Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-21 / 142. szám

272 DELMAGYARORSZAQ 1912 junius 21. baditani. A mellette álló, hatalmas termetű .kalóz azonban minden mozdulatára korbáos­Atóssel válaszolt. iMagwm is szabadulni akar­tam kötelékeimből,' de természetesen minden kísérletem hiábavaló volt És az egész idő alatt az a borzalmas ember kéjvágyó pillán teásokkal uézte arcomat és többször ismételte — Mosolyogjon asszonyom! Tekintsen rám barátságosabban! Araikor már teljesen elaléltam, levittek a kabinomba. Az álmatlanul töltött éjszakán egyre férjem segélykiáltásait hallottam, akit a fedélzeten kínoztak. A rákövetkező éjszakán hirtelen felnyílt a kiabin ajtaja. Egy idegen állott ott ós kijelentette, liogy meg akar ben­nünket szabadítani. Felöltözködtein és kö vettem megszabaditómat. Egy kajókágcsóhoz vezetett és ezen egy csónakba ereszkedtem, a hol már férjemet temérdek sebből vérezve ott találtam. A megszabaditónk szintén leszállt a •csónakba ós most már csöndesen eltávoz tunk a kalózba jótól. Két hulla úszkált köze lünkben, ezek az őrszemek voltak, akiket megszabaditónk szúrt ló ós vetett á vizbe. Tizenkét órai csónakázás után partra jutot­tunk és néhány órával utóbb már Cap Báliak­ba érkeztünk. Utóbb tudtuk meg, Ihogy meg szabadulásunkat annak köszönhettük, hogy Tabrisz kán, a megszabaditónk megunta Mo­hamed Ali 'Mirza kegyetlenkedéseit és bo­sznt akart állni rajta és ezért megmentett minket. Természetes, hogy a nászutunk ezzel a kalanddal félbeszakadt. A slöjd Szegeden. — Gyakorlati tanítás az iskolában. — fSaját tudósítónktól.) Bizonyos, hogy slöjd tanításának nagy gyakorlati haszna van. Azok, • akik tanulják kézi ügyességre tesznek szert, de • egyben megvethetik az alapját jövő mestersé­güknek is. Épen ezért teszik most rendszeressé sok helyütt a slöjd tanítását és hogy hozzáértő oktatással milyen szép eredményt lehet elérni, arra példa az a kiállítás, amit most rendeztek a harmadik' kerületi polgári fiúiskolában. Tíz­tizennégy esztendős gyerekek munkáit láthatja itt a közönség és a munkák között nem egy van, amely készítőjének' ügyességén kívül an­nak művészi érzéséről is bizonyságot tesz. Klucsik István, az iskola természettan ta­nára tanitota a slöjd-öt. A fiuk munkáján lát­szik meg, Hogy a tanár elsőrangú pedagógus, akinek sikerül megoldani a legnehezebb fel­adatot is: az ugrándozás, a kószálás és a tü­relmetlenség korában a gyalupadhoz kötni a gyerekeket. Elsőrangú szakember i« ezeu a té­ren. Az ő izlése látszik meg minden kiállított tárgyon és a munkákra előnyös, hogy növen­dékei az ő ízlését igyekeztek elsajátítani. Ebben az iskolában slöjdnek két része volt: az agyaganunka és a- faanunka. Agyagból különféle gyümölcsöket — almát, barackot, körtét, narancsot, leginkább paprikát -és ugorkát — mintáztak le ós égettek ki. Ké­szítettek a tanulók azonban emberalakokat, ál­latcsoportokat is és • nagyon sok munka nem mindennapi tehetséget árul el. Egypáran régi várromokat mintáztak meg, ami kezdetleges­sége mellett is sokszor elég jó benyomást tesz. A famunkáknál legérdekesebb a facsiszolás, amit itt nálunk nem, hanem Amerikában óri­ási ipartelepeken csinálnak. Ez ugy történik, hogy lomőürészgóppel különféle mintákat vágnak ki vékony acéllemezekiből, amelyeket ráragasztanak puhafára és azt drótkefékkel csiszolják. A csdszolá's az acéllemez által fedett részt nem érinti, a többi helyen azonban a puha nyári gyűrűket ieviszi és ha azután a le­mezt lefeszítik a. fáról, azon valóságos relief marad. Festéssel csinosítják az ilyen munkát, .amely persze lehet elsőrangú művészi alkotás' is és bizonyára jelentős jövedelmet jelentene akármelyik vállalkozásnak. Nagyon szép a fa­berakás is. Vékony^ tompa szinü falemezekből állítanak össze tájképeket, alakokat és a fön­tebb említett niódop. csiszolt rámákba teszik és •ezáííal sokat miitafió .dísztárgyai készítenek .akármelyik uri szalon részére. A könnyebb munkák: zsámolyok, fogasok, székek stb. akármelyik iparosnak is a becsüle­tére válhatnának és ezekért is megérdemli Klucsik István a dicséretet. A tanár különben egyre törekszik: mindent a növendékekkel vé­geztet. Már az első polgáriban önállóan ter­veznek a fiuk és hogy mit tudnak produkálni, azt csak az látja, aki elmegy az iskolába és megnézi a kiállítást. Érdemes a fáradtságért, mert legalább meggyőződik a közönség arról, hogy helyes oktatási módszerrel, egészséges pedagógiai fölfogással mit lehet végeztetni fiatal, serdülő gyerekekkel. NAPI HIREK Köztársasági humor. (Saját tudósítónktól.) Hál' istennek nem a magyar köztársaságról, mint államformáról esik itt komoly szó, hanem egy vásárhelyi folyóiratról, amelyet Nagy György dr volt képviselő szerkeszt és amelynek piros homlok­zatán sötéten díszlik a két hivalkodó szó: Ma­gyar Köztársaság. Mennyi ábránd ideálizmusa csügg e gyermekcipőt taposó lapon. Nagy György dr, a népbarát, a republikánus rajon­gó, fantasztikus tendenciával csinálja kis lap­ját, amely nyíltan vallja célnak, a magyar köz­társasági eszmék terjesztését. Semmi irónia és semmi anakronizmus. Ezernyolcszáznegyven­nyolctan is voltak már e földön köztársasági érzelműek és ha folyóirtuk nem is volt, de élt lángszavu költőjük, ha sokat nem is szónokol­tak, de tettek eleget — és folyóiratra még sem volt szükségük. Nem élünk frazeológiával, nem is ideologi­zálunk, vájjon utópia a magyar köztársaság igen-e vagy nem, semmi közünk hozzá; annyi­ra nem aktuális a kérdés, hogy eldöntésé egy­szerűen fölösleges. A lap azonban más. Az meg­van, él és lehet, sőt süvít és kapkod, áz mát se von le értékéből. Olyan kedves, olyan szép ki­állítású, naiv lapocska. Kár, hogy nem színes nyomású és nincs karri ka túrákkal tarkítva. Egy kis rázkódás és köiíúyen alakulhatna át a legkomolyabb magyar viicc-lappá. De hát .se baj. Jellemző, — írják, — hogy á „Magyar Köztársaság" a legutóbbi eseménye : folytán támadt közhangulatra, juniusi számát kétszer kellett nyomatni s e szám 4000 példány­ban ment szét, Ez el is képzelhető, mert tagad­hatatlan, hogy a jelenlegi „közhangulat" egy kissé borongós és kétségbeesett. Ilyenkor min­den ember, tekintet nélkül párti és elvi állás­pontra, szeretettel emelkedik fölül a hétköznapi célok csatározásain és örömmel mélyed el az ideák könnyed világába. Egy-két jó tréfás ki­szólás, néhány lehetetlen ötlet az igazi humor csillogó párájába szőve és az embereknek ez elég. Könnyen felednek but és bánatot. „Föl a köztársasági zászlóval", szól a harsona a „Magyar Köztársaság" legutóbbi számában és immár a harmadik sajtópört szavazza meg a jószivii ügyészség Nagy György dr felelős szerkesztőnek „az alkotmányos államforma" megtámadása miatt. És Nagy György, az egye­düli ember, aki talán komolyan veszi ezt az ügyet, megjelent a vizsgálóbiró előtt és mint egy csörgő sipkás mártir az elszántság kvint­esszenciájával jelentette ki, hogy nem tesz semmit az ügyész vádinditványa ellen, hanem kívánja a főtárgyalás sürgős kitűzését, — mert talán ez is reklám folyóiratának. No meg egy­szer itt Szegeden már fölmentették az esküd­tek és „egy uj egyhangú fölmentő ítélettel a nemzet egy lépéssel újra közelebb jut a köz­társaság földje felé." Ez uj elmélet, uj feltalálás, — csak szabadal­mat kellene gyorsan kérni rá! Minél több saj­tópört és annál közelebb a nemzet a köztársa­sághoz. Talán ajánlhatnánk, hogy a Magyar Köztársaság legújabb számában hirdesse, hogy sajtópörlök előnyös feltételek mellett kerestet­nek. Ki tudja? Talán igy hamarosan nyélbe Tehetne ütni azt a magyar köztársaságot. — Hohenberg Zsófia — fffhorcegnő. Ferenc Ferdinánd trónörökös neje most már elérte a legmagasabb udvari rangot, amit csak őfelsége adományozhatott neki. Ugyanis Hohenberg Zsófia hercegnő megkapta a fő­hercegnőkkel való egyenrangusitást és most közvetlen a legfiatalabb főhercegnő után sorakozik az udvarnál. Mikor Hohenberg her­cegnő a trónörökös neje lett, akkor a leg­fiatalabb osztrák-magyar hercegnőnek rang­fokozták; előtte jöttek tehát az összes osztrák­magyar és a mediatizált családok női tagjai. Majd ezelőtt három évvel megkapta az elő­léptetést az összes osztrák-magyar hercegnőik felett, tehát közvetlen a mediatizált herceg­nék után avanzsirozott. Jelenben, végre, a főhercegnők közt ül. Ezzel az uj rangemelés­sel megszűnik egy csomó abszurditás. Eddig Hohenberg hercegnőnek nem lehetett udvari •páholyba ülni, nem használhatta a főherceg­nőket illető aranyozott küllőjü zöld kocsit s a vörös livréet ezüst paszománttal. (Tényleg, neki külön barna szinü libériás cselédsége volt.) Most a várta „Gewehr aus"-t kiált ko­csijának. Szóval a trónörökös neje külsőleg teljesen egyenjogúsítva lett a főhercegnőkkel. Csakhogy kénytelen a legfiatalabb főherceg­nőnek is helyet adni. — Euharisztikugpapiértekezlet Szegeden. Glattfelder Gyula dr csanádi püspök most megjelent VII. számú körlevelében a papi lelkigyakorlatokról intézkedik. Közli, hogy október 2-án Szeged-Alsóvároson euhariszti­kus papi értekezlet lesz, amelyre a szomszédos egyházmegyék papsága is hivatalos. — A trónörökös mezőhegyes! főhadi­szállása. Megirtuk már, hogy az idei király­gyakorlatokat Szeged környékén tartják meg. Katonáéknál nagyban készülődnek a hadgya­korlatra, amely azért is érdekes lesz, mert ez alkalommal jut először szerep a monarchia hadseregéiben a repülőgépeknek. Tizenhat repülőgéppel és négy léghajóval fognak kísér­letezni és a kísérletezéstől függ, liogy minő szerepe lesz a jövőben az aviatikának a mi harcászatunkban. A záró hadgyakorlatokon a királyt Ferenc Ferdinánd trónörökös kép­viseli, de jelen lesznek azon Károly Ferenc József prezuniptiv trónörökös Zita foherceg­asszonynyal, József királyi herceg ós Lipót Szalvátor .királyi herceg. A főhadiszállás Mezőhegyesen lesz, ahol a trónörökös lakosz­tályát Jankovics jószágkormányzó kastélyá­ban rendezik be. A fenségeknek és a kísé­retüknek összesen huszonkét szoba fog ren­delkezésére állani és mindegyik királyi her­cegnek hálószobát, fogadó szobát és dolgozó szobát rendeznek be. A fejedelmi lakosztá­lyok pompás berendezését Szegedről szállít­ják Mezőhegyesre és azok elkészítésével a kabinetiroda Lengyel Lőrinc császári és ki­rályi udvari /szállítót bizta meg. — Kibővítik a szegedi pályaudvarokat. Beöthy László kereskedelmi miniszter tudva­levően javaslatot terjesztett a képviselőház elé a MÁV-mál szükségessé vált uj beruhá­zásokra vonatkozólag. A javaslat szerint nagyobb vidéki pályaudvarok kibővítésére 2.732,000 koronát fordítanak ós abban a név­sorban, amely a kibővitendő pályaudvarokat fölsorolja, Szeged-rendező, Szeged-Tisza és Szeged-Rókus állomások bővítése is szerepel. Régi óhajtás megy teljesedésbe a törvényja­vaslat elfogadásával és a kormány ezzel is bizonyítja, liogy a legnagyobb jóindulattal viseltetik Szeged ügyei iránt. — Kész a partfürdő. A szegedi partfürdő épülete a legközelebbi napokban már teljesen elkészül. A szállítást eszközlő gőzcsónakot ugyan csak vasárnap bocsátják vizre, d'e a für­dés már megkezdődött. Az ünnepélyes megnyi­tás junius 3<bán lesz, amikor a homokstrand teljesen kifogástalan állapotban, tussokkal, tornaszerekkel, nap és iszapfürdővel felszerel­ve és vendéglővel várja majd a fürdőző kö­zönséget. — Kitüntetés. A király, mint a hivatalos lap mai száma, jelenti. Piszter Imre dr cisz­terci áldozópapnak, a ciszterei-rend budapesti

Next

/
Oldalképek
Tartalom