Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 11. Ott a leány ia következő szavakkal: Haertl alezredes leánya vagyok, aki nyugdíjba menni kénytelen, — fölemelte kezét és felém sújtott s az ütés érte is az arcomat. A (kis­asszony azután iá kertből eltávozott, ón vissza­mentem az asztalihoz és az uraknak a követ­kezőket mondtam: Ez olyan merénylet, mint sok más. Egy nő ilyenformán meg nem sért­het. Az elnök: Mit kérdezett a vádlott, mikor a hadtestparancsnok félrement, mielőtt az ütést a hadtestparancsnok nrra mérte? Boroevics: Semmit. Az elnök: Mit válaszolt erre a hadtest­parancsnok? Boroevics: Természetesen semmit miután nem is kérdezett. Benza dr ügyészi megbízott: Volt-e része a hadtestparancsnok urnák a Haertl alezredes nyugdíjaztatása iránt való eljárásban? Boroevics Annyiban részem, hogy Haertl alezredesnek fölöttes ezredparacnsnofca utján tudomására adtam, intézkedjék, hogy két hó­napon belül saját maga tegyen megfelelő lé­péseket nyugdijaztatása iránt. Benza dr ügyészi megbízott: Láthatták-e háromnál többen ezt az ütést? Boroevics: Hosszú asztal körül ültünk. Azok, akik szemben ültek velem, láthatták, jóllehet, sötét volt. Hogy tényleg látták-e a dolgot, azt az urak már a munkácsi tárgya­láson tanúvallomásaikban elmondották. A bíróság elrendeli Boroevics hadtestpa­rancsnoknak, mint tanúnak való megesketé­Vsét, mert a vádlottal való ellenséges viszonyt \ la t'&hf elkövetése előtt abszolúte nem látja bí­zom yitottü'ak, feleletei pedig oly precízek, hogy azokban semmiféle ingadozás nem lát­ható. A hadtestparancsnok kihallgatása ezzel vé­geit ért. A TANUK. Következő tanú Stracker Károly vezérkari ezredes. A szokásos kérdésekre válaszolva, elmondja, hgy 49 éves, római katolikus, nőt­len, semmiféle érdekeltsége, haszna vagy kára a pör körül nincsen. Az elnök: Mondja meg a tanú, igaz-e, hogy Boroevics hadtestparancsnok 1912 ju­nius 26-án, a vacsora előtt magához kérette lakására Haertl alezredest ós a tanú jelenlé­tében a következőket mondotta volna neki: — Maga még fizetésemelést? Elégedjék meg, hogy az alezredesi rangot elérte. Ha én let­tem volna a maga közvetlen fölebbvalója, az őrnagyi rangot sem érte volna el. Jegyezze meg magának, hogy ilyen botrányos viszonyt föl szoktak bontani. Azok után, amiket ész­leltem, ón magával egy hadtestben és egy ezredben nem is szolgálok. Stracker Károly erre azt feleli, hogy hiva­talos minőségben, mint ia vezérkar főnöke, jelen volt a rapporton, amely oly szolgálati ügy, hogy aiz ott elmondott vagy előfordult dolgokat neki, mint vezérkari főnöknek ÍGIS 'fi­hadtestparancsnok adjutánsának kötelessége megőrizni és hivatalos fölmentés nélkül hi­vatalos titokról vallomást nemi tehet. A védő megelégszik e felelettel, mire a bí­róéiig a tárgyalast 'befejezettnek jelenti. A iiHdtestparanesück ezután kíséretével eltávozott. Haertl Lujza egy darabig ínég ott maradt. Amikor távozott, a biróság épülete j körül nagyobb tömeg gyűlt össze, amely csa­lódva távozott, amikor 'megtudta, hogy csak tanúkihallgatás folyt és Ítéletre nem került sor. Uj korszak előtt a szerb egyház. — Beszédes statisztikai adatok. — (Saját tudósitónktól.) A görögkeleti szerb egyház ügyeinek rendezése és az egyházi autonómia régi érvényének visszaállítása teljes mérvbén megnyugtatta már a kedélye­ket. Jcanorich Pál miniszteri tanácsos is be­fejezte már a zárszámadások felülvizsgálását ós visszatért Karlócáról Budapestre. Most, hogy a szerb egyház vagyonának számadásait megbolygatták, a számadatok tö­megéből a pártatlan megvilágítás megdöb­bentő adatokat derített ki. A zárdavagyon központi kezeléséről, melynek kedvóért a zárdaszabályzatot a radikálisok megváltoztat­ták, megállapítható az egyházi vagyonnak politikai célokra való felhasználása. Ezt kell látni, ba nem akarunk egyebet is keresni, s nem teszszük fel, hogy a horribilis vagyon­nal nem jöhiszemüleg bánt mindenki. Mert elképzelhetetlen, hogy a zárdai vagyon csak annyi felesleget hozhatott, mint amennyiről az elszámolások beszélnek. Beavatott helyről kapott információnk alapján mondhatjuk ezt pontos számadatok birtokában. íme, beszélje­nek a megdönthetetlen adatok: — Mikor 1907-ben a zárdaszabályzatot meg­változtatták, azzal a bevallott céllal tették ezt, hogy minél több jusson a kulturális intéz­ményeknek. Megkezdődött tehát a központi kezelés, a szerzetesek megbénításával, a kon­gresszusi tanács vezetése és egyben ellenőr­zése mellett. Az első beszámoló, dacára annak hogy ebben nemcsak az 1909-ilk teljes év, ha­nem az 1908-ik óv második fele, tehát három­negyed év foglaltatik benin, az előirányzott 320.000 korona helyett 108.193.61 korona fe­lesleggel zárult. Ha ezzel az eredménynyel szembeállítjuk a zárdák vagyonát, s a gaz­dálkodásnak csupán a mennél nagyobb hasz­not kereső, semmit he nem fektető tendenciá­ját, egyszeriben meglátjuk, hogy miképen kezelte az egyház vagyonát a radikális kon­gresszusi tanács, s hogy miért kellett a sza­bályzatot megváltoztatni. A zárdák vagyona a következő: 10.790 katasztrális hold szántó, 15.839 hold elsőrendű, ivágáskópes erdő, 1484 hold kaszáló, 2822 hold legelő, 1741 hold, leg­nagyobbrészt ármenitesitett rét, vagyis össze­sen: 34.650 hold föld, ezenkívül kétmillió ko­rona értékű takarékbetét és jelzálogpapír. Ha csak a legutóbbi tételt veszszük figye­lembe, s megállapítják, hogy négy ós/él szá­zalék kamatozás mellett a kétmillió egymaga 90.000 koronát jövedelmezett egy év alatt, mi­képen lehet a rengeteg földbirtok jövedelmé­vel együtt másfél év alatt csupán 108.193 K tiszta hasznot produkálni akkor, midőn sem­miféle befektetésre nem költöttek, semmit nem javítottak, a földeket mind bérbeadták, tehát néhány személyhői álló gazdasági ve­zetőség elégséges lett volna az ügyek intézé­sére. A kongresszusi tanácsnak első dolga volt, hogy a zárdák felszerelési ingóságait, mint e/t már az 19.10. évi vizsgálat alkalmá­val megállapították, potom áron eladni. Más­fél milliót ért ez a felszerelés, s 345.968.48 ko­ronáért adták el. A szerzetesek évek óta gyűj­tötték a fundus instruktust, ebbe fektették bele a jövedelem jó résizét s mikor a befekte­tés gyümölcsözővé vált volna, elkótyavetyél­ték. A földeket aztán béribeadták. Most, liogy a régi szabályzat lépett ismét életbe, a szerzeteseik kezdhetik élűiről a mun­kát. "De azért belenyugszanak ebbe, inert olyan a szabályzat, hogy pár év alatt teljes hozamképességükhöz jutnak a. birtokok. Az újból érvénybe lépett szabályzat szerint a tiszta jövedelem fele a vagyonhoz csatoltatik, a fele pedig a kulturális célokat szolgálja. Ez a fél jövedelem a közel jövőben több ilesz már minit a központi igazgatás alatt az egész volt. Most huszonhat/zárda huszonhat ingyenes vagyon igazgatásit jelent. A zárdák ötszörös ellenőrzés alatt jfogják a vagyonkezelést foly­tatni. Az ellenőrző fórumok ezek: A zárdák főnökei által választott öttagú igazgátó-bi­zottság, az egyházmegyék konzisztóriumai, a metropolita, az érseki asszisztensek és a kor­mány. A most hatályon kivül helyezett sza­bályzatot készítette: a kongresszusi választ­mány, a vagyont a szabályzat szerint kezelte: a kongresszusi választmány, ellenőrizte: a kon giessznsi választmány. A szerb egyház uj korszakát a legnagyobb nyugodtsággal fogadják a közönség széles ré­tegei. Az egyházközségeket tulajdonképen nem is érinti a változás. Csupán a központ változott, melyhez eddig úgyis csak fiskáli­soknak volt közük. Érdekes, hogy a szerb la­pok a királyi rendelet után négy napig hall­gattak, sőt egyesek teljes megnyugvással fo­gadták az intézkedést. Tengerek partján. Egyes nyaraló családok már szállingóznak haza, Szegedre. Mások pedig csak most kez­dik az igazi nyaralást. Például azok, akik a tenger mellé vonultak. A tengeri fürdőket felkereső hölgyek ál­landó panasza volt eddig, hogy a divatos ru­háik színe és szövete nem állja a tenger sós •levegőjét. Most azután ezen a bajon is segítet­tek. A divatos szövetek közt ia fehéren kivül mely legjobban állja a napot, és a tengeri le­vegőt, a piros, tengerészkék és valamennyire a szürke és mustárbarua szin az, ami tenger­partra a legajánlatosabb, unert ugy szőtték, hogy a színét nem szívja ki a sós levegő. Na­gyon kedvelt a fehér vászon, a panamaszövet és ezen a nyáron annyira felkapott frotté­iszövet, ezenkívül még a posztó és sevió. Fiatalosan csinos a fehér sevió trottőr-kosz­tüm, melynek egyetlen disze a kitűnő szabá­sa. íSzópen csiszolt üveg- vagy kriistálygomb, valamint valódi vagy imitált elefántcsont­gomb s a mellőzhetetlen zsabó, mely a leg­finomabb malincsipkéből készül, mintegy ki­egósziti ezt a nagyon egyszerű, de annál drá­gább öltözéket. Még köpenyeken sem mel­lőzik ezeket a Ihabos zsabófcat. Nem csodái, hi­szen fiatalossá teszik a legfáraidtabb arcot ia Tetszetős összeállítása és valamennyire vál­tozatos is fehér szoknyához a tengerészkék kabát. A tavalyi „gamén" kalap helyett na­gyon sikkes fehér filckalap divatos az idén, hőrszegélylyel és bőrszalag diszszel. Egyebek­ben a szövet és bőrkalap, a merészen bela­pitott tetővel kedveltebb a panamakalapnál, amelynek annyiféle az utánzata, liogy igazán elegáns hölgy már nem is viseli. Ezeken ki­vül tengeri fürdőre rendkívül kedvélt az úgy­nevezett tengerparti fejkötő fehér hatiszt­ból vert csipkebetétekkel vagy madeira (hím­zésből. Ez egyike a legkedvesebb újdonságok­nak, de természetesen csak nagyon fiatal arc­hoz felel meg. Mintán tengerparton feltétlenül szükséges kellék a fátyol, a divat a megszokott fehér helyébe egy kis változatosságot hozott. Körül­belül négyszögméternyi széles szövésű fátyol lett divatossá minden elképzelhető színben. Lazán vetik a kalapra és lobogva leng a kalap karimája körül. Szélcsendes időben ezt a fá­tyolt ugyanolyan szinü apró tasakban hord­ják, mely könnyen belefér a kézi tarsolyba. Ilyen apró kis bohóságokban bővelkedik az idei divat. Igy például a fürdőköpeny helyett közvetlenül a fürdő után a hölgyek belebúj­nak ponzsi pongyolába és abban sütkéreznek a napon. Utóbb könnyedén összegöngyölik, egy-két patentfcapocscsal összenyomják, az­után egy kis zsinóron függve hazaviszik. Hogy a fehér szin vezet minden téren, azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom