Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-23 / 144. szám

1912 junius 22. DÉLMAGYARORSZAG 5 őrség, laminit lazt már megírtuk, •elhallgatta az esetet. Szombaton délelőtt aztán már tovább ment a rendőrség. Szűcs József és ia felesége aláírásával akarta igazolni, hogy nem is igaz, nem is történt meg a brutalitás. Somogyi Szilveszter dr főkapitány kijelentette, bogy Szűcs József és a felesége szombaton délelőtt visszavonták a panaszukat. Tévedtek az előző vallomásukban, mert a rendőrei-szobában őket senki nem bántalmazta. A főkapitány jegyzőkönyvbe vette ezt ia vallomást ,és lázas gyorsasággal kopogtatta már a gépíró-kisasszony a rendőri krónikát, amely njból cáfolta volna a lapok híradásait, A hagyományos pech-azonban most sem hagyta el a rendőrséget. A városiháza folyosóján ugyanis újságírók találkoztak a Szűcs-házaspárra 1. — Maguk visszavonták a följelentésüket? — kérdezték az újságírók. — Vissza bizony, — felelte Szűcs. — Hiszen magukat megpofozták és kilökték a rendőrőrszobából. — 77át igen. — Akkor miért vonták vissza a panaszukat? — Nem mondhatjuk meg. Az újságírók nyomban jelentették az esetet a főkapitánynak. Somogyi Szilveszter dr a szobá jába hivatta ia házaspárt. — Az előbb azit vallották, hogy nem bántalmazták magukat az őrszobában. — Igen. _ — Most meg azt mondják, ibogy bántalmazta a rendőr. — Igen. — Hát csakugyan megütötték magukat az őrszobában? — De meg ám. — Látta maga, bogy megtütötték az urát? — kérdezte a főkapitány asz asszonyt. — De láttam ám. A rendőr ugy pofonverte az uramat, hogy majd beleszédült szegény! A főkapitány erre uj jegyzőkönyvet vett föl az esetről, a régit pedig megsemmisítette. A gépi rókisasszöny erre abbahagyta a cáfolat kopogtatását. A Stefánia-sétányon történt vérengzés ügyében még mindig tart a vizsgálat. Mind a három rendőr tagad. Vallomásuk szerint Raáb Alajos kereskedő provokálta a vérengzést. A rendőrapaosok vallomása azonban vízbe esett, a valóság az, hogy mlinden ok nélkül durván inzultálták a társaságot. A rendőrlegénység kétes elemeit ki kell irtani a rendőrség kötelékébői. Ez épen ugy érdeke a közbiztonságnak, mint a. rendőrséginek. Egy-egy ilyen brutalitás bemocskolja az egész testületet, ez pedig egy csöppet sem kellemes azokra, aklik kifogástalanul végzik a munkájukat. For abilo'n a köztársaság "'len. U«s»abonból jelentik, hogy az ifjú köztársaságot veszedelem fenyegeti. A mouarchisták szövetkeztek az anarchistákkal, vissziaszerzendők az elűzött király trónját. Hétfőre tervezték az államcsínyt Oportóban, ahol ki akarták hirdetni a. forradalmi diktatúrát, amely azután szétkergesse a kőtársasági parlamentet és újra kikiáltsa a királyságot. Az államcsíny kudarcot vallott, mert a köztársasági kormány idejében megneszelte és a forradalmi vezérekét összefogdosta. A veszedelem még •ern mult el a lee/'fiabb köztársaság fele felett, Országszerte kitört az általános sztrájk, amelyet a monarchisták szerveztek, — Liszszabonból jelenítik, hogy ott ia sztrájkoló közúti alkalmazottak az utcákon nagy tüntetéseket rendeztek és teljesen megakadályozták a közúti forgalmat. Costa Artúr szenátort, Costa Alfonz fivérét, midőn elhagyta a parlament épületét, kövekkel megdobálták. A szenátor revólverlövésekkel védekezett. Három bomba robbant föl a Don Pedro-téren, amikor épen nagy embertömeg lepte el a teret. Az első liirek szerint egy ember meghalt, sokan megsebesültek. A szegedi ügyvédi kamara nem poiitizál. — fl választmány határozata. — • (Saját tudósitónktól.) Ismeretes az az inditvány, amelyet Kószó István dr szegedi ügyvéd nyújtott be több társa nevében a szegedi ügyvédi kamarához. Kószó inditványában azt kérte, hogy mondja ki a szegedi ügyvédi kamara junius 29-ikén tartandó közgyűlésén, hogy a Lukács-kormány politikájával nem ért egyet és Tisza István gróf Házelnök törvénytelen eljájását pedig a leghatározotabban elitéli. Érdekes, hogy Kószó István dr indítványát, alig néhány ügyvéd irta alá, mikor is a szegedi ügyvédi kamara kerületébe több mint háromszáz ügyvéd tartozik. Épen az ügyvédek képezik a vidéki intelligencia gerincét és igy nem csodálható, hogy nagyhangú frázis puffogtatásnak, ócska demagógián-ak az ügyvédek nem ülnek fel. Sőt, hogy mennyire tisztában vannak a kormány politikájának helyességével és mennyire méltányolják Tisza István gróf erélyes fellépését, amely nélkül soha többé a magyar parlamentben a tanácskoeás rendje és a munka tisztelete helyre nem állott volna, azt mutatja eléggé az ügyvédi kamara választmányának mai határozata. Mert bármennyire is szerették volna az ellenzékesdit játszó ügyvád urak egy erkölcsi testület közgyűlését felhasználni arra, hogy politikai vitákba bocsátkozva, saját erejét az egyenetlenkedéssei gyengítse, a kamara mai választmánya nagy szótöbbséggel kimondta, hogy politikai kérdések tárgyalása nem tartozik hatáskörébe. Ma délután 3 órakor kezdődött az ügyvédi kamara választmányának rendes ülése, mely azzal foglalkozott, hogy Kószó István dr és társai ismert inditványát •milyen javaslattal vigye a közgyűlés elé. A választmány ülésén Rósa Izsó dr elnökölt, a folyó ügyeket pedig Végman Ferenc dr, titkár referálta. A kisebb ügyek letárgyalása után végül Kószó dr indítványára került a sor. A választmányi ülésen, tekintve az érdekes tárgysorozatot, két vidéki kivételével, az összes választmányi tagok megjelentek. A kérdés fölött való vita során hárarn álláspont jutott kifejezésre. Az első szerint: Koszó inditványát helyeslőleg terjessze a választmány a közgyűlés elé. Ennek az álláspontnak alig egy-két pártfogója akadt, ezek is maguk az indítványt tevők voltak. A másik álláspont az volt, hogy a választmány javasolja a közgyűlésnek az inditvány elvetését. A harmadik a legtárgyilagosabb pedig amellett érvelt, hogy a kérdést le kell venni a napirendről, mert az ügyvédi kamara nem azért van, hogy politizáljon. Hosszas vitatkozás után az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést és nagy szótöbbséggel akként határozott a választmány: hogy a következő javaslatta ter-. jeszti az indítványt a közgyűlés elé: ,,Az ügyvédi rendtartásról szóló törvény szorosan körülírja az ügyvédi kamara hatáskörét, ebből pedig a politikai tartalmú kérdések tárgyalása ki van zárva. Ennél fogva Kószó István dr és társainak inditványát azzal a javaslattal terjesszük a közgyűlés elé, hogy afelett terjen napirendre! A közgyűlés junius 29-én lesz és minden jel arra vall, hogy óriási többséggel akceptálni is fogja a választmány határozatát, mert Szgeeden is tudják, hogy a * munkapárt, élén a kormánnyal, dolgozik egyedül a nemzet javára és nem azok, akik szónoklással vélnek mindent elintézettnek. Az egyszakasos törvényjavaslat sorsa. — A kormány-javaslat intenciói. — (Saját tudósitónktól.) Nevezetes, hogy arról a törvényjavaslatról, melyet a kormány az 1848. évi IV-ik törvénycikk értelmezéséről és kiegészítéséről a minap a Házban beterjesztett, Lukács László' miniszterelnök a beterjesztés alkalmával ugy nyilatkozott, hogy ezt a javaslatot csak majd ősszel, ha szükség lesz rá, fogja a kormány a Házzal letárgyaltaink Egyelőre ugy volt, hogy a javaslat' a Ház a nyári vakációja előtt a bízottságban sem kerül tárgyalás alá. Annái nagyobb feltűnést keltett az az elhatározás, hogy a közigazgatási bízottságot, amelyhez a javaslat előkészítés végett utalták, ma délutánra összehívták s a bizottság már most letárgyalta az ellenzék megfékezését célzó törvényt. Arra nézve, hogy a bizottság után a Ház is tárgyalja-e a javaslatot, egyelőre nem történt döntés s valószínű, hogy erre csak az ősszel fog majd sor kerülni. Bécsből táviratozzák a Budapesti Tudósítónak: A Pol. Korr. Budapestről keltezett hosszabb közleményben foglalkozik az 1849. évi IV. törvénycikk értelmezéséről és kiegészítéséről szóló törvényjavaslattal, mely az engedetlenkedő kizárt képviselők esetleges mandátumvesztésérői! kiván intézkedéseket statuálni s azt írja, hogy az ellenzék a kormány javaslatának intencióit tökéletesen félreérti. A javaslat nem irányul semmiféle ellenzék ellen, egyáltalában semmiféle kisebbség és semmiféle párt ellen. Célja, hogy a szomorú tapasztalatok alapján és szigorúan az igazi' parlamentarizmus szellemében nem is. annyira az elnöknek, mint inkább a képviselőháznak hatalmi jogkörét kiépitse és kiegészítse, ugy hogy önmagát fékentarthassa, méltóságát megóvhassa és munkaképességét biztosithassa. A kormánytól, amely ebből a bizonyára minden elismerésre méltó szándékból indul ki, távol éli az, hogy a javaslatot már most, a nyár szünet előtt és a duzzogó ellenzék távollétében egyoldalú a munkapárttal elintéztesse. A kormánynak erős a reménye, hogy az ellenzék az ősz beálltáig mai taktikájáról lemond, adidig önmagától is észretér s a nyári szünet után a parlament tanácskozásaiban ismét cselekvően részt veszEbben az esetben az ellenzék vagy önmaga belátja a kormányjavaslat céljának helyességét és ehez hozzájárul, vagy pedig mégis magatartása révén normális