Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-18 / 139. szám

1912 junius 18. •'•.'•.. t f)i í* P DEEMAQYARORSZAQ 9 iiiet foglal el, tele van szebbnél-szebb mun­kákkal, amelyekről meglátszik, bogy sziakértő kezek sem készíthetnének különbeket. Az (is­kolának ez az osztálya bir a legnagyobb gyia­korlati értékkel, mert fehérneműre minden (lázban szükség van és a legdkosabb a lányo­kat megtanítani olyan munkára is, amit asszonykorufkban értékesíthetnek. Elismerés illeti meg íaz osztály vezetőjét azért is* bogy a nlüvésri izlést össze tuűta egyeztetni a prak­tikusság elvével. Ezen ,az osztályon Fried Margit klöplivel, rojtozással és hímzéssel di­szitett ajtófüggönyével keltett feltűnést. Bózsó Erzsébet, Hattyassy Irén, Tenkey Erzsi klöplizett pongyolával, Bráz Ilona japán kö­penyével, Kelcsó Etus felsőruhájával, Ka­tóba Ilona, Bézsó Erzsi' riszeljözött és hím­zett ágyneműjével, Ábrahám Erzsébet liiila reggeli ruhájával, Simon Ilona, Bráz Ilona risseljözött ágyneműjével, Valkay Erzsi hím­zett reggeli ruhájával és végül Fried Mar­git féhér hímzett ágyneműjével és garnitú­rájával keltették méltó feltűnést, A kiállított képek mindegyike megragadta a nézők figyelmét. Különösen szépek voltak a selyemre festett virágok. A kiállítás, amely egy hétig marad -nyitva, megérdemli, liogy miinél niagyobh számban keresse fel a közönség, -akkor talán inkább kedvet kapnak -a szegedi ilányos mamák ahoz, liogy leányaikat az intézetbe beírassák. Akár­mennyire feministák legyünk is, ibe kell lát­nunk, hogy nem árt, ha a férjhez menendő leányok megtanulnak kézimunkázni, meg varrni. Erre szükségük van és ezt. legjobban ebben -az iskolában tanulhatják meg. Paál Jóbné. Barfa Ágosfort Kigyó-utca l.sz. (Ke8tit2«4»a;«3ta). EI Fíirun d fi pi-irikaja el­ismeri ős « ióniíóhi nem­zetközi kiálli­,áson arany­érmet nyert. Készít szájpadlás nélküli foga­kat s arany koronákat is. 2456 VIDÁM KRÓNIKA (Tévedés.) A héten betörést követtek el egy kereskedő házába. A betörő azonban pórul járt, alig, hogy az ajtót fölfeszitette, fölébredt a kereskedő félesége és föllármázta a szom­szédokat. Addig is azonban, mig a házbeliek összeverődtek, a harcias asszony alaposan el­verte a póruljárt betörőt. M-a került az ügy a törvényszék elé. Ami­kor az asszony kihallgatására ikerül a sor, a tárgyaló elnök megjegyzi: — Mindenesetre helyes, bogy a betörőt el­fogta. De kérem, mikor már úgyse árthatott az az ember, miért verte el olyan nagyon? Kérem, én is tudtam, bogy betörő. Csak­hogy ugy történt, hogy a férjem aznap éjjel kimaradt és én — őt vártam haza! (A stílusos cimtábla.) Egy újdonsült ügy­véddel történt. A doktor ur -a kávéházban a kollégáitól (kér tanácsot. — Szegetnék egy szép c|initáblát csináltatni. x De -nem olyan egyszeriiet, nem Olyan sablono­sat, amilyet az ügyvédek kapujuk alá ki szok­tak tenni. Valami szép* stílusos cimtáblát szeretnék. — Ó, az a legkönnyebb! — jegyzi meg va­laki. — Nos, nos? — kérdezi mohón az újdonsült ügyvéd. — Akasszon ki a kