Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-15 / 3. szám

1912 augusztus 15. DÉLMAGYARORSZÁG 3 meny Ákos báró, (Mara László, Mikes Zsigmond gróf, Szalavsaky Gyula, Szentkeresztihy Béla báró, Szily Tamás és Vay Tibor gróf. (Készülődnek Nágyén fjeden.) A miniszterelnök és a munkapárti képviselők fogadására Nagyenyeden mád- ma erősen készülődnek. Incze Miklós főkapitány intézkedésére 120 csendőr jött ma Nagyenyedre, Budapestről pedig négy államrendőrségi detektív érkezett meg. A rendőri intézkedésekben a határrendőrség is részt vesz, inert Irat detektivje utazott le a városba. A huszonharmadik honvéd gyalogezrednek a Nagyenyeden állomásozó negyedik zászlóalja is készenlétben várja az eseményeket és funkcióját már holnap reggel megkezdi. A (bevonulásnál ugyanis erős kordont von. Székely Ferenc igazságügyminiszter már ina reggel megérkezett- A pályaudvaron Szász József főispán üdvözölte az igazságügyaninisztert, aki ma délelőtt a fegyházát látogatta meg. Az eddigi diszpozíciók szerint Székely Ferenc az éjszakát is Nagyenyeden tölti. Természetesen a. nagyenyedá függetlenségi párt is erősen készülődik a csütörtöki napra, mert azon lesz, hogy annak méltóságos iinnepiességét megzavarja. Ez persze nem fog sikerülni. De azért holnap délelőtt 9 órára népgyűlést hívott egybe, amelyen Vertán Endre képviselő is meg fog jelenni. A főkapitány azonban az utolsó pillanatban adta tudomására a függetlenségi párt. vezetőségének, hogy a népgyűlést neim engedélyezi. A függetlenségi párt programihü: zavartcsináló vezetői erre most azzal felelnek, hogy a pártkörben zárt közgyűlést tartanak. A városban a rendőrség minden gyanús idegent figyelemmel tart. Az izgatottságot fokozza a függetlenségi pártnak ama ujabb elhatározása, hogy a függetlenségi gyűlésről tömegesen megy (meghallgatni Lukács László beszámolóját. Tisza István gróf és családja Szegeden. — Megtekintették a uárosí. — (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf nejével és fiával ma délelőtt tizenegy órakor Szegedre érkezett. Tisza István a családjával két nap előtt Csegődire utazott, ahol öcscsével, Tisza Kálmán gróffal időzött. Innen utazott tovább. A házelnöknek Szegeden át kellett szállania. Mindössze három óra hosszat tartózkodott a városban. Tisza István megérkezéséről már előre értesítették a szegedi rendőrséget. Somagyi Szilveszter dr főkapitány gondoskodott arról, hogy a grófot szegedi itt tartózkodása alatt semmi zavaró incidens ne érje. A házelnököt három titkosrendőr kísérte a városban. A rendőri intézkedés azonban teljesen felesleges volt, mert Tisza grófot alig ismerte fel valaki. A déli órákban épen kevés ember járt az utcán, gróf Tisza István tehát zavartalanul tekintette meg családjával a város nevezetességeit. Tisza István gróf itt tartózkodása alatt gyalogsétát tett a városban. Előbb a Somogyi-könyvtárt és a kultúrpalotát tekintette meg családjával. Azután a Stefániatéren a tiszaparti kilátásban gyönyörködtek. Tisza István itt tartózkodásának legnevezetesebb mozzanata az volt, mikor a Széchenyi-téren fiának és nejének megmutatta nagybátyjának és Szeged ujjáalkotójának, Tisza Lajosnak szobrát. A grófi család a Tisza-szálloda éttermében megebédelt és a szegedi állomásról 2 óra 27 perckor tovább utazott Törökkanizsára. Törökkanizsáról jelenti tudósítónk: gróf Tisza István családjával Tallián Béla volt miniszter látogatására Törökkanizsára megérkezett. A munkapárt ötven tagu rendező bizottsággal, Mihajlovics Kornél dr elnöklete alatt fáradozott a fogadtatás előkészítésén. Az állomáson a törökkanizsai közönség élén Schulpe Vilmos, a munkapárt elnöke üdvözölte. Tisza István gróf sógornőjéhez, Maldegghem grófnőhöz szállt. Este Tisza tiszteletére fáklyászenét rendezett a törökkanizsai polgárság, amelynek nevében Bolgár István dr beszédet intézett a képviselőház elnökéhez. Tisza gróf erre az üdvözletre hosszabb beszédben válaszolt. Vakmerő postarablók a dorozsmai országúton. — Elmenekültek a merénylők. — (Saját tudósítónktól.) Kedden éjjel vakmerő postarablási kísérlet történt a dorozsmai országúton. A községbe igyekező postakocsit a koromsötét éjszakában bárom ember megtámadta, a postakocsis kutyája azonban a támadóknak ugrott és arnig azok ártalmatlanná tették a hü jószágot, a kocsis gyorsan elhajtott. A postakocsi éjjel két éra tájban indult el a dorozsmai állomásról, ahol fölrakta a küldeményeket. Aztán megindult a községbe. Több száz korona értékű küldemény volt a kocsin, amelyen egyedül ült a postaikocsis. A kocsit egy kófoorkutya kisérte, amelyet néhány héttel ezelőtt szedett föl az országúton a kocsis. (A dorozsmai állomástól néhány száz méternyire három alak ugrott a kocsi elé. Elkapták a gyeplőszárat. — Állj meg! — kiáltott a kocsisra az egyik. A kocsis a lovak közé akart csapni, csakhogy az egyik merénylő fölugrott a bakra, és dulakodni kezdett. A kocsis kirántotta a revolverét, a fegyver azonban csütörtököt mondott. Mindez egy pillanatig történt. A köborkutya hirtelen nekiugrott a támadóknak, akiknek megmarta a, kezét és összetépte a ruhájukat. Amíg a merénylők a kutyával bajlódtak, a kocsis a lovak közé csapott és szédületes vág tatásban hajtott, a községbe. •A pórul járt postarablók leütötték a kutyát. A kocsis egyenesen a dorozsmai csendőrségre bajtott, ahol elmondta az esetet. A csendőrlaktanyából nyomban két lovascsendőr .vágtatott az országútra, a merénylőknek azonban nyoma veszett. Csak a leütött kóborkutyát találták meg az országút porában. A csendőrség a rablótámadásról értesítette a szegedi rendőrséget, amely megindította a nyomozást. Valószínű, hogy téglagyári munkások voltak a rablótámadók. A csendőrség ebben az irányban indította meg a nyomozást. Ez az eset a dorozsmai posta könnyelműségére vall. Hogy lehet a koromsötét éjszakában, éjféli időben útnak bocsátani egy postakocsit egy emberrel? Nem olyan rózsás dt a közbiztonsági állapotok, hogy ez a luksaus megengedhető volna. Az országúti postarablások ideje régen elmúlt már ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy most már akár ember nélkül is útnak indítsák a postakocsi lovait. Mosl egy kóbor kutya szerencsére megmentette a kocsis életét és a küldeményeket is megóvta a rablóktól. A kóbor kutya önfeláldozására volt szükség, mert a postakocsis revolvere csütörtököt mondott. Nem elég, hogy belekergetik a veszedelembe, hanem még ócska, használhatatlan fegyverrel is kockára teszik az életét. A dorozsmai csendőrség nagy apparátussal nyomoz az ismeretlen merénylők után, munkája valószínűleg eredménnyel végződik. Postapalotát emelnek a Szeged-állomáson. — Beszélgetés a postafőnökkel. — (Saját tudósítónktól.) Szeged kereskedelmi életére nevezetes esemény történt. Az állam telket vásárolt vasúti postaépület emelésére a Szeged-állomás közelében. A nagyarányú építkezés már a jövő évben megindul. Az uj posta a forgalom gyorsabb és pontosabb lebonyolítása szempontjából nagy jelentőségű, az állam elhatározásával megvalósul a kereskedők régi óhaja. A kézbesítés ugyanis, különösen az automobil-járatok létesitése előtt meglehetősen késedelmes volt. A kocsik az állomáson bevárták a csatlakozó vonatokat, rakosgatták a küldeményeket, aztán pedig berobogtak a postaépületbe, ahol osztályozták az árukat és csak: mindezek után indult meg a szétküldés. Most már gyorsabb az áru- és pénzkézbesités, mert a postafőnök uj beosztást eszközölt. Összehasonlithatatlanul gyorsabb azonban a kézbesités, ha a küldemények szállitása azonnal az állomásról történik. És ebben az esetben az áruk rongálásától is mekimélik a kereskedőket. Az uj postapalota telkét Biró Benő helyettes városi főmérnöktől vette meg az állam kilencvenezer koronáért. Az épületet monumentálisnak és tökéletes berendezésűnek tervezik, az utcai részen két emelet, a pályatest felőli részen pedig egy emelet magasságban. A nagyszabású építkezés és a kézbesítések ügyében a Délmagyar ország munkatársa meginterjúvolta Körössy István postafőnököt, aki a következőket mondta: — A vasúti postapalota építése már régi terv, amely eddig pénzügyi okok miatt nem valósulhatott meg. Most már dűlőre jut a kérdés, mert az állam már megvásárolta a telket a Szeged-állomás közelében. Az építkezés már a jövő évben megindul, ha a költségek egy része beilleszthető lesz a költségvetésbe, ami pedig valószínű. — Az uj posta nagyot Iendit majd a forgalom közvetítésén. A küldemények a most elkerülhetetlen tortúráktól megszabadulnak. A vasúti postának lesz távirda, telefon, közvetítési, átrovatolási, föladás és szétküldési osztálya. — A kézbesités különben junius elseje