Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-15 / 3. szám

1912 augusztus 15. DÉLMAGYARORSZÁG 3 meny Ákos báró, (Mara László, Mikes Zsig­mond gróf, Szalavsaky Gyula, Szentkeresztihy Béla báró, Szily Tamás és Vay Tibor gróf. (Készülődnek Nágyén fjeden.) A miniszterelnök és a munkapárti képvi­selők fogadására Nagyenyeden mád- ma erő­sen készülődnek. Incze Miklós főkapitány in­tézkedésére 120 csendőr jött ma Nagyenyed­re, Budapestről pedig négy államrendőrségi detektív érkezett meg. A rendőri intézkedé­sekben a határrendőrség is részt vesz, inert Irat detektivje utazott le a városba. A hu­szonharmadik honvéd gyalogezrednek a Nagyenyeden állomásozó negyedik zászló­alja is készenlétben várja az eseményeket és funkcióját már holnap reggel megkezdi. A (bevonulásnál ugyanis erős kordont von. Székely Ferenc igazságügyminiszter már ina reggel megérkezett- A pályaudvaron Szász József főispán üdvözölte az igazság­ügyaninisztert, aki ma délelőtt a fegyházát látogatta meg. Az eddigi diszpozíciók szerint Székely Ferenc az éjszakát is Nagyenyeden tölti. Természetesen a. nagyenyedá függetlenségi párt is erősen készülődik a csütörtöki napra, mert azon lesz, hogy annak méltóságos iinne­piességét megzavarja. Ez persze nem fog si­kerülni. De azért holnap délelőtt 9 órára népgyűlést hívott egybe, amelyen Vertán Endre képviselő is meg fog jelenni. A főka­pitány azonban az utolsó pillanatban adta tudomására a függetlenségi párt. vezetőségé­nek, hogy a népgyűlést neim engedélyezi. A függetlenségi párt programihü: zavartcsináló vezetői erre most azzal felelnek, hogy a párt­körben zárt közgyűlést tartanak. A városban a rendőrség minden gyanús idegent figyelemmel tart. Az izgatottságot fokozza a függetlenségi pártnak ama ujabb elhatározása, hogy a függetlenségi gyűlésről tömegesen megy (meghallgatni Lukács László beszámolóját. Tisza István gróf és családja Szegeden. — Megtekintették a uárosí. — (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf nejével és fiával ma délelőtt tizenegy óra­kor Szegedre érkezett. Tisza István a családjával két nap előtt Csegődire utazott, ahol öcscsével, Tisza Kálmán gróffal időzött. Innen utazott to­vább. A házelnöknek Szegeden át kellett szál­lania. Mindössze három óra hosszat tar­tózkodott a városban. Tisza István megérkezéséről már előre értesítették a szegedi rendőrséget. So­magyi Szilveszter dr főkapitány gondosko­dott arról, hogy a grófot szegedi itt tartóz­kodása alatt semmi zavaró incidens ne érje. A házelnököt három titkosrendőr kí­sérte a városban. A rendőri intézkedés azonban teljesen felesleges volt, mert Tisza grófot alig ismerte fel valaki. A déli órákban épen kevés ember járt az utcán, gróf Tisza István tehát zavartalanul te­kintette meg családjával a város neveze­tességeit. Tisza István gróf itt tartózkodása alatt gyalogsétát tett a városban. Előbb a So­mogyi-könyvtárt és a kultúrpalotát tekin­tette meg családjával. Azután a Stefánia­téren a tiszaparti kilátásban gyönyörköd­tek. Tisza István itt tartózkodásának legne­vezetesebb mozzanata az volt, mikor a Széchenyi-téren fiának és nejének megmu­tatta nagybátyjának és Szeged ujjáalko­tójának, Tisza Lajosnak szobrát. A grófi család a Tisza-szálloda éttermé­ben megebédelt és a szegedi állomásról 2 óra 27 perckor tovább utazott Törökkani­zsára. Törökkanizsáról jelenti tudósítónk: gróf Tisza István családjával Tallián Béla volt miniszter látogatására Törökkanizsára megérkezett. A munkapárt ötven tagu ren­dező bizottsággal, Mihajlovics Kornél dr elnöklete alatt fáradozott a fogadtatás elő­készítésén. Az állomáson a törökkanizsai közönség élén Schulpe Vilmos, a munkapárt elnöke üdvözölte. Tisza István gróf sógornőjé­hez, Maldegghem grófnőhöz szállt. Este Tisza tiszteletére fáklyászenét ren­dezett a törökkanizsai polgárság, amely­nek nevében Bolgár István dr beszédet in­tézett a képviselőház elnökéhez. Tisza gróf erre az üdvözletre hosszabb beszédben vá­laszolt. Vakmerő postarablók a dorozsmai országúton. — Elmenekültek a merénylők. — (Saját tudósítónktól.) Kedden éjjel vak­merő postarablási kísérlet történt a dorozs­mai országúton. A községbe igyekező posta­kocsit a koromsötét éjszakában bárom ember megtámadta, a postakocsis kutyája azonban a támadóknak ugrott és arnig azok ártal­matlanná tették a hü jószágot, a kocsis gyor­san elhajtott. A postakocsi