Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-04 / 128. szám

1912 junius 4. DELMAQYARORSZÍG 9 tálván azt a meleg és őszinte szimpátiát, amely az egész sajtóban megnyilvánult Magyar Ede hirtelen elhalálozása alkalmából, arra törekedtek, hogy az örökösökkel békés kiegyezésre jussanak és lehetőleg a végrendelkező intencióinak eleget tegyenek. A hosszas tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, Singer Ármin és Sós Aladár csődöt kértek Magyar Ede hagyatéka ellen, amely csődkérelemhez Kompolti Ábrahám dr, az örökösök képviselője is hozájárult. A törvényszék el is rendelte ma a csődöt és csődbiztosul Lehotzky Károly dr törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokul pedig Temesváry Lajos dr ügyvédet nevezte ki. A esődügyben panaszokat julius 12-ig lehet beadni, a felszámolási tárgyalás pedig augusztus 6-án lesz a esődbiztosi hivatalban. : RTRTIIÍRFI-^LV'JA _ YM (-.'"> § Paterno öngyilkos akart lenni. Rómából jelentik: Izgalmas tárgyalás volt a szombati. Egymásután vonultak fel azok a tanuk, akik azt vallották, liogy Paterno nemcsak Trigona grófnőt sarcolta, hanem más előkelő családok hölgytagjait is kompromittálta, liogy szerelmi mámorukat csengő pénzzé váltsa fel. A vádlott egyszerre felugrott a padról a vasketrec mögött s minden erejével nekirohant a vastag vasrácsnak. Ugy vágta bele fejét a ketrecbe, hogy menten elöntötte a vér s eszméletlenül terült el. A tárgyalást Capriolo elnök felfüggesztette s a vádlottat orvosi kezelés alá vették. URÁNIA SZÍNHÁZ. U| magyar müfilm. Kizárólagos előadási joggal. Tüzet kérek. Egy pesti riporter élményei. Kinema rekontstrukció 2 fölvonásban. Irta Fröchlich János, az „Az Újság" munkatársa. Rendezte Fodor Aladár. Szereplök: T. Komái Berta a Vigszinház v. tagja, Fröehiich János az „Az Újság" munkatársa. Bausttan Károly a „Fővárosi Orfeum" v. tagja, Fodor Aladár a „Pesti Napló" munkatársa, Sajó CSéza a Nagy Endre kabaré tagja, illés István az „Autó" szerkesztője, Czofeor Sstwán a Nagy Endre kabaré tagja. Kedden és szerdán Rendes helyárak! Előadások hétköznap délután 6, este fél 8 és 9 órakor; vasárnap délután 2 órától éjjel 11 óráig, óránként. Fentartott helyeket telefonértesítésre lefoglal az igazgatóság. -rritr " mii MII— ÍM •• •iiibi ii ii iwiiiHiTrrn-nrirrTTrr-nTiTTTTiwwwiMiB Nem kell fívelni magas árat, ha részletre vásárol, mert cégemnél a valódi tij Singer és karikahajós varrógépek és minden rendszerű tűs és tűnélküli beszélőgépek árfelemelés nélkül 6—S és 10 koronás részletre megszerezhetők 4821 Szántó Sándor gépnagyraktárában Szeged Tisza Lajos-körut 38 szám. •i&Uagérusokkal szemben a Püspök-térrel szemközt. v -: I 7 - ;V-7 • Dr Eisner Manó ügyvédi irodáját Aradi=u. 2. sz. házba (I. emelet, — Hidfő, Iskola-utca sarok) áthelyezte. Telefon 11-65. EZ Barta •HP P» I OGMŰTERME Kigyó-utca l.sz. CKeieti-isalota). Elsőrendű mnnkája elismert és a iondoni nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert. Készít szájpadlás nélküli fogakat s arany koronákat is. 2456 BIMHMIUW.MAAJ^^ KÖZGAZDASÁG A kereskedők helyzete az uj adótörvényben. (Saját tudósitónktól.) Mindnyájan tudjuk, hogy a még most lis érvényben levő adótörvény 'szerint a kereskedő tartoznék tiszta ért jövedelmének 10%-át egyenes állami adóban a kincstárnak: befizetni, amely egyenes állami adón felül a pótadók, a városi, községi, betegsegélyezési, útadó, kamarai illeték, stb-vel együtt az össz-szol gáltatás 18, egész 20%-ot tenne ki, amelyhez még hozzászámítva az ujabban mindinkább elszaporodó társadalmi adókat, a hitközségi adókat ós ugyancsak adózás számba menő és mindenkor a. kereskedőt és iparost terhelő szociális intézmények fentartási hozzájárulását, a ténylegesen fizetendő össz-szoígáltatás a kereskedő jövedelmének mintegy 22—23%-át tenné ki. Hogy világosabban fejezzük ki magunkat, ez nem jelentene mást, mint azt, hogy a kereskedő küzdelmes, a tényleges megbecsülésen felül álló munkájával megkeresett minden ezer koronája után 220—230 koronát nem magának, hanem az államnak szerezne meg. Mivel ez még a legnagyobb fináncgeuiie szempontjából is teljesen lehetetlen és megvalósíthatatlan rendelkezésként volt ismeretes, az idők folyamán — bár erre vonatkozólag soha semmiféle rendelkezés ki nem adatott — az adózó közönség, az adókivető bizottságok ós a pénzügyi hatóság képviselője között létesült csendes egyetértésben nem a tényleges, az adókivető bizottiságok előtt is eléggé ismeretes jövedelem adóztatott meg, hanem csak minimális tételeknek megfelelő adóösszeg állapittatott és határoztatott meg 'ós pedig a legtöbb esetben bizonyos méltányossági és arányossági szempontok figyelembe vételével. A jövedelem 'megadóztatása tehát nem a ténylegességek alapján, hanem vagy hozzávetőleges becslés, vagy pedig a minimális tételek alkalmazásával történt. Ezek a minimális tételek a lak- és boltbérteljesitimények, a személyzet és 'segédmunkások számarányának, valamint az adóalany többé vagy kevésbé fényűző, rendes, egyszerűbb, vagy szegényesebb módon való életmódjának figyelembevételével állapáttatik meg. Persze, százszor is megesett, hogy e minimális alapok kiszámításánál igazságtalanságok történtek, amennyiben a pénzügyi hatóság delegáltjának mégis ragaszkodnia kellett a törvényben lefektetett kiszámítási alapokhoz és nem volt minden esetben figyelembe vehető az, hogy a kereskedő, aki azelőtt 1—2000 koronás 1 Kötbérrel dolgozott, most ugyanabban a helyiségben három-négyszeresét tartozik téiiesitmúnyképeu fizetni. Szemben ezzel az uj általános kereseti adóról szóló törvény 19-ák §-a, szerényen, észrevétlenül meghúzódva azt irja elő, hogy a jövőben a tényleges jövedelemnek 5%-a lesz teljesítendő. Az indokolás, amelyet a törvénytervezetek mellé a pénzügyi kormány kiadott, azt mondja, hogy miután az eddigi 10%-os előírás fen tartható nem volt és az a gyakorlatban meg sem valósult, most az uj reformtörvényekben ezt 5%-ra mérsékli, de szépen hozzáteszi mindjárt azt is, liogy most már módot fog találni, miszerint minden rendelkezésére álló eszközökkel kipuhatolja az adóalany tényleges összes, bárhonnan folyó jövedelmét és ennek megfelelőleg tiszta keresetét. Hogy ez mit jelent, épen a kereskedelmi körökben külön magyarázni nem is kell; se vége, se hossza nem lesz a besugásoknak, denuncdálásoknak, eljárásoknak, futkározásoknuk, bírságolásnak ós büntetésnek. Mód van adva az uj törvényekben a pénzügyi hatóságoknak arra, hogy bíróságoknál, elöljáróságoknál, hatóságoknál, magánosoknál és bankoknál detektivszerü vizsgálat alapján állapithassák meg az adóalanyra vonatkozó adatokat. De még ennél is tovább megy"; tanukat, szakértőket hallgathat ki és liogy ezen eljárásban a versenytársi irigységnek, rosszakaratnak, vagy kárositási szándéknak milyen szerep juthat, erről külön nem is beszélünk. Mindennek koronáját azonban mégis abban az intézkedésben látjuk, amelynél fogva a vasutaknál, hajózásnál, szóval a közlekedési eszközöknél statisztika fog vezettetni az egyes adóalanyhoz érkező áruk mennyisége és minősége felett, hogy igy mindezen eszközök igénybevételével állapíthassa meg a fiskus az adózó tényleges jövedelmét. A kereskedelem a lagkevésbbé fundált hozamú kereseti ág, mert a befektetett tőke lomha és csak akkor hasznosítható, ha a. kereskedő a maga ügyességével, tudásával, találékonyságával, lankadatlan buzgalmával, utánjárásával, szóval, legintenzívebb munkásságával segíti elő. Szerencsétlen konjunktúra, halni kiütött spekuláció, néhány kíméletlen versenytárs, betegség, vagy más előre nem látott események nemcsak megakaszthatják a virágzó üzlet fejlődését, de tönkre is tehetik azt és akkor a kereskedő vagyonát, nevét ós becsületét elvesztve, a koldusbotot veheti kezébe. A hatalmas és erős osztrák és porosz .kereskedelemnek szolgáltatási képességét a fiskus is 30%-ban határozta meg; már most. elképzelhető-e, hogy a szegény magyar kereskedelem elbirj'a-e a tényleges 5%-os szolgáltatást? Az egyenes a dóst a tisztik a 8-ik kötete szerint a kereskedelmi, stb. foglalkozások 215 millió korona jövedelem után voltak megadóztatva, Már kiterjeszkedtünk arra, hogy a jövedelem azonban tényleg négyrötször akkora volt és a megadóztatás alapjául szolgáló, minimális tételekből megkonstruált összkereseti végösszeg tényleg nem 215 millió, hanem 1.3 milliárd-koronás jövedelemnek felel meg. Mivel a pénzügyminiszter folyton azt hangoztatja, hogy ő az adót emelni nem akarja, hanem csak az igazságos széjjelosztást tervezi, akkór a 21—22 milliós eddigi harmadosztályú kereseti adó 1.6%-os tényleges a dószolgáltat ásnak felelne meg ós nem a bekiivánt. 5%-os kulcsnak. Mindezek alapján tehát elég konciliánean, de maximálisan 2%ban véljük megállapithatni a keresti adó kulcsát. Az uj adótörvények, a kivetést és megállapítást minden esztendőre vonatkozólag rendelik el. Eddigelé három évről három évre tartotta állandó rettegésben és izgalomban az ujabb kivetés a kereskedőket. Most évenkint lesz része ebben a mulatságban. A kereskedő üzemének hozama igen divergáló, egyik esztendőben jól járt és keresett, a másik esztendőben már ráfizetett az üzletére. Amikor sikeres "esztendeje volt, a. kincstár szépen lefölözi, mindenféle közvetett ós közvetlen adók De amikor veszteséggel zárult egy keserves fpumájában, az öt megillető nagy hányadot