Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-06 / 130. szám

10 DÉLMAGYARÖRSZÁG Í9Í2 junius 6 néha a legegyszerűbb vizsgálatok kedvéért is, mert a megvizsgálni való anyagokban olyan kevés lehet a baktérium, hogy a mikroszkóp kis látómezejével hetekig lehetne keresni, inig egyre véletlenül ráakadna az ember. Ha ellen­ben a gyanús váladékot rákeni az ember egy kis zselatinra, vagy más baktériumteuyésziő „talajra" és beleteszi a termosztátba, akkor egypár nap alatt a baktériumok milliószámra elszaporodnak és akkor a mikroszkóp látóme­zejébe már biztosan esik belőlük egynehány. Hogy ezekkel a preciz szerszámokkal milyen csodálatos finomságú vizsgálatokat lehet csi­nálni, annak csak igen egyszerű példáját mon­dom el: a vörös vérsejtek megolvasását. A vörös vérsejtek adják a vérünk vörös szi­liét, — a vér folyadéka világossárga. Egy köb­milliméter normális egészséges vérben négy és fél-ötmillió vörös vérsejt nszkál, könnyű el­gondolni, milyen kicsinyek a vörös vérsejtek. Sok betegségben szorul rá az orvos, liogy tudja, nem fogytak-e a betege vérében a vörös vérsej­tek, ilyenkor bizony kell venni egy csöpp vért a beteg ujja hegyéből; s abban pár perc alatt meg lehet olvasni a vérsejtekét ezen a módon. Egy igen finom kis üvegcsőben, amely olyan, mint a kis hőmérők csöve és pontos száz részre van beosztva, egy részét a vércsöppnek kilenc­venkilencszer annyi hígító sóoldattal keverjük össze. Eből a keverékből egy igen kicsi csöppet beleteszünk a számláló kamrába, ami nem va­lami nagy kamra, hanem pontosan egy tized­milíiméter magas. Tudniillik egy hosszúkás da­rab finom üveg, amelyben egy tizedmilliméter vastag gyürii van, ha tehát a gyűrűre ráfek­tetünk egy másik kis üvegdarabot, akkor a két üveg épen egy tizedmilliméternyire van egy­mástól, az a „kamra". A kamra fenekén egy négyzetmilliméteres darabka négyszáz egy­forma kis kockára van felosztva, tudniillik az üvegen egy négyzetmilliméter hosszában-szél­tében husz-husz belekarcolt vonal van, azonkí­vül pedig, hogy az ember el ne tévedjen a sok egyforma kis négyzet közt, minden tizenhat kis négyzetet még két vonal kerit be. Egy ilyen négyszázadmilliméteres kis kocka fölött az egytizedmilliméteres kamrában épen egy négy­ezredrész köbmilliméter tér van. A hígított vért a kamrában tesszük a mikroszkópba és megolvassuk, hány vörös vérsejt van átlag egy ilyen kis térben. Az átlagos számot meg­szorozzuk négyezerrel, akkor megtudjuk, hány vérsejt van egy köbmilliméter vérben a hígítás után. A liigitás százszoros volt, tehát a higi­tatlan vérben még százszor annyi van. — Ez az egész gyors és egyszerű munka, egy kis gya­korlattal hamar megy ős nagyon pontos ered­ményt ad. Se szeri, se száma a laboratóriumi munkák­nak, amikkel az orvosi tudomány él s ame­lyekre a praktikus orvos Is mindig többször rá­szorul. Szerte a világon ezrével dolgoznak min­denfelé az ilyen laboratóriumok, amelyekről jóformán sohase hall a laikus közönség, csak ha olyan szenzáció kerül ki belőlük, mint ami­lyen a Salvarsan. Nagy szóval ugy lehetne mondani, liogy a tudomány „névtelen hősei" dolgoznak bennök. Nem is mindig névtelenek, nem is mindig bősök, de az ő konyhájukon fő a jövendő orvosi tudománya. Décsi Imre dr. RR ECI@yö»utsa i.sz. CKe!sf?»issf©ta). ELSŐRENDŰ munkája el­ismert ás a iondoni nem­zetközi kiüli ;éson arany­V "^e&áíL-Sfaa* érmet nyert. Készít szájpadlás tséSSkiilil fogért r] kat s arany koronákat á®. víöö Dr ROTTENBERG PÁL ügyvédi irodáját Szegeden Kölosey-utca 13. sz. alatt megnyitotta. üaponfa, ¥áit@aat@$ YJ MŰSORRAL NAGY p előadás. — Családok — Slsoreíidy cigány eneksr. Tisztalettel (Egy válápör adataihoz.) A házasságában 'csalódott, boldogtalan fiatal asszony panaszko­dik az ügyvédnek, aki a válópörót viszi, bogy a iférje igy, a férje ugy, stb. Persze a férj hibás, í ~r Nem értett meg, nem értett meg! — so­pánkodik kétségbeesve. — Egyáltalában nem? — Azt nem mondom . . . de hetenkint legfö­lebb egyszer! . . . * JKomoly ok.) Két jó barátnő találkozik bé­gen látták egymást. És a viszontlátás első örö­mei után megindult a kérdezősködés: | — Mióta vagy férjnél?. / —. Három éve. i — És vannak gyermekeid? ; — Nincsenek. — Ab! . . . — Tudod édesem ... a lakásunk nagyon szűk 1 .'.... .• * I (A minta hivatalnok.) Egy bankigazgató se­Jiogyse volt megelégedve az utóbbi időben a tisztviselői karral. Ugy találta, liogy már nem plyan buzgón dolgoznak mint azelőtt. Nem tudni miért, csak egy . hivatalnokot tartott minta tisztviselőnek a szigorú bankigazgató. A öbbi tisztviselőknél mindig erre a férfiúra hi­vatkozott, amikor szorgalomra buzditotta őket: — Ha minden hivatalnokom olyan pedáns, rendes és szorgalmas volna, mint Karfunkelesz ur, akkor meg lennék elégedve — szokta mon­dani a bankvezér. A többi hivatalnokot rendkívül bántotta ez a korholás, mert hiszen valamennyien tudták, hogy Karfunkelesz ur legkevésbé sem olyan szorgalmas, aminőnek a direktor gondolja. Csak nagyszerűen tudja markirozni a lázas munkát. Tegnap a direktor behívta Karfunkeleszt. A hivatalnok örvendezett, mert azt hitte, hogy most valami nagy kitüntetés következik rend­kívüli szorgalmáért. Áz igazgató azonban rideg volt. — Ma levelet kaptam — kezdte — amelyben a hivatalnokaim azt állítják, hogy ön csak ugy mutatja a szorgalmat. Pedig ön nem szorgal­mas, mert például ha delet üt az óra, ön a mondat közepén is leteszi a tollat. Karfunkelesz felháborodva válaszolta: — Ezt a rágalmat az ellenségeim terjesztik rólam. Az nem igaz, ihogy a mondat közepén is leteszem a tollat, ha delet üt az óra. Mert ha dél közeledik, én bele se fogok a mondat leirá­sába. H Dugosiics-száiiodában ma este fényes 2983 mozgófénykép-előadás. NEMÉNYINÉ A BERLINI FOGTECHNIKÁN ÉS FOG­= = KLINIKÁN KÉPESÍTVE = = FOGMŰTERME Kárász-u. 6/a. szám alatt létezik. Készil mindenféle legmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidé­kiek 24 óra alatt lesznek kielé­gítve. Bármilyen Javítás 6 óra = = = alatt elkészül. = = =

Next

/
Oldalképek
Tartalom