Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

uelmagyarorszao 1912 junius 16. magyarázata mellett, amely számocskákat ajánlatos volt a lutirra megjátszani. Táncosnővel álmodni — jó. 27. Baráttal álmodni — balszerencse, 12. És ott volt a táncosnő lenge szoknyácskájában féllábon állva, ott volt a nagyhajú barát, nyakában kolduló tarisznya, amint a régi fa metsző bácsi őket elképzelte. Nemcsoda tehát, ha nagyanyámat álmos könyvéért messzi vidékekről felkeresték. Rokonok, komák, ismerősök nyomban utrakeltek, ha valamely olyan álmpk volt, amelyet az otthon lakó öregasszonyok nem tudtak megfejteni. A nagy álmoskönyv járt kézről-kézre es az apró papirosókra még Vasadi Pál is lutriszámokat jegyzett, pedig ő igazán nem irt életében mást, mint váltót. Hetivásárkor tul a Tiszáuról is eljöttek az atyafiak és hoztak a tarisznyájukban egy hétre való álmot. És az a fiatalasszony volt a legboldogabb, aki ökröndöző öregemberrel álmo'dott. A csúnya öreg ugyanis mindig gyereket jelentett a háznál. A lányok a bálát és esküvőt jelentő szálló madarakban lelték gyönyörűségüket, mig a férfiak a jó termésre való kilátásokat mindig kiolvashatták a csillagképietekről. Igaz, hogy a lutris-zsidó is elvont egy pár hatoskát minden könyvforgatásra, az ember csak megjátsza az álma számait, de azért sem volt kár, mert még mindnyájan emlékszünk a debreceni mérnök esetére, aki kétszer csinált ternót életében. Harmadszor is kijöttek volna a számai, de akkor már annyi pénze nem volt, hogy megrakhatta volna a lutrin a számokat. Bánatában meghalt — tehát nem olyan nagy kár azokért a hatoskákért, mindenki csinálhat ternót, mert a szerencse, az álom kiszámíthatatlan. Á nagyanyám okuláréján keresztül szinte már tudományos biztonsággal kezelte az álmokat. Majd egyszerre napról-napra keresztespókkal kezdett álmodni. Ha önök felütik a nagy álmoskönyvet, akkor tudják, hogy mit jelent keresztes-pókkal álmodni. Nemrégiben ismét arra vitt az utam, hol valamikor gyerekeskedtem, ahol nagyanyám háza állott és benne az álmokat szőttük, fejtettük. Földbirtokos-rokonom lakik a régi házban, jókedvű fiatalember, egészséges ő is, meg aszszonya is. Három gyönyörű gyereke játszadozik anyja szoknyája körül. Ennek a menyecskének már nem kell az ökröndöző öregemberrel álmodni — gondoltam magamban, midőn elhelyezkedtem. A nagy diófák, mintha megismertek volna:, hisz mennyit álmodtam alattuk! Most is elszunditottam a karosszékben és hip, hop, már jött álom: tarka macska, lánc és féllábú komédiás, amilyen bolond dogokkal gyermekkorom óta nem álmodtam. A gyermekköri ház kedves emlékein — a bolondos álom — egy darabig eltűnődtem, aztán régi szokás szerint elindultam megkeresni a nagy álmoskönyvet. Nem hisznek ugyan már régen sem Temesvárott, sem Budán, ám az ember mégis csak kíváncsi bohó álmai magyarázatára. A nagy álmoskönyvet nem találtam a helyén, ahol tán ötven esztendeig függött, de máshol sein a házban. Megkérdeztem atyámfiát: — Hol az álmoskönyv? Az álmomat akarom megnézni. Atyámfia nevetve legyintett: — Ugyan ne bolondozz! Nem jelentenek az álmok semmit. Meg különben sincs álmoskönyv a háznál. Errefelé senki sem szokott álmodni. — Hát miféle könyveid vannak? — kérdeztem. — Sport-könyveim vannak, tiz esztendőről megvan minden lóverseny kalendárium a házamnál. Nem futottak olyan versenyt a telivérek sem a kontinensen, sem Angliában, a melynek eredményei itt ne volnának. Egy szekrény könyvem van már a lóversenyekről. Kinyitott egy szekrényt, amely valóban meg volt rakva könyvekkel. Találomra kihúztam egy könyvet. Nézem a cimét: Magdeburger Sport-Kalender. — Hát minek ez neked? — kérdeztem. Földbirtokos rokonom fölényesen mosolygott. — Régen mondogatom, hogy mi, vidéki emberek okosabbak vagyunk, mint a pestiek. Ezek a könyvek arravalók, hogy tudományos alapon játszhassunk a lóversenyeken. Fan itt a környéken sok spor't-férfiu. Igaz, hogy a legtöbbje még életében nem látott angil telivért, de hát arra valók a könyvek. A könyvekben megtaláljuk minden versenylónak a formáját és ha New-Marketben starthoz áll valamely angol paripa, mi idehaza szépen kiszámítjuk előre, hogy megnyerheti-e az a bizonyos ló.a versenyt, vagy nem. Ha számításaink kedvezően ütnek ki, összerakjuk a pénzt és elküldjük Pestre. Megfogadjuk a lovat. Csodálkozva hallgattam rokonomat. Ö pedig igy folytatta: — Manapság már nem lehet pénzt szerezni, csak lóversenyen. Az adó, a rossz termések, a sok kár és teher tönkreteszik a gazdálkodót. A sorsjegyen nem lehet nyerni, hát lóversenyt játszunk. Összeülünk és számítgatunk. Vasadi koma már nagyon öregember, de egyszer személyesen ment föl Pestre tanulmányozni a helyzetet. Igaz, hogy utánvétellel jött haza, de az nem baj. — Aztán szoktatok-e néha nyerni? — Eddig még nem ismertük a könyveket. De most már teljes a gyűjtemény. A lóverseny többé nem rejtély előttünk. Estére valóban eljött három-négy szomszéd, a nyaláb könyveket az asztalra helyezték és buzgói tanulmányozták a lóverseny-könyveket. Vájjon kinek volna igaza? A nagyanyámnak a maga álmósKouyvével, vagy modern batátaimnak? Ki tudná. Krúdy Gyula. — Kánikula — vidéki lapokban. Egyes vidéki lapokban itt a kánikula. Ezt régi magyar szokás szerint ugy költene érteni, hogy megjelent a fiumei cápa. De mert a cápa már szintén elhagyta ezt a gyönyörű magyar Kánaánt, liát uj szenzációk szükségesek egyes vidéki lapok számára. És meg is teremtették a körszenzációt. Vagyis: ha történik egy eset Szegeden, másnap azt az esetet kaposvárivá teszik Kaposvárott és székesfehérvárivá Székesfehérvárott. íme a legújabb ilyen cápa. Legelőször Szegeden jelent meg, mert itt meg is történt. Másnap Kaposvárott jelent meg ugyanez, kiollózva. Harmadnap már Budapest számára is fölküldték, Székesfehérvárról. — „Megöl a főhadnagy ur!" Székesfehérvárról jelenti tudósítónk: Teguap délután az Erzsébetliget egy sűrű lombú fájáról cigarettával csalt le a rendőrőrszem egy teljes katonamundérban levő fiatalembert. Mikor a nagy népcsődület között a csalogatásra óvatosan leereszkedett a fáról, titokzatosan kezdte sugdosni jobbra-balra: „Megöl a főhadnagy ur, de ne mondják senkinek!" Zavaros beszédéből hamar kitiint, hogy elmeháborodott' szegény. Bekísérték az ügyeletes rendőrbiztoshoz, de egész éjjel nem tudtak belőle mást kivenni, mint hogy: „Megöl a főhadnagy ur!" Annyit sikerült mégis megállapítani, hogy a szerencsétlen közlegény a kaposvári 44. gyalogezredtől szökött meg, ahol valami mulasztás miatt nem mert a főhadnagya elé kerülni. Inkább megszökött, elbujdosott s félelmében megőrült. Átadták a kato- j nai parancsnokságnak, amely Kaposvárra | kisérteti. § Gyönyörű! Milyen játéka a sorsnak. Szege- ' den, a Stefánia-sétány fájáról lecsalogattak egy 5 elmezavarodott katonát. Ugyanezt a katonát f másnap lecsalogatták az Erzsébetliget fájáról, persze Székesfehérvárott. A szegedi "baka eszelősen csak annyit mondott, hogy megöli a főhadnagy ur. A székesfehérvári baka is ugyanezt mondotta. De a vakmerőség páratlan, — ó nemcsak a szegény baka részéről. Hanem a székesfehérvári és kaposvári tudósító részéről. Mert nemcsak saját városunk számára tették helyi eseménnyé a baka ügyét, hanem felküldték a budapesti sajtó számára, —.az egész 'ország számára. Ez a cápázási módszer általános már. Szegedről is sok hazugságot, ferdítést küldtek föl Budapestre. A különben kitűnően szervezett Magyar Kurir cimü kőnyomatos ad le Szegedről küldött cápa-hireket. A Magyar Kurir szegedi, névtelen tudósítója ínég télen is talál cápa-hireket. A legkisebb ilyen Ilire az volt, hogy leégett a szegedi ítélőtábla teteje. Ezt a hazugságot napokig olvashattuk pesti és vidéki lapokban. Most újra egy cápahirt helyeztek el Szegedről. Szól pedig a kis ügy Kalmár Jóskáról, mint szinlaposztólol. S a hir szerint fizetési differenciák támadtak közte és egyik kabaréigazgató között. És hogy Kalmár rátámadt az igazgatójára és nagy botrány „kerekedett", melynek a rendőrség vetett véget. S Kalmár följelentést tett volna a direktor ellen. Mindezt igy irja a szegedi tudósító. Az ilyen tudósításokról pedig csak az a megjegyzésünk, hogy: szégyen a vidéki tudósításra. Külön a szegedi tudósításra pedig, hogy: igy ferdíteni rekord. — Fgy szegtéi ariasszony tragédiájaEgy előkelő szegedi államvasuti hivatalnok családjában megdöbbentő tragédia történt szombaton este. A hivatalnok harminckét éves, gyönyörű felesége hirtelen megőrült Letépte a ruháit, meztelenül szaladgált a lakásán. Banetli Samu dr kerületi orvos megvizsgálta az uriasszonyt és megállapította, hogy közveszélyes őrült. A szerencsétlen asszonyt a mentők beszállították a közkórházba, ahol az elmeosztályon helyezték el. Az államvasuti hivatalnok feleségét leánynevén K. Gizellát, már huzamosabb ideje idegbaj gyötörte. Három gyermeke van. A tragikus sorsú úriasszony iránit osztatlan részvét nyilvánul meg. — Budapest zárszámadása. Budapesten most készültek el a zárószámadással. Ezek szerint. a fővárosi vagyon megoszlása a következő: Előirányoztatott 63,104.494 korona kiadás, 63,205.200 korona bevétel. Póthitelek 3,519.104 korona kiadás, 3,430."292 korona bevétel. Az uj hitel 66.623.598 korona kiadást és 66,635.942 korona bevételt előirányoz. A tényeleges eredmény 65,120.815 korona kiadás, 69,667.364 korona tevétek Az eredmény 4,424.205 koronával kedvezőbb a múlt évinél. — Gyukits Luka cinkosai. Raguzából jelentik: Ma reggel busz középiskolai tanuló szüleinél házmotozás volt, mert az itteni rendőrség a zágrábi merénylet cinkosait keresi. Hat gimnazistát letartóztattak és az ügyészség fogházába száliltották. Állítólag bizonyítékok vannak a mellett, hogy Gyukics Lukának az itteni diákok közt is voltak összeesküvő társai. — A női iparegylet kiállításának megnyitása. A nöi iparegyesület iskolájának munkaIkliállitása, holnap, vasárnap 'délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyesen a Mjargit-ntcai állami polgári leányiskolában. A megnyitáson képviselve lesz a váras hatósága, a kereskedelmi és iparkamara, Perjéssy Lászióné elnök vezetésével az egyesület teljes tisztikara és választmánya. A ktiálliitás bezárólag csak 23-ikáig tekinthető meg naponta délelőtt 9—1 és délután 3—6 óra között. Ez alkalommal szívesen szolgálnak magyarázatokkal az érdekű ődőknek. kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. OrtUIIITCV Á prvQT Szinye-Lipóczi Salvatorforris-vállalít, OGnULI LO nUUO I Budapest, V., Rudolf-rakpert 8.