Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-20 / 7. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 20. mintegy előzetes intője! a 'készülődő érelmeszesedés részéről. A pathoJogiai alap az egyik nél ugyanaz, mint ;a másiknál. A küsz vénynél is bizonyos sók rakodnak le a szervezetbe és pedig ugyanazok melyek az érelmeszesedésnél az órfalaJofc. melyeket megszükitenek és rugalmasságuktól megfosztanak. Van-e ez ellen védelem és miben áll a védekezés? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a nagyközönség számára is megérthető módon egy ismert német orvastudós, ,a charlottenburgi Pick legújabb munkája "és megadja a feleletet egyrészt a mérgezés ellenmérgének, másrészt, á megelőzés lehetőségének a feltárásával. Régi tapasztalat, hogy bizonyos gyógyvizek specifikus hatással vannak a köszényre; de csak legújabban jöttek rá, hogy mindezeknek a gyógyforrásoknak van egy nevezetes közös tulajdonságuk. Az, hogy rádiumot tartalmaznak. Ezen a nyomon elindulva keresték, hogy a gyógyhatás nincs-e kapcsolatban a rádiumhatással és lazt találták, hogy a rádium emanatiója bontó hatással van nemcsak a köszvényes göbökre, hanem azokra a sólerakodásokra is, melyek az érelmeszesedés lényegét teszik. A sok csodálatos tulajdonság mellett, melyekkel a rádium- álmélkodásba ejti a tudósokat, ott van ,az is, hogy — megifjitó hatással van az idő előtt megöregedett szervezetre. A rádium-emanació kétféle utón — belégZ'óssel a tüdő utján és ivókura formájában a gyomor közvetítésével — veszi munkába a véredények falában lerakodott sókat -és valósággal ellenméregként -megszabadítja tőlük a szervezetet. Azonban mi szerepel e mérgezés létrejöttében? Pick itt két ártalmas behatást különböztet meg. Mindkettő az anyagcserével, a táplálkozással áll kapcsolatban, csakhogy mig az egyik az étellel-i,tállal való táplálkozásra, tehát a gyomor működésére vonatkozik, a másik a légzést, vagyis a tüdő munkáját érinti. Ami az elsőt illeti: az arteriosclerosis létrejöttében nagyon jelentős tényező a tultáplálós, vagyis az, hogy a szervezet sokkal több fehérnyét vesz magába, mint mennyire szüksége van. Egyezik ez azzal, amit a köszvónyre már a régi orvosok is hangoztattak. Nevezetesen, hogy a köszvény a jobbmódu és főleg hússal táplálkozó osztályok betegsége. A magyarázat az, hogy a túlságos bő táplálék lehetetlenné teszi a kellő emésztést és a tőkéletlen emésztés elősegíti azoknak a romlási termékeknek a keletkezését,' melyek az érfalakat megtámadják. És mert a tultáplálás kérdésében voltaképen az elégtelen emésztésen van a hangsúly, világos, (hogy mindaz, ami az emésztést akadályozza: közremunkál az arteriosclerisos kifejlődésére. Ez a megfejtése annak, hogy egyéb mérgeken kivül miért játszik oly nagy szerepet az érelmeszesedés és a korai megvénülés előidézésében a gyomor nyálkahártyáját sorvasztó alkohol és a nikotin? —• Az arterioselerosisban azonban nemcsak a gyomornak jut befolyás, hanem ,a tüdőnek is. Már mint annyiban, liogy nemcsak az emésztés lehet elégtelen, hanem a lélegzés. Különösen jelentős ez az ülő foglalkozást űző embereknél. A meggörnyedt testtartás csábit a felszines lélegzésre, aminek az a következménye, hogy a vér nem érintkezik eléggé a levegővel, nem kap anyi okszigént, amennyi a benne keringő romlási termékek élenyitésére, elégésére, szükséges. Az eredmény itt is a szervezet megmérgezése. Mindez pedig nem theoretikus okoskodás, hanem olyan átlátás, melyhői mindenki számára gyakorlati szabályok következnek az érelmeszesedés és a korai megvénülés ellen. E szabályokat Piek a következőkben foglalja össze: „Tarts mértéket evésben, ivásban; a munka után engedj pihenést az idegeidnek, mert a jó egészségnek az egészséges idegrend szer a legelső feltétele; óvakodj attól a nemi infekciótól, mely semmit se kiméi a. testben; légy résen a köszvénynyel szemben és ne felejtsd el, hogy mélyen kell lélegzeni, mert az egészség megőrzésének szempontjából fontos nemcsak a megfelelő táplálkozás, hanem a rendes lélegzés is". NAPI_HIREK Balzac az öltözködés művészetéről. Kortársai közül, aki csak egyszer is látta Honoré de Balzac-ot, el nem képzelhette, hogy ennek az embernek csak valami köze is lehet az eleganciához. „Ugy öltözködik, mint egy barbár, — mondták róla a párisiak és csakugyan igazuk is volt. Sohse látták jó rubában a nagy irót, ami rajta volt, minden viseltesnek, gyűröttnek, nem rászabottnak látszott. Nem is törődött semmit a ruhájával Balzac; a nagyon elfoglalt emberek hanyagságával öltözködött egész életén át. Annál különösebb, szinte szenzációs volt az a fölfedezés, amelyet Lous Lumet, Balzac egyik legjobb ismerője és kutatója tett nemrégiben. Balzac kiadatlan kéziratai között Lumet egy egész befejezett kötetet talált, amelynek ez a cime: „Tanulmány az elegáns életről". Balzac, aki egész életén át szegény, robotba dolgozó ember volt, aki csak azért irt folyton, hogy abból a pénzből, amit az Írásért kapott, az adóságait törlessze, az elegáns, gondtalan, munkátlan életről is irt tehát egy könyvet, egy könyvet, amelynek az első része épen az öltözködés művészetével foglalkozott, ami Balzac egész egyéniségétől olyan távol állott mindig. Az első errevonatkozó iratai Balzacnak időszaki divatlapokban jelentek meg, de később kiegészítette az anyagot, amelyet Louis Lumet most egységes könyvvé foglalt össze. A munka megirására Brummel adott alkalmat Balzacnak, akivel nézetei több pontban meg is egyeznek. Más szempontból azonban viszont homlokegyenest ellenkező a főifogása és ha az elegáns öltözködést valóságos művészetnek tartja is, azokat az embereket, akiknek egész életük ennek a művészetnek a kultiválásában tellik el, a dolgozó és produkáló ember öntudatával ós gőgjével nézi le Balzac. Ahoz, hogy az ember az elegencia művészetét — l'art pour l'art — magának az elegenciának a kedvóért művelje, olyan óletmódott kell folytatnia, amelyben semmi más, mint az öltözködés és az elegencia szerepet nem játszik. „Az elegáns ember" életmódja ép az ellentéte a munkás, vagy az iró életmódjának, aki a gondolataival van örökké elfoglalva. Viszont a semmittevés maga, vagy a vagyoni helyzet, amely a semmittevést megengedi, még nem mindig jelent egyet az eleganciával. Az eleganciára születni kell; ez is művészet, amelyhez csak a tehetséges emberek értenek. A legfontosabb: az öltözködés kulturája. Csak Párisban találhatja meg az ember a maga teljes, pompás virágzásában ® zt a kulturát — írja Balzac — és ezózt az i az ember, aki nem tartózkodik sokat Párisban, ne is álmodjon arról hogy valaha is eléri az elegancia legmagasabb csúcsát. Ahoz kell a talentum, hogy megérezze az ember az öltözködés kulturáját. Egy ember eleganciáját már arról föl lehet ismerni, hogy miképen tartja a botot a kezében. A ruházat és mindaz, ami hozzá tartozik, megtestesíti az ember egész erkölcsi és intellektuális világát. Balzac egyébiránt nemcsak a férfiak öltözködésének művészetéről, eleganciájáról ir, hanem a nőkéről is. „Egy asszony" — irja többek között — „háziruhában és ugyanaz az asszony báli tolaelettben: két egészben különböző lény". Balzac különben meg akarta irni véleményét az elegáns élet minden egyes részletéről, egész terrénumáról, a parfümről, a fürdőkről, a hajviseletről, sőt külön fejezetet akart szentelni a járás, állás s ülés művészetének is. Amit irt, annak legnagyobb része mégis az öltözködésre, a ruházatra vonatkozik, amelyet a következő aforizma látóköréből vesz: „A közönséges ember viseli a ruhát a testén, a gazdag ember cicomázza magát, az elegáns ember: öltözködik". Három szabályt állit föl Balzac az elegáns öltözködésre: a ruházatnak egyszerűnek, harmonikusnak és megfelelőnek kell lennie. A luxus nem elegáns, a hiu öltözködés sem, a föltűnő és rendkivüli meg épenséggel nem. A ruházatnak sem luxust, sem takarókosságot nem szabad elárulnia és épen ezért az igazi elegancia sokkal drágább, mint a luxuriózus öltözködés. Az igazi elegancia nem abban áll, hogy mit visel az ember, hanem abban, hogy hogyan viseli, amit Barney d'Aurévilli igy fejezett ki: A dandy ugy hordja a ruháját, mintha lényegtelen volna, mintha semmit sem hordana. Az elegáns férfi öltözködhetik tiz óra hosszat is, de amikor egyszer elkészült, akkor teljesen elfelejti az egészet. Épen ez az öltözködés művészetének a titka. A divattal nagyon gyorsan és keményen" végez Balzac. „Az az ember" — irjap„aki a divatban a divatot tiszteli, ostotjk, A példája az elegáns embernek, Balzac szerint, maga Brummel volt, aki nem volt tipus de egy tipus megteremtője és képviselője. — Lapunk legközelebbi száma a törvényes munkaszünet és ünnep miatt csütörtökön reggel, a szokott időben jelenik meg. — A király születésnapja. A király születésnapját nagy ünnepélyességgel ülte meg Szeged. Reggel öt órakor a két katonazenekar felébresztette ia várost. Fél nyolc óraikor az egész helyőrség kivonult a katonai gyakorlótérre. Nyolc órakor tábori mise volt, •amelyen a város is képviseltette magát. A katonaság díszszemlére sorakozott fel. Egymásután következő vonalakban állították föl: a 46. gyalogezred három zászlóalját, az 5. honvédgyalogezred három (zászlóalját, a 3. honvédhuszárezred három osztályát és a 14. utászzászlóaljat, A teret nagy érdeklődő közönség fogta körül. Nikics János altábornagy a csapatvezénylő tisztek kíséretében ellépett a hármas arcél előtt, majd megkezdődött a tábori mise, amely alatt a katonai zenekarok játszottak. Utána a csapatok háromszor diszlövést adtak és tisztelegtek. Végül díszmenet volt a térparancsnok előtt ós >a (katonaság visszavonult a kaszárnyákba, aliol a legénység javított menáasit kapott, A katonaság ünnepe délben fejeződött be, amikor a helyőrség tisztikara bankettre gyűlt össze a Tisza-szállóban, a legénységet pedig a város vendégelte meg a laktanyákban. A Vigyázat a védjegyre Telefon: 166 Ha egészséges akar lenni, igyék „Szent lstván"-védiegyü Duplamaláta-sört! Számtalan utánzat van forgalomban! — Főraktár: Kőbányai Polgári Serfőző Részvénytársaság Szeged, Korona-utca 24. szám. — Kapható mindenütt!