Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-18 / 164. szám

D ÉLMAG Y ARORSZÁ G 1912 julius 18. dolkozásának szuggesztív nemessége melegítette át és tette termékennyé. Az összevont szemöldökű szi­gor távol állott tőle, inkább a lebilincselő szivélyes­ség, a biztató és rábeszélő nyájasság volt fegyvere a technikai ismeretek közlésében. Ideálizmus szár­nyalt a beszédében, szeretet sugárzott egész egyé­niségéből, amikor az ifjúságot oktatta. A technikai tudományok fejlődését és csodálatra késztö vívmá­nyait a pedagógus alaposságával, de egyszersmind az eszmékért hevülő lélek ihletett lendületével is tárta tanítványai elé. Az iskola körén kivül önzetlen katonája volt Sze­ged város kultúrájának. Mint műértő a Képzőművé­szeti Társaságnak, mint költő a Dugonics-Társaság­nak volt serényen dolgozó tagja s e két minőségé­ben méltán kivivőit hirneve és tekintélye a város falain tul is messze elhatott: országossá gyarapo-' dott. Fanatikus élvezője, avatott értője és egyszer­smind áldozatkész pártfogója volt a festőmüvészet­nek. Az ő akadályt nem ismerő agitációjának kö­szönhető, hogy Szegeden az utóbbi években a mü­vásárlási kedv, amelyre ő maga bőkezűen adott pél­dát, jelentékenyen emelkedett. Miigyüjteménye eb­ben a városban mindpírt a nagyhirü Back Bernát­féle gyűjtemény után következik. Hirdette, hogy Szegeden specifikus festészetnek kell kifejlődnie s evégből festőkolónia létesítését sürgette. Állandó összeköttetésben állott az országos művészeti kö­rökkel, ahol szakértelmét és miipártoló tevékenysé­gét nagyrabecsülték. Álmodozó lelke, rajongó szeretete a szép iránt és érzéseinek mélysége szinte predesztinálták Kun Jó­zsefet arra, hogy költő legyen. Költeményeit, ame­lyek az ország legelőkelőbb lapjaiban: a „Hét"-ben, az „Uj Idő-k"-ben és a „Vasárnapi Ujság"-ban jelen­ték meg, három évvel ezelőtt gyűjtötte össze a „Kék hegyek" cimü kötetében. Könyvét a Dugonics-Tár­saság pályadíjjal tüntette ki." „Tele van a szive a szép kultuszával s ennek vissz­fénye nemes csillámot ad a költeményeinek. A szü­lők iránt való szeretet, a családi szolidaritás, a sze­relem, a természet kedvelése, a művészet, a világ képét átalakitó munka szemlélete késztik dalra. Nem mesterember, aki divatlap szerint szabja ki hangula­tait, sem hiu virtuóz, aki öntelten bámulja saját mü­fogásait, hanem poéta a vérbeli fajtából. Nem sar­kantyúzza véresre az inspiráció szárnyas lovát, vár türelmesen, mig az magától elindul. Sohasem kapja el lelkét a szenvedély örvénye, még ifjúkori véreinek tüzét is elmés irónia és derűs rezignáció mérsékli. Szeret töprenkedni a szép idők múlandóságán és a csalóka kék hegyeken, amelyeket a közelség leleplez. Az epikát a költészetében egy pár szellemesen kiéle­zett história képviseli, mindegyik egy-egy életigaz­ság leleményes felöltöztetése. A felső ipariskola egyik legkiválóbb tanárát, az irodalom és művészet fölkent bajnokát veszitette el Kun Józsefben. Emlékét merengő kegyelettel őrizzük. Beszámol ezután az értesítő az adminisztratív ügyekről. A gépészeti szakosztály mindhárom évfo­lyama párhuzamos osztályokkal működött. Beiratko­zásokkor felvételre 163 tanuló jelentkezett, az első évfolyamra, akik közül nyol-cvannyolca/t felvettek, mig 75 jelentkezőt vissza kellett utasitani. Felvettek ezen kivül 17 olyan tanulót, akik a budapesti felső ipariskolából helyszűke miatt kiszorultak. A faipari szakiskola első évfolyamára 20 tanuló jelentkezett, akiket fel is vettek. A rendkívüli iparostanfolyamo­kat 527 hallgató látogatta, ugy hogy az intézetben összesen 838 tanuló nyert oktatást. A dicséretes buzgalommal működő tanári kar te­vékenysége ennyi tanuló dacára, lehetővé tette a leg­jobb eredmény elérését. Alig néhány százaléka a ta­nulóknak utasíttatott osztályismétlésre. OGMUTERME Kigyó>üf£a f.sz. Cite!®ti°psEota). Elsőrendű munkája el­ismert. és a iondoni nem­zetközi kiálii­iáson arany­tű érmet nyert. Készít szájpadlás nélküli foga­kat s arany koronákat is. -2456 Modern háromszobás lakás fürdőszobával augusztus elsejére vagy azonnal W kiadó. 3098 Bővebbet. a Back-malomban. SPORT Gyakornok, aki a gyorsírásban és a német nyelv­ben jártas, alkalmazást nyer az |JÍ* szegedi keradergyárha. Előnybe részesül az, aki irodai gyakorlattal bir. Svéd birkózó zsűri — Aradon. — Hogyan lett második Ohrenstein ? — (Saját tudósítónktól.) A lezajlott olimpiafi eseményekből, ugy látszik, leghamarabb az aradiak tanultak, mert a svéd birkózó zsűri hallatlan ítéleteit szem előtt tartva, a -Sze­gedi AK fiatal és jeles birkózóját, Ohren­stein Bélát a inult vasárnap Aradon lezaj­lott délmagyarországli birkózó versenyen ugyancsak csunya módon sikerült a második helyre szorítani. Nem tudtunk belenyugodni ebbe a dologba, mert meg voltunk és meg vagyunk győződve arról, hogy Glirenstein­nek az ő súlycsoportjában a Délvidéken csak: méltó ellenifele is akadhatna és ezért, a legna­gyobb meglepetéssel értesültünk arról, hogy a verseny-ben második lett. Utána jártunk a dolognak és a legautentikusabb helyről szer­zett értesülésünk szerint nemcsak hogy a zsűri, de már elejétől fogva a rendező-ség is oly lelketlenségekeí követett el Ohrenstein­nel szemben, liogy ebből -semmi egyébre nem tudunk következtetni, mint arra, hogy azt a bajnokságot is a rendező egyesület tagjával akarták megnyeretni. Ez igazán nagyfokú sportszerűtlenség teljes megvilágítására nem l-esz talán érdektelen, ha a nagy közönséget kissé tájékoztatjuk ez ügyben. Először is már a sorshúzást is ugy rendez­ték, hogy a kiszemelt bajnok, Baumann, két­szer erővesztő legyen, ami egyenesen abszur­dum, mert erővesztő csak egyszer lehet, az­után összesorsolták olyannal, akivel 3 percig birkozott és délután teljesen frissen a- .döntős ben a kifáradt Ohrenstainnel, akinek délelőtt három emberrel is dolgoznia kellett. E győ­zelmeiméi neki is, mint szegény Badványi­nak ós Vargának, a zsüriVel is kellett küz­denie, ugy-annyira, hogy első ellenfelét csak háromszor kellett Ohren-steinnek két vállra fektetni, hogy a győzelmet megadják. Másik két ellenfelét 12, illetve 14 perc után dobta. A -döntőben már harminc percig birkozott Baiumanmal, a,miikor odahívják az ál-svéd, azaz az aradi zsüri-liez, -amely egy sürgönyt ad oda neki, melyben Gerenday, a MiASz al­elnöke jelenti, hogy ő sem a SzAK, sem a budapesti Törekvés részére igazolva nincsen. Mit. tehetett volna egyebet: a további küz­delemtől visszalépett, mert ezek után a zsűri őt feltétlenül lepontozta volna. Ez igazolásra -pedig az a megjegyzésünk, hogy a SzAK eb­ben az esetben teljes jóhiszeműséggel járt el, amennyiben kérdést intézett Csanádihoz, a MASz birkózó szakosztályának előadójához, hogy Ohrensteint. v-ajjon leigazolták-e? E le­vélre válasz a versenyig nem érkezett, teliát joggal azt hittük, hogy igazoltva van, mert máskülönben nem hisszük, hogy Csanádi kellemetlenséget akart volna szerezni a SzAK-nak. Teliát amikor látta az a zsürli, hogy 30 percnyi birkózás után alighanem a -szegedi birkózónak kell majd átengedni a bajnokságot, akkor a Versenytől amúgy is alaposan felizgatott fiatalembert ugy rémitik meg, hogy ilyen igazolási és óvási hecceket rögtönözve, egyenesen akadályozni akarták képességeinek további kifejtésében. Ennyit akartunk a nagyközönség tájékozá­sára közölni és esak még annyit jegyzünk meg, hogy ezt a dolgot nem hagyjuk annyi­ban, hanem igenis módját fogjuk találni e sulyo-s sérelem orvoslásának, melynek csak egylik és legegyszerűbb elintézése majd a re~ vánsmérkőzés lesz pártatlan zsűri előtt, mely bizonyára nem fog sürgönyöket mutogatni mumus gyanánt. ft Legujabb olympiai eredmények. Ma vette kezdetét az evezős verseny. A magyar nyolcas a némettel került össze, amelytől három hosszal kikapott, A vereségnek oka az volt, hogy a magyar vezérevezős, Mannó Miltiades a verseny alatt rosszul lett, Leviszki és Mészáros az egyéni skiff-verse-nyhen el­lenfél nélkül kerültek a döntőbe. A vivás elő­döntőjében ma négy magyar győzött. Papp, Berty, Földes, Gerbe. Ezzel mind a tizenkét magyar résztvevő a döntőbe került. + Olimpiai játékok Egyiptomban. Stock­holmból jelentik: A Magyar -Atlétikai Szö­vetség képviseletében Stankovits Szilárd tit­kár és Múzsa Gyula, mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, Stockholmban -az Egyiptomi Atlétikai Szövetséggel viszonos­sági szerződést, kötöttek. Ennek a megbárát­kozásnak már is hasznát látjuk, amennyibén az egyiptomi szövetség jövő évben, 1913 ok­tóber havában Alexandriában egy hétig tar­tó olimpiai játékokat rendez, amelyekre hót nemzetet hívott meg, a hét nemzet között Magyarországot is. Az olimpiádon Francia­ország, Olaszország, Görögország, Belgium, Németország, Anglia és Magyarország vesz részt, de minden országot versenyszámonként csak -egy-egy atléta képviselhet. Az összes költségeket Triesztből, vissza Triesztig az. egyiptomi szövetség fedezi. A hét ország már a versenyszámokban is megállapodott, ame­lyek a következők lesznek: 100, 400, 800 és 1500 méteres síkfutás, 28 kilométeres marathoni futás, amelyre az egyiptomliaknak rendkívül alkalmas utjuk van, 110 méteres gátfutás, négyszer száz méteres síkfutás és 200+200+ 400+800 méteres síkfutás staféta, magasug rás és távolugrás (helyből és nekifutással rúdugrás, sulydobás, diszkoszvetés eg+ kézzel és hellén stílus szerint), gerelyvc,s> görög-római birkózás (három sulycsojrt" ban), epée-tőr- és kard egyéni és csáp^®1*" seny, 100, 400 és 1500 méteres gyorsírsz? 400 méteres mellúszás, négyszer száz ^teres, gyorsúszás-staféta és esetleg boxcA Az amerikaiakat, a svédeket és -a finne'U +"nt akik Egyiptomtól távol esnek, né meg; nem baj, igy legalább -versenyszámban talán a magy-a^ IS erve~ nyesülni fognak. # Bankett egy vivő tisztelj A gedi Vivóegyesület Schenker Zoltái/ ^_5y :;lsz" teleiére, aki a stockholmi olympi/ rel küzd az egyesület színeiben,/ rendez - ! * Hir a SzTK.-bóil Test«ya" kodók Köre közgyűlését 2f" sz°mbaton Teste órakor tartja a Baross jarn°fjisza L^s-kör­uti különtermében. Ezen *°Zgyu esen a iele"tkező ni tagok is résztvehetr K+°Zgy,;Ies u á« az iz­gató választmány is ^ elso - Az SzTK vezetősége er * ' 3 íag°kat' h°gy rendes féningjeit szerdán és pénteken tartja meg a lóver 'teri Pa,ya]an dé,"<án hat óra­kor. olyan siker­' ősszel lakomát

Next

/
Oldalképek
Tartalom