Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-26 / 107. (171.) szám

1912 julius 29 DELMAGYARQRSZAG 5 I [ütött motor" — kezében biztosabb az életünk lobban a csoLnakban, mint azoké, klik a Tita­I jiicoii. oly szerencsétlenül jártaik. A „Fifes I gtrek" pedig jobb információkat próbáljon I mér egyszer szerezni. — Tisztelettel Erdős I János. il — A tanyai posta. Szeged kulturátlanságának I jegkiáltóhb bizonyítéka, s egyszersmind leg­I régebben megoldást sürgető anoiniáliája a I tanyai posta-lkézibesités. Már ősidők óta foly­I liak a tárgyalások a tanyai posta ügyének a I rendezése tárgyában és a tárgyilásök során I vetette föl a postaigazgatóság azt az eszmét, I jiogy nagyobb költségek megtakarítása cél­I jából a tanyai postakézbesitést a tanyai is­I kólák növendékeivel végeztessék. Ez a terv I már Szeged hatósága részéről rég túlhaladott I álláspont, miután már a közgyűlés is elfoga­tott egy javaslatot, mely szerint rendszeres lovas-postai kézbesítői állásokat szerveznek 16,000 korona évi kiadással, melybőil 10,000 Jaoroóáta posta,kincstárral kivánmak megfi­zettetni. Ugy látszik azonban —.a postaigaz­xettetni. Ugy látszik azonban — a postafő­igazgatóság nem lovakon — hanem még min­dig az iskolás gyermekeken nyargal, mert azt kérdezték egy át Iratban Szeged hatósá­gától, liogy mely tanyákon és hány iskola van. A mai tanácsülésen foglalkoztak ez át­irattal és értesítették a postaídigazgatósá­got, liogy ne legyen kíváncsi a anyai isko­lákra, ezen már tul vagyunk. — A vérszomjas tigrisek között. — A leg­kegyetlenebb, legvérengzőbb állatok, a tigrisek megfékezése ós megszeliditó-e eddig tudvalevő­leg a megoldhatatlan feladatok közé tartozott. Igy hát valóságos világszenzáció számba megy az a hátborzon itató látványosság, melyet ez­rekre menő tömeg vis-zafojtott Iélekzettel s a legnagyobb izgalommal néz végig a Charles (Cirkuszban estéről-estére. A bátor állatszelidi­tő maga is csak ugy mer bemenni a dühös vad­állatok közé, hogy Két revolvert vesz magához elkészülve a legborzalmasabb esetre. Egy halálra elszánt ember rettenetes produkciója hat da­rab borzasztó fenevaddal, méltán köti le a kö­zönség feszült érdeklődését. Az emberi felsőbb­ség győzelme a megfókezhetetlennefc hitt ke­gyetlen állati vadság fölött naponta a legerő­sebb tapsvihart váltja ki a közönségből s va­lóban ez az egy szám maga is megérdemli, hogy megnézze a közönség, — hát rnég az a számtalan, helyszűke miatt most fel nem sorol­ható szenzáciősnál-szenzációsabb mutatvány, melyeknek mindenike világsláger, — igazán megérdemlik, a közönség legfokozottabb figyel­mét s pártolást. KÖZIGAZGATÁS Kis hirek a városházáról. (Saját tudósítónktól.) Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság bejelentette a tanácsnak, hogy szegedi vezérttitkárrá az elhunyt Hbrvátíi Lajos helyébe Lendvay Sándort nevezte ki. A kerületi tiszti orvos jelentette, ihogy a Csendes- és Mióra-utcai vízlevezető csa­tornát nein tisztítják kellőleg s igy annak a vize fertőzött és olyan bűzt áraszt, hogy a környék lakosságának egészségét veszé­lyezteti. A mérnökség a panasz következté­ben vizsgálatot indított, melynek során meg­állapították, hogy a hatósági közegéket mu­lasztás nem terheli, amennyiben azok el'ég •gyakran tisztítják a csatornát. Ellenben fon­tos az, ihogy a környékbeli lakók állati hullá­kat, ételmaratíékokat és más bűzös, anyago­kat ne dobáljanak a kanálisba. Bermuer Lajos, Szeged város henger­olaj szállítója arról értesítette a tanácsot, hogy a gépolaj ára már is 20—20 százalék­kal emelkedett és még mindig emelkedőben van. Ezért ajánlja, hogy a hatóság legalább egy évi szükségletére szóló mennyiséget je­gyezzen elő azzal a föltétellel, ihogy azt tet­szése szerinti mennyiségben és időben vehes­se át. A tanács visszaküzdötte az ajánlatot annak pótlása végett, hogy az olaj mennyi­séget számszerűit tüntessék föl. tíuck Bernát-cég a Fenyő-utca, Tóth József és Társai pedig a Szilléri-sugáruton kérték a gáz világítást bevezetni. Euuasitot­ták őket, mert mindkét helyen a gázvilágí­tás be\ezet,ése az általános világítási pro­gram keretébe tartozik. Mjlkó Vilmos és Fiai fürészgyár céljai­ra telket kaptak Szegedtől azzal a föltétel­lel, hogy a fűrészgyárat záros határidőn be­lül föjépitsék. A vállalat most az építési kö­telezettség egy évvel való meghosszabbítá­sát kérte. A királyi kerületi börtön igazgatósága a börtön udvarán létesítendő butorraktár épitésére kért engedélyt a tanácstól. A vásdpénztáí fászvóny0rsasá^f\ik Szeged város is részvényese. Az elmúlt év­ről azonban nem kaptak osztalékot. Most azután a tanács zárszámadást és közgyűlési jegyzőkönyvet kér annak kipuhatolására, hogy miért nem részese'dett a város a rész­vényeseket megillető javakban. A Zsótér-ház megvételére tettek ma állítólag nagyon olcsó javaslatot a tanács­nak, amely szívesen -fogadta az ajánlatot, tekintve, ihogy a városi fürdő kiépítésének céljaira nagyon alkalmas és kivánatos ez a házvétel. A Dugonics-szobor tisztításának szük­ségére hivták föl a tanács figyelmét. A ta­nács megvizsgáltatta a szobrot és ennek folytán kiderült, hogy a szobor teljesen rend ben van és nem szorul javitásra. Egyben az összes szobrok fölülvizsgáltRára szólították föl a kert-bizottságot. A református templom körül levő par­kírozott tér bekerítésére a református egy­házat fölszólították. TÖRVÉNYKEZÉS § Hat hónap az oregoni professzornak. Az isten a megmondhatója annak, honnan szerezte doktori diplomáját a hirhedt oregoni professzor Bolgár-Lessing Lajos hazánkfia, aki kivándorlásra való csábítás miatt három és fél hónap óta a budapesti ügyészség fog­házában ül. Mint Amerikát járt ember áp­rilisban'érkezett haza és felolvasást tartott a régi képviselőház üléstermében, a kiván­dorlásról A felolvasás során vetitett képek­kel illusztrálta az amerikai nyugati álíamok gazdagságát. Embermagasságú buzakalá­szokkal ékes mezőségeket, dus gyümölcs­fákat, gazdag baromfiudvarokat mutatott be a képeken, mikből nyilvánvalóvá lett, hogy dr. Boigár-Lessing ur közönséges kivándorlási ügynök. A felolvasáson vélet­lenül jelen volt Pásztor Árpád liirlapiró is, aki azután leleplezte a szélhámost. Bolgár­Lessing Lajost letartóztatták s az ügyben ma ítélkezett Dusárdy biró elnöklésével a büntetőtörvényszék. A perbeszédek befeje­zése után a biróság Bolgárt hat havi fog­házra és két ezer korona pénzbüntetésre Ítélte, amely behajthatatlanság esetén három havi elzárásra változtatható át. Az eddigi vizsgálati fogságból három hónapot kitöl­töttnek vett a biróság Bolgár az ítélet ellen felebbezett. KÖZOKTATÁS Lapozás az értesítőben. IX. A VÁROSI ZENEISKOLA. (Saját tudósitönktöl.) A városi zeneiskola idei értesítőjét Kön ig Péter, az intézet igaz­gatója teszi közzé. Az értesítőt az év történe­tének megírása nyitja meg. Az intézetbe ösz­szeseu 312 növendék Iratkozott be, kik közül 28 maradt ki az 'óv folyamán. A zongoratam­szakra történt tömeges jelentkezésre való te­kintettel a város tanácsa ujabb tanerők al­kalmazását rendelte el, továbbá a fuvótain­szakok tanítását is engedélyezte. A zeneiskola mostani épülete már annyira rozoga és szűk, liogy a város már régóta ter­vezi egy uj zenepalota felépítését-. Az erre vo­naítkozó előmunkálatok ezen évben is foly­taik. Az Oroszlán-, Nádor- és Bajza-utcák ál­tal határolt háztelkek kisajátítását a város inár elrendelte és jóváhagyás végett felter­jesztette a minisztériumhoz. Zene bizottsági tagok voltak az idén: El­nök: Gaál Endre dr., közművelődési tanács­nok. Előadó: Kőnig Péter, zeneiskolai igaz­gíató. Tagok: Csernovits Agenor, Deési Béla, Hajabács László, Hauser Rezső, dr. Gerle Im­re, dr. Löiv Immánuel, Meák Gyula, Obláth Lipót, dr. Reiner Mór, dr. Ujj József, Weiner Miksa, dr. Temesvgry Lajos. Zenetanárok tesületének kiküldöttje: Menner János. Elle­nőr :Balogh Károly. Bizottsági jegyző: Bár­dos Béla. A zeneiskola uj szervezetéről is beszámol az értesítő. Eszerint a zongora- és Ihegedü ta­nítás 8 évfolyamból áll, heti 3 órai tanítással. A magánének 5 évfolyamból áll, heti 3 órá­val, a gordonka 6 évfolyamból, heti 3 órával. Az elmélet 2 év, az összhangzattan 2 év. A zongora és hegedű tanszák növendékei közül aklik a nyolc osztályt elvégezték, azok a ki­müvelósi osztályokban folytathatják tanul­mányaikat. Az értesítő többi része a tananyagról szá­mol be részletesen ós a növendékek érdemje­gyeit közli. SPORT Aar SzTK. fejlődése. A Szegedi Testzyakor­lók Köre megtartotta első közgyűlését Magyar József elnöklete alatt a „Baross" vendéglő zsúfolásig megtöltött külön termében. A jóváhagyott alapszabályok bemutatása, az elnök ós Bogyai pénztárnok jelentése után az egyesület élére diszelnökké báró Gerliczy Fe­renc, társelnökké Dr. Gerle Imre, Meák Gyula és Wimmer Fülöp választattak, Völgyessy János és Csapó Ödönt örökös tiszteletbelitagokká vá­lasztották, különösen alakuláskor szerzett ér­demeikért. Alelnököklettek: Franki Antal, Dr, Ne­kich Rihárd főtitkár : Dr. Martini László, igazgató-. Magyar József, főjegyző: Keserű Gyula,jegyző: Szócsi Ferenc, háznagy: Balassa József főpénz­tárnak : Klivinyi Gyula, pénztárnok: Bogyai Vilmos, főellenőr: Friedl Mór. ellenőr: Selmeczy József, pályaorvosok : Dr. Mascliánszky László, Dr. Erdélyi Jenő ügyész : Dr. Tóth Imre, szer­táros : Berónyi János, football szakosztály vezető: Sajó Vilmos, I. Csapat kapüáwy és tréning ve­zető : Berke Árpád, II. csapat kapitány: Kiss Ferenc, Egyetemi csapatkapitány: Erőssy Ala­dár, Magántisztviselők kapitány : Ungár József, Szittya csapat és atlétikai osztály vezető: Berényi János. Választmányi tagok: Dr. Borbola Jenő, Irányi László, Glük Leó, Dr. Hajual István, Báló István, Cziell Ferenc, Klivinyi István, Blázsits György, Endrényi Jó­zsef, Dr. Sőreghy Mátyás, Dörnhöffer Lajos, Bokor Antal, Szalma Ferenc, Kubinyi Károly, Szabó Géza, Deim László, Láczai Szabó Lajos, Heitzmsnn Gyula, Breinovics Lajos, és Papp József. Ügyvezető alelnöki ideiglenes megbizást nyert Klivinyi Gyula Titkári megbizást: Erőssy Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom