Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)
1912-07-05 / 153. szám
1912 julius 4. DÉLMAGYARORSZÁG fi P, 7 nak. Másik fontos kérdés a huszonnégy órás napbeosztás és óraszámlálás: azt akarják, liogy déli 12 órakor ne kelljen újra elejéről kezdeni az időt, ilianem tovább számítani: 13 óra, 14 óra egészen huszonnégy óráig, amikor beáll az éjfél. És most egy harmadik terv merült fel, melynek szintén vaunak hívei. A nyári időszámítás. E szerint áprilisban egy órával előbbre Igazítanák az összes órákat ós az időszámítás szeptemberig tartana, amikor megint, visszaállítanák a mutatót. Ami most a külföldön egyes (iskolákban szokásban van, tudniillik a munka korább kezdete és befejezése a nyári hónapokban, /a,z kitér jesztetnék az egész életre; a minden külön rendelkezés nélkül áprilistól szeptemberig egy órával korábban nyitnák és zárnák be a boátokat, a leveleket korábban kézbesitenék, ia vonatokat korábban linditanák el, egyszóval, a mindennapi íélet óramutatóját egy órával előbbre igazitanák. Ezzel elérnék azt, hogy a forró nyári napokon a kellemes reggeli órákban serényebb volna a munka és a hüs esti órákban kellemesebben hatna a pihenés. Ilyen reformot természetesen nemzetközi alapon lehetne csak végrehajtani. Angliában már benyújtottak egy erre irányuló javaslatot és Németországban több kereskedelmi kamara szintén az njitás mellett nyilatkozott. — Robbanás egy bányában. Esszenből jelentik: Tegnap délután a Viktória-társaság Mátyás nevü tárnájában borzalmas robbanás történt, amely az egész tárnát elpusztította. A robbanás oka a gáztartónak meggyuladása volt. A rettentő robbanás következtében a szomszédban lévő ammoniakgyár is meggyuladt és teljesen elégett. Az esszeni Mátyás-tárnában történt robbanásnak borzalmas következése volt. Több munkást a robbanás egészen széttépett s testüknek egyes részeit a beomlott törmelékekhez csapta. Számos munkás fulladás következtében halt meg. Sok áldozaton súlyos égett sebeket találtak. A robbanás után azonnal megkezdték a mentő akciót és tizenhat holttestet hoztak fölszinre. Ujabb hirek szerint a szerencsétlenségnek huszonegy bányamunkás esett áldozatául. Több súlyosan sebesült, akiket kórházba vittek, aligha fog életben maradni. — Elkapta a lendítő kerék. Aradról jelentik: Róssu Izidor, az aradi Neumann szeszgyárban gépápoló, leült a lenditő kerék közeié-, ben, hogy a melegben a kerék lendítése által okozott hűsebb levegőt élvezze. Bossu elszunyadt, a kerékhez bukott, mely darabokra szaggatta. — Elmulatta az aratók pénzét. Kovács István jánoshalmi lakos a napokban több aratómunkást szerződtetett, akikkel Baranyába akart lemenni aratni. Kovács a földbirtokostól 340 koronát kapott az aratómunkások számára szükséges útiköltség fejében. Tegnapelőtt kiment a vasútállomásra, hogy a munkások részére vaggont foglaljon le. Az állomásról hazafelé menve, betért özvegy Vlásicsné csárdájába, ahol mulatozni kezdet. A csárdában csakhamar felhangzott a muzsikaszó, Vlásicsné egymásután hordta fel a borokat és a tivornyázó társaság rövid idő alatt lerészegedett. Kovács felállt az asztalra, ott táncolni kezdett és szórta a pénzt a cigányoknak. A vig mulatozásnak csak tegnap hajnal felé lett vége. Ekkorra Kovácsnak elfogyott az aratómunkások részére felvett 340 korona útiköltsége és a részeg társaság hazafelé indult. Kovács István lakására érve, észrevette, hogy a rábízott pénz utolsó krajcárig elúszott az éjjeli mulatozásban. Ez egy kissé kijózanította az aratók vezetőjét, aki nagyon megijedt tettének következményeitől. Kovács előbb arra gondolt, hogy a Pénzt megszerzi valahonnan, de csakhamar belátta, hogy ez lehetetlen. Bánatában és félelmében felment házának padlására és ott felakasztotta magát. — Nyári mulatság. A szegedi szabó iparos. ifjak önképző szakköre, valamint az alsóvárosi iparoskor egyesült vigalmi-bizottsága julius 14-én, a Gedó-féle kerthelyiségben népünnepélylyel egybekötött nagyszabású nyári táncestélyt rendez. — A tüzérkáplár bravúrja. Lúgosról jelentik: Vasárnap késő éjjel Hoffmann Péter és Gatior Hermán napszámosok szövetkezve egy tüzérkáplárral és egy tüzérlegénnyel felverték álmából Pauleszku Ferenc korcsmárost és az ablakon át kértek tőle italt. A korcsmáros hivatkozva az elmúlt zárórára, megtagadta a kérést, mire az alkoholra éhes legények az ablakokat bezúzták és azokon keresztül hatoltak be a korcsmabelyiségbe. A tüzér káplár bosszút forralt a korcsmáros ellen és kivont karddal osztogatta társainak a parancsot, hogy cipeljék ki az udvarra a korcsmáros feleségét- és ott ugyancsak kivont karddal kényszeritette az asszonyt, hogy ellene ne álljon az erőszaknak. A megrémült férj a közeli honvédőrségre sietett segítségért s mikor ezek megérkeztek, azok megszöktek. A rendőrség a civileket elfogta, a tüzérlegénynek személyazonossága megállapítása végett az ezredparancsnoksághoz fordult. — Elfogott gonosztevő cigányok. A dunaföldvári csendőrség két 'kóbor cigányt fogott el, kik megrögzött- gonosztevők. A dnnapentelei csendőrség a minap értesítette a dumaföldvári csendőrséget, hogy lólopás miiatt ott elfogott két cigány megszökött. Nagy János duma,földvári csendőr a határban két kóborló cigányra bukkant, akik a csendőr láttára menekülni akartak. A csendőrök üldözőbe vet- j ték, mire azok megadták magukat. Az elfő- I gott cigányok Szrt-ojka Ferenc és Sztojika, Károly, akik beismerték ,hogy Cecén két ízben betörést, több lóilopást- követtek el, továbbá, hogy a h ercegf alvai, vasúti állomáson feltörték a raktárt és onnét sok árut elloptak. Innen Szitánóra (Temesinegye) községben a gőzmalomba betörtek, a pénzszekrényt elrabolták és a. tulajdonosra, aki fölébredt a- zajra, forgópisztolyból rálőttek. A pénzszekrényt if,eltörték és a pénzt kivették belőle. Bevallották még, hogy Dézsenyfalva községben a községi pénztárszekrényt elvitték és tartalmától kifosztották. A csendőrség a Dunaföldváron tavaly történt, vasúti betöréssel is a cigányokat vádolja. A csendőrség a gonosztevőiket, kiknek lelkét valószínűen még több büm is terheli, a további nyomozás végett Yersecre kisérte. — A szegedi rendőrség krónikája. Kifosztott kereskedő. Golding Jakab nagyváradi halkereskedőt az éjjel meglopták a szabadka-szegedi vonaton. A kereskedő elaludt s az ismeretlen tolvaj ezt az alkalmat használta föl a zsebelésre. Goldring mellényét kivágta s a pénztárcáját, amelyben 60 korona készpénz, két váltó és egy vasúti bérletjegy volt, elemelte. A halkereskedő a tolvajlást csak akkor vette észre, amikor Szegeden kiszállt. Az esetet jelentette a rendrőségen, amely a tolvajt nem sok reménységgel keresi. — Eltűnt szolga. Zombori Sándor vasúti szolga a június 17-én eltűnt Szegedről s azóta nem adott életjelt magáról. Családja azt hiszi, hogy szerencsétlenség érte. A rendőrség keresi. — Fogadja kérem szerencsekivánataimat, hogy oly hamar helyreállott egészsége. Bizonyára ön is a „Borolint" használta. 4 Tavaszi újdonságok férfi- és fiu»ka9apofc, nyakkendők, harisnyák, kesztyűk és férfi-fehérneműek — mérték szerint is — a SegjutányosatsU árban vásárolhatók I ezc!5tt Syéres H< Mártonnál UlUiji/ I® Szeged, Tisza-szálló mellett. Középiskolát végzett fiuk tanoncul fizetéssel felvétetnek a Délmaggarország nyomdájában. VDAMJ^NIKA ,(A főherceg és a sas.) A főherceg vadászott.. Háta mögött állit a fővadász és erősen cjrmkkolt. Hogyne! Ezúttal nem szarvasokról volt szó, amelyeket szépen sorjában elővezetnek a' hajtők, hanem madarakról! Egyszerre 'csak egy nagy madár rebbent fel. A főherceg arcához kapja a puskát, lő s a madár lepottyan ia földre. Szerencsére jó messze, kukorica közé. Nagy, ikövór holló volt. S szólt a fővadász boldogan: — Fenséges urain! Csodaszép sast kegyes- • kedett lőni! — Sas volt? — kérdezte a főherceg. — De még milyen! A (levegő igazi királya! Á vadászkutyáknak azonban nincs érzékük ilyesmi iránt. A kutya eliramodott s két perc múlva ia főherceg lába előtt feküdt a hizott holló. A fő vadásztelöntli a keserűség, < de mit lehet tenni, újból megszólal: — Gyönyörű kis sas! ^ — Hm — szól a főherceg s szúrósan néz Wi — ez sas? Hisz ennek csak egy feje van! . . . * (Újságcikkek cimei.) Az uborkaszezon kellős közepében vagyunk s talián, egyetlen helyen -sem érzik ez meg annyira, mint az újságoknál. Ilyenkor az amerikai; híreknek a szezonja van s a kiáltó cikkcimeknek. Hogy ezek némelykor milyen kitűnőek, annak illusztrálására álljon néhány példa. Egyik nagy és elterjedt fővárosi lap, amely különben előszeretettel veregeti vádion a vidékieket, arról számolt.be, hogy egy részeg ember agyonverte a feleségét. A cikk kettős címe a következő volt: Gyilkol az alkohol, Agyonverte a feleségét. Egyik kitűnő laptársunknak arról kellett beszámolnia, hogy a városi iskola igazgatóját szívszélhűdés érte. Az igazgató azonban előkelő szerepet játszott a város társadalmi életében s ennek a címben is ki kellett tűnni. Ezért a cim a következőkép szólt: Nagy gutaütés városunkban. Eh,ez hasonlóan Nagy polgármesterválasztás a Belvárosban cim alatt regisztrálta egy közeli város krajcáros újsága, hogy nj polgármestert választottak. Saját majma által megmart volt országgyűlési képviselőjelölt. Ez a cim egy budai újságban jelent meg nagy örömére azoknak a szerkesztőknek, akiknek elvük, hogy a cim mindjárt mondja él az eseményt. Viszont a Házkutatás Franciaországban. bő teret enged a fantáziának arra nézve, hogy azon a kis területen tulajdonképen hol és melyik házat kutatták át. (Hivatalnokok álma.) Egy szegedi nagy üzlet hivatalnokai az utóbbi időben feltűnő nyugtalansággal viselkedtek. Ezt észrevette ia főnök ur is, aki híres arról, hogy a tisztviselőit minden második évben kicseréli. Aki fizetésemelést kér, annak rögtön fölmond. A főnök a most észlelt izgalom iránt érdeklődni kezdett a prpkurlstánál. — Ugy hallóin — mondta a cégjegyző — hogy a hivatalnokok fizetésemelést akarnak. A főnök dühösen csapott az asztalra. — Nem elég, hogy egész nap alusznak az irodában, hát még fizetésemelésről is álmodoznak.