Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-09 / 132. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1912 junius 11. kéri a sürgősség kimondását, amit a Ház el is határoz. Teleszky János pénzügyminiszter beterjeszti a Kecskemét városának adandó rendkívüli ál­lamsegélyről szóló törvényjavaslatot. (Helyes­lés.) Tisza István gróf elnök: Kiss Ernő képviselő a napirend előtt való felszólalásra kért és ka­pott tőlem engedélyt. (Halljuk! Halljuk!) HOGY TÖRTÉNT A MERÉNYLET? Kiss Ernő: A tegnapi sajnálatos események­ről és a megtörtént merényletről a lapok kivé­tel nélkül megemlékeznek, de legnagyobb ré­szük olyan beállításban hozza az eseményeket, mintha mi a munkapárti oldalon, akik, sajnos, későn rohantunk oda, liogy visszatartsuk őt végzetes elhatározásában, Kovács Gyulát ak­kor is ütöttük és rugdaltuk volna, mikor már halott volt és csak az ellenzéki újságírók fel­hívására hagytuk volna abba az ütlegelést. Ez ellen a tendenciózus és a valóságnak meg nem felelő beállítás ellen a magam és érdekelt kép­viselőtársaim nevében a leghatározottabban til­takozom. Szavammal erősíthetem, hogy az esemény igy történt: — Mikor Kovács hirtelen elénk toppant és beugrott az irói karzatról, kezében egy fényes szerszámot láttunk megvillanni. Mielőtt még eldördült volna kezében a revolver, többen er­ről az oldalról odaugrottunk. Akkor azonban már elérte Kovácsot Kubinyi Géza és igyeke­zett jobbját megragadni és a további lövöldö­zésben meggátolni. Láttuk, hogy Kovács nem esett el, hanem lehajolt. Ugy látszik azért, liogy akkor kövesse el az öngyilkosságot. Ugy vet­tük észre, hogy három lövést tett Kovács az elnöki emelvény felé, ezeknek a lövéseknek füstjét is láttuk, de a negyedikét nem, ez volt nyilván az a golyó, amelyet koponyájának irá­nyított. Ötödik lövést is hallottunk, de ennek •eredetét nem tudjuk. Mikor láttuk, hogy Ko­vács Gyula élettelen, közülünk senki nem emelt rá kezet, sőt én és Kubinyi képviselőtársam és a terembe jött egyik újságíró arra kértük az utánunk tolongó képviselőket, liogy ne bánt­sák, mert megsebesült. Hozzá vagyunk ugyan szokva, hogy az ellenzéki lapok részéről min­denféle gyalázkodást követnek el ellenünk, de azt hittük, liogy mikor a parlament nagy szé­gyenére ilyen megál ázás éri az országgyűlés Julia: Kínálja meg Steczet borral. A virá­got köszönöm. (Házmesterné el.) Nem múlik el nap, liogy valamely (ismeretlen udvarlóm virággal meg ne lepne. Virágot küldenek a haldoklónak. Istenem, hát igazán olyan szép volnék én? Balázs: Nem kellene elfogadni a virágokat. Julia: Oktalanság volna. Hisz úgyis ön­gyilkosság szándékom. Lássuk osak. A bok­réta üzenetet rejt. (Papírszeletet vesz ki a vlirágok közül. Olvassa.) „Térden állva kérem, bocsásson meg. Horvát." — Olvassa, Sándor. Balázs (a papírdarabot nézegetve): És mi ia bűne Horvátnak? Julia: Szenvedélye. Halálosan szerelmes bel m. A minap is betört lakásomra, nőül kért. Cselédemet voltam kénytelen szólítani, hogy távozásra bárjain. Balázs (komoran): Horvát nem szokta nőül venni ia hölgyeket, Julia: ön nagyon szigorú, Sándor. Tálán •azt. hiiszi, hogy valóban alkalmatlan volnék már a szerelemre? Balázs: Julia, az istenért! Gondoljon arra .a névre, amelyet visel. Gondoljon gyerme­kére. Kegyed a „féleségek felesége". Nem szabad megrendülnie a bitnek, amely a ke­gyed alakját a költő dalia révén körülfogja. Hisz nemesebb, magasztosabb a költészetbe vetett hit a vallásnál. Kegyed özvegyi fátyo­,Iával a hitvesi hűség és örök szerelem alak­jaként áll a nemzet könybeborult tekintete előtt. A világ 'legnagyobb költője ajándékozta meg kegyedet a legszebb jelzőkkel. Kegyed nem magáé, hanem a nemzeté. képviselőházát és mikor az elnök minden eu­rópai parlament előtt tiszteletet érdemlő mó­don viselkedett, (Nagy- taps és éljenzés a mun­kapárton) akkor nem fognak akadni lapok, á melyek ilyen tendenciózus és valótlan beállí­tásban képesek közölni az eseményeket. Mi igen is hajlandók vagyunk a férfiúi leszámolás min­den módjára bárkivel szemben, de az ellen, liogy seoesültet bántalmaztunk, a leghatározot­tabban tiltakozunk. (Általános helyeslés.) Tisza István króf elnök: Napirend előtt való felszólalás nem tárgya határozathozatalnak, tehát az ügy fölött napirendre térünk. Következik a napirend: A polgári perrend­tartás életbeléptetéséről szóló javaslat harma­dik olvasása és a tengerészeti bíráskodás re­formjának tárgyalása. Ezután Vadász Lipót terjesztette elő a ház­szabályre vízióról beterjesztett indítványának megokolását. A szegedi partfürdő megnyitása. — Sport a partfürdőn. — (Saját, tudósítónktól.) A szegedi partfiirdő­nek, a város legújabb egészségügyi intézmé­nyének junius közepe táján lesz az ünnepélyes megnyitása. A partfürdő vezetősége gondosko­dott arról, hogy a közönség minél kényelme­sebb, és tökéletesebb nyári üdülőhelyre talál­jon. A túlsó partra való átkelést gőzmotoresó­nak eszközli, amely a pénzügyi palota közelé­ben levő tiszai lejárótól nyolc percenkint indul. A partfürdő napfürdővel, iszapfürdővel és ártézivizü tussokkal van fölszerelve, külön fér­fiak és nők részére. Azonkívül telefon, buffet, vendéglő és fodrász áll a közönség rendelke­zésére. Csónakok és szandolinok csekély dija­zásért kaphatók. A partfürdő berendezése modern és a lehető legtökéletesebb. A sportszerető közönség is megtalálja a szórakozását. A különféle torna­szereken kivül van football- és turulllabda­pálya. Vivószerekről is gondoskodott a vezető­ség. Időnkint vizipoló-mérkőzést is rendeznek. Minden részvényesnek joga van családi sátrat vagy kabint fölállítani. A fürdőző saját csó­nakját a partfürdőn tarthatja. Fürdőjegy árak: idényjegy részvényesnek tizenkét korona, nem részvényeseknek busz ko­rona. Évi gyermekjegy részvényeseknek nyolc Julia: Hallaná csak atyámat! ... He hiszen én úgyis öngyilkos leszek. V. JELENET. (Az örey Szendrey. Voltak.) Szendrey (a. hálószobából kilép): Balázs ur! Jó napot, vagy jó estét. Talán egy ujabb er­délyi utazás tervezését van szerencsém za­varni? Balázs: Adjon isten, urambátyám. Nem utazunk Erdélybe. Julia (az ablaknál): Hiszen tél van még. Szendrey: Akár tél, akár nyár, minden lé­pés Hiábavaló. Az a komédiás jól elrejtőzkö­dött. A nyakamon hagyta a kölykét és fele­ségét. Balázs: Bátyám, a magyar irodalom büsz­keségéről nem való ilyen hangon beszélni. Szendrey: Lári-fári. Csak nem akarja ve­lem elhitetni az ur, hogy van magyar iroda­lom? Fészkes f...! A szerkesztő urakat be­csukatta a kormány, mert rossz fát tettek a tűzre. Az iró urak pedig megszűnnek maguk­tól szerkesztők nélkül. A hires Jókaii! Hát az tán nem szökött el a büntetés elől? Szegény felesége jajgat utána, senki se tudja, hová lett. Ha én kormány volnék, huszonötöt ve­retnék minden skriblerre. Megérdemli vala­mennyi. Balázs: Bátyám, én is iró vagyok. Szendrey: Akkor az ur sem jobb a Deákné vásznánál. Bizonyosan szentül hiszi azt a mesét, hogy a vfímuram elesett a segesvári csatában? Balázs: Igy mondja a liir. korona; tizenkét korona. Csoportjegy részvé­nyeseknek személyenkint harminc fillér; har­mincöt fillér. Gyermekeknek husz és huszonöt fillér. Jegyek már junius 14-től előre válthatók a méhészeti egyesület (Deák Ferenc-utca 25.) helyiségében. Minden fürdőjegy árában benne van az oda- és visszaszállítás is. Hogy a fürdő ugy a testedzés, mint az üdü­lés és szórakozás követelményeinek minél tel­jesebben megfeleljen, a következő bizottságok alakultak: Vízisportbizottság: Elnök: Meák Gyula. Tagok: Barczányi Imre, Czibula Antal dr, Holtzer Aladár, Holtzer Emil, Pick László dr, Pick Móric, Simító Elemér dr és Ya ti bora István. Hölgybizottság. Elnök: Dr Kecskeméti Dá­nielné. Tagok: Abaffy Rózsi, Holtzer Emilné, Kray Margit, László Gyula dr-né, Rósa Lajos­né, Peterdy Béla dr-né, Somogyi Szilveszter dr-né és Uray Margit. Tornabizottság. Elnök: Lövész Antal, tagok: Bittó Imre, Blau Ármin, Dettre János dr, Le­derer Lajos, Pápay Zoltán. Hölgybizottság. Elnök: Szivessy Lehel dr-né, tagok: Hoffer Iinréné, László Gyuláné, Pick Margit. Gyermek játszóbizottság. Elnök: Kovács ödön dr, tagok: Csikós Ferenc, Lippai György dr, Polczrier Zoltán. Hölgybizottság. Elnök: Kaffner Dzesőné, ta­gok: Domokos László dr-né, Hollós József dr­né, Kárász Józsefné, Parti Irén, Sey Margit. Ünnepély rendező-bizottság. Elnök: Lévay Fe­renc dr, tagok: Arany Károly, Eisner Manó dr, Gunda Antal dr, Heltiy Jenő, Katona Árpád dr, Várnai Dezső, Winkler Imre. Hölgybizottság. Elnök: Héger Gyuláné, ta­gok: Ahnássy Endréné, Holtzer Aladárné, Do­mán Mátyásné, Nagy Gyuláné. Egészségügyi bizottság. Elnök: Kovács Jó­zsef dr, tagok: Mechánszky László dr, Papp Fe­renc, Vass Ignác dr, Varró A. Béla, Ziffer Al­fréd dr. Gazdasági bizottság. Elnök: Jezerniczky Ákos, tagok: Ágócsi Imre, Farkas Árpád, Hor­váth Pál, Kecskeméti Antal, Komlósi István, Paral Pál, Tardos Ármin. Sajtóbizottság. Elnök: Pásztor József, tagok: Papp Róbert dr, Szőri József dr, Szőri József dr, Újlaki Antal. Igazgatóság. Elnök: Maiina Gyula, alelnök Szendrey: Hazugság. Komédiás-hazugság. Ne legyen Szendrey a nevem, ha az a fickó nem é'l és a markába nevet... Julia: Atyám, mérsékelje magát. Sándo­rom meghalt. Ez kétségtelen. Hisz halotti bizonyítvány van róla. Szendrey: (Hamisítvány, hogy engem in­kább zsarolh ássa t ok. Balázs: Én távozom. Julia: Maradjon, Sándor. Bivánom, hogy lássa maga is a kétségtelen, pecsétes bizony­latot, amelyet tegnap kaptam kezemhez. (Az íróasztal fiókjából összehajtogatott irást vesz elő.) Ime, itt van szegény férjem halotti le­vele. Szendrey: Hadd lássam. (Okulárét tesz és fejét csóválja.) Balázs (Szendrey vállán keresztül olvassa az irást): Miért kellett ez magának, Julia? Julia: Hát most mondja meg Sándor, érde­mes nekem tovább élnli? Szendrey: A kormány pecsétje van itt. Balázs: Miért kellett a. bizonyítvány? Julia: Istenem, magam sem tudom. Balázs: Isten önnel, Szendrey ur. Én már megyek. Julia, isten önnel. Julia (kezét fog Bnlázszsal, halkan, hogy az Írásba mélyedt Szendrey ne hallja): Még egy szívességre kérem. Mondja meg annak a bo­londos Horvátnak, ha találkozik vele, hogy már nem haragszom. Megmondja? Balázs: Megmondom. Julia: Hogy már nem haragszom. (Függöny.) (Színpaddal szemben kézi rat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom