Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-23 / 144. szám

10 DELMAGYARORSZAQ 1912 junius 23. Ostwald és gyakorlati világfelfotjása. — Pinthus Kurt után. — Ostwald Vilmos, Németország legkiválóbb ífémikúsá; az Í90ö-ik ' évben befejezte tanári működését a. lipcsei egyetemen, amelyet saját száktá rgyában az elsove tett a yilágon. Lettnoűdptt, hogy egészen a gyakorlati eszmék terjesztesének, a " gyakorlati ideálista hivatásnak érjen.' Két évtizeden át, Lipcsében, (különösen a íizika)i kémia terén messzire kiható tahitói ós kutatói munkásságot folytatott, kitűnő tankönyveket irt, kiváló tanítványokat nevelt, megteremtette Németország legjobb kémiai laboratóriumát és az 1909. évben á katalizis terén eszközli kutatásaiért a Nobebdijjali tüntettek ki. Bár tanári működésének befejezése után kutatásokkal és uj tankönyvekkel még hozzájárult szaktudománya fejlesztéséhez és mélyítéséhez és nemrég a kémiai társaságok nemzetközi szövetségének elnökévé nevezték ki, mégis gondolkodásában mindinkább a gyakorlati eszmék jöttek előtérbe, melyeknek a mindennapi élet, a nevelés, a közlekedés kialakulására nagy a fontosságuk. Azt találta ugyanis, hogy az a gondolát, amelyen szaktudományában, a fizikai kémiában legnagyobb sikerei voltak, a természet-, világ- és életfelfogás mindinkább távolabbi köreinek középpontjává tehető, Ez az alapgondolat lett gondolkodásában az idée fixé. Tudta a tudomány és a mindennapi élet legkisebb dolgaira is eredményesen alkal mázni és igy egy egységes világfelfogást al kqtótt, melyet aztán nagy energiával és fáradhatatlan agitátori erővel kezdőit terjeszteni. Rendszerét nemzetközi mozgalmak, a vilógnyelykérdés, a nevelés kérdése, a monizmus srelgálatálpa helyezte ós Haeytkel yiszezövonulása után átvette a monistaszövetség elnökségét. Most nem kérdezzük, vájjon Ostwald vilógínézéte' mély/ és szép-e, vágy hogyan kell . történetileg beve^fmi és hová kell '''sorolni, haiíem á réndszer gyakorlati eszméit adjuk elő röviden és logikai összefüggésben. Maga Ostwald ezt a gyakorlati rendszert korunkra ható jeleoJÖíségében még nem hozta nyilvánosságra, A legfőbb eredmények a „Wissen nnű Könneii" c. gyűjtemény „Éfiergie" kötetén és/ a nemrég a Reklaip-félé Uuiversalbibliothek-ben íneg^b^rt „Grundriss dér Natuéphilosopihie" kivül a „GTosse Manner" és „Bjíe Forderung des Tages" ciimü nagy; terjedelmű müveiben fogja Itatnak. Az alapgondolata Ostwald kutatásainak és nézeteinek fix ideája az energiáról szóló tan s azért nevezik ezt a világnézetet energetikának. "Az energetika első főtörvényét Mayer Róbert találta meg 1842-ben, mely az erö megmaradása törvényének neve alatt általánosan ismeretes. De az „erő" kifejezésnek sokféle értelme Van és nem elég tág, azért basználják az „energia" megjelölést, mint a legtágabb fogalmat minden változó fogalomra, mint a meleg, elektromosság, vonzóerő, mozgás, kémiai változások. Az energetika az energiát általában a történés alaptényezőjévé teszi: „Energetikán értjük azt az alapvető gondolatot, hogy minden természeti jelenséget, minit a meglévő energiákhói származó folyamatot kell leírni és felfogni. Minden, ami történik, energia által és energia folytán történik; de ezen energiamennyiség viszonya állandó, azaz, az időnkint meglevő energia más energiává változik, melynek energiamennyisége egyenlő az elhsasználttal". Ez a nézet mindenekelőtt Ostwaldnak nagy szolgálatot tett kémiai törekvéseiben és különösen a fény, az elektromosság és ujabban a rádium nehéz jelenségét lehetett az energetika főa l a.pt őr vényével jól és egyszerűen megmagyarázni és elrendezni, de — mint már , eiuJitettiík — termékenynek bizonyult minden elképzelhető területen. A materializmus azt tanította, hogy a megj levő anyag „erő" által mozgásba jön .és ezzel a két tényezővel „erővel és anyaggal" magyaráztak minden jelenséget. Mihelyt valamivel mélyebb kérdésekét intézünk, ez a magyarázat töblé nem elegendő, a mozgó anyag I átváltozása szellemi jelenségekké így általában nem volt magyarázható. Az energetika mellőzi a materializmus két alapfogalmát: mert számává az anyag is csak a „különböző energiák komplexuma"! tehát az energia egy átváltozási és jelenségformája, mint az elektromos, kémiai és hőjelenségek — és mint végül a szellemi jelenségek isV És „állandó összefüggés van a legegyszerűbb, a mechanikai és a legbonyolultabb, a pszichikai energiatevékenység közt." A pszichikai jelenségek épen az energia legbonyolultabb átváltozásai. A mindennapi életben a gyakorlat számára majdnem még fontosafib az energetika első alaptételénél a második, amely látszólag az elsővel ellentétben áll és először Sadi Carnot formulázta 1824-bgn. Eaen tétel legfontosabb része tán igy fejezhető ki: A) energiának átalakulásánál B) energiává, sohase megy A-nak egész tömege B-be, hanem mindig csak része; ezen átalakult részt- nevezi Ostwald ökonomiai koefficiesnek. Az. energia többi része átalakul C), D) stb. nem szándékolt energia-inennyiségekké. Ha például a kőszén átalakul gőzzé, akkor a termelt, energia nem felel meg annak, ami a rendelkezésünkre álló kőszénmennyiségből áltálában átalakítható-lett volna, az energia egy része, átváltoztató módszereik elégtelensége folytán elvész. A nap sugárzó energiának csak piciny töredékrésze alakul át á növényben kémiai energiává és Ostwaldnak kedvenc gondolata azon eknélkednj, hogyan,.lehetne az emberiség szolgálatába hajtani a szabad nap-energiát ugy, hogy készülékekkel és gépekkel felfogják és használható energiává átalakítanák. Ostwal.d ak uljura.és a nagy férfiak feladatául : jelöli meg. az ökonomiai kofficiensen lehetőleg javítóm, azaz arról gondoskodni, hogy az átalakjt(>t,t energiából, elért- mennyiség lehetőleg egyenlő legyen az eredeti menyfiyiséggel és igy lehetőleg kevés energia „vesszen kórba." Már emiitettük, hogy Ostwald rendszerének célja az emberiség hatadása. A haladás főképen a természetben rejlő energiák hasznossá tételében van. Minden tevékenységet és> rmmkásságot annak: az értékelésnek.- kell a.lár vetni: vájjon ez a tevékenység vagy, berendezés előmozdít ja-e az emberi nem ; civilizációi szociális haladását? Mivel „az ethikai öntudat középpontja az emberi érdekek", ugy mindazt elő kell mozdítani, ami az emberiség, hasznára van, tehát minden az emberi érdekek . előmozdítására használt energiát s mindén ellen küzdéhi kéli s mindent el kéli vetni, ajni ezen érdekeknek nem használ, tehát .minden energiát, amely más célra alakult, mint a civilizációi szociális haladásra. Mindjárt az. a kérdés tolul előtérbe: .nem kell-e minden szellemi tudományt kiirtani, mivel az emberiség baladását nem szolgálja? És Ostwald van olyan következetes és "becsületes, bogy a: szellemi tudományok ellen küzd és a philológia ellen oly éles szavakat használ, amilyeneket tudós ajkáról még sohase hallottak. Ugy definiálja a tudományt, mint „a jóslás művészetét", hogy a már kikutatott tényekből a hasznos és gyakorlati dolgokat előre megmondja az emberiség számára. .Jelentékeny, pozitív hatást véleménye szerint a szellemi tudományok nem tettek a haladásra és „a mai filológiai és históriai tudományok nagy része unokáink előtt ugy fog feltűnni, mint előttünk a középkor skolasztikája." Mindem miszticizmust és filozófiai spekulációt el kell vetni és Koeh Róbert tudományos gondolata (a baktérium-kutatás) „hasonlíthatatlanul nagyobb áldást hozott az emberiségre, mint a világ minden klasszikus filológiája." Mindenekelőtt tagadja Ostwald a nyelvtudományok értékét, és azt hiszi, az ide. gen s különösen .a regi nyelvek megtanulásának nincs egyáltalában semmi -érteke' a nevelésre, mert az idegem nemzetek irodalmi müveit fordításban ép ugy lehet élvezni, mint eredetiben (Ostwaldnál természetesen a köb tészet lényege a „tartalom") és a tanuló ér. telmét a nyelvtanítás épenséggel nem fej. leszti. A nyelvek ugyanis illogikus és hifi. nyos képződmények, mindenféle véletlennégék folytán fejlődték és telvék logikai ellentmondással, tehát épen a szellem logikai iskolázására a leliető legalkalmasabb eszköz. Ezen értékelések folytán jutott Ostwald egy 10. gikus és ellentmondások nélkül felépíteti könnyen megtanulható műnyelv előmozditásához, amely a fennálló nemzeti nyelv mellett minden nép közös java volna. Ezen módon egy nemzetközi segédnyelv keletkeznék. a melynek Mrésa az idegen nyelv megtanulásába, fordított óriási energiát megtakaritáná és igy megbecsülhetetlen eszköz volna az érintkezés megkönnyítésére. Ostwald szerint hát a mai iskolai nevelés teljesen hibás, a nyelvtudomány és a humxtnista műveltség nem alkalmas arra. hogy az ifjúságot az életre és gyakorlati célokra előkészítse. A gyermeknek rendelkezéséi-e álló energia legnagyobb részét minden haszon nélkül idegen nyelvek tanulására fecsérlik. E helyett az iskolában kultúránk főtartalmát,. a természettudornány és technika eredményeit, a nemzeti nyelvet és a világnyelvet kell tanítaná. Minden egyebet, a tanuló, magán foglalkozására, kedl bízni és a tanároknak arra kell törekedni, hogy személyes érintkezésben a- tanulók különböző tehetségét felfedjék és fejlesszék. A nyelvbeli taniiérrendszer azonban ellensége minden zseniális tehetségnek és ez a gondolat a kutatót rátereli kedvenc problémájára, melynek az utolsó évek munkájának nagy részét és & „Nagy férfiak" cimü müvét szenteli, ugyanis a nagy férfiak biológiáját kikutani és ezen vizsgálat eredményeivel megmutatni, miben állanak a nagy férfiak ismertetőjelei és hogyan lehetne zseniális tehetséget „tenyészteni"; vagy legalább idejekorán felismerni és nevelni. „Nagy férfiadnak Ostwald — a művészi és politikai zseniken kivül — csak a, természettudósokat ismeri el Kiválasztja hát a legki vátóbb termé szettndósokat: mint Hiimphry Dávidot, I. R. Mayert, A. Faradayt, Josfes Liebiget. OK. Gerlior-dtot, Hekuhöltfot .és életük folyásából és kuítatásai-k rottén,etéből m«g^i?érE a közös ép megkülönböztető ismertető jelek megtalálását. Ezen férfiaknál majdnem kivétel nélkjiil az iskolával szemben, különösen a nyelvoktatással szemben idegenkedést talál és a gyakorlati eredmény mindig uj anyagot nyújt neki közelimében a, mai iskolai rendszer ellen. Továbbá minden nagy férfi közös vonása bizonyps koraérettség, főmunkássijguk után — tehát nagy energiafogyasztás után — az eilernyédtség korszakai következnek. Nagy férfiak ismertetőjele az önálló es uj gondolatok .megteremtése,. Az intellektuális reakciógyorsaság foka szerint Ostwald különbséget tesz a felfedezők között. A romantikusok felifedezéseiket intuitíve, gyorsan, ugrásszerűen, a klasszikusok lassan, logikai utón, tartós munkával találják meg. Mivel 3 nagy férfiak felfedezései arra. szolgálnak, liogy megkönnyítsék- -az energia átváltoztatását más, az embernek hasznosabb energiává és igy az emberek életfeltételeit kedvezőbbe és elviselhetőbbé alakítsák, így az emberiséit csak önmagának tesz nagy szolgálatot eft megtakarítja az energia hiábavaló fogyasztását, Ka a zseni biológiáját kikutatjuk, ezen kutatások alapján a nagy férfiakat idejekorán felismerik éfi a külső életkörülmény ek megkönnyitésével és megfelelő segédeszközökkel előmozdítják őket. „Kulturtett volt, midőn egy primitív ember felfedezte, fiogí egy kézbevett faággal a kört kitágíthatja, 3 melyre az izomenergiája kiterjedt és egy