Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-01 / 112. (176). szám

2 DÉLMACW ARORSZÁG 1912. augusztus 1. Nyelvek harca. Néhány hónappal ezelőtt a „Polgár" egyik számaiban két sor vers alapján — amelyik két sor versben alig volt esperanto szó, a töbíbi vagy rosszakaratú el ferdítés, vagy iköny nyelmüség folytán lehetetlen szavak, — megíbiráltálk az esperantót. Két sor vers alapján [ehet egy ínyelvet megbirálni? És különösen két sor vers alapján, amelyik nin­csen a bírálat tárgyává tett nyelvén irva! Szoraiba-ton ugyanezen cim alatt, mely alatt most emelek szót az esperonitisták nevében, valótlan, vádat emeltek ellenünk. Tehát a közönség indolentiája mellett, még rosszaka­rattal, (könnyelmű bírálatokkal is kell küz­denünk, és tévesen informálódtak cikkei el­len védekezünk? Á,m, jó! Kezdődjön meg te­hát tényleg a nemzetközi nyelvek harca! Igy legalább világosan ki fog tűnni mindkettő hibái és előnyei. Vádolnak minket a szombati cikkben az­zal, hogy makacsságunkkal meggátoljuk az esperanlto nyelv hibáinak kiküszöbölését. Ér­demtelenül ér á vád: nemcsak, hogy nem zárkózunk el előle, ellenkezőleg, ha megfe­lelő reformtervek lesznek, örömmel fogunk küzdeni azok keresztülvitelén: ilyen azonban eddig .nem veit. Uj nemzetközi nyelv több is szülét ettt már, — hogy rögtön megbökjön — mint állítólagos reform, ugy hiszem éhhez tartozik a szombati cikkben emiitett ido nyelv is. E cikkben is téves az esperanto szöveg, mit a jőhaíWgzós /megbírál ásnak lehetőségére hoz fel a cikkiró. A szöveg mintegy husz­harminc szava közül nyoie-tiz téves. Nem akarom azt mondani, hogy ez is rosszakarat következménye, hisz a cikk irója eszmetárs, amennyiben, nemzetközi nyelv barátja, hogy más nemzetközi nyelv barátja az nem ag­gaszt, hisz idővel egyesülni fognak, vagy mint idoisták, vagy mint esperantisták. De, hogy jogosan ránk ne süthessék a ma­kacs maradiság bélyegét, — esak ha már beszélhetünk maradiságról a nemzhtközi nyelv kérdésénél 1 — minden tekintetben iparkodni fogok az ido nyelvet elsa­játítani — feltéve, 'hogy tankönyveit, szerezni módomban lesz, — és alapos'birálatot csak a nyelv megismerése után fogok mondani. Bár csak igy járnának el azok is, akik az espe­ranto nyelvet bírálgatják! És ha az ido nyelv tökéletesebb és tényleg csatk reformált esperanto — mert teljesen uj nyelvet, még ha tökéletesebb is, mint az es­peranto ncin fogadhatunk el: mert nem kí­vánhatjuk, hogy az a 18—20 millió ember, a (ki belátta a nemzetközi nyelv szükségességét és anint ilyent, megtanulta az esperantót, most egy teljesen uj nyelv megtanulásához fogjon hozzá — ón leszek egyik leglelkesebb hive a reformált esperantónak, ellenkező esetben pedig a legádázabb ellensége. Az általam ismert ido mondatban, amit a szombati cikkben találtam, előfordul az x, y, qu, gu, i és y betü. Ezekből egy kis követ­keztetést vonok le, 'ami természetesen egye­lőre nem égbekiáltó igazság, mert az ido nyel ve/t nem ismerem és igy e tekintetben téved­hetek. A felhozott hetük között vannak két jegyű­ek: az i és y jelentése illetve hangzása i, ha igen, akkor minek kétféle jelöléssel néhezi­teni az irást; az esperanto csak i betűt ismer, a qu helyett ir ku-t, az x helyett ksz-et, a gu helyett gv, igy az irás és olvasás min­den anyanyelvű embernek az esperaintóhan, mint az i dohán. - Ez nagy előny, /tekintve, hogy négy sor ismerése után már ezt talál­tam. A közölt ido mondatban az alany eset és tárgy eset között különbséget tenni nem va­gyok képes, még gorcsövi vizsgálat alapján sem. Remélem, hogy négy hét múlva, már erős alapokra fekte/tett összehsonlitást tehetek a két nyel v között. Addig is kérem azokat, kik esperanto szöveget közölni akarnak vala­melyes cikkben, engedje meg, hogy annak hi­báit előbb kijavíthassam, Szűcs Lajos a Magyar Országos Esperanto Egyesület szegedi csoportjának titkára. Kormány nélkül Törökország. — A hadsereg és az alkotmány. — Konstantinápoly, julius 31. (Saját tudósitónktól.) A tegnapi bizalmi szavazat a kamara föloszlatását csak elha­lasztotta, ellenben a komitépártnak még mindig nagy tekintélyét teljesen aláásta. Még tegnap délután is azt hitték, hogy a komité-párt többsége bizalmatlanságot fog szavazni a kabinetnek és hogy a föloszla­tásnak megkockáztatásával lemondásra fogja kényszeríteni, de a kormány minden föltételes bizalmi szavazatot határozottan visszautasított és el volt készülve a leg­végső konzekvenciák levonására. Azok a diplomaták, akik a tegnapi kamaraülésen jelenvoltak, egyhangúan kijelentették, hogy újra a hadsereg mentette meg az al­kotmányt és hagy a kamité ei\kölcsi ön­gyilkosságot követett el. Az üj-török párt határozata, hogy a kormánynak föltétlen bizalmat szavaz, az utolsó pillanatban jött létre, holott a párt eladdig el volt határozva, hogy a kor­mánynak bizalmatlanságot szavaz. Miután a kormánynyilatkázat valóságos vádtmt az uj-törökök ellen, az uj-törökök határo­zata általános csodálkozást kelt. A kamar tegnapi ülésén Husszein Hilmi basa igazságügyminiszter a többi.: között ezt jelentette ki: — A kormány a kamara részéről a leg­csekélyebb föntartást sem hajlandó elis­merni. A kabinet teljesen pártatlan embe­rekből van összetéve. A legcsekélyebb bi­zalmatlanságot, mely egyikünk ellen meg­nyilvánul, az egész kabinet iránt való bi­zalmatlanságnak tekintjük. Szey\d képviselő napirendet nyújtott be, amely szerint a békekötésre vonatkozatba e kifejezés: az ottomán szuverénitás fön­tartása, beiktattassék. Ezt az indítványt azonban később visszavonta. Husszein Hilmi basa kijelentette, hogy a kormány minden egyes tagja számára, va­lamint programja számára teljes bizalmat kiván. A bizalmi kérdésről való szavazásnál kilencen tartózkodtak a szavazástól. A kamara ma megint ülést tartott. Parla­menti körökben hire jár, hogy a kormány nem tartja többségét kielégítőnek és ma este beadta lemondását. Husszein Hilmi basa szilárdsága, aki a kamarával való konfliktust egyenesen kikényszeríteni tö­rekedett és kérlelhetetlenül ragaszkodott a kormány álláspontjához, a kamarára erős benyomást tett. A Bewíhyck otthon. Beöthy László kereskedelemügyi /miniszter és Beöthy Pál, a (képviselőház alelnöke, ma Nagyváradra érkeztek Márkus László temeltésére. A /me­gyei urak megjelentek Beöthy Pál előtt és /megbeszélték a m/argittai választás esélyeit. A választás napja augusztus 14-én lesz. Két jelölt küzd egymással a kerületért: Szatmá­ri Mór és a munkapárt jelöltje: Wertheim­stein Henrik nagybirtokos. Utazás egy négyszáznyolcvan­ezer koronás váltó körül. — Egy szegedi bank és a Friedmann-crfeum. — (Saját tudósitónktól.) A Nap legutóbbi számában cikket közölt egy pörről, amelyet Friedmann Adolf, az ismert budapesti or­feumtulajdonos indított a Szeg ed-Alföldi Ta­karékpénztár, illetve Erdélyi Sándor dr bu­dapesti ügyvéd, a bank igazgatósági tagja ellen. A fővárosi esítilap értesülése szerint a Friedmann-Orfeum alapításhoz a szegedi bank kétszáznegyven ezer koronát hitelezett, A közlemény szerint a mulató tulajdonosa a kölcsönt teljes összegében visszafizette; a mikor a parkját és Szerecsen-utcai mulató­ját eladta. ; Erdélyi Sándor dr, a szegedi bank igazga­tósági tagja, az estilap közlése stzerint, négy­S'záznyolcvtanezér korona értékű szívességi váltót kért és kapott Friedmamutól azzal a kötelezettséggel, hogy az ügyvéd minden kö­telezettségét rendezni fogja, viszont a váltó­kat nem peresiti és nem érvényesiti. Ebből most különös jogi eset állt elő, mit legjob­ban dokumentál az a beadvány, amit Fried­mann Adolf ügyvédje utján intézett a ?>u­dapesti törvényszékhez: A Szeged Alföldi Takarékpénztár, illetve Erdélyi Sándor dr nem tett eleget vállalt kö­telezettségeinek. Vártuk, hogy alperes telje­siti kötelező igéretét, hogy elszámol, felesle­günket kiadjla, ingóságainkat átveszi és a majdnem egy évtized óta ellenünk folytatott minősithetlen hajszát beszünteti. Ezt azon­ban hiába vártuk. A1 peres ta váltó birtoká­ban, ugy tett, mint a rigó a tél elmultával: könnyen kezdett fütyülni. Felénk som jött s ígéretéről nemcsak, hogy teljesen megfeled­kezett, de valósággal fokozott mértékben is folytatta és folytatja ma is az ellenünk kez­dett hajszát. Ellitároztuk ezért, hogy ezt nem tűrjük és a háládatlan alperestől szí­vességi váltónkat visszaköveteljük. Mint­hogy pedig békés uton ezeket tőle megsze­rezni nem tudjuk, kénytelen vagyunk elle­ne jelen keresettel (fellépni. Tisztelettel kér­jük, méltóztassék a jelen keresetünk folytán a per felvételére határnapot kitűzni, ' árra bennünket ügyvédük által, alperesit pedig Kugler Albert vagy dr Erdélyi Sándor igaz­gatósági tagok, /budapesti lakosok kezéhez kéz'hesitendő végzéssel megidézni és a per­Iteszédek beadása után alperest arra kötelez­ni, hogy tartozik nekünk a neki 1912. már­cius hó 20-án átadott, összesen 480 ezer ko­ronáról szóló szívességi váltókat tizenöt nap alatt végrehajtás terhe mellett kiadni és ne­künk ezeket eddigi ezer korona, valamint a még esetleg felmerülendő perköltséget,, úgy­szintén a kiszabandó bélyegilletéket, ugyan­azon idő alatt és végrehajtás terhe mellett megfizetni. Pataki Vilmos, /a Szeged-Alföldi Takarék­pénztár vezérigazgatója, a fővárosi lap köz­leményével szemben a következőket mondta a Délmagyarország munkatársának: — Ma délelőtt felhívtam telefonon Erdélyi Sándor dr-t, hogy informáljon a cikk erede­tére vonatkozólag, Erdélyi dr aznban jelen­leg nem tartózkodik Budapesten. — Én az egész ügyhői csak annyit tudok, hogy a Szeged-Alföldi Takarékpénztár két­száznegyvenezer koronát hitelezett a Fried­mann-Orfeumnak Erdélyi Sándor dr köz/be­járására, aki a bank igazgatósági tagjá és budapesti ügyeinek intézője. -Ebből az ösz­szegből eddig csak kilencvenezer koronát ka­pott vissza a bank, azt sem Friedmann Adolf törlesztette, hanem a Wertheimer-mulató. A Wertheimer - mulató részvénytársaság meg­alakulásától reméljük, hogy kiegyenlitik a követelésünket. — Hogy Erdélyi Sándor dr neve hogy ke­rülhetett a dologiba, arról nincs tudinásom. Az bizonyos, hogy a Friedímann+óle szíves­ségi váltókra senkinek nincs szüksége, mert annak egy fillér értéke sincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom