Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-01 / 126. szám

i DELMAQYARORSZÁO 1912 junius 1. tetit holmijaival, háziállataival együtt a Nikolics-kastély udvarára menekült s itt tanyázik Nikolics Mihály 'báró védelme alatt, aki szintén otthon van ós segíti az árvizsujtotta népet. A borzalmas pusztulás Csebzánál mindenkit megdömbentett, ugy, bogy a mentési akció nehezen indult meg. Az ár oly rohamos és örvénylő volt, hogy az emberek nem mertek a 'hiányosan fölszerelt csónakokba szállani. AZ ÉLETMENTŐ ALISPÁN. Csak akkor indult meg nagyobb erővel a mentés, amikor Jankó Ágoston alispán, Temesvárnak kerülve, délután megérkezett Csebzára. Az alispán rögtön maga csónakba szállt s élete veszélyeztetésével indult el a rohanó árban a község felé, hogy az összedőlt házak tetején, kazlakon, romokon kapaszkodó, kétségbeesett embereket megmentse. Harminc embert mentett ki az alispán így az árvízből, katonákkal, csendőrökkel, akik szintén vele mentek a rohanő árba. Itt-ott uszó holttesteket, állati hullákat lelhetett látni, de oly erővel hullámzott a vízár, hogy csak az élő emberek megmentésére lehetett gondolni s ezeket sikerült is az alispánnak a csendőrökkel s a többi mentőkkel biztonságba helyezni. APAD A VIZ. Pénteken éjjel egy ötven emberből álló katonai csapat Paur főhadnagy vezetése -alatt Gyülvészrőil szekéren ment Gád községbe, amely tizenöt kilométernyire fekszik Csebzáftól, hogy Rudna ós Gád között átvágják a gátat, mert a kiáradt víz sokkal magasabb, mint a Temes (folyó vize. Schramm őrnagy tiz csónakkal ós megfelelő katonasággal elment Macedónia községbe, amely teljesen víz alatt áll. Igy több liáz összedőlt s romokban hever. Macedóniáról ma négyszáz menekült érkezett Gyülvészre, akiket a község helyezett el. A gátvágásnál Hertelendy főszolgabíró és Dauer kultúrmérnök vezeitiik a munkáliaitokat. Csebzán tegnap óta esik az eső, de azért a viz apad. Ma reggel már köteleket lehetett vonni a házak között s >a vizben gázolva történik a mentés. A katonaság ma éjjel a sátrakat a töltés árviz felé eső részéről áttette a majorba, mert fél, bogy a viz esetleg elviszi a katonai sátrakat is. Az életmentő munkában különösen egy négy tagból álló csendőrszakasz teljesített önfeláldozó munkát. Apáthy járásőrmester vezetése alatt Kocsis örsvezető, Bugár és Varga csendőrök csónakon nyolc forduló alatt ötven embert mentettek meg. A kilencedik fordulónál a csendőrök csónakját az ár egy fához sodorta, a csónak felborult s az életmentő csendőrök ia vízbe estek. A veszélyes 'helyzetben sikerült mind a négynek egy fához kapaszkodni. öt órán keresztüli lógtak a derék emberek élet ós halál között, erejük fogytán volt már, mire ki tudták szabadítani őket veszedelmes helyzetükből. LEERESZTETTÉK AZ ÁRADÁS VIZÉT. Híre járt annak, bogy Csákóvá községet elönti a Temes. Növelte a veszedelmet az a zivatar, amely hét óra tájban ereszkedett le a vidékre. A osebzai árvíz Gsákováig és Gittádig hatolt s csak a vasúti töltés tartotta vissza attól, liogy elöntse ezt a két virágzó községet. Estefelé a viz már a töltés legfelsőbb részét nyaláoStá. s 'félő volt, li.ógy átcsap ia töjtésen s" elönti ösákóyát- A veszedelmes ^helyzetben nem maradt egyéb hátra, minthogy Gilád alatt, mesterségesen átvágják a gátat. Ezzel az árvizet a földeken keresztül a Lankabirda-esatornába vezetik, amely a: vizet aztán tovább viszi s igy elvonja Gilád és Osákova alól. A igát mesterséges átszakitásához Ferenczy Sándor alispán, miniszteri biztos az engedélyt megadta. Alig értesült erről a tervről Dolác község elöljárósága, amikor a doláciak erősen készültek, hogy a gátvágást erőszakkal is megakadályozzák. A doláciak ugyanis attól tartottak, hogyha a gátat átvágják, az árvíz Dollác községet fogja eflönteni. A doláciak fenyegető magatartására Ferenczy miniszteri biztos Temesvárról két század katonaságot rendelt ki, amely még tegnap este útnak indult. A giládi gátvágás ma reggel megtörtént minden incidens nélkül. Az intézkedés kitűnőnek bizonyult, inert a viz lassan elvonult a veszélyeztetett községek alól. Hasonló mesterséges gátátszakitást a miniszteri biztos Iktár és Hittyiás mellett is engedélyezett. •A Temes—Bega Vizszabályozási Társulat igazgatója, Szily Pongrác, a Temes folyó helyzetéről és az elöntött területekről ezeket mondotta: — A Temes ós a többi vizek nagyban apadnak. Nagy veszély fenyegette Csákóvá és Gilád községeket, mert a Csebzánál elszabadult víztömeg ezen községek felé ment. Hogy a két községet megmentsük, átvágtuk Gáládnál a gátat s utat engedtünk a víznek, 'amely a Lankabirda-esatornába folyt. Habár Csákóvá és Gilád még nincs teljesen veszélyen kívül, alig íbiszem, sőt több mint valószínű, hogy a két község megmenekül az árviz elől. Az a terület, amelyet a Teanes Osebza körül elöntött, 15—20,000 holdra rug. A KÁR ÉS A (SEGÉLYAKCIÓ. Ma már kezdenek kibontokozni az árvizokoizta károk félelmetes arányai. A belügyminiszterhez küldött szomorú statisztika adatai szerint viz alá került 1059 ház, bedőlt eddig 291 épület. Kilakoltattak 1893 családot 8429 családtaggal. Kilenc emberélet pusztult el: iliót bolgár fin és két tüzérkatona. Ma tilt össze a városi tanács a segélyakció megindítására és holnapra közgyűlést hivott össze a polgármester. A segélyakció az egész vonalon megindult. Graenzenstein Artúr nyugalmazott tábornok 1500 koronát utaflt ki a Vörös Kereszt Egylet pénztárából és további segély folyósítását 'helyezte kilátásba. Magánemberek is számottevő összeget gyűjtöttek. A bélügyi kormány táviratilag 6000 korona segélyt küldött az első rémhírek hatása alatt. Medve Zoltán császári és királyi kamarás, főispán Budapestre utazott, hol Issekntz Aurél alispánhal együttműködve, Lúgos árvízkárosultjai számára nagyobb összegű sürgős segélyt iparkodik a belügyi kormánytól kieszközölni. E törekvés lelkes támogatójává szegődött Jakabffy Elemér dr országgyűlési képviselő is. A kár a vármegyében, különösen termésben, óriási. Az utakban ós hidakban is igen nagy kárt okozott az árviz. Nadrág és Alsógörbed közt a megyei utat tönkretette a viz. A háziállatok legnagyobb része elpusztult és miután Nadrágot alig lehet megközelíteni, kétezer ember éhínségnek van kitéve. Kavaránon elpusztult a Baiersdorf és Biach cég ipar vasútja, a vágásokban levő összes fakészlet elúszott. A TORONTÁLI ALISPÁN A KATASZTRÓFÁRÓL. Dellimanics Lajos, Torontálmegye alispánja, Budapestre érkezett, hogy referáljon Lukács László miniszterelnöknek a délvidéki árvízkatasztrófáról ós megkérje a kormányelnököt, hogy adjon sürgős segélyt a nyomorba jutott szerencsétlen lakosságnak, inert sokan már az éhhalállal küzdenek. A főispán borzasztó részletéket adott elő az ár pusztítása írói: — Amikor megérkezett az első hír arról, — mondotta a főispán — hogy a -Bega felől óriási' hullámtömeg nyargal Osebza felé, a lakosság körében irtózatos pánik tört ki. Az emberek halálra rémülten, éjjeli ruhában rohantak ki lakásaikból, azok pedig, akik nem vesztették el lélekjelenlétiiket, menteni próbáltak. Töltést csináltak, hevenyészett gátat építettek, de már késő volt. A viz félelmetes gyorsasággal szántotta végig a földeket és néhány perc múlva elöntötte az egész falut. Háromszáz ház volt Csebzán, ebből csak 2 3 maradt épségben. Kétszázkilenevennyole házat végképen elsodort az ár. A hömpölygő áradat olyan váratlanul lepte meg az embereket, hogy menekülésre gondolni se lehetett. Seregestől a fák tetejére kapaszkodtak föl a?, emberek és meggémberedett tagokkal itt várták, aniig valami mentőekszpedició érkezik. Ez esetben a rettenetes helyzetben órákig kellett várakozniok a szerencsétleneknek, mert viz alatt állott minden talpalatnyi föld. Csónakot nem lehetett szerezni és igy az alispán, aki kiment, a szerencsétlenség helyszínére, egyide.ig kénytelen volt majdnem tehetetlenül nézni az elemek pusztulását. A szorongató helyzet azonban kitűnő ötletet adott. Az alispán gyorsan kivágatott egy csomó fát, a vastagabb tör zsbekből csónakot vájtak, a vékonyabb fákat pedig tutajokká rótták öszsze. Igy meg lehetett kezdeni a mentést, amely elég sikerrel járt. Máig még nem tudjuk, hogy a borzasztó katasztrófa hány áldozatot követelt. Tegnap kifogtak a vízből egy holttestet, de ki tudja, hány hulla hever a község körül elterülő piszkos hullámokban. A miniszterelnök kijelentette a főispánnak, liogy az országos szegényalapból nagyobb Összeget fog kiutalni az árvizsujtottaknak, azonkívül tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel, hogy lehetne a károsultaknak nagyobb segély/kölcsönt folyósítani. ÓBUDA VESZEDELME. Budapestről jelentik: Óbuda sarkában, a Szentendrei-útnál, a Duna, helyesebben a Duna által visszanyomott csatornák el is öntöttek néhány utcát, az utcán szórványosan épített házakat, főleg kerteket. A Buza-utca 12. szám alatt Malzakker Erzsébet egyenieletes házát egészen az .'emeletig elöntötte, valamint a. Szériiskert-utca 14. számú házat. Az előbbiből Paulik Ilona, valamint Suhoda József lakókat csónakkal költöztették ki, bútoraik egy része bent is maradt a lakásban, ahol a szobákat egy méteres viz borítja. Vízzel van körülvéve ezenkívül a Szériiskertutca, Buza-utca és Konkoly-utca több háza, főleg pedig a kertel?, amelyeket a nagyobbára gazdálkodó és kertész emberek gátakkal próbálnak most megvédeni. A viz által elöntött lakosoknak évekkel ezelőtt sok közbenjárása után sikerült kivinniük, hogy Filatori-árokhoz és "az Aranypatakhoz zsilipet kaptak. A lakosok most azzal vádolják a hatóságot, hogy ezt a zsilipet nem eresztette le és ezért öntötte el a Szenten dreiut környékét a viz. Ma rggél óta tizenkét 8 hüvelykes centrifugál gözszi vat'ty u-gép dolgozik a budai Dnnaparton, mert az a veszedelem fenyegeti a Duna jobbparti részét, hogy a kanálisokat á fnegáradii Duna visszanyomja s ezek a kanálisok öntik el a budai részeket. Az Óbudán levő Csepregi-utcátóil kezdve, a Műegyetem mögött levő Bertalan-utcáig minden csatorna-fővezetéknél dolgoznak a gépek s mintán a Duna még áz éjjel is áradásban volt, Szívós Gyula műszaki tanácsosinég öt gépet állíttatott fel, ugy, bogy ma délben már tizenkét gép pumpálta át a kanálisok vizét a Duna torkolatánál ós segítette be iá Duna vizébe, , -