Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-22 / 8. szám

19-12 augusztus 18. DÉLMAGYARORSZÁG b fognak tenni, a portának azonban eközben minden provokációt a! keid kerülnie. A porta most elhatározta, hogy a hatalmak ezen lépésének hatását Cettinjében bevárja és közben jelentékeny katonai rendszabályokhoz fog. Husmérgezés Szegeden. Miképen védekezzünk az élelmiszercsalás ellen ? — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrséghez névtelen feljelentés érkezett. A bizalmas értesítés azt tartalmazta, hogy a Csekonics-utcában levő Hödir-féle hentesüzletben napok óta romlott hust mérnek. A feljelentés szerint többen a romlott hústól meg is betegedtek, de az áldozatok nem mertek feljelentést tenni. A rendőrség előbb polgári rendőrökkel figyeltette a hentesüzletet és amikor ezek meggyőződtek arról, hogy a feljelentésben közölt adatok teljesen megfelelnek a valóságnak, rendőri bizottság ment ki a helyszínére. Borbola Jenő dr és a hatósági orvos megjelentek Hödir Csekonics-uteai hentesüzletében, ahol mintegy harminc kiló romlott hust találtak. A bizottság ezután kiment a hentesnek a Petőfi Sándorsugáruton levő lakására és itt is volt raktáron vagy tizenöt kiló romlott hus. A rendőrség megállapította, hogy a lelketlen hentes az egészséget veszélyeztető és feltétlenül mérgező hatású hust közfogyasztásra használta. A botrányos ügy most a rendőrség elé került, amely szigorúan fogja megbüntetni a romlott hus árusítóját. Valamint a legtöbb husmérgezési esetnél, ugy itt is magát a vásárló közönséget hibáztathatjuk. Azok, akik az élelmiszercsalás következtében megbetegednek, a legtöbb esetben nem tesznek. panaszt. A Hödir-féle romlott hústól is megbetegedett egy-két ember, de ezek nem jelentkeztek sem az orvosnál, sem a hatóságnál, hanem egyszerűen csak a szomszédoknak mesélték el, hogy rosszul vannak. Még szerencse, hogy ezek bizalmasan megsúgták a dolgot a rendőrségnek. Munkatársunk egy kiváló orvostól, aki a husmérgezési eseteket évekig tanulmányozta és sokáig figyelemmel kisérte a hus piaci árusítását, érdekes és megszívlelendő adatokat kapott arra vonatkozólag, hogy miképen védekezzék a közönség az efajta élelmiszercsalások ellen. A FOGYASZTÓK1 KÖNNYELMŰSÉGE. A husmérgezési eseteiknek háromféle oka 'is van: 1. A ih usvizsgálat nem történik olyan lelkiismeretesen, mint ezt a fennálló törvényes szabályok -előírják. 2. A hentesek, mészárosok és egyéb hu&áru kereskedők is felületesek. 3. Hibás maga ia fogyasztó közönség is, amely felületesen jár el akkor, mikor nem nézi meg, hogy mit vásárol. Szegeden kétszeren éberséggel kellene őrködnie a hatóságnak a hus áruisitánánál, mert az árusítás nincsen korlátozva s a piaci sátrak annyifelé vaunak elhelyezve, hogy még a leglelkiismeretesebb ellenőrzés mellett is kétes, vájjon eleget lehet-e tenni a törvényesen előirt követelményeknek. A vásárcsarnok hiánya mjagyon sok veszedelmet rejt magában. A KAPZSISAG. , Ha az árusító lelkiismeretes, akkor már jóformán egészen ki van zárva, hogy valami baj történhetnék. De sajnos sok árusító megtagadja önmagát, mikor arról van szó, hogy lelkiismeretes eljárása által kevesebb haszonhoz jut, vagy pláne egyenesen károsodást szenvedhet. Kapzsi, pénzéhes, zsugori elárusítók szokták a legtöbb bajt okozni. Lelkiismereti kérdésekkel egyáltalán neim számolva képesek beteggé, szerencsétlenné tenni embertársaikat. A hus tudvalevőleg csak igen rövid ideig (tartható el a megromlás veszélye nélkül. A Imeiparos, ha sok többnapos, megmaradt hus van raktárán, dilemma előtt álil. A lelkiismeretes árus a hasznavehetetlen árut megsemmisíti. A kapzsi azonban lelkifurdalás nélkül teszi ki a fogyasztót a husmérgezés veszélyének. A HUSVIZSGÁLAT. Épen ezért válik szükségessé, liogy -a busvizsgálat a hatósági közegek részéről lelkiismeretesen történjék. Ma már a husvizsgálat olyan magas tudományos és gyakorlati fejlettségű, hogy ahol az megfelelő képzettségű egyénekre van bízva, megfelelő módon -hajtat,ik is végre. A húsáru forgalouiha 11ozata 1 ónál, leskelődő veszély -abban rejlik, hogy az árusítás, feldarabolás és -szállításhoz "használt eszközök nagyon. -sokszor piszkosak és a piaci sátrak, eltekintve attól, -liogy piszkos helyeken és módon helyeztetnek iaz iparosok (többnyire az iparosok női -hozzátartozói) esak hetenként egyszer tisztogatják meg azokat, pedig ezen "alkatrészek repedéseibe, zugaiban és a felszól búzott tőkén virágzik ki 1-egköny-ebben a hns-méreg melegágya. Azt viszont a húsiparoso-k "felületességének a rovására kell írni, hogy a sok zaklatással járó ellenőrzés és figyelmeztetés dacára se-rn Maidnak ezen régi csökönyősségükről leszokni. MIT CSINÁLJON A FOGYASZTÓ? A fogyasztó -alaposan nézze meg és szagolja meg, hogy mi-t vesz. Több miapi szükségletét né -szerezze be egyszerre. Amikor a hust otthon f-eldara-bolljuk, alaposan ügyeljünk a oson-tmelletti részekre és, ha az ott -eredő szag eltérő a rendes hus -szagából, vagy a hűs szive mutat valami -eltérő változást, ne sajnáljuk az egészet ugy, ahogy van, elhajítani. Sok gazdasszony meg nem bocsátható hibát szokott elkövetni akkor, mikor a hus k-e-1l'.emetl-eii: szagát, vagy'színét reparálni akarja mindenféle fűszerezéssel. Igy még -sokkalta nagyobb lesz a husmérg-ezés vesz-élye. A romlott ínyershust sz-abad szemmel ugy ismerhetjük f-el, hogy a romlás a laza. kötőiszöveti részekben terjed befelé. Az ily részek színe f-akóiszürkés, vagy zöldes lesz, ha mindjárt ia- rothadási szag nem is jelentkezik. Egyébként a feldarabolásnál a hus tapintatáit, összeadását és isziaka-dákonyságát is tekintetbe kell venni, mert a színei,térés is elmaradhat né-lna. A vegyi bomlást azonban iszaiha,díszemmel nem lehet észlelni. A hal vásárlásánál is nagyon óvatosnak kell leamünk, mert a romlott hálnak is veszélyes -mérgező hatása van. Az élő lia-1 veszély,telem. A nem -élő hal akkor veszély-es, ha vizihe dobva a felületen -marad, vagy csak felerészben merül el, vagy a k-opoltyuk elszinfceieuedtek, puha rugalmatlan tapintatnak, a pikkely ró-liik könnyen leválik ós -a l-evált pikkelyek helye ragadós, vagy ha annak kellemetlen szaga van. A legfontosabb -szabály pedig az, amelyet szem eilő-tt ikel-l tartanunk, "liogy soha se vásároljunk hust -oylan helyen, ahol .mindennap nincsen vizsgálat. Szerb pártok értekezlete. A magyarországi és horvátországi szerb pártok "képviselői Budapesten értekezletet tartottak. Az értekezleten, mely délelőtt tíz órától este hét óráig tartott, valamennyi szerb párt — az öoinál'ió párt, a demokraták. a radikálisok és a liberális szerbek — mind képviseltették magukát Konstatálták a pártok teljes egyetértését és egy bizottságot választottak, hogy az egyházi autonómia visszaszerzésére indítandó akciót ve-« zesse. Újvidéken e hó 27-én ujabb értekezlet lesz, melyen szintén az összes pártok képviseltetik magukat. A keddi értekezeten feltűnést keltett Tomics Jásának, a szerb radikálisok ismert vezérének beszéde. Tomics bejelentette, hogy lemond a radikális párttól kapott megbízatásáról, visszalép a párt -lapjának, a Zasztavanak szerkesztésétől és egyáltalán lemond a politikai szereplésről, mert nem akarja megbontani a szerbek egysegét. Az egységre mindenesetre jellemző, hogy i! yen lemondásokkal kell bevezetni. Samassa József egri érsek halála. (Saját tudósítónktól.) Samassa József egri érsek meghalt. Nyolcvannégy évet élt. Szent István, napján tért meg örök pihenőre, olyan elméket hagyván vissza, -mely nemcsak az egyház, de a nemzeti fejlődés történetében is nevezetes és jelentős. Munkája, tudománya, nemes és nagy törekvései egyengették fölfelé vezető útját. És még valami. Tudós volt, igazi ember volt és a korszak férfia volt. Ez az utóbbi tudandó be legnagyobb -érdemei közé. Mert az -egyház kötelékébe tartozott, amely kétszeresen nehézzé teszi a haladást annak, aki a korszak intő szózatát -meghallván, megértvén, be akar illeszkedni a modern keretbe. Az igazi nemzeti főpapok közé tartozott. Ő volt egyike azoknak, akik a csángók visszatelepitésére legtöbbet áldozott s talán az egyetlen főpap, akik elsősorban embereknek és magyaroknak s csak azután papoknak kivannak számíttatni. Rajongó hive volt a kulturának s azt tartotta, hogy az egyház is csak akkor válhatik hatalmassá, ha a kultura élére áll és a világosság terjedését nem állja el; meg sem akadályozza. Csak ő tudta és talán még Prohászka, hogy mennyi harcot jelent ennek az elvnek a követése az egyházban. A legszebb emlék, amelyet hátrahagyhatott, hogy igazi lelkész, igazi ember és igazi magyar volt. Haláláról a következő tudósításunk számol be: Samassa József egri érsek kedden délután 84 éves korában Egerben meghalt. Samassa József érsek már régóta betegeskedett. Testét megőrölte az aggság kórja, szelleme azonban az utolsó pillanatig magasan szálló gondolkodásról tett tanúbizonyságot. Eger városának lakói, akik különös szeretettel csüngtek az ősz főpap személyén — hisz erre elég okuk is volt Samassa jótékonysága -miatt — minden pillanatban várták az érsek halálát. Szmrecsányi püspök, érseki koadjutor, már napokkal ezelőtt feladta neki az utolsó kenetet. És mégis, mikor a szomorú hir a városban elterjedt, mindenki szivébe a -keserű gyász érzése lopódzott s mindenki csak arra a nagy veszteségre gondolt, amely Samassa halálával a katolikus egyházat érte. Az ősz főpap csendesen, fájdalom nélkül szenderült jobblétre. Mintha csak álom szállt volna szemére. Papjai körülállták ágyát és zokogva borutak térdre, amikor meghallották, hogy Samassa József már — nem él.