Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-16 / 162. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 julius 16. bereket állíttat őrzőkül a szérűskertekre illető napi­dij mellett. A vízvezeték csapjait, ha elromlanak, gyakran so­káig nem javíttatják ki a háztulajdonosok és a la­kók. Igy igen sok viz folyik el használatlanul, ami nyáron elősegítheti a vízhiányt. A közgyűlés ép ezért fölhatalmazta a tanácsot ellenőrök fölfogadására, a kik három csoportban fogják a házakat fölkeresni s a vízvezetéket vizsgálni s ha mulasztást találnak, arról a rendőrségnek tesznek jelentést. A tanács hétfőn utasította a mérnökséget, hogy az engedélye­zett 2400 korona költség fölhasználásával fogadja föl az ellenőröket. Csontégető gyárat akar Szegeden lé­tesíteni Pollák Zsigmond temesvári lakos s erre a célra kedvezményes áru telket két. A tanács értesiti a kérelmezőt, hogy a kérelmet jóindulattal fogadja s azt egyelőre a gyáripari bizottság elé terjeszti. Az állami felső leányiskola elemi iskoláját az idén be akarják szüntetni. Az érdekelt szülők ez ellen kérvénynyel járulnak a közoktatási miniszterhez. A tanács a kérelmet fölterieszti. A selyemgubó beváltására a selyemtenyésztési föl­ügyelő bizalmi embereket jelölt ki Szegedre. Mivel az államnak sok pénzébe kerül ezek fizetése, most a fölügyelő arra kéri a várost, hogy a bizalmiférfia­kat fizesse, mert különben kénytelen volna a kiren­delésüket Szegeden beszüntetni. Mivel a selyembe­váltás a tanyai lakosoknak jövedelmet hoz, a tanács vállalta a bizalmiférfiak fizetését. A Stefánia-sétatér locsolására a tanács két kézi lajtot szerzett be. Vízvezetékkel már tavaly ellátták a sétateret, de ez időnkint megtagadja a vízszolgál­tatást. Czipők női-, férfi- és gyer­mek-küiönlegessé­gek a tavaszi idényre nagy választékban ér­keztek és legjutá­nyosabb árban vá­ti sárclhaték ts íif*AC7 f Gyéres M. Mártonnál UiUiji/ 1. Szeged, Tisza-szálló melleit. kimenetellel végződött. Nagy előnye az iskolának egészségügyi szempontból, hogy tantermei teljesen pormentesek, zárt folyosói tágasok és szép, nagy ud­Vara van. A tanulók magaviseletéről is megemléke­zik az értesítő és kielégítőnek mondja a növendékek viseletet- A szorgalom pedig, mely az előmenetel, a mely fontosabb, mint a magaviselet: „a kívánalma­kat általában kielégíti, egyes osztályokban pedig ió volt". Ezt az értesítő mondja, de erről semmiképen meg nem győződhetünk, mert mig a fiúiskolák érte­sítőiben az egyes osztályok szerint, minden tanuló neve és minden tantárgyból kapott osztályzata meg­van, addig a leányiskolák értesítőiből következetesen az osztályzat kimarad és csak a tanulók neve közöl­tetik. Hogy miért van ez igy, az érthetetlen. Leg­alább is a paritás szempontiából érthetetlen, mert fölösleges már az iskolákban udvariaskodáshoz szok­tatni a nőket, amikor manapság már az élet nem urvarias, hanem igazságos a nőkkel szemben. Következik a sorrend szerint az elvégzett tan­anyag. Általában véve csupa szükséges tudnivalók képezik a tananyag tárgyait. Külön tanfolyamokba pedig felvették a gyors- és gépirást, mert az még most sem kötelező a középiskoláinkban, dacára an­nak, hogy a gyakorlati élet sokkal inkább megkí­vánja, mint a hittant, vagy a mértant. A tananyag után az iskola felszerelésének jön a felsorolása, mely szintén igen fontos, nem csak technikailag, hanem a szellemi haladás segitésére és elvont dolgok illusz­trálására. Az egész iskola egyébként, amint az érte­sítőből megállapítható, egy modern gondosan veze­tett, céltudatosan működő intézet. Budai Ambulatorium Budapest, MÁSOLAT. I., Krisztina-körut 111. Nagyságos Dr. Borovszky R. és Borovszky K. uraknak Budapesten. Midőn a „Budai Ambulatorium" szegény be­tegei számára rendelkezésünkre bocsátott több száz üveg „BOROLIN"-szesz és „BOROLIN"-só nevü készítményük megküldéséért Egyesületünk nevében leghálásabb köszönetemet fejezem ki, nem mulaszthatom el becses tudomásukra hozni, miszerint az emiitett praeparátumok a legkü­lönfélébb fájdalmas, szaggatásos bántalmak eseteiben, igy különösen izületi- és izom-lobok, neuralgiák, a mellhártya heveny és idült gyul­ladásból származó kínzó fájdalmak stb. eseté­ben rögtöni enyhülést, tartósabb használat után sok esetben állandó gyógyulást eredményeztek, mely tapasztalataim alapján készséggel elisme­rem és bizonyítom, hogy a „BOROLIN" készít­mények a legjobb derivans gyógyszerek közzé sorolhatók. Fogadják igen tisztelt Uraim őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, amellyel mara­dok készséges hivük Budapest, 1911. május hó 27-én Dr. Hollaender Hugó igazgató főorvos a Budai Ambulatorium Egyesület 13 ügyvezető alelnöke SPORT Tornászcsapatunk győzelme. Stockholm, iulíus- 12. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután a Stádionban félőt után hevesebben kezdett a szivem lüktetni többi tornásztársaimmal együtt, mert közeledett az ered­mény kihirdetésének az ideje. Egyszer csak halljuk, hogy egyik sarokból szócsővön hirdetnek valamit svéd nyelven. Egyre vártam, hogy mikor hallom már az Ungern szót, amely a sikerünket jelentené. Hiába figyeltem, sehogyse hallhattam, amit kivántam. Később vettem észre, hogy a gátfutás eredményét hirdetik. Megnyugodva kissé lestük Bélyt, a magyar birót, aki a többi birokkal vonult félre a Stadion egyik toronyszobájába az eredmény megállapítása végett. Amint tekintgetek jobbra-balra, hirtelen fel­tűnik Miska bácsi mosolygós arca. Mindannyian fe­léje kiáltunk és az eredmény iránt érdeklődünk. Nem szól semmit, csak a két ujját emeli fel. Először nem voltunk tisztában a jellel s tovább faggatjuk, hogy csak ö nála-e, vagy ez már végleges, mire felkiált hozzánk, hogy végleges. Iszer tata rögtön szétoszt köztünk husz darab kis nemzeti selyemzászlót, hogy eredménykihirdetéskor büszkén lobogtassuk. A hir azonnal eljutott a többi magyarok fülébe is és jöttek hozzánk tudakozódni, hogy igaz-e. Maid amennyien jelen voltunk egy helyre tömörültünk. Végre kihir­dették az eredményt és felhúzták a magyar lobogót hatalmas éljenzés mellett. Már ötödik napja volt, hogy a Stádion árbocán nem lengett magyar zászló. A svédek rettenetes erőszakoskodása és a magyar erőknek minden vonalon való letörése ugy a torná­szokat, mint a más sportágbelieket teljesen lehan­golta. A verseny előtt való napon csapatunk minta­csapat formájában előre bemutatkozott a svéd kö­zönségnek. Mondhatom, hogy megjelenésünk nagyon kellemes hatást keltett a hatalmas közönség sorai­ban, a gyakorlataink pedig nagyszerűen sikerültek. Ezekről nagyon hizelgően nyilatkoztak a svédek, a jelenlévő atlétáink pedig nem győztek eleget csodál­kozni. Mikor kivonultunk, örömükben — jaj, 'de éde­sek vagytok — becéző hangon fogadtak. Este pedig a vacsoránál szaladtak hozzánk az újságírók és a vezetőemberek, hogy holnap, t. i. a verseny napián mi csináljunk már valamit, mert mi lesz Otthon, ha hazakerülünk. Nem szóltunk semmit, csak az a ren­geteg sok támadás jutott eszünkbe, amely kijövete­lünk miatt bennünket ért. Ugy, — gondoltok ma­gunkban — most már mi huzzunk ki benneteket is a sárból hirneves atléták. Hiszen eddig ismerni sem akartatok minket. Ismertük kötelességünket és dol­goztunk annyit, hogy a versenyig formánk óriásit ja­vult. Meg is lett a siker, olyan, amit senki sem re­mélt. Csak bennünk lappangott az utolsó napokban a titkos vágy és remény, hogy talán lesz munkánknak még gyümölcse is. Ahogy ez most valóra vált, bár épugy válnék valóra sok egyéb óhajunk, kötük a megbecsülés. HERCZEG ISTVÁN. 4jf Magyaroké a kardvívás világ­bajnoksága ! Stockholmi tudósítónk jelenti, hogy a magyar kardvivók meg­nyerték a világbajnokság igazán értékes díiját. Tudvalévőleg négy-négy kardvivó küzdött a győzelemért. Vasárnap a gö­rög és az osztrák csapattal kerültek össze a mi vívóink s a görögöket óriási fölény­nyel, az osztrákokat pedig 10:6 ered­ménnyel vertük. Ma, hétfőn a németekkel gyar kardvivók. A német csapatot 13:3, az olaszokat 11:5 ereménnyel verték le, és az olaszokhal kerültek szembe a raa­igy a sorozatos győzelemmel biztos fö­lénnyel nyerték meg Magyarország szá­mára a világbajnokságot — Az egyéni zonyos, hogy itt is a magyar vivók közül kardvivóversenyt ezután tartják meg. Si­kerülnek ki a győztesek. NFMPNYtNÉ PiCi^iSsfl W irf & FOGMÜVESTERME i! ii Kárász-u. 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. • Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. KÖZOKTATÁS Lapozás az értesítőkben. IV. ÁLLAMI POLGÁRI LEANYISKOLA. Az államosított, szegedi III. kerületi polgári leány­iskola első évfolyamáról teszi közzé az értesítést, Teleky László az intézet igazgatója. Azelőtt is volt -"ár hosszú évek óta polgári leányiskola Szegeden: a községi polgári, amelynek épülete még most is áll a Tisza Laios-körut és a Feketesás-utca sarkán. 1908 májusban a Szeged város által fentartott iskolát azonban az állam átvette és mivel a községi polgári leányiskola az újjászervezett intézet követelményei­nek meg nem felelt, a város a minisztérium által is jóváhagyott tervek szerint egy ui iskolaépületet emelt a Margit-utcában, amely 1911 augusztus vé­gén lett kész. Szeptemberben már az uj intézetben kezdődött meg a tanitás. Az első évben már 371 ta­nulója volt az intézetnek. Érdekes tanulmányi kirándulásról is beszámolt az értesítő. Kilépve a környék határaiból. Fiumébe utaz­tak az intézet növendékei és megtekintették a ma­gyar -tengerpartot, meg az összes nevezetesebb he­lyeket: a Karszt kopár vidékét, Kameral-Moravica fenyő érdőkkel koszorúzott gyönyörű tájékát, Cirk­venicát és a Quarnero leglátogatottabb tengeri für­dőjét: Abbáziát. A tantestület működéséről és a növendékek egész­ségi állapotáról következik ezután az értesítőben je­lentés. Súlyosabb megbetegedés az intézetben mind­össze háromszor fordult elő s mindegyik kedvező

Next

/
Oldalképek
Tartalom