Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-13 / 160. szám

6 DELMAGYARORSZAG 1912 julius 12. 1859-ben születeti a nógráduiegyei Kosdqn. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, Vácon és Kecskeméten végezte; 1877-b,en a kegyestaniitórepdbe lépett és a teológiát Nyitrán a rend hittudományi főiskolájában, egyetenp tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemei) yégezte, aliol 1887-ben bölesészetdoktori oklevelet nyert. Tanárt pályáját a rendi veszprémi [gimnáziumában kezdte meg, ahol szeretetreméltó modorával és buzgó tanári munkásságával osztatlan elismerésben részesült. Volt tanítványai még must iis hálásan emlegetik a kitűnő tanár lelkes irodalmi előadásait, szelíd és tapintatos bánásínódját, amellyel a szülők tiszteletét is kiérdemelte. Két évig tanított, még Vácott, két évig Szegeden majd kilenc évet töltött Magyar Gábor oldala mellett, mint rendfőnöki titkár, 1906-ba:n pedig rendi kormánytanácsossá választatván, hősé|ges alkalma nyilt értékes pedagógiai és kormányzatú tapasztalatait a rend konzis'ztóriumában a testület .szellemi és anyagi javára fordítani. A rendfőnök meg-választása után a nagygyűlés elvégezte a: rendkormány tagjainak megválasztását. A régi kormánysegédek közül Papp János, [Mülner Pál és Pálmai Miklós előrehaladott korukra való tekintettel eddigi állásuktól való fölmentésüket kérel-, mezt ék, amit a nalgygyüéis hosszú és buzgó, szolgálataik hálás elismerésével fogadott el. Kormánysegédekké választattak: Fekete Endre, Farkas József, Vámos Károly dr, Tóth, Gyö'rgy dr, Szölgyémy János, Jászai Rezső dr, ós Takács József, kormánytanácsosokká pedig Acsay Antal dr, Szinger Kornél dr és Prónai Antal dr. Az ujoncnövendékek mesterének és, a huszonnégy házfőnöknek megválasztása holnap délelőtt folg megtörténni. — A kiigazított törvény. Ismeretes, hogy a honvédség bűnvádi perrendtartásáról szóló törvénynek 46-ik szakaszát hibásan közölte a hivatalos lap. Mára már intézkedtek ennek a hibának kijavítása iránt. A hivatalos lap mai száVna a következő sorokat közli: Hibaigazítás. A „Budapesti Közlöny" folyó évi julius hó 9-én megjelent 152. számában közzétett 1912. évi XXXIII. törvénycikk 46. szakaszában nyomdahiba van. Ugyanis a 46. szakasznak a „Budapesti Közlöny"-he,n megjelent első 'bekezdése ekként szól: „Az ügyészi tisztet és helyetteseit az illetékes parancsnok jelöli ki, a honvéd ügyészt és helyetteseit, ha törzstiszti rendfokozatot viselnek, őfelsége, egyébként a hadügyminiszter nevezi ki". A kérdéses törvénycikk első bekezdésének hiteles szövege ez: „Az ügyészi tisztet és helyetteseit az illetékes parancsnok jelöli ki, a honvédügyészt és helyetteseit, ha törzstiszti rendfokozatot. viselnek, őfelsége, egyébként a honvédelmi miniszter nevezi ki." — Leszállott a bányába az angol király Londontól jelentik: Tegnapelőtt délután történt meg először, hogy egy angol király leszállott egy szénbánya mélyébe. Az angol királyi pár ugyanis lement automobilon a bányához, ahol az emberirtó robbanás törtónt ós a király a bányászok rendes liftjén leszállott a szerencsét lenség helyétől alig kétszáz méternyire levő Elzekar-tárnába. A király kíséretében volt a yorki érsek, Beresford lord és néhány udvari hivatal nőik. A k irályt leszállás előtt a lift kezelője kivallatta, nincs-e nála valami könnyen gyúló tárgy, (mint például gyújtó. Nem volt nála semmi, die az érsek zsebében volt egy skatula gyújtó és ezt is elvették tőle. A király és kísérete ötvenöt másodperc alatt lejutott háromszáz lábnyira a .föld alá, hol villamos bányászlámpát. adtak át neki. Kezében a lámpával bejárta a földalatti istállókat, azután sokszor mélyen meghajolva, bejárta az alacsony folyosót, amely fél mérföldnél hosszabb. Az egyik helyen, ahol két bányász épen izzadva dolgozott, a király maga is csákányt, fogott a kezébe. Kevés idő alatt kis rakás puha szenet bányászott, die a mellette levő kemény szén kibányászásával sehogy sem tudott boldogulni A király az általa kivágott szénből egy darabot elvitt magával emlékül. — A minapi bányakatasztrófának sokkal több áldozata van, mint eddig hitték. Tegnap este jelentették, hogy még tizenhat holttest van a bányában. A halottak száma nyolcvanhét, Attól elállottak, hogy a halottakat egy sirba temessék. — Ifjúsági előadás. A szegedi rókusi ifjúsági egyesület műkedvelő gárdája julius 20-án este félkilenc órákor előadjia Herczeg Ferencnek A kivándorló cimü szinmüvét. Ez i alkalommal bnesuzik a szegedi közönségtől a dimszerepben az egyesület sok éven át buzgó tagja, Sálvo Hugó, akit az eperjesi isdinház igazgat ósága társulatának tagjai sorába szerződtetett. — Josipovics a horvát alkotmányrólTöbb 'bécsi lap megírta legutóbb, hogy Horvátországban az ősszel helyreállítják az alkotmányt és elrendelik az uj választásokat. Ez ügyben a N. Fr. P. egyik munkatársa Josipovies Géza horvát miniszterhez fordult fölvilálgotsitásért, aki kijelentette, hogy valamennyi mértékadó tényező azon lesz, hogy mihelyst a horvát viszonyok megengedik, a királyi biztost fölmentsék állásától s a bán kinevezése és a horvát országgyűlés egybehivása által az alkotmányos állapotot helyreállítsák Horvátországban. Hogy tz bekövetkezzék, ezt kiVáomia kell mindenkinek a legsürgősebben, aki csak barátja Maigyarország és Horvátorsjzág jó viszonyának. IMos't azonban, amikor <a politikusok nagy része és az összes mértékadó tényezők a (fővárostól távol tartózkodnak, kissé korai az idevonatkozó híresztelés. — A szabadkai sueabadkőimvesek palotája A szabadkai Alkotás-páholy egyemeletes palotát akar építtetni a Bem-utcában. Az épület tervét a .páholy beadta a város tanácsához, a tanács azonban az épiitő-bizottság javaslata ellenére az építési engedélyt nem adta meg, mert az. épület főhoinlakzatára csak hatvan centiméter magas ablakőkat mutat a tervrajz, ami szépészeti szempontból kifogás alá esik. A páholy ia határozatot megfeleljl>ezte a tanácshoz azzal, hogy az épület görög stílben készül, mely nem ismer magas ablakokat. A fellebbezésben kétségbevonja a páholy a. közigazgatásnak azt a jogát, hogy a művészeti szempontokat bírálat tárgyává tegye és illetve ,a művészetet didigálja. A közigazgatási bizottság csütörtökön délután tárgyalta a felebbezést és hosszabb vita után ugy döntött, hogy utasította a tanácsot, hívja föl a páholyt a főhomlokzat külső kiképzési terveinek bemutatására és azután uj határozatot hozzon. — A kihajtott ing. Az idei nyár uj divatot hozott a férfiak száhiára: a, kihajtott irjget. Az alacsony galléron, a lehajtott galléron, sőt a gallér nélküli ingen is túltesz ez a forma, mely lehet praktikus, vag ykellemes, de — legalább a mi galléros állapothoz szokott szemünkben — esztétikusnak ném mondható. Ma, még csak szórványosan .látni ezt a divatot, de lehet, hogy sok követője fesz. .A kihajtott ing puha kelméből készült, lehajtható gallérja van, melyet azonban nem gombolnak össze. Sőt az inget sem gombolják he egészen a, nyakig, hanem a mellén, mintegy tiz centiméternyire' a nyaktól, van a legfelsőbb gomb. Innen kezdve az ingmell két szárnyát kihajtják, a. puha [gallér pedig ráhájlik a kabátra. Elvégre szemérmetlennek nem nevezhető az a férfi, aki a, melléből megmutat egy háromszögletű darabolt, de — ismételjük: talán a szokatlan volta teszi — férfiatlannak látszik, s ezt még fokozza a kabátra hajló pongyola gallér. Ha a csónakban, vagy a versenypályán félmeztelen férfit látunk is, vagy ha a matróz kivágott ingben sétál véigig az utcán, nincsen benne semmi különös, de az ilyen mezítelen mellű férfi után visszanézünk. Érzik ezt a divat „úttörői" is, a bizonyos formasággal toldják meg a viseletüket. Leveszik a kalapjukat, Snin'tha jelezni akarnák az elviselhetetlen meleget,. ami mentsége az ő Mvágottságuknak. Azt hisszük, az idei nyárral el i'S múlik ez a divat, s megmarad a keblek érvényesülésénél? szabadsága továbbra is azoknál, kiknél ez't mindenféle kor és divat szívesen látta: a hölgyeknél. — Messina. A külföldi lapok az utóbbi id<5„ ben több izben azt irták, hogy az olasz kor/ má.ny nagyo.n keveset törődik a három (évvel ezelőtt glpusztult Messina felépitésével és dacára, hogy a világ minden részéből sok milliót küldtek a messinaiak felsegélyezésére Messina még ma is romokbaai hever. E vád ellen most hosszú és a külföldi isajtóhoz intézett cikkben tiltakozik a „Giornale de, Lavori Publici e della Strade Ferrata" (A közmunkák és 'vasutak lapja) cimü olasz kormánylap és sorra elmondja, mi történt eddig Messina felépítése körül. Eszerint nyomba,n a földrengés után megállapították, hogy Reggio és Messina azonnali újjáépítése két okból nem lehetséges. Egyrészt ez késleltette volna a hajléktalan hátramaradottak azonnali elszállásolását, másrészt pedig tanulmányozni kellett a különböző építési rendszereket és a talajviszonyokat, ihogy egy ujabb hasonló katasztrófa minél kevesebb veszedelemmel járjon. Ennélfogva a városokat csak ideiglenesen építették ifet és az összes lakosokat barakképületekben helyezték el, amelyeket most lassankint állandó jellegű épületekkel fognak kicserélni. Összesen 37 ezer fiarakképitményt állítottak, aínelyek mind ínóder.n kényelemmel vannak berendezve. A beépitett terület 1,685.000 négyzetméter és az állam eddig kilencvennyolc millió lírát költött, anélkül, hogy ezt valaki az országban megérezte volna. Hogy az újjáépítés serényen halad előre, bizonyítja az, a tény is, hogy Me-ssina lakosságának számú, amely akatasztrófa következtében hatvanezerre csökkent, azóta ismét 75.000-re növekedett. Ily nagymérvű szaporodás nem történik lakhatatlan városban — irja a citált újság, amely ezeken az adatokon kivül azután még felsorolja azokat a nevezetesebb.olasz személyiségeket, akik Messina újjáépítése körül nagyobb érdemeket Szereztek. — Mascagni szerelme. Rómából jelentik Néhány római lap ih diszkrét diszkrécióval megírta, hogy egy' ismert nevű ola-sz zeneiszerző, akii toscanai származású, családja hátrahagyásával elutazott Rómából. A szöhanforgó zeneszerző, kinek nevét nem árulták .el a lapok, nem egyedül utazott, hanem magával vitte útitársnak a. Theatro Costanzli egy csinos kóristanőjét, kivel együtt Parisba utazott. A római társaságot, amelynek ,a Paterno-pör után ujabb szenzációkra volt szüksége, kellemesen lepte meg ez a bir és nem tellett néhány órába, hogy az estilapok már meg is irták, ki ez a toscanai származású zeneszerző, aki több gyermek atyja. Nem más, mint az illusztris Pietro Mascagni, a világhírű komponista, iáki azért szökött meg Rómából, mert felesége nagyon brutális volt vele. Ez nem is csoda, mert a deresedő Mascagni az, utóbbi időkben már münden titkolózás nélkül szövögette bizalmas viszonyát a kőristan/övel. Mascagniné dühös lett, néhányszor megverte az urát, aki nem birta ezt a 'disszonanciát és elutazott' Rómából. — Megadóztatják a kövéreket. A Pi reneus-hegyekben van egy község, ahol fontszámra és kilószámra méri kaz adót. Aki 135 fontnál kevesebbet nyom, adómentes. 135—200 fontig tizenkét frank a fontadó ós igy tovább. És ezt az adót, ezt a nagyszerű és célszerű adót a boldog község lakói nem akarják elfogadni, sőt egyenesen lázonganak miatta. Pedig mi, akik valamelyest értünk hozzá, — kétszer kuktunk el boldogult Mariskánál pénzügytanból — tisztelettel kijelenthetjük, hogy ennél üdvö.sebb, célszerűbb adókulcs még nem létezett kerek e világon. Mert mit jelent ez? Gsak azt, hogy az állani mindenkit egyéni súlya szerint becsül meg és aki ezután virilis akar lenni, annak direkt hizókurát kell tartani. A régi magyar megyegyiilések jelszava volt: Vota non numerantur, sed ponderantur. (A szavazatok nem számláltatnak, hanem mérlegeltetnek.) Hát ez történik itt is. Épen, ezért sürgősen javasoljuk, hogy nálunk is b» kell hozni ezt. a kitűnő adókapukulcsot. Mert mi lenne, ha ezt behoznák? Az, hogy a legna-