Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-02 / 150. szám

1912 julius 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5 menüi. Azdk a .kétes egzisztenciák, akik sem élni, sem megélni nem tudnak bakk nélkül és Ruszt József, aki pinkaj övedel nieik nélkül nem rendezhetne a (kaszinóban külföldi mű­vésznőkkel fűszerezett vacsorákat, estélyeiket és koncerteket,— ezek a rosszhiszemű urak és Ruszt a .művészet barátja, nem érik el a céljukat. K ram mer Tivadar, a kaszinó gaz­dája kijelentette, hogy abban a pillanatban, amikor a játékszobában felhangzik a fran­cia vezényszó: Rien ne va plus! magyarul Istennél a kegyelem! olaszul Lasciate ogni speranza! — lemond az állásáról és példáját követi a tisztikar és a választmány többsége. Ruszt tehát hiába kapacitálja a tagokat, a zöld lom tok alatt sem játszanak bakkarát a kaszinó tagjai. Sem nyáron, sem télen. Akik életuntak lesznek a bakk miatt, menjenek más klubbokba, amelyek .nem kulturális pro­grammal alakultak. A Lipótvárosi Kaszinónak más hivatása van . . . Megölték a vén kövezot. — Rablógyilkosság a Krisztina-köruton. — (Saját tudósttónktól,) Vasárnap reggel vé­rébe fagyva, holtan akadtak rá egy munkás­emberre Búdéin, a Krisztina-utca egyik üres .telkén. Feje össze volt roncsolva, körülötte tócsában állott az aludt vér. A gyilkos hatal­mas gránit-bockával addig ütötte áldozatát, amig kilehelte lelkét. Azután kivette feje alól kabátját, átkutatta és az egyjik zsebben pén­zes zacskóra akadt, kiüritette taralmát, száz­húsz koronát, magához vette, azután megszö­kött. Ez a rablógyilkosság tartja most izga­lomban a csöndes budai közönséget ós foglal­koztatja a rendőrséget, amely teljes appará­tussal fogott hozzá, hogy kinyomozza a l>es­itiális gyilkost. Csókás Imre ötvenhat esztendős kövező az áldozat, jómódú kecskeméti háztulajdonos, akit zsugorisága ölt meg. Feleségével rossz viszonyban élt, valósággal koplaltatta. Az asszony e miatt folyton szidta, mire Csókás krajcár nélkül hagyta feleségét, fölment a fővárosba. Hetekig nyomorgott és bár volt (pénze, kenyéren és vizén tengette ainugy is nyomorúságos életét. Végre kapott munkát: beédlott kövező legénynek. Garast garas mel­lé rakott és amikor már együtt volt száz-két­száz koronája, bevitte a bankba. Egyedüli szórakozása az volt, hogy folyton számolta pénzecskéjét. Egy piros szinü, kékszegélyes /zsebkendőbe kötötte be pón-zét és kincsét kis (kabátja belső zsebéhen rejtette el az avatat­lanok szemei elől. Április elsején érkezett Budapestre és a Diósárok-utca 7. számú ház­ban bérelt ágyat. Ez egy korcsma volt, de a gazdájának rosszul ment üzlete és a három vendégszobából éjjeli menedékhelyet rende­zett he. Naponkint nyolcvan-száz ember aludt itt. Összezsúfolva, szalmapricseken pihente itt ki a nap fáradalmait, munkásember, le­tört egzisztencia és csavargó. Nemrégiben felment hozzá látogatóba nnokaöcscse, Csókás József. A házbér ilyenformán nagyon sok lett •volna. Az öreg fogta magát és kiköltözött a Krisztina-körut 67. számú házzal szemben le­vő üres telkekre. Itt nem kellett fizetni, ez volt a legmegfelelőbb lakás a vén zsugor! számára. Csókás Imre itt vetett ágyat magának, ide háttá szivesen vendégét. Gránitkodkákból mé­termagasságu kunyhót emelt. Esténkint friss füvet szedett és itt aludta most már nap-nap után iaz igazak álmát. Öcscse e.gy szomszédos fabódéban hált. Neki ez is jó volt. Dologkei rülő, iszákos fiu, aki ilyenformán még a ka­pupénzt is megtakarította. Azaz, hogy nem is ő, hanem a vén Hanpagon, aki — bár vér­zett a szive — kénytelen volt a fiút anyagilag támogatni. Vasárnap reggel hét óra tájban a járó-kelők véres gránitkockákra akadtak az üres telken. Kutaittak-kerestek, mig végre ,i;áakadtak az áldozatra, Csókás Imre köv<-zömunkásra. Megszokott dolog, hogy ilyen esetekben a szemtanuk és azok, aklik valamit tudnak az esetről, önként jelentkeznek a rendőrségen. Most is igy van. Sipos István lámpagyujto­gató és Rohonyi József cipész elmondották a detektív éknek, hogy két órakor, amikor arra mentek, az öreg Csókás még aludt. Semmi haja sem volt. A járókelőik közül többen azt vallották, liogy két cigány muzsikus ácsorgott hosszabb ideig az üres telken. Mások pedlig egy magas munkásemberre hívták föl a rend­őrség figyelmét, ez ;is azon a. környéken csa­vargott. A kövezőmunkásök is vallottak. El­mondották, hogy Csóka ünökaöcscse munka­kerülő, lumpot ni szerető ember, akinek nem volt keresete. Állandó volt közöttük a civódás és a harag és a fiu egy ízben leszurással fenye­gette. Más alkalommal nekiik mesélte büsz­kén : — Ha az öreg meghal, minden pénz az enyém, Krecsányi Kálmán minden intézkedést megtett, hogy a kis Csókást kerítsék elő. Va­sárnap estére már meg-is került. Maga Kre­csányi hallgatta kii. A fiu vallott, (de semmi­ről sem akar tudná. — Szombaton este tiz óráig ittam. Egyik korcsmából a másikba mentem, berúgtam és nem akartam nagybátyám szemei elé kerül­ni. Egy épülőfélben levő házban, egy szobá­ban húzódtam meg, itt töltöttem az éjszakát. Tiz óráig tudott alibit bizonyítani a fiu, azontúl nem. Krecsányi erre ugy intézkedett, hogy Csókás Józsefet őrizet alá helyezte. Az eddig megejtett nyomozás minden két­séget kizárólag megállapította, hogy a gyil­kosságot csak olyan ember követhette el, aki ismerte a vén zsugort viszonyait. Tudta, hogy van pénze és tudta, hol szokta azt tartani. Csókás a feje alatt szokta tartani kabátját, amelyben kincseit őrizte. Most, a gyilkosság után, holtteste mellett hevert a kabát, csupa vér volt és a zsebkendő, amelyben a kincsek be voltak kötözve, eltűnt. A detektívek miosí sorra keresik föl azokat az emberéket, akikkel Csókás együtt lakott a Diósárok-utcában. Ta­lán igy akadnak biztos nyomra!! NflPI_HIREK A szegedi háztartási tanfolyam. (Saját tudósttónktól.) Szegeden van néhány intézmény, amelyről alig tudja valaki, hogy működik. Ez nem is csodálható, mert ebben a városban majd minden utcában van egyesület, amelyek a legváltozatosabb megjelöléssel sze­repelnek. Ezek a diszkrét kis társaságok unos­untalan belévágtatnak a nyilvánoságba, min­dig van valami mondanivalójuk "A valóban hasznos intézmények szép csöndben, működnek, csak kivételes alkalommal kérik meg a közvé­leményt, hogy legyen szíves, áldozzon valami parnyit á figyelméből. Ilyen szerény fölhívás volt egy pompás szegedi intézmény, a háztar­tási tanfolyam vizsgája. Ennek az intézmény­nek a hivatalos eime: Állami háztartási tanfolyam. Fehér vászonon húzódik meg ez az irás, az Oroszlán-utcában, egy boltheliység fölött. A régi Gedó-vendéglőt bérelte ki az állam a ház­tartási tanfolyam céljaira. Május 15-én nyilt meg a háztartási tanfo­lyam, amelyet hat hétre szerveztek. A növen­dékek háztartásban, baromfitenyésztés, szabás és varrás oktatásban részesültek. Tizenhat leány iratkozott be a tanfolyamra, amelynek vezetésével Miltenberg Karola tanárnőt bizták imeg. Bacsek Franciska a háztartástant, özvegy Klein Kálmánné a szabást és varrást tanitotta. A háztartási tanfolyamot szombaton záró­ünnepséggel fejezték be. A növendékek vizsgá­ján a város hatósága részéről Gaál Endre dr tanácsos jelent meg, a jótékony nőegyesülete­ket Raskó Istvánné és Kecskeméthy Dánielné képviselték. A kecskeméti állandó gazdasági tanfolyam részéről Grazélly Miklós igazgató jelent meg. A háztartási tanfolyam vizsgája várakozáson felül sikerült, A növendékek hat hét alatt telje­sen kielégítő kiképzésben részesültek. A vizs­gán kiállított kézimunkák, csipkék finom női kezek munkái. A kézimunkákon művészi iziés érvényesült. Á háztartástanból és a baromfitenyésztésből pontos és kimerítő feleletet adtak a növendé­kek. Tájékozottság jellemezte az előadásukat. A vizsga kétségtelenül legérdekesebb része- a főzés volt. A fehér kötős növendékek a tűz­hely mellé álltak és megkezdődött a díszebéd, elkészitése. A főzésben a munkamegosztás ér­vényesült. Az egyik a rántást kavarta, a másik megadta az étel izét, a harmadik a hust szele­telte és -igy tovább. Pompás látványosság volt, amint a csinos leányok fáradhatatlanul buz­gólkodtak a tűzhely körül. Á diszebéden, amelyet a növendékek készí­tettek, ötvennyolcan vettek részt. Javarészt a növendékek hozzátartozói. Az ebéden több föl­köszöntőt mondtak és táviratilag üdvözölték Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztert és Dubravszky itobert miniszteri osztálytaná­csost. A tanfolyamot kitüntetéssel végezték Do-­mankos Eszti, Kása Erzsi, Kristóf Maca és Sonkovics Bella. — Bizalom a kormánynak. Pozsonyból­jelentik: Pozsony város törvényhatósági bi­zottsága hétfőn tartott közgyűlésén egyhangú­lag bizalmat szavazott a kormánynak. — Kolozsvárról jelentik: Kolozsvár város­törvényhatósági bizottsága 3 napig tartó izgal­mas vita után 47 szavazattal 30 ellenében) bi­zalmat szavazott a kormánynak. — Nyugalomban. Adai Pásztby Kálmán várakozási illetékkel szabadságolt vezérőrna­gyot, az ujabbi fölülvizsgálat eredményéhez képest mint szolgálatra alkalmatlant, a király nyugállományba helyezte. — UJ doktor. Rózsa Andort, aki a buda­pesti egyetemen kitűnő sikerrel tette le a dok­torátust, szombaton a jogtudományok tudorá­vá avaták. — Az országos dalosverseny. Vasárnap volt harmadik és utolsó napja az országos da­los-versenynek. Erre a napra tartogatták a verseny főszámát, «a Király-dijat, amelyért tiz-tiz daloskör versenyzett képességük és mű­vészi tudásuk megfeszítésével. Délelőtt tizen­egy órától egy óráig tartott a verseny. A Ki­rály-dijat, egy márványtalpu ezüst Tinódi­szobrot, amely remeke az ötvös-művészetnek, a Budai daloskör nyerte el. A lugosiak, akik mél­tón versengtek az elsőségért, aranyserleget kaptak. Az első csoportban a harmadik dijat a kassaiak és szegediek nyerték. — A büiiöjiyi rendőrkapitány tanulni á ny­ílton Szakáll József dr szegedi rendőikap tány, a rendőrség bűnügyi osztályának a ve­zetője, hat heti tamulimán y útra utazott. Sza­káll József dr Budapest, Bécs és Berlin vá­rosok rendőrségét, tanulmányozza. Távol lété­hen Borbola Jenő dr rendőrségi osztály jegyző helyettesíti. A zágrábi „nagy pör". Zágrábból jelentik A horvát királyi biztos ellen a mult hónapban megkísérelt merénylet sebesültje, Hervoits Ive­báni tanácsos szombaton délután félnégy óra­kor belehalt sebeibe, Hervoitst a merénylet után megoperálták ugyan, de állapota egyre rosszabbodott. Ma délután temették el. A me­rénylő Juhits~diák, a zágrábi törvényszék fog­lya. Pőrének tárgyalására erősen készülődnek a trialista horvátok. Egy volt horvát képvi selő a mult héten Parisban járt, elment az ösz­szes szerkesztőségekbe és felkérte a lapokat, hogy küldjenek tudósítót a zágrábi tárgya­lásra, mert ott ki fog derülni, hogyan szen­vednek a szlávok az osztrák és a magyar ön­kényuralom alatt. A kiküldött politikus azt is bejelentette, hogy a külföldi laptndósitók zág­rábi költségeit meg fogják téríteni. E célra Zágrábban nagy alapot gyűjtöttek. Általában az a terv, hogy a pörből világraszóló botrányt csinálnak és fellármázzák az egész külföldet. — Működik a Szünidei Gyermektele p bizottság. A belvárosi iskela kopott fal » kő zött Péter és Pál napján már üresek voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom