velem, mert nem jóságból teszi, hanem mert maga nem törődik semmivel. A bácsi még rá is emelte >a szemét. — Hát nem jó az, lia mindent szabad? — De, az nagyon jó, hogy minden szabad, de nem jó, hogy ugy szabad minden, hogy magának mindegy, vagyok-e vagy nem. Én I inkább elmennék, de nem a maga pénzén, | hanem a magam, erejéből. S azt hittem megtanulok énekelni, s elmegyek színésznőnek, de most már ez sam lehet séges, mert eszeim be jutott, hogy zavarom a kornyikálásommal. A bácsi erősen gondolkodott -ezeken -a dolgokon s ugy érezte, hogy most tudna az írásán is gondolkodni. A kis lány beszéde ugy hatott rá, mint a zongorázása. Valami hang volt s amellett olyan értelem, melyet nem tudott egészen megérteni, mert nem igen. ismerte a kislányos értelmeket. —• Tő-lem csak muzsikálj, — szólt — sőt kérlek is, hogy muzsikálj, mert már megszoktam, s most zavar a csönd. — Igazán? A kis lány egyet ugrott, s a. bácsi kezéhez nyúlt. Ez el akarta kapni, de a kis lány már megcsókolta és kipöndörült az ajtón. Egy perc és vigan, csapongva, hullámozva és nio. rajos zúgással omlott feléje a zongora-kangzuhatag. Olyan (volt, mintha a "beporosodott márványkád megtelnék a kiszáradt reservoir víziével. Ez tetszett a bácsinak s a-z írása fölé hajolva, -gondolkodott, Nem jutott eszébe semlmi, de nagyon meg volt elégedve. III. Nagy baj történt. Bekövetkezett a, tél s a kis lány vacogva tapasztalta, hogy kályha nélkül a szobáeskája hideg. S a szobácskájában nem volt kályha. S kisült, hogy a szobácskának kéménye sincs és egyhamar nem lehet oda kályhát állítani. Az inas referálta ezt a tekintetes urnák. — Kéretem a kisasszonyt. — Parancsol ia bácsi? — A szobádban nincs kályha. — Tudom. — Te fázol, Annuska? — Fázom. — Ezért nem tudsz zongorázni? —• Ezért. — Mit csináljunk? — Olyan szobáit adjon a "bácsi, aliol kályha van. iA bácsi megrezzent, A kis lány is -megijedt, — Napközben légy itt. — Zavarom a bácsit, — Ez igaz. De légy itt. Néhány napom kárba vész, ennyi -az egész. S a kis lány meg vonult a szoba sarkában s olvasott. — Annuska, hozassuk he a zongorádat. Zongorázz. — Nincs hely. Hová tegyük? Három napig voltak igy. A bácsi gondolkodott s nem jutott, semmi eszébe, a -kis lány olvasott, s azután együtt ebédeltek. Negyedik nap a bácsi ideges volt. Ötödik nap fölpattant. — Hát keressünk — szólt rekedten s kiegyenesedett, -mintha valami ellenséggel kellene -szembeszállnia s a kis lány megértette, hogy szobái keresnek. S benyitottak az elátkozott szobasorba — ketten. S végigmenték az elátkozott szobaj soron ketten. S léptük alatt fölijedezett a por