éjjel két éra tájban indult el a dorozsmai állomásról, ahol fölrakta a kül­deményeket. Aztán megindult a községbe. Több száz korona értékű küldemény volt a kocsin, amelyen egyedül ült a postaikocsis. A kocsit egy kófoorkutya kisérte, amelyet né­hány héttel ezelőtt szedett föl az országúton a kocsis. (A dorozsmai állomástól néhány száz mé­ternyire három alak ugrott a kocsi elé. El­kapták a gyeplőszárat. — Állj meg! — kiáltott a kocsisra az egyik. A kocsis a lovak közé akart csapni, csak­hogy az egyik merénylő fölugrott a bakra, és dulakodni kezdett. A kocsis kirántotta a re­volverét, a fegyver azonban csütörtököt mondott. Mindez egy pillanatig történt. A köborkutya hirtelen nekiugrott a támadók­nak, akiknek megmarta a, kezét és összetép­te a ruhájukat. Amíg a merénylők a kutyá­val bajlódtak, a kocsis a lovak közé csapott és szédületes vág tatásban hajtott, a községbe. •A pórul járt postarablók leütötték a kutyát. A kocsis egyenesen a dorozsmai csendőr­ségre bajtott, ahol elmondta az esetet. A csendőrlaktanyából nyomban két lovascsend­őr .vágtatott az országútra, a merénylőknek azonban nyoma veszett. Csak a leütött kó­borkutyát találták meg az országút porában. A csendőrség a rablótámadásról értesítette a szegedi rendőrséget, amely megindította a nyomozást. Valószínű, hogy téglagyári mun­kások voltak a rablótámadók. A csendőrség ebben az irányban indította meg a nyomo­zást. Ez az eset a dorozsmai posta könnyelműsé­gére vall. Hogy lehet a koromsötét éjszaká­ban, éjféli időben útnak bocsátani egy posta­kocsit egy emberrel? Nem olyan rózsás dt a közbiztonsági állapotok, hogy ez a luksaus megengedhető volna. Az országúti postarab­lások ideje régen elmúlt már ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy most már akár ember nélkül is útnak indítsák a postakocsi lovait. Mosl egy kóbor kutya szerencsére megmen­tette a kocsis életét és a küldeményeket is megóvta a rablóktól. A kóbor kutya önfelál­dozására volt szükség, mert a postakocsis re­volvere csütörtököt mondott. Nem elég, hogy belekergetik a veszedelembe, hanem még ócska, használhatatlan fegyverrel is kockára teszik az életét. A dorozsmai csendőrség nagy apparátussal nyomoz az ismeretlen merénylők után, mun­kája valószínűleg eredménnyel végződik. Postapalotát emelnek a Szeged-állomáson. — Beszélgetés a postafőnökkel. — (Saját tudósítónktól.) Szeged kereske­delmi életére nevezetes esemény történt. Az állam telket vásárolt vasúti postaépü­let emelésére a Szeged-állomás közelében. A nagyarányú építkezés már a jövő évben megindul. Az uj posta a forgalom gyorsabb és pontosabb lebonyolítása szempontjából nagy jelentőségű, az állam elhatározásá­val megvalósul a kereskedők régi óhaja. A kézbesítés ugyanis, különösen az auto­mobil-járatok létesitése előtt meglehetősen késedelmes volt. A kocsik az állomáson bevárták a csatlakozó vonatokat, rakos­gatták a küldeményeket, aztán pedig be­robogtak a postaépületbe, ahol osztályoz­ták az árukat és csak: mindezek után indult meg a szétküldés. Most már gyorsabb az áru- és pénz­kézbesités, mert a postafőnök uj beosztást eszközölt. Összehasonlithatatlanul gyor­sabb azonban a kézbesités, ha a küldemé­nyek szállitása azonnal az állomásról tör­ténik. És ebben az esetben az áruk rongá­lásától is mekimélik a kereskedőket. Az uj postapalota telkét Biró Benő he­lyettes városi főmérnöktől vette meg az állam kilencvenezer koronáért. Az épüle­tet monumentálisnak és tökéletes berende­zésűnek tervezik, az utcai részen két eme­let, a pályatest felőli részen pedig egy emelet magasságban. A nagyszabású építkezés és a kézbesíté­sek ügyében a Délmagyar ország munka­társa meginterjúvolta Körössy István postafőnököt, aki a következőket mondta: — A vasúti postapalota építése már régi terv, amely eddig pénzügyi okok mi­att nem valósulhatott meg. Most már dű­lőre jut a kérdés, mert az állam már meg­vásárolta a telket a Szeged-állomás köze­lében. Az építkezés már a jövő évben meg­indul, ha a költségek egy része beilleszt­hető lesz a költségvetésbe, ami pedig való­színű. — Az uj posta nagyot Iendit majd a for­galom közvetítésén. A küldemények a most elkerülhetetlen tortúráktól megsza­badulnak. A vasúti postának lesz távirda, telefon, közvetítési, átrovatolási, föladás és szétküldési osztálya. — A kézbesités különben junius elseje

Next

/
Oldalképek
Tartalom