Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-03 / 151. szám

1912 julius 3. sebb, mint 22 fifelyen tartottak népgyüléseket és támadták féktelenül a kormányt. és Tiszát, de sehol sem tudták ezzel a népet lelkesíteni. Csalással vádolt ügyvéd. — Az eladott örökség. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes bűnügyet (tárgyalt kedden <a szegedi törvényszék harmadik büratetőtamácsa. Iritz Mór dr makói ügyvéd és Nagy György József földbirtokos ülnek a vádlottak padján, akiket csalás bűntettére! vádol az ügyészség. A hűn pör előzménye szokatlanul érdekes. A vád szerint Iritz dr és a. földbirtokos (háromezer koronáért megvásárolták egy földeáki asszony huszonkétezer koronás örökségét. Azt beszélték laz asszonynak, liogy minden valószínűség szerűit elvesztii az örökségi pőrét. Ugyanabban az időben pedig már értesült az ügyvéd hogy a kúria megítélte az örökséget. A tapasztalatiam asszony belement az üzletbe és később azután fölvilágosították, hogy rászedték, amire bűnvádi följelentést indított az ügyvéd és társa ellen. A bü/nügyet egy izben már tárgyalta a szegedi törvényszék, a tárgyalást azonban a bizonyítás kiegészítése végett elnapolták. A keddi tárgyalásra a biróság Dósa Izsó dr-t a szegedi ügy védi kamara elnökét is beidézte tanúnak, aki a hagyatéki iRÖrben annakidején ügyvédi funkciót teljesített. A bonyodalmas bűnügy tárgyalására sok tanút idéztek be. Rigó Endre dr tanácsa tárgyalta az ügyet. A vádhatóságot Hubay Jenő dr ügyész képviseli. Az elnök ismertette a vádiratot, amely szerint a bűnügy anyaga a következő: Cseh (Gergely mákéi gazda 1868-ban kötött házasságot Héja Annával. A házasságból egy gyermek származott\Cseh Anna: A házasságot a szegedi törvényszék 1900-ban jogórvényesen fölbontotta. Cseh Gergely még abban az évben újból megházasodott, Dombi Krisztina volt a második felesége. Ebből a házasságból bárom gyermek szármázott. A gazda 1904 májusában meghalt, A vagyonát második házasságából származott gyeremkeire hagyta, A végrendeletiét az első házasságból született Cseii Anna, aki Nagy Antal földeáki gazdálkodó feleségé, megtámadta. A keresetét azonban úgy a szegedi törvényszék, mint az Ítélőtábla olutasitotta. Iritz Mór dr, az aszszomy ügyvédje, az ítélet ellen semmiségi pamasziszal élt, a .kúriához. A kúria 1907 április 4-én ítélkezett az ügyben és, megsemmislitette <a két biróság. (ítéletét. A legfelsőbb biróság Cseh Annának ítélte az örökséget, mert d hárora gyermek törvénytelen háziasságból származik. A Kúria. Ítéletéről Iritz Mór dr-t egyik budapesti": kollegája expressz,levélben értesítette. Az értesítés uitán Iritz dr megbízásából Szabó Ferenc makói gazda földeáki lakásán fölkereste Cseh Annát. Rábírta, hogy menjen be vele Makóra, az ügyvédihez. Az asszony a férje, Nagy Antal társaságában megjelent az ügyvéd irodájában. Iritz dr .irodájában tartózkodtak Nagy Sándor dr makói ügyvéd és Nagy György József makói földbirtokos. Iritz dr — amikor már értesült a kúria kedvező (Ítéletére! — közölte az asszonnyal, hogy az örökségi pört minden valószínűség szerint a ,kui|ján is elveszti. — Adja el az örökséget — mondta Iritz dr' — úgy legalább megmarad a veszett fejsze nyele. — Ugyan ki adna akár egy garast is az elvészett pénzért? — kérdezte a tubatosan rosszul informált asszony. — Nagy György József földbirtokos adna érte háromezer koronát. Nv, asszony elfogadta az ajánlatot. — Ez a péryz is joíbb, mint a semmi! — mondta. Irlitz dr az Íróasztala fiókjából előszedte a ' DÉLMAGYARORSZÁG pénzt és azt átadta a földbirtokosnak. Nagy György József aztán a 'háromezer koronát tovább adta az asszonynak. A rászedett asszony a szegedi ügyészségen följelentette Iritz Mór dr-t és Nagy Sándor dr-t. Az ügyészség Nagy Sándor dr ellen megszüntette az eljárást. Iritz Mór dr, Nagy György József és Szabó Ferenc ellen vádat emeltek csalás büntette miatt. Szabó Ferenc makói gazda a büntetéstől való félelmében nemrégen a, vonat elé vetette magát, amelynek a kerekei halálra roncsolták. Igy aztán csak Iritz Mór dr és Nagy György József jutottak a vádlottak padjára. IrCtz dr-mak már több fegyelmi ügye volt, az ügyvédi kamara fölfüggesztette az ügyvédi gyakorlatát. Nemrégen is vádlott volt egy bűnügyben, a törvényszék azonban 'fölmentette. A vádirat ismertetése után Iritz Mór dr-t hallgatta ki a biróság. A vádlottnak ez a védekezése: — 1907 április 11-én fölkeresett Nagy Antalné s azt ,az ajánlatot tette, hogy vegyem meg a porét, amelyet Cseii József hagyatéki örökösei ellen indított. A poranyagot ismertem, inert a pör vitelével Nagyné engem akart megbízni, de nem vállalkoztam, mire Nagy Sándor dr-hoz fordult a sértett. Nagy Antalné ajánlatára azt feleltem, hogy nem szoktam pöröket vásárolni s pénzem sincs (ilyen célra. Véletlenül épen ekkor lépett be irodámba Nagy György József. Tréfálkozva jegyeztem meg: „Talián Nagy György József megvenné a pört, ő jómódú ember." Nagy György kíváncsian tudakolta, hogy miről van szó, mire közöltem vele Nagy Antalné ajánlatát. Nagy György hajlandó volt az üzletbe belemenni s 3000 koronát igért Nagynénak. Megállapodtak s én írásba foglaltam a dolgot, de ia,z okirat aláír,ás,a. már a közjegyzőnél történt. Megjegyzem, liogy én mindvégig bíztam a pör szerencsés kimenetelében s ezt Nagy Antalnénak ,a kérdéses alkalommal is mondtam. Ő azonban azt felel te, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok". Iritz dr vallomása szerint az alkudozás idején még nem értesült a Kúria Ítéletéről. Az ügyvéd vallomása után Nagy György Józsefet hallgatta, ki a biróság. A vádlott szintén tagadta, mintha az örökség megvétele idején tudott volna a Kúria Ítéletéről. A vádlottak után megkezdődött >a tanuk kihallgatása. Jelentős volt egy postatiszt vallomása a vád egyik legsúlyosabb pontjára, az expressz,levélre vonatkozólag. A vád szerint Iritz dr 1907 április 7-ikén kapta meg az expresszlevelet, amely már közölte a Kúria Ítéletét. A tárgyaláson a .postatiszt meg,állapította, a feladóvevényből, liogy a levele április 3-án, tehát még a Kúria Ítélete előtt adták föl Budapesten. Tanúként kihallgatták Rósa Izsó dr-t, aki az örökségi pörben Cseh Annát képviselte. Rósa Izsó dr terhelő vallomása után Cseh Annát, és férjét hallgatta ki a bíróság, akinek •a vallomása szerint Iritz dr rábeszélte őket az örökség eladására. A délutáni tárgyalás is tanúkihallgatásokkal telt el. Este hat órakor az elnök berekesztette a tárgyalást, a melynek folytatását szerdán délelőtt 'kilenc órára tűzte kii. ítélet csak a késő délutáni órákban várható. Károlyi Mihály gróf terve. Tudvalevőleg vasárnap Károlyi Mihály gróf a szegedi népgyűlésen a nyilvánosság előtt hangoztatta az ellenzéki pártok egyesülésének szükségét. Egy újságíró ebből az alkalomból fölkereste Károlyi Mihály grófot, ki a következőkben fejtette ki az egyesülésre vonatkozó véleményét: — Nem ötletszerűen vetettem fel a szövetkezett pártok egyesülésének kérdését, hanem igenis a leghatározottabban óhajtom annak megtörténtét. Konkrété még senkivel nem beszéltem ennek mikéntjéről és részleteiről, de ugy érzem, hogy visszhangra fog találni az egyesülés iránti törekvésem. Az in integrum restitutio csak a függő és rendezetlen kérdés •elintézését jelenti, de nem egyúttal az ellenzéki, pártok programjának megvalósulását. Az. hogy Lukacs László és Tisza István elmennek és helyettük esetleg Kiiuen és Návay visszajönnek, csak személycserét jelent, de nem lehet ellenértéke annak a küzdelemnek, amelyet folytatunk. Az ország közhangulata egyértelműkig követeli a demokratikus haladást és én az ellenzéki pártok szövetkezése helyett azért is gondolnám helyesebbnek az egyesülést, mert a koalíció szomorú tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy ahol több párt vau szövetkezve, ott mindegyiknek vannak külön aspirációi, amelyeknek érvényre jutása örökös kompromisszum keresésére vezet és nem garantálja a nyugodt előrehaladást. A mai választójogi programunk egységes, egységes érette a küzdelmünk, meg kell tehát találni az egységes eljárást és pedig nem a szövetkezés, de az egyesülés utján a továbbiakra, a. munkapárti rendszernek teljes elbuktatására és egy / valóban modern magyar nemzeti politika folytatására. Ez iránt — egyelőre csak a saját felelősségemre — kezdtem akciót s igy természetesen azok is csak az egyéni nézeteim, amiket itt elmondtam. Ezeket mondotta Károlyi gróf, kinek tervével lapunk vezető helyén is foglalkozunk. POLITIKAI FILMEK, — Ujabb epizódok a közelmúlt hőskorszakból. — * I. JAJ, A NADRÁGOM! (Fővárosi munkatársunktól.) Szegény Hiúnkat. Imrét sehogysém akarta az elnök vértanúvá avatni. Két napig küzdött azért minden erejt : megfeszítésével, hogy kivezessék. Végre is Tisza István belátta, .hogy mivel tartozik a derék Ivánka hazájának, megkönyörült rqjta és elrendelte, hogy vezessék ki. Két, markos rendőr megkapta, felemelte. — ... Jaj, az Istenért, vigyázzanak. Most vasaltattam vadonatúj nadrágomat. El ne tépjék, össze né gyűrjék, az Istenért! . . . A masina berregett, kár, hogy ezt a kiáltás', is meg nem rögzitette. II. ESŐBEN NINCS FORRADALOM. Odajiint zubogott a záporeső. Kun Béla épen feladta már a Sürgönyt, amelyben vásárhelyi választóinak igéri, hogy élete kockázásával, utolsó csepp véréig is megvédi az alkotmányit. — Tessék kisétálni, mert ön ki van tiltva. — szólt rá a rendőrtisztviselő. •— De kérem, micsoda embertelenség, gaz ság, — kiált fel a hős, — az embert kivezetni ilyén esőben. Vájjon rajta, lesz-e ez a filmen? III. BUJÓOSKA. Szrnrecsányi, Zboray és Huszár vértanuk künn a bárány, benn a farkast játszottak a rendőrökkel. Ha azok az ülésteremben keresték őket, ők a buffetbe bújtak, amikor pedig ide léptek be a rendőrök, a vértanuk kifutottak a folyosóra. Végre mégis elcsipték a farkasok a jól bereggelizett bárányokat. Benic-zky Tamás felügyelő felkérte őket, hogy távozzanak. — Csak az; erőszaknak engedek, — hősieskedett Zboray. ' , — Rendőr, érintse meg a vállát. Á rendőr finoman megérintette és Zboray távozott. — Én is csak az erőszaknak engedek, — villant fel a hősi elszántság a kuruc csángó szc ménén. — Rendőr, érintse meg a vállát. A rendőr megtette és Szrnrecsányi eltávozott Most Huszár következett. — Én megvédem az alkotmányt, énhem bál rálok meg! — kiabált Huszár. — Ez nem erőszak. Én félerőszaknak nem engedek. Én két rendőrt kérek. És két rendőr vitte a hőst a filmmasina elé.