Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-28 / 148. szám

1912 junius 27. fejezve, á t. Ház hosszú fárasztó és esemény­dús ülésezés után nyári pihenőre térhet, Hosz­szu volt ez az ülésezés, talán a leghosszabb, amelyet a magyar parlament története fölmu­lat, mert hiszen tulajdónképen két esztendő óta nem volt pihenője a Háznak. És eseménydús is vólt. Eseménydús két irányban. Egyfelől azért, mert talán egyszer sem öltött az utóbbi évtizedek magyar parla­menti történetében a fájdalom krónikussá vált betegség, a parlament munkáját megakasztó obstrukció olyan nagy mérvekét, mint ezen ülésszak alalt. (Igazi Ugy van!) De másfelől azért is, mert az óbstrukciónak ezen szertelen­sége megteremtette saját orvosságát és a Ház bölcsessége eltalálta az utat és módot arra, liogy biztositsá a magyar parlament munka­képességét (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljen Tisza!) a jelen feladatai­nak. megoldása és a jövő munkájának térén. És ma, t. Ház, az elvégzett munka tudatában azzal a felemelő érzéssel mehet a Ház minden tagja nyári pihénőre, hogy nem dolgozott hiá­ba, hogy nagy szolgálatot tett a nemzet veszé­lyeztetett érdekeinek. (Helyeslés.) Ezek a nagy eredmények nem érethettek el nagy küzdelmek nélkül. Csak természetes do­log, hogy a küzdelmek szenvedélyekét váltot­tak ki és hogy ma is magasra csapkodnak fél a szenvedélyek felkorbácsolt hullámai. De bí­zunk a magyar nemzet politikai belátáséiban, bízunk a magyar közélet minden faktorának hazaliui kötelességérzetéhen, hogyha beáll a nyugalom, be fog állani a megfontolás is és a szenvedélyek hangján fölül fog emelkedni a hazafiúi belátás, a hazafiúi kötelességérzet. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) T. Ház! Azok az eredmények, amelyek nehéz -küzdelmek által elérettek, nem egyeseké, nem pártoké; az egész magyar nemzeté; a magyar nemzet részére kell azokat biztosítani és azo­kat veszélyeztetni, újból kockára tenni nem szabad. Ezeken a kereteken belül, ezekig a határokig mindenkinek, pártkülönbség nélkül, el kéli mennie, hogy megtalálja a további nyugodt, békés, a magyar nemzet politikai jóhirnevét és 'tekintélyét helyre állító, megerősítő és fel­emelő parlamenti működésnek a föltételeit. (Igaz! Ugy van! Élénk helyesles.) Én annak a reménynek kifejezésével ' zárom szavaimat, hogy ha majd az őszszel visszajö­vünk, hogy kipihenve s a lefolyt eseményeket végiggondolva, felvegyük az ujabb parlamenti működés fonalát, akkor igenis a közélét összes mokat Mcsinyiléssel rakta .elém, de '.kérkedve szedte elő azokat a hamis csipkével díszített liolimikiait, amelyek a Louvre-ből, vagy a Bon­Marc béből kerülték a .nizsni-movgorod-i vá­sárra s onnan a (hárembe. A két fiatal leányka eleinte nagyon félénk volt, de később ők is közelebb jöttek hozzám. Folyton sugdostak és vihogtak, mint a bolon­dok s .ném ínyugodtiak, mig alsóruhámat meg nem mutattam nekik. Fűzőmet, szoknyámat, tournnre-ömet (ak­koriban nagyban viselték) határtal a n ni meg­csodálták. Én, európai nő létemre, tisztában vóltiam azzal, hogy az nlsószolknyák egy csep­pet se Ízlésesek. A keleti mő öltözéké könnyedén leplezi a .női test. vonalait, de nem rontja meg okét, A keleti nő nem ismeri azt, a sok fölösleges, ki­segítő s mindenféle bonyodalmakat okozó zsi­nórt, kapcsot, miegyebet, amikkel nekünk annjlt kéli vesződnünk. Ö egyedül ura és pa­rancsolója kedvéért ékesíti magát, Mi pedig vet él y társnőinkért :s azért, bogy segítsenek hakniikban a férfi ellen. Mi kultuszt űzünk az öltözékből; bástyánk az* s egyszersmind fegyverzetünk, amellyel provokáljuk ellen­feleinket. Ingerlően kiemeli alakunk kívána­tos részeit s elkeseredetten védi őket az erő­sebb nem ellen. .A két majmocskát toiletfem egészen elkáp­ráztatta. DÉLMAGYARORSZÁG tényezőinek minden más tekintet, minden szen­vedélyt, minden az elmúlt küzdelmekből, merít­hető bárminő jogosult keserű emléket félre­tevő; hazafias tevékenysége meg fogja találni a nyugodt, eredményes, sikeres parlamenti mű­ködésnek azokat a feltételéit, amelyekré a ma­gyar nemzetnek égetően szüksége van. (Élénk tetszés, helyeslés és éljenzés.) Abban a reményben, hógy a nyári pihenés ezt a korszakot fogja előkésziteüi, kívánok a t. Ház tagjainak nyugodt, derült pihenést és jó egészséget. Az ülést bezáróan. (A Ház ünnepli az elnököt.) A beszéd végeztével a munkapárt fölállott, ugy éljenezte és tapsolta az emelvényről leha­ladó Tisza István gróf elnököt. Valaki aztán elkiáltotta magát: — Éljen Lukács! A miniszterelnököt is zajosan megéljenezték és megtapsolták. Aztán megint Tisza felé fordultak, aki mái­lent állt a kijárat előtt. Még egyszer vissza­nézett, intett s azután eltűnt a kijáratban. Á képviselőház 'éljenezve és tapsolva tódultak utána. Az ülés tiz perccel tizenegy óra után vég­ződött. A2 ujszegedi viílatelkek. — Hétfőn dönt a közgyűlés. — (Saját tudósitónktól.) A juniusi közgyűlés második napján, amelynek lefolyásáról la­punk más helyéin számolunk be, élénk vitára adott okot az ujszegedi villatelkek eladásá­nak kérdése. A tanács azt a javaslatot ter­jesztette .a közgyűlés elé, bogy a város adja el örök áron az ujszegedi vlillatelkeket azok­nak a Szegedi polgároknak, akik tizenegyne­iliúny esztendővel ezelőtt ott építkeztek, az el­hagyott, mocsaras, semmire sem használható földekből kellemes, üdülőhelyet csináltak és akiktől most néhányan azt Ikllvánják, hogy bontsák le a házaikat és álljanak odébb. Ma a bérlők, akik összesen 2300 korona bérössze­get fizetnek egy évben a városnak, félmillió koronánál drágábban akarják megvenni a földeket, amelyeknek csak azért lett Olyan magas az értékeik, mert ötvennyolc villatu­lajdonos óriási'; áldozatok árán villavárost teremtett az ujszegedi parkban. Újszeged fejlődése megköveteli, — ia város jelentős hasznától eltekintve — hogy a villa­: '••.: .. . ...ft • I .»•„ . , ., ».,. Az összes országok asszonyai közt fennálló szabadkőművességnek köszönhetem, liogy a jószívű Zetulbétól sok apró s érdekes hárem­titkot kicsalnom. Megtudtam többek közt, bogy a, kibán-naik polgári .törvények s rituális kötelességek, (amelyek a (mohamedánoknál legtöbbször egybeesnek) megszabják, bogy mindegyik fe­leségét hetenkint legalább kétszer „ki kell tüntetni" s a feleség perelheti a válást, ha ura és parancsolója csak egy hétig is él ha­nyagolja. Elég vakmerő voltam azt is meg­kérdezni; Zetulbetól, vájjon az öreg khán (már közel járt a hetvenhez) lelkiismeretesen tel­jesíti-e kötelességét. A lkét majmocska csípősen vinnyogott. De Zetulbe igen méltóságosan felelt: — Még sohasem volt egyikünknek se oka n ruíikra panaszkodn i! Nem tudtaui, mit csodáljak jobban: Allah kegyét, aki a patria,rcliák korához megadta a khánnak azok kifogyhatatlan erejét is, — vagy a khán feleségeinek ritka diszkrécióját. Mialatt, e talányon töprengtem, egy rab­szolgalány datolyát, túlontúl cukrozott süte­ményt, mézeskalácsot s kávét hozott be. A leírás művészetében meglehetősen gyen­gének érzem magam. De ha erős volnék is, akkor se tudnék egyebet mondani, mint hogy ez a rabszolgalány rendkívül szép volt. Se ff telkeket eladják. Ez a városrész megint szu ­myogfészek lesz, ha lerombolják a villákat., amit azonban Szeged közgyűlése bizonyára nem enged meg. Azt mondják, hogy néplige­tet kell csinálni ,a villák helyére. Hát ez na­gyon különös indok. Népligetet lehet száz. más helyen csinálni, de, a villákat tulajdono ­saik végre is ném vihetik el a hátúikon az a 1 só városi feketeföldekre. Azt, hogy a tanács által megállapítani kért árak magasak, már megírtuk. Megírtuk azt is, liogy miért tartjuk .magasnak az árat és. ezért nem lehet egyáltalában megérteni, liogy egyes bizottsági tagok még ezt az árat is sok.aljátk és annak ötszörösét kívánják. Az ujszegedi vliWatelkek eladása körül le­folyt vitát, amelyét egyébként hétfőre ha­lasztott az elnöklő polgármesteri, alábbi tu­dósításunkban közöljük: Bokor Pál polgármester-helyettes előadja. , liogy az' ujszegedi villatélkek bérlői ins&r évekkel ezelőtt azt' kérték a, várostól, hogy a villatélkéket adják el neki önök áron. ,S"zá­mitások.kal igazolja, bogy a villatelkek eb adásából a, városnak jelentős haszna lesz,,, anert a befolyó ösézeg kanlata mintegy tízszer múlja felül' a mostani bérösszeget. A telkek árát négyszögölönként 20, 18, 16, 14 és 12 ko­ronában .kell megállapítani. Felolvassa a te­lektulajdonosokkal kötendő szerződés szöve­gét, javasolja, hogy a villatelkeket örök áron; adják el. Ötvennyolc telek van, aminők el­adási ária 545,828 korona, aminek az évii öt százaléka, 27,291 korona. Kéri a tanács javas­latának elfogadását. Beésey Károly dr azt kéri, hogy az ügyet vegyék le a .napirendről, illetve utasítsák el a tanács javaslatát. A telkekre szükség vau a népliget, kibővítése céljából és ba azok (idegen kézen lennének, a városnak meg kel­leme azokat venni. Ném hiszi, bogy a bérlök megvennék a telkeket, inert .azokat drágának t,ártják Ö ellenben olcsónak tartja .a tanács által .megállapított árat és javasolja, hogy .amennyiben a tanács javaslatát mégis elfo­gadnák, a telkek árát négyszögölenként 100. 80, 60, 40 és 30 koronában állapítsák meg. Kiss Gyula, ellene van a telkek eladásának.. Kószó litván dr azt mondja, bogy nem sza ­bad eladni ia villatelkéket. Ha. ez megtörtén­ne, akkor megakadna Újszeged természetes •fejlődése. A Temesvári-körut melletti terüle­tét semmi szín alatt sem szabad eladni. Ha mégis éladnak a telkeket, ki kell kötni, hogy zsírgombóc nem volt, se pedig furcsa majom.. Magasan a feje fölött tartotta a csészékkel ós tányőrkákkal megrakott tálcát és igy erő­sen emlékeztetőt,t Hébe istennőre. De emellett volt. attakjában valami tipikusan keleties nyu­ilánlkság, ugy, hogy őt látva, még inkább a perzsa plasztika virágkorára keltett gondol­nom. Micsoda grácia, miésoda lágyság volt teste vonalaiban! Egy darab csíkos selyem bur­kolta bé, a mely, az isten tudja, hogy ós mi­kép, csukva volt. Nagy éjifekete szeméi gyűjtő villámokat Szórtak és cseresuyepiros .ajkam az öntudatlan méltóság mosolya lebegett... — Nagy isten! — kiáltottam fel elragad­tatva. — Mily csodaszép ez a lány! Zetulbe elégülten mosolygott. Aztán átve­zetett a kerten, majd kisebb szobák egész so­rán, melyekben fi nőm kerevetek s meghitt zugocskák csalogattak s amelyeknek olyan enylheszíinü majolika padlózata volt, hogy ugy tetszett, mintha kásrnir sálokon járnánk.. A szobák pompáját titokzatos fél homály in merítette a. színes ablaküvegeken átszűrődő fény. A szép rabszolgalány állandóan előttünk ment, liogy az ajtókon függő függönyökéi félrevonja. Minden, mozdulata plasztikai csoda volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom