Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-13 / 1. szám

1312 augusztus 13. DÉLMAGYARORSZÁG 5 nyári és őszi hónapokban, akkor e szám tizenkétezerre is felszaporodik. A községben mindenfelé kövezett, fásitott utak vezetnek, villaszerüen, kertek között épült tisztviselői lakások, templomok, iskolák váltakoznak a csinos hivatalépületekkel és a pompás séíaterekkel és parkokkal. Vasútja kettő van. Az egyik az uradalom tulajdona, ez a gazdasági termények elszállítására szolgál, mig a személyforgalmat az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak bonyolítják le. Előfizetési felhívás. A mai nappal Délmagyarország cimen uj lapot indítunk, amely terveiben és szándékaiban a becsületes újságírás fegyvereivel lép a város és az ország közönsége elé. Sajnálatos körülmények véletlen súlya okozta, hogy a hasonló cimü és Szegeden és a délvidéken becsültséget és tekintélyt élvező napilap augusztus 11-én megszűnt és a szerkesztőség, amely éveken át a komoly munka élvezetes fáradozásában készítette azt az újságot, minden erőfeszítéssel azon volt, hogy a megszűnő lap helyébe ujat — szándékaiban és intencióiban a régit követőt — teremtsen, amely tovább szolgálja a régi szellemben a város, a közönség és a nemzet érdekeit. A szerkesztőségnek ezt a fáradozását siker is koronázta és a megszokott és megszeretett néven ma uj lappal áll a nyilvánosság elé, amely hihetőleg uj bizalommal és uj szeretettel fogja erősíteni ezt a vállalkozást. A szerkesztőség energiájával sikerült az uj lapot megalapozni oly gyorsan, hogy az a léginek szinte a sarkába lép és most lelki szemét egyedül a jövő irányítja, amely — ugy hiszi — az övé és az igazságaié. Politikáidban a nemzeti munkapárt merész, nagy koncepciójú és történelmi látókörű programját követi azzal az intellektuális és lelkiismereti szabadsággal, amely a pártélet és pártegység melegsége mellett is őrzött kincse e párt minden hívének. Kulturális kérdésekben a haladó magyar szellemnek nemes, kristályos öntudatát veszi irányitóul, tisztelettel és megbecsüléssel a patinás nemzeti hagyományok iránt, amelyeknek történelmi igazsága a dogmák erejével vetekszik. A városi politikában a városi fejlődés evolúciójának igazságát fogja érvényesíteni és minden függő és jövendőbeli kérdésben a város imperiálizmusát, a köz érdekét fogja szolgálni. Programunk ünnepi voltát lapunk hétköznapjai lesznek hivatottak igazolni! Előfizetési felhívást hirdetünk ezek alapján a mai nappal meginduló lapunkra. Az előfizetés feltételei a következők: A LAP ÁRA SZEGEDEN: Egész évre 24 korona Félévre 12 „ Negyedévre 6 „ Egy hónapra 2 „ A VIDÉKEN: Egész évre Félévre Negyedévre Egy hónapra 28 korona H „ 7 „ 2 „ 40 fill. A közönség szeretetének reményében indulunk el és ez a reménység hitet és erőt ad a munkához és a küzdelemhez. A SZERKESZTŐSÉG. Hogy ünneplik az aratást a tanyán ? — Megjutalmazott gazdák. — (Saját tudósítónktól.) Lelkes és szép imnep zajlott le tegnap A,sétányán. A föld népe, az egyszerű gazda ember, meg a föld munkása, egyetértye, karöltve ünnepelte meg az aratás ünnepét. Az egész évi dolognak, fáradságos munkának gyümölcse az aratás, melynek sikere kihat az ország gazdasági életére. Az idén meglehetősen jó termés volt, nyugodtan térhetnek tehát pihenőre a tegnapi szép ünnep után a föld népei, hogy tavasszal, ha újra éled a természet, ha jön a csodás nagy germinial ismét munkába álljanak és kérges tenyerükkel megszerezzék a kenyeret, ennek az éliező elcsigázott nemzetnek. Ailisótanya különböző kerületei még a télen elhatározták, hogy az idei aratóünnepet közösen ülik meg a szegedi gazdasági egyesület mórahalmi alosztályában. Az ünnepség vasárnap folyt le Alsótanyán. Dacára a folyton szitáló, hideg esőnek, már a reggeli órákban gyülekezni kezditek az ünneplőbe öltözött gazdák a Varga-féle vendéglő helyiségében. A zákonyi gazdák Lengyel vezetése alatt, a röszkeieík Bezdán J. alosztály elnöke, a feketeszéli gazdák nagy tömege pedig ördög Vince vezetése alatt zászlókkal vonultak fel a gyülekező helyen. Az ünnepségen, a yáros és különböző egyesületek képviseletében megjelenítek: Bokor Pál 'helyettes-polgármester, Gerle Imre dr a gazdasági egyesület titkára, Nagypál Kilit, László Kálmán, Pataki János, Simkó Elemór dr, Herbich Lajos, Salamon Gyula dr, Sirsich György dr, Söreghy Mátyás dr, Bokor Károly, Kéri Lajos, Bokor József stb. Délelőtt. 9 órakor a menet Magyar Péter igazgató vezetése alatt zászlók és zeneszó kíséretében felvonult az alsóközponti templomba, ahol az ünnepi misét Nagypál Kilit plébános szolgáltatta. 'Mise után következett az ünnepség legszebb része. Egy hatalmas szekéren négy fehér ökör vontatta az idei termés legjavát, hatalmas rakomány (tiszta gabonát a templom elé, amit aztán a plébános szép beszéd kíséretében megáldott. Majd ezután az ünnepi menet visszavonult a gazdasági egyesület mórahalimi alosztályának helyiségébe. Itt az ünnepséget Pap István az alsótanyai gazdasági egyesület elnökének beszéde nyitotta meg. Pap István szép szavak kíséretében buzdította a gazdákat és a munkásokat békés együttműködésre. Rámutatott beszédében arra, hogy milyen nagy szükség van épen mia,napság arra, a nehéz megélhetési viszonyok között, hogy a föld munkásai teljes mgeértésben műkdöjenek és jó indulattal viseltessenek egymás iránt, mi által nemcsak egymás helyzetén könnyitenek, hanem elősegítik az ország szociális viszonyainak a rendezését is. Pap István után az ünnepi beszédet Bokor Pál mondotta el. Nagy tetszéssel kisért szónoklatában, ismertette az aratóünnep jelentőségét. Majd Gerle Imre dr mondott lelkesítő beszédet a munkásokhoz, amelynek keretében Bokor Pál elnök és Suták Pál tanitó, a kör jegyzője negyven arató munkásnak osztottak ki értékes ajándékokat és pénzbeli jutalmakat. Az ünnepi záróbeszédet Magyar Péter tartotta s megköszönte a szegedi gazdasági egyesületnek a gazdák és a munkások iránti áldozatkészségét. Az ünnepély után. a gazdáik 160 teritékes társasebédje következett. A társasebéden a gazdák vendégül látták a kitüntetett aratómunkásokat is. j Az ebéd folyamán Bokor Pál felköszöntőt mondott a gazdák lelkes vezetőembereire: Pap Istvánra és Magyar Péterre. Pap István a város hatóságára és Bokor Pálra, Ördög Vince pedig az alosztályok nevében Gerle Imre dr-ra. Délután két órakor igen sikerült lóversenyt rendeztek a gazdák. A futtatás folyamán liat dij került kiosztásra a győztesek között. Délután fél négykor népies versenyek voltak, utána pedig nagy sikerű táncmulatság következett, amely a reggeli órákban ért véget. Gerliczy Ferenc báró az egyesület diszelnöke, ki jelenleg Mamnbadbam nyaral, táviratilag fejezte ki Sajnálatát, hogy a szép ünnepről elmaradni volt kénytelen. Milyen lesz a Lukács-kormány választójogi tervezete ? — A politikai események. — (Saját tudósítónktól.) A kormány félhivatalos lapja, a Magyar Nemzet közli a Lukács-kormány választójogi reformtervét. Ez a magyar politikának olyan szenzációja, mely befolyással lesz a helyzet kialakulására. Ezután az ellenzék még eddigi szélmaíonFharcát se folytathatja. A kormány elkészült óriási föladatával. Tekintetbe vett mindent, ami csak a kibontakozást elősegíti- Megakarta oldani a reformot akként, ahogy a magyar nemzet igazi megnyilatkozása kívánja. Tehát nem direkt egy párt vagy sok párt beszél, hanem a nemzet imponáló többsége. Ez ad olyan nagv súlyt a tervezetnek, ez magyarázza meg, miért kell abból a reformból törvényt alkotni. Ez magyarázza meg egyúttal, hogy mint fogadja majd Magyarország a választójogi reformot. Ismételjük: hosszú, fáradtságos előkészülettel jutott el a Lukács-kormány a reformtervig. Nyugodtan, feladata magaslatán állott a többség akkor, amikor ismert magatartásával egyengete a reform megalkotási lehetőségét. Főként ennek köszönhető, hogy a mai helyzetig eljuthattunk: az ország és a kormány. A munkapárt szilárd egysége, komoly munkai szelleme, a kormány tettereje és lojalitása, valamint a nemzet bizalma megsejttetik a jövőt: a reform és az ország jövőjét! A kormány választói reformjának ez a gerince: A jövő választójoga az értelmi cenzuson épül. Eltérés az ellenzék javaslatával szemben e téren csak annyiban van, hogy az ellenzék csak idők multán kívánja a választói jogosultság feltételévé tenni az elemi iskola elvégzését, mig a kormányjavaslat ezt a korlátozást már ma tartaná célszerűnek. Bár, a reform konstrukciójában a vagyoni cenzus szóba nem jöhet, mégis, kisegitő eszközül, kivánatos, hogy a vagyoni cenzust teljesen ki ne küszöböljék. Az ellenzék a vagyoni cenzust csak az analfabétákkal szemben állítja fel. Eltérés mutatkozik a kormány és az ellenzék javaslata közt a korhatár tekintetében. Az ellenzék a huszonnegyedik életévhez, a kormány a harmincadik évhez szeretné azt kötni. A domicilium kérdésében a kormány a szavazati jogot ahoz köti, hogy a szavazó egyazon községben legalább egy évig lakjék. Ingatag alapnak