Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-29 / 149. szám

8 tengerparton pedig sok az idegen, Paraguáj kissé messze van, a Foki old . . . — ... a niiitrndetü — A zanyukját, a mnt­rndt . . . — ... a .Fokifölddel jó összeköttetésünk lenne, mert innen elindul hattizenhatkor, Budapesten van kilenc kettőkor, mindjárt csatlakozása van Bécsbe, akkor Londonban van másnap öt­hetvenbáromkor . . . K-özben a gázlánipákat kioltják s a pincérek a borravaló krajcárokból kisebb Eiffel-tor­nyócskákat építenek. Minden csendes, csak a térrészről ballatszik egy rekedt hang: — Vízakna . . . Tusnád . . . Castelmueohio... Newyork . . . Valparaiso . . . Időnként tomboló bőgés: — A netrendetme—netrendetme—retnedeme­retne . . . Már imínden csendes, Tücthtig ur is haza­ment. A kávéházat bezárják s a pincérek el­szallingóznak. Egy 1iang a bezárt kávéházból süvít az éjszakába: •— A rendetmenetrendet! A . . . a . . . Messziről egy pincér hangja hallatszik: — Kézben van kérem! NAPI_HIREK Két kis eset. A BAKA, MEG A SZERENCSÉJE. Ha egy baka nagyon szereri<%rés,jakko,r se gondol­hatja senki felőle, liogy sorsjegyen egy millió koronát ínyért. Először is azért, mert a milliós főnyeremények már csaik a iBalsac-regények­ben fordulnak elő, másodszor pedig, vagyis mindjárt ezzel kellett vokna kezdeni, a baká­nak napli hat krajcár lónungból nem igen telik sorsjegyre. A baka szerencséje sokkal kisebb dolgokra szorítkozik, de néha ezen kis dolgokban olyan óriási esélyek mutat­koznak, amelyeik túlhalad,iáik a szerencsés vé­letlen legfantasztikusabb lehetőségét is. Ilyen esetet jegyzek fel mostan. Heggel mégy mra felé járt az idő, mikor találkoztam a bakával, meg .a szerencséjével. Az utcákon hiég alig járt ember, aki járt, az is dülöngött és nem nagyon töri ia fejét a más ha.ián. Mi­kor a Dugonics-térre értem, a sarkon állott az a bizonyos szerencsés baka, teljes (hadi fel­szerelésben: bonnyiuval, puskával, t öltény ­táskával, sőt még egy hatalmas batyuval is megrakva. — Hol van tér, olyan kereszttel? — kérdezte tőlem, ahogy melléje értem. — Aztán hosszas (magyarázgatás után kivettem belőle, félig sváb, félig magyar nyelven, hogy ő karriert csinálni, jött Szegedre. Gyulafehérváron szol­gált és ide küldték azzal, hogy Szegeden az icgyiik törzsorvosnak a szoligája, kiszabadul a katonasorból, hát ő legyen helyette a privát diner. A gyámoltalan, magyarul se tudó embernek csak annyi felvilágosítást adtak, hogy a törzsorvos egy inagy téren laklik, ahol templom van és a templomon kereszt. A baka jött-jött az állomásról a nagy palotás város utcáin keresztül-kasul, amig fáradtan a Du­gonics-térre ért, Ugy állt meg szegény a sok eók-mókkal, mint. a liba a jégen. Itt már az­tán kellett vitattuk meg, hogy Ihol lehet a tipr a kereszttel. Miivel ő azt erősigette, hogy a térem fák is vannak, ón valami fátuimszerü­séget véltem abban, hogy ép a Dugonics­térre vetődött, amelyhez igen közel v,an a Kálvária-tér; oda utasítottam. A .baka el is indult a mutatott irányban, én meg mentem tovább a dolgom után. Mégis valiairqji kíván­csiság űzött ós mielőtt a teret végleg elhagy­tam volna, visszanéztem, hogy a. bizonytalan­ság utján mlimt halad a baka. Legnagyobb csodálkozásomra a baka már nem volt egye­dül. Egy másik baka lépdelt büszkén mellette és kedélyesen csevegtek; ép az ellenkező irányba haladva, mint amit én fuutattaiin. Az igazat megvallva, bántotta ez kissé önérzete­imet. és utána rugaszkodtam ismeretien isme­rősömnek, megkérdeztem, hogy miért változ­tatott útirányt? j DÉLMAQYARORSZXQ A baka reám mosolygott egyszerűen, nai­van. Aztán válaszolt: — Nem ott 'lakik a főorvos, hanem emerre. Ez a katona az, kinek a helyére kell mennem. Majd oda vezet. A másik hozzá tette: — A Szent György-térre megyünk — és már haladtak is tovább, minden késedelem nélkül. Reggel mégy órakor, százhúszezer ember között megtalálni azt az egyetlen-egyet, aiki felvilágositást adhat és célhoz vezetheti a vándort. Ilyen a baka szerencséje. VISSZAPEZSGŐZNI A PEZSGŐ ARAT. Ez már hamisítatlan élet-irónia. Egy artista­nő mesélte nekem ,aki még most is Szegeden van. Élénk szint vet ezeknek a kedves népek­nek festett, szomorú világára. A nő kissé kapatos volt, nagyon is jókedvű, a pezsgő mámora csillant fel szemeiben és talán az őszintesége is őszintébb volt a szokottnál. — Látja, férjes asszony vagyok ... Van nekem uram, aranyos kis uram, .dicső, daliás legény... És mégis minden éjjel mások és mások között mulatok, pezsgőzöm, sőt he is rugók. Azt hiszi ugy-e, hogy nékem ez passzió. Dehogy! Visszapezsgőzöm az el pezsgőzött üvegek árát! — Ezt nem értem, —mondtam — meséljen egy kissé világosabban. És a nő mesélni kezdett. Azt Mezem, nem is mese volt az, hanem tiszta igazság, mert gyakran egyes reminiszcenciákat, keserű könnyek sűrű árja kisért. — Nagyon szegények vagyonik, — kezdte az artistanő. — Az uram is. meg én is, alig birjuk ifentartani magunkat. Hiába lát en­gem esténMnt szines, csillogó, aranyos ruhá­ban, otthon bizony szűk, kis lakásunk na­gyon szegényes, meg adósságtól terhes. — Mikor Pesten játszottam egyik mulató­ban, akkor ismerkedtem meg az urammal. Minden este együtt voltunk ós szegény fiu, ugy megszeretett engem. A tulajdonos azon­ban eltiltott tőle, mert nem rendelt sohase pezgőt. Kisfizetésű hivatalnok volt még ak­kor, nem tellett rneki az ily költséges pasz­szióra. De mikor megtudta, hogy idegenek karjaiba kéli vetni magam, undorral és gyű­lölettel bár — csakhogy pezsgő fogyjon, akkor megváltott engem a saját becsülete árán. Megkaparintotta édesanyja betétkönyvét, a pénzt kiszedegette és elpezsgőztük ketten, együtt. Azután elvett feleségül. Most pedig nyomorgunk ós vesződünk közösen, hogy a régi bűnös pezsgőzések árát visszaszerezzük. Én minden éjjel iszom, mulatok, örömöm telik benne, ha kis szerény embereket „be­dütök". Ahová én leülök, ott a csendes sörö­zők is megvadulnak és pezsgőt hozatnak. A pénzt, amit keresők, azt meg szorgalmasan küldöm haza a kis uramnak . . . Ezzel se szó, se beszéd, .felugrott a helyéről és ott hagyott magamra. Átment egy másik asztalhoz, .ahol három ismeretlen fiatalember ült és hangosan, hogy én is halljam, igy szólt hozzájuk: — Uraim, van szerencsém meghívni ma­gam! H. I. — Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt kedden, a szokott időben jele­nik meg. — Péter és Pál. A nyár egyik legneveze­tesebb dátuma, junius 29-ike a Péterek és Pá­lok napja. Ekkor veszi kezdetét a diákok két hónapos vakációja és mert ezen a napon oszt­1912 junius 29. ják ki a bizonyítványokat. Nagyon sok diák­nak bizony elég szomorú és emlékezetes nap ez. Az aratás is ekkor kezdődik országszerte. Lehet mondani, hogy az igazi nyár csak Pé­ter-Pálkor veszi kezdetét. — Ertesttő-kiosztás. Ma éjjel sok remegő -kis diák bizonyára nem birt aludni. Holnap, szombaton van a rettenetes nap, amikor a vizsgák után először és utoljára ismét reggel nyolcra meg kell jelenni az iskolában. De előadás helyett csak az ünnepélyes Te Deuni jön, utána pedig kiosztják az .értesítőket. Mennyi csalódás, mennyi meglepetés! Hány váratlan szekuinda csap le villámként a derült égből. Milyen sok Ms nebulónak lesz gyásizos emlékezetű: junius 29. De .lesznek bizonyára olyanok is, akik kellemesen fognak csalódni, vagy olyanok, akik egyáltalán nem csalód­nak. Junius 29-én kezdődnek egyébként az aratások is. Stílszerű lenne, ha ezért az .értesí­tőkre nyomnák: ki mint vet, ugy arat. — Bizalom a kormánynak. Az ország közhangulata most kezd megnyilvánulni tel­jes őszinteségében. És hegy ez a közhangulat milyen lesújtó az ellenzékre, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy a mai napon három törvényhatóság szavazott bizalmat a kor­mánynak. Bács-Bodirog vármegye ma tartotta rendes közgyűlését, 'amelyen 286 szavazattal 35 ellenében kimondotta a törvényhatóság, hogy a Zvu/íőc.s-konniáiiy ós Tisza István gróf házelnök iránt teljes bizalommal viseltetik és örömét fejezi ki a fölött, hogy a kormány és az elnökség a képviselőházban a munkaren­detbiztositotta. Liptó vármegye törvényható­sága Liptószentmiklósban ugyancsak ma foglalkozott egy inditványnyal, amely a kor­mány iránti bizalom kifejezését javasólja. A közgyűlés egy ellenzéki szavazattal szemben óriási fölónynyel fogadta el a javaslatot és szavazott bizalmat a kormánynak. A harma­dik törvényhatóság a balassagyarmati, mely szintén 183 szóval 17 ellenében, elhatározta, hogy a kormányt bizalmáról feliratban ér­tesíti. — A városi kereskedelmi iskola. Pénte­ken délben Lázár György dr polgármester .elnöklésével zárt ülést tartott a városi keres­kedelmi iskola ligazgató-tanáosa. A zárt ülé­sen mindenekelőtt foglalkoztak az igazgató választással és hosszabb vita után ugy dön­tött a bizottság, hogy Nyáry György megvá­lasztását illető határozatát nem változtatja meg, hanem azt megerősítés végett .fölter­jeszti a miniszterhez. Erre azért van szük­ség, mert az intézet állami támogatást fog élvezni. Jelentés történt az ülésen arról is, hogy a régli gimnázium épülete nem alkalmas az iskola céljaira ós a tanács meghízta az elnökséget, hogy megfelelő helyiségről gon­doskodjék és idejében tegyen javaslatot. A berendezés megrendelésével lis az elnökséget hízták meg. Elhatározták az ülésen, liogy a beüratásokat mind a három osztályban julius elsejétől kezdve ideiglenesen a városháza bi­zottsági term'éhen fogják eszközölni. — Wechsler Ödönt ssabadonbocsátortták Wechsler Ödön szegedi fakereskedőt csütörtö­kön előzetes őrizetbe helyezte a rendőrség. Mojzes Géza, a fakereskedő üzletvezetőjét egy hónappal ezelőtt okirathamisitás miatt letar­tóztatták. Mojzes háromezer korona értékű váltót hamisított. Mojzes Géza a vizsgálóbiró előtt való vallomásában Wechslert, is váltóha­misitással vádolta. A nyomozás során gyanú merült föl a fakereskedő bűnösségére, amiért előzetes őrizetbe helyezték. Pénteken délután újból kihallgatta a rendőrség Wechsler ödönt. kiváló bór- és 7 üthiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. CPUIII TCQ ÁPHQT Szinye-Lipóczi Salvatorforrás-vállai* l. OLfluLI LO AÜUO I Budapest, V., Rudolf-rakpart 8. • . „uisawtísas

Next

/
Oldalképek
Tartalom