Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-20 / 141. szám

tol2 juniuí 20. DÉLMAGYARORSZÁG 5 ház, ahova he ne nyitottak volna a detektívek. Szakáll József dr már több, .mint száz embert kihallgatott. — Ki volt a fia ellensége? — kérdezte a rendőrkapitány Fodornétól. — Jó gyerök vót' a' — mondta az asszony — nem bántotta azt senki fia. A következő pillanatban már igy változtatta meg a vallomását: — Annyi irigye volt annak a gyeröknek, mint égőn a csillag! Mert hogy szépen tudott danolni. Unos-untalan ilyen ellentmondások zavarják meg a nyomozást. Kihallgatták és megvizsgálták mindazokat az alsóvárosi legényeket, akik vasárnap este a korcsmában együtt tartózkodtak Fodor Imrével, vagy akik vasárnap éjjel nean tartózkodtak otthon. Minden kihallgatott legény igazolta magát. Csak egy legényen találtak karcolást, arról is megállapították, hogy a korcsmában véletlenül megsérült. Eddig még semmi olyan nyomot nem talált a rendőrség, amiből következtetni lehetne a gyilkos elfogatására. A képviselőház ülése. — Az uj ülésszak. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mia délelőtt ülést tartott, melyen az uj 'ülésszakban szükségessé vált választások egyrészét elvégezték. Az illésekről kirekesztett képviselőket természetesen ma sem bocsátották be a Háziba és ennek következtében nem jelentek meg az ülésen a ki nem zárt ellenzéki képviselők sem. Tehát a Házban ma is eredményes munkát végeztek. Az ülés végén Lukács László miniszterelnök egy szakaszos törvényjavaslatot terjesztett elő az ülésekről kizárt képviselőkkel szemben követendő eljárás megállapítása céljából. Ugyanis, ha szükség lesz rá, meg fogják akadályozni, hogy az ellenzék botrányok helyévé sulyessze, bármikor a parlamentet. A mai ülésről ez a tudósítás szól: (Vonul az ellenzék.) A képviselőház körül ugyanaz a megszokott kép volt: katonák veszik körül a parlament épületét és csak az előtt nyílik meg a szftronyerdő,* aki igazolja, hogy nem kitiltott képviselő, vagy valami keresnivalója van a Házban. Az Országház-kávéiház valósággal búcsújáró belylyé vált. Justh Gyula ós Apponyi Albert gróf, mint •mindig, ma is az ellenzék között volt. Károlyi Mihály gróf több ellenzéki képviselő kíséretében Siófokra utazott a gazdakongresszusra. Az ellenzéki képviselők kis csoportja fél 10 órakor indult meg a parlament felé. Lehettek körülbelül 40-en. Elől haladt Justh Gyula, vezéri minőségben. A Ház körül ina is kettős kordon volt. A belső katonai kordont egy külső rendőri kordon egészítette ki, amely a képviselőket s hírlapírókat átbocsátotta. Elsőnek Szmrecsányi György néppárti érkezett a katonai kordonhoz. Gersich rendőrfelügyelő azonban eléje állott ós igy szólt: — Parancsom van arra, bogy csak azokat a képviselőket bocsássam be a parlamentbe, akik nincsenek erre az ívre felírva. — Ez ellen a tör vény telensóg ellen tiltakozom — mondotta Szmrecsányi György. Az ősz Szentirányi Árpád Szeszlér Hugó rendőrkapitány elé állva, igy szólt: — Azok nevében, akik a Ház üléséből nincsenek kitiltva a Házból, tiltakozom az erőszakosság ellen. Tisza intézkedéseit érvényeseknek el nem ismerem. A kegyelemből mi nem kérünk s az ülésben részt nem veszünk. Justh Gyula szó nélkül át akart baladni a kordonon. A rendőrök azonban útját állották. Erre Justh Gyula igy szólt: — Az erőszak ellen a leghatározottabban tiltakozom. Mentelmi jogom megsértését törvényes uton fogom megtorolni. Az ellenzéki képviselők csoportja azután visszafordult s elhagyta a parlament környékét. Délben a Pannóniában találkoztak. (Az ülés.) Tisza István gróf elnök fél II órakor nyitotta meg az ülést. A munkapárt másodszori olvasásban tudomásul vette a királyi kéziratot az ülésszak berekesztéséről és az uj ülésszak megnyitásáról. Ezután követ kezett az alelnök választás. A Ház alelnökökké ismét megválasztotta Beöthy Pált és Jankovich Gézát. Háznagy újra Angyal József lett. A jegyzők szintén ugyanazok maradtak. A választás eredményének kihirdetése után Lukács László miniszterelnök törvényjavaslatot terjesztett elő a városok fejlesztéséről, a vármegyei alkalmazottak illetményeinek rendezéséről és az 1848. évi IV. törvénycikk értelmezéséről és kiegészítéséről. (Az ellenzék megfékezése.) — Ez az utolsó javaslat, mondotta a miniszterelnök, magáiban foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmazandók azon képviselőkkel szemben, akik engedetleneknek mutatkoznak a Ház határozatával szemben. Az utóbbi napok eseményei a szó szoros értelmében kötelességére tették a kormánynak, hogy ily törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé, de miután e javaslat rendkívüli intézkedéseket tartalmaz, nem tartanám lojális dolognak, liogy most tárgyaltassék le, amikor az ellenzék nem vesz részt a Ház tanácskozásaiban. Javaslom, hogy most csak a bizottság intézze el a javaslatot, a plénum pedig az őszszel foglalkozzék vele. (Éljenzés.) (Törvényjavaslatok.) A miniszterelnök ezután újra beterjesztette a mult ülésszak végén visszavont javaslatokat. Beöthy László kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot terjesztett elő az ogulinknini vasút építéséről, Serényi Béla gróf pedig a vízjogi törvény módosításáról és Hazai Samu miniszter az idei ujoncjavaslatról. A képviselőház délután négy órakor folytatta tanácskozását. Ekkor a Ház bizottságait választották meg. A kormány javaslata a parlamenti munka biztosítására — Lukács László nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Az ország hálája, helyeslő és lelke érdeklődése képezi azt a munkát, amit a kormány a parlamentben és azonkívül kifejt. A kormány mia is egész sereg törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé s ezzel kapcsolatosan a Ház Tisza István gróf javaslatára azt is elhatározta, hogy mától kezdve délután is tart ülést, hogy a nagy munkaanyaggal igy mielőbb végezhessen. A ma beterjesztett javaslatok közt volt egy, amely előreláthatóan erősen meglepi megdöbbenti majd az ellenzéket s amely minden magyart - megörvendeztet, aki a parlament és törvényhozás munkáját kívánja. Ezt a javaslatot Lukács László miniszterelnök nyújtotta be, tartalmát alább ismertetjük, a magja egyébként az, hogy azokat a képviselőket, akik a Ház határozatainak nem engedelmeskednek, jövőre külön eljárás alá fogják vonni s szükség esetén a mandátumuktól is megfosztják őket. A radikális szellemű javaslat igy szól: A JAVASLAT. Az 1849-.IV. törvénycikk 10. és 14. szakaszából következik, hogy az országgyűlés mindegyik házának elnöke jogosítva van annak a határozatnak, amellyel az országgyűlés egyik háza valamely tagját az ülésből időlegesen kizárja, szükség esetében rendőri vagy katonai karhatalomalkalmazásával is foganatot szerezni, továbbá, hogy jogosítva van a Háznak oly tagját, aki az idézett törvényszakaszok és a házszabályok értelmében tett valamely elnöki rendelkezésnek a tanácskozás csöndjét és rendjét meghiúsító módon tartósan ellenszegül, a Házból, ha rögtöni intézkedés szüksége forog fönn, rendőri vagy katonai karhatalom alkalmazásával is eltávolíttatni. Ha az országgyűlés képviselőházának határozatával az ülésekből időlejfsen kizárt képviselő a képviselőház üléstermében megjelenik és azt az elnök fölszólitására azonnal el nem hagyja, a képviselőház az ügyet vita nélkül, egyszerű szavazással azon képviselőházi bizottság elé utasíthatja, amely az 1876: XXXIX. törvénycikknek az 1890:XV. törvénycikk 176. szakaszával helyettesitett 5. szakasza esetében a képviselőház házszabályai értelmiében eljárni hivatva van. Ez a bizottság huszonnégy óra alatt határoz és az engedetlenség megállapításának esetében az illető képviselő megbízását itéletileg megszűntnek nyilvánítja. Aki képviselői megbízását ily módon elvesztette, az ugyanabban az országgyűlési időszakban országgyűlési képviselővé nem választható és rá nézve az 1876:XXXIX. törvénycikk 8. szakaszának rendelkezései is kiterjednek. A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe. LUKÁCS NYILATKOZATA. A képviselőház ülése után a munkapárt a miniszterelnöki teremben értekezletet tartott, melyen Lukács László miniszterelnök ismertette a fönnebb közölt törvényjavaslatot. Előadta, hogy senki sem akarja a mai rendőri intézkedés föntartását, de a képviselőház tanácskozási rendjéről és sza badságáról gondoskodni kell. A'z elavult parlamenti viszonyok közt szankciót kell keresni arra az esetre, ha valamely képviselő a képviselőházból való kizárás semmibevevésével az országgyűlés intézménye iránt tiszteletlenséget mutat. Ezt célozza-a ma beadott törvényjavaslat, melyet azonban egyelőre tárgyaltatni nem akar, hanem csak később, ha szükséges sége fönforog. Alkalmat akar adni az ellenzéknek a javaslat tárgyalására. A beszédet a munkapárt nagy tetszéssel fogadta. Az értekezlet körülbelül husz percig tartott. A HATÁS AZ ELLENZÉKEN. Az ellenzéki képviselők közt, akik ma is a Pannóniában gyűltek össze közös ebédre, nagy meglepetést és izgalmat keltett az egyszakaszos javaslat. Apponyi Albert g-róf, akinek a javaslatot fölolvasták, ugy niylatkozott, hogy hihetetlen neki, hogy a kormány komolyan gondoljon erre a lépésre.