Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-30 / 110. (174.) szám

276 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. julius 28 kitől százhatvan koronát elrabolt. A szegedi rendőrség a távirat után még bővebb értesitést vár, bogy mennyiben függ össze Priznyi letartóztatása a szegedi rablótámadással. NAPI HÍREK Cigányok, akik mindig visszatérnek. (Saját tudésitónktól.) A cigánykérdés is olyan minden nyáron visszatérő nyavalya ebben az országban, mint akárcsak a kolera. Télen csak el vannak valahol rendes munkában ezek a nyughatatlan vérű Fáraó-ivadékők, de mihelyt közeledik a nyár és meleg ül a tájakra, ott hagyják a cigányok téli menedékhelyeiket ós nyakukba veszik az egész országot. Itt is, ott is feltűnnek kocsira szerelt, kis piszkos sátraikban, megszerzik maguknak /íélba tisztességes, de leginkább tisztességtelen uton a napi szükségletüket, a hol lehet, ott többet is, azután tovább nyargalásznak. Akaid közöttük nagyon sok veszedelmes elem is, amely a rablástól, sőt a gyilkosságtól sem riad vissza. Csak néhány éve annak, bogy a dánoki rémes rablógyilkosság elkövetésévél áz egész ország fölháborodását magukra vonták a cigányok. Ekkor országszerte fölvetették a cigány-kérdés rendezésének eszméjét, de .azután, honi szokás szerint, abban maradt az egész. Az egyes hatóságok azonban saját hatáskörükben mindent elkövettek, hogy megszabaduljon a felügyeletük alatt álló terület ettől a szedett-vedett népségtől. A vándor cigányokat, — akik természetesen nagyban különböznek a rendes foglalkozású, tisztességes cigány-zenészektől, — legtöbb városból és községből kitiltották. Ez a kitiltás azonban nem rendszerré vált hivatalos eljárás a cigányokkal szemben, hanem csak azokat sújtotta, kik már kisebb vagy nagyobb bűncselekményt elkövettek az illető város vagy község területén. A cigányokat ez azonban egyáltalán nem gátolta meg abban, bogy a kitiltott helyre vissza ne térjenek. Úgyszólván, az egész országból ki vannak tiltva, tehát sehol sem tartózkodhatnának, ha olyan nagyon szivükre vennék a hatóságök udvariatlan vendéglátását. • Szegeden is aktuálissá vált tegnap a cigányok országos ügye. A cigányok ugyani6 legszivesebben az olyan városokat keresik (föl, ahol vásár van. Ott rendszerint, sok idegen ember megfordul, nagy forgalom van, könnyen lehet keresni és könnyű a rendőrség figyelmét elkerülni A tegnapi lóvásáron is jó fogást csinált Szakáll József dr. alkapitány. Kint járt a lóvásáron, amikor észre vett egy gyanús cigány családot. Öt asszonyhói állott a tágas család, megfelelő számú purdékkal. Mindegyik .asszony kót-lhárom kis cigány rajkót tartott a karján és mikor megpillantották a rendőrkapitányt, ösztönszerűen húzódtak odább. De Szakáll azonnal régi ismerősként üdvözölte őket Már rég óta ki vannak tiltva mind az öt tisztes családanya Szeged területéről, holmi kisebb-nagyobb lopások elkövetése miatt. De ezt ők nem szégyenlik. Ha csak szerét ejthetik, újból visszaszöknek a városba és mgint garázdálkodnak. Most azonban vesztükre tértek vissza. A rendőrkapitány mind az öt asszonyt bekisértette a városházára, melynek szuterénjóben rendeztetett be a Szegedet kedvelő família részére ideiglenesen lakosztályt. Majd pedig megindult a bajsza a cigányok eltoloncolása végett, az illetőségi helyük megállapítása után. Ez azonban mindidáig nem sikerült. Részint a cigányok hazudnak neveket és helyiségeket, csakhogy haza ne szállíthassák őket, ahol a főszolgabíró ur már biztos súlyos pofonokkal várja a helyiség nev.es szülötteit; részint pedig a hatóságok tagadják le, hogy oda valók a cigányok. Tehát nyár van megint és kisért a cigány-kérdés rendezésének ügye. — Pénzügyi ankét Szegeden az uj adótörvény tárgyában. A pénzügyminiszter az ország összes pénzügyigzgatóságait értekezletre hiv ta össze, melyeknek tárgya az uj végrehajtási törvény utasítására vonatkozó előadói tervezet volt. A szegedi érekezleten, amely most ért véget, Kedacsics Károly pénzügyigazgató elnökölt. Itt voliak a délvidéki pénzügyigazgatősáok küldöttei is. A több napos értekezlet beható és minden részlétre kiterjedő ondossággal letárgyalta a jövedelmi adó ról szóló 1909. évi X. tc. tárgyában kiadott utasitás előadói tervezetét..Az összeült igazgatók és tiszviselők között az értekezlet folyamán általában az a vélmény és meggyőződés alakult ki, hogy az uj törvény életbeléptetése munkát fog ugyan adni, de azért min den számottevő nehézség nélkül sikerülni fog. Kétségtelen, hogy ezen uj rendszer éretbeléptetése is nagy mértékben .fogja igénybe venni a tisztviselői kart, de az egész tisztviselői kar nagy munkássága lhetővé teszi az uj rendszer akadálytalan megvalósítását. A szegedi királyi pénzügyigazgató értesítette Szeged város polgármesterét, hogy az 1909. évi uj adótörvények 1913. évi január 1-én fognak éltbelépni. Az 1909. évi X. tc. 31. §-a szerint azok az adatok fogják képezni az adóügyi munkálatok alapját, amelyeket az 1913. évre megalakítandó adóösszeirási bi&otáságp>k fognak a kivető bizottságok előadójának rendelkezésére bocsájtani. Ezek az összeíró bizottságok a pénzügyminisztérium körrendelete értelmében a jövő év január elsejével kezdik meg működésüket, befejezni pdig legkésőbb fbruár végéig lsznek kötelesek. Az öszszeiró bizottságok elnökeire vonatkozólag megjegyzi a pénzügyigazgató, hogy ezekre az állásokra városi adóhivatali tisztviselők alkalmazandók. Ezeknek a tisztviselőknek sikéres működjük esettén mégfelelő jutalmat is hajlandó adrii a pénzügyminiszter. — Haj Rákóczy! Van egy íövárosi cég, amely zászlólbbeta utazik. lAnH/ardt Vilmos és fia. ök szállítják „Éljen szeretett képviselőjelöltünk!" részére a zsázlókat, ők küldik a tüzol tóegyletek lobogóit, amelyekbe szögeket vernek, ezzel a kiáltással: „A Kárpátoktól Adriáig viruljon a nemzet!" és „Áll Buda, él magyar még!" Szóval mindenfelé örömre és gyászra van zászlója a cégnek, hogyne lenne arra a nagy alkalomra, mikor a trónörökös Szegedre érkezik. El is küldötte, egyelőre nem a zászlóit, de az ajánlatát Szeged szabad királyi város azonban mereven visszautasította a lelkes zászlós urak ajánlatát. Neki nem kell zászló, van neki elég. Abból az alkalomból maradt, mikor a mi vezérlő fejedelmünk hamvait hozták át Szegeden. Szóval: a Rákóczi zászlók fognak lobogni majd, mikor a trónörökös be robog a szegedi pályaudvarra. Ezek a szép standárok lengenek majd bizonyára a Rákóczi lovasszobra leleplezésén, sőt meghajtják e lobogókat Dankó Pista eltört hegedűje és Rapaics megfékezett Tiszája előtt is. Hogy a szegény zászlók mit szólnak ehhez a sokoldalú tevékenységhez, az más lapra tartozik. —1 Mindszenti kolera. A mindszenti kolera eset nagy rémületet keltett mindenfelé az országban. Az összes egészségügyi hatóságok figyelme Mindszent felé fordult, a hol valóságos hadjárat indult meg a láthatatlan rém ellen. A kitartó és a legapróbb körülményre is kiterjedő óvóintézkedéseknek meg is lett a kivánt eredménye, Uj megbetegedés nincs és remélhetőleg megszűnt Minidszenten a kolera. Ez idő szerint csupán egyetlenegy koleragyanus beteg van Mindszenten. A hatósági ellenőrzés, noha a veszedelem megszűnt, továbbra is tart — A járványorvosokna'k kolera esetén való alkalmazása ügyében a polgármesteri hivatal az alábbi felhívást adta ki: A haóságoknak joga van szükség esetén bármelyik orvost j árvánorvosnak kirendelni s az illető azt elfogadni köteles. Felk-rem az összes helybeli gyakorló orvosokat, liogy azon szándékukat, hogy netán fellépő kolera megbetegedések lldején megfelelő napidíjak mellett hajlandók-e szlgálatot teljesíteni, a tiszti főorvos urnái naponkint 11—12-ig hjelenteni szíveskedjenek. Alkalmaztatás esetén a jelentkezők kívánságai a beosztásra nézve lehetőleg figyelembe fognak vétetni. — Szeged, 1912. évi julius hó 29-én. Dr. Lázár György polgármester. A szegedi katonai parancsnokság, ma napi parancsban eltiltotta a katonákat a. Tiszában való fürdéstől a kolera veszedelmre vló tekintettel. — Reinliard megkapta a becsületrendet. A hivatalos lap vasárnapi száma a becsületrend uj tisztjei közül közli Reinhardt Miksának, a berlini Deutsckes Tkeater igazgatójának nevét is. Reinhardt-ot Antoine szinházigazgató ós Brieux, a világkirü drámaíró ajánlották erre a kitüntetésre. • — Rozoga színház. Aradról jelentik: Az aradi színház oly rozoga állapotban van, bogy a városi tanács elhatározta, liogy legrövidebb idő alatt vagy teljesen átalakítja, vagy egész uj színházat építtet. A kérdés eldöntésére nagy ankétot hívnak egybe. — A Rákóczi-szobor leleplezése. Rákóczi Ferenc szegedi lovasszobrának leleplezését szeptember 29-ibére tűzte ki a szobor-bizottság. A leleplezés sorrendje is meg van állapítva, akkétai, hogy reggel a Rákóczi-egyesjilet diszzászliaját szentelik föl a rókaisi templomban s ezután az egész közönség a Rákóczi-szobor leleplezéséhez a Széchenyi-térre vonul. A program egyik száma a nagy fejedelem születési és elhalálozási helyéről vett földnek a szegedi földdel való összevegyítése s a szobortalapzat körüli elhintése lesz, amely után száz fehérruhás leány rózsákkal hinti tele a szobrot. A rendező-bizottság nevében Jedlicska Béla dr., Becsey Károly dr. és Szmollény Nándor hétfőn írtak a fejedelem születési helyének, Borsinak elöljáróságához s a budapesti török főkonzulátus utján Rodostó községbe, a fejedelem elhalálozási helyére, földért. — Kipusztultak a halak. A rókusi Buvártóbói a halak kipusztultak. Azt hitték, hogy a tó vizét megmérgezték s ezért Csonka Ferenc városi vegyész a vizet vegyi elemezés alá vette. Az elemezés során kitűnt, hogy a halak biologiai okokból pusztultak ki. A nagy hőség ugyanis a tó sekélyes vizét valósággal fölforralta. ETABLISSEMENT S MONTMARTREl PÁRIS BUDAPESTEN! | VI., ANDRÁSSY UT 54. SZ. «» EGÉSZ ÉJJELEN NYITVA!