Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

1912 augusztus 11. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Kellett ez nekiink? Az egyszeri jogász igy fenye­gette apját: — Csúffá teszem a famíliát: zsidóvá leszek! Ez a minszíeri rendelet a magyar nemzet nagy családjának csúffá tétele. Tetszik látni, mit ir a Temesvári Újság? És címül oda irta: Keresztények sírjatok. Miért nem ezt: Zsidók nevessetek. Vagy: Üzleti kesergő, — a:z el olvasónak megbocsát­tatnak minden bűnei. Vagy: azaz ilyen jó vicceket erről mi nem is tudunk elsírni. De aki nevetni akar, hát az ujra olvassa el, amit a Temesvári Ujság-ból idéztünk. Jelige: mu­száj nevetni. — A fölrobbantott elnöb. Newyorkból je­lentik: A Port Au Princében történt robba­nást, amelynél Haiti köztársaság elnöke is meghált, a szandomingói forradalmárok okoz­ták. Ök robbantották föl a nemzeti palotát és a puskapora*aktárakat is. A lakosság rend­kivül izgatott. — Hir a városházáról. Lázár György dr polgármester az idén nem megy szabadságra. Az egész nyarat Szegeden tölti. Taschler Endre főjegyző hétfőn kezdi meg szabadságát. Ekkor megy szabad­ságra Szalay József dr helyettes főkapitány is, mig Somogyi Szilveszter dr főkapitány átveszi a rendőr­ség vezetését. — A kereskedelmi miniszter a szegedi kamarához. Most küldte meg Beöthy László kereskedelmi miniszter a szegedi kereske­delmi és iparkamarának azt a törvényjavas­latot, amely a vándoripar törvényes szabá­lyozásával kapcsolatban, az ügynökök körét is meg fogja állapítani. A javaslat, amely­hez az érdekeltek még csak most fognak hoz­zászólhatni, valószínűleg egy és más válto­záson megy 'ínég keresztül, amig törvény lesz belőle. Alapelveiben azonban nyilván meg­marad az a tervezet, amelyet a 'minisztérium­ban kidolgoztak. A javaslat szerint az ügy­nököknek kereskedőkkel vagy iparosokkal való érintkezése és üzletötése semminemű ikorlátozásnak nem lesz alávetve. És pedig akár belföldi, akár külföldi ügynökökről van szó. — Mérsékeltáru menetjegyek eladása a Szent István-napi ünnep alkalmából. A Szent István ünnepnap alkalmából a Máv. igazgatóságától vett értesítés szerint a neve­zett vasút, valamint a kassa-oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásainlak és az 1—20 kilométeres rövid távolsági forgalmak kizárásával — mind a bárom kocsiosztályra nézve Budapestre mintegy 30 százalékkal mérsékelt áron me­nettérti jegyek adatnak ki. E menet tértije­gyek augusztus 18—20 napjain — az utóbbi napon azonban legkésőbben délelőtt 9 óráig — Budapestre érkező valamennyi személy­szállitó vonathoz (expresazvonatok kivételé­vel) fognak kiadatni. E menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva érvényessé­gük az ötödik napon éjfélkor lejár. Meg je­gyeztetik azonban, bogy a visszatérés legko­rábban csak augusztus 20-án délután történ­hetik; korábbi visszatérés esetén e jegyek érvénytelenek. Az utazás megszakításának sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyer­mekek számára külön kedvezmény nem en­gedélyeztetik. — Aki a levegőben alszik. Lawrence an­gol hadnagy a mult héten egy kollégájával fölszállott a Salisburyban levő angol repülő­térről. A fölszállásnak az ad különösséget, begy Lawrence hadnagy a repülés egész tar­tama alatt aludt. Tehát ebben a dologban föltétlenül őt illeti az elsőség dicsősége. Rá­adásul az alvarepülés versenyen történt, a hadügyminisztérium, távrepülési díjáért. A repülés bárom óra hosszat tartott, Lawrence hadnagy mindjárt az induláskor elaludt ós csak a rázkódásra ébredt föl, amit a céljához ért aeroplán kikötése okozta. A hadnagy ter­mészetesen sokszor repült már, a szokatlan­ság izgalma nem érintette telhát, ám a leve­gőben bárom óra hosszat aludni mégis olyan flegmáról tesz tanúságot, amit bárki meg­irigyelhet. — Egy évforduló. A megemlékezésben van egy kis .akasztófahumor: szombaton volt egy éve, bogy fölakasztották Szalma Istvánt. A mult év nyarának ez volt a szenzációja. A makói rablógyilkos kivégzésére színültig meg­telt a Csillagbörtön udvara. A látványosság szemlélői hétig tartó beszámolót rendeztek az impresszióról, amit Szalma István függő álla­potáról szereztek. Az ujságirók meginterjú­volták a börtönigazgatót, a börtönlelkészt, a védőt, a hóhért, a pribékeket, a börtönőröket, a kötelet is meginterjnvolták, amely Szalma Istvánt fölfüggesztette az állásától és a do­rozsmai rahtemsetőt is meginterjúvolták, ahová örök nyugovóra helyezték Báli Mihály kliensét. Most egy éve . . . — Uj Színpad és uj Színpad. Hogy téve" désbe ne ejtsük egymást, le kéli szögezni a tényt, hogy Kövesi Albert, az ismert vidéki szinház,direktor kibérelte az Uj Színpad bu­dapesti helyiségét. Itt tehát Kövesi Albert ifog játszani a maga színészeivel, a maga da­rabjaival, a maga művészi intenciói szerint. Az IIj Színpad ellenben, ia Bárdos Artúr és Révész Béla minden szeretetet és figyelmet érdemlő vállal,kezása, másutt fogja tovább folytatni művészi munkáját. Benn a főváros­ban kerestek maguknak helyiséget és őszre ujra megnyílik ez az arisztokratikus kis szinbáz, melyre föltétlenül szüksége van Bu­dapestnek. — A szegedi asztalosok sztrájkja. A sze­gedi asztalosok sztrájkjáról: legutóbbi számunkban részletesen beszámoltunk. A sztrájkra vonatkozólag a rendőrség a következőket közli: Az asztalosmun­kások augusztus 5-én jelentették be a hatóságnál a sztrájkot. Augusztus 6-án ifjabb Rainer Ferenc aszta­losmester már a reggeli órákban eljárt a sztrájk­ügybe haladéktalanul beleavatkozó iparhatóságnál, hogy aznap délig várjon az iparhatóság az egyezte­tési tárgyalással, mert a munkaadók csak aznap délig fognak egymásközt egyöntetű megállapodásra jutni. Délben tizenöt munkaadó az összes asztalosmesterek nevében kijelentette az iparhatóságnak, hogy a mun­kások követeléseit nem teljesítik, azokkal nem tár­gyalnak, nem zárkóznak el azonban az elől, hogy egyiik-másik munkaadó a munkásait érdem szerint való béremelésben részesítse. Végül pedig, ha a mun­kások augusztus 10-éig jelentkeznek, ugy azokat a régi árszabály szerint tovább alkalmazzák. Fölkér­ték az iparhatóságot, hogy mindezt hozza a munkás­ság tudomására, amit ez aznap délben és délután .+ munkások nagy csoportja előtt tényleg meg is tett. Ezt a munkások tudomásul vették, könyveiket nagy­részt átvették. Megállapítható, hogy a kiegyezés üt­közőpontja a munkaközvetítés ügye, amelyet mind a két fél hatalmi kérdésnek tekint. Az iparhatóság au­gusztus 11-én másodszor is megkísérli a kiegyezte­tés fölvételét, amennyiben az asztalosmesterek s a munkások képviselőit tárgyalásra hivja meg az ipar­testületbe. — „Jaj dé szép szőke asszony." Nagy botrány volt tegnap éjjel, az aradi Boros Béni­tér egyik kávéháza előtt. Éjfél körül két társa­ság hagyta el a kávéházat. Az egyik társaság­nak, egy aradi ismerős vendéglős, ennek fiatal felesége, sógora, sógornője és egy fiatalember voltak a tagjai. Amikor kimentek a kávéházból, ugyanakkor távozott onnan két magántiszt­viselő is, akik előzőleg a kávéházban a társaság közelében ültek s állandóan fikszirozták a hölgyeket. Amint az utcán a két fiatalember a társaság előtt elhaladt, egyikük: K. A. magán­tisztviselő ezt a hangos megjegyzést tette: — Jaj, de szép szőke asszony! A tásaságban lévő fiatalember, aki vőlegénye a szőke asszony, nem hagyta szó nélkül a meg­jegyzést, hanem oda szólt a magántisztvi­selőnek: — Mire való ilyen megjegyzést tenni? A társaság ezzel tovább ment. Alig tettek néhány lépést, utánuk sietett a másik magán­tisztviselő, aki előzőleg nem is vett részt a szóváltásban s rákiáltott a leány vőlegényére: — Mit, magának nem tetszik a barátom meg­jegyzése ? — mondta fenyegetőieg s odaugorva a fiatalemberhez, azt arculütötte. A vőlegény sem volt rest és a kezében lévő botjával hatalmas ütést mét a támadója fejére. A verekedést természetesen nagy lárma kisérte, a két nő hangosan sikoltozott s már-már ko­molyabb következménye lett volna a verekedés­nek, ha közbe nem lépnek és szét nem választ­ják a verekedőket. Csakhamar előkerült a rendőrőrjárat, amellyel az egész társaság felment a rendőrségre. A késői idő dacára sok ember járkált még ekkor az utcán, akik között érthető feltűnést keltett a rendörök társaságában haladó elegáns társaság. A városházán — Vidéki Gusz­táv ügyeletes rendőrtiszt hallgatta ki a társa­ság tagjait, akik ugy mondották el az esetet, amint azt leirtuk. A verekedők ellen a rendőr­ség megindította az eljárást. A két fiatalember lovagias útra terelte a dolgot. — Vadászat a jegesmedvére. A szegedi •közönség bizonyára jól emlékszik még a Charles-cirkusz jegesmedvéire. Ezek az álla­tok rendkivül komikusan 'hatottak az ő mu­tatványaikkal. És mindenki szelíd, kedves ál­latoknak Ítélte a bundásakat. Érdekesnek ta­láljuk megemliteni, hogy a Spitzbergák ós az északi szigetek legszorgalmasabb látogatói többnyire a jegesmedvére vadásznak. Egész expediciókat szerelnék iföl az értékes prórnek megszerzésére. Főcélja minden ilyen expedí­ciónak természetesen a jegesmedve préme, mert hiszen ez a legértékesebb. Azonban a jegesmedve vadászat nem oly veszély nélküli, ahogy azt az ember az első pillanatra gon­dolná és a kis eszkimó az ő primitiv fegyver­zetével bizony nem egyszer jöhet a legvesze­delmesebb helyzetbe. Könnyebb minden­esetre a legmodernebb fegyverekkel ellátott európainak, azonban, ha a kellő pillanatot fel .nem használja, bizony vele is megesik, bogy a medve támadásának ki van téve. Ilyenkor aztán a vadász élete csak 'hidegvérétől függ s ha még néhány lövés felett rendelkezik, még néhány jó 'helyzet kinál]§ozik a vad elejtésére. Támadás előtt ugyanis a jegesmedve, mint azt tudvalevőleg a többi inedvefajok is meg­teszik, teljes nagyságában két lábára felágas­kodik és igy a vadásznak ia legjobb célpontot szolgálja, hogy egy jól irányzott golyóval véget vessen az életének. Ha azután a vadász ezt a pillanatot is elszalaszt j 3>j cL dolog vál­ságos lesz, mert számtalanszor megesik, hogy épen ilyen nehéz pillanatban hagyja el a va­dászt a hidegvére s ilyenkor barátai a leg­utolsó pillanatban fel nem szabadítják, a fenevad áldozata lesz. Megesik azonban sok­szor az is, liogy a megsebzett medve minden ETABLISSEMENT PÁRIS VI., ANDRÁSSY-UT 54. SZ. +XX+ montmartreI BUDAPESTEN! " EGÉSZ ÉJJELEN NYITVA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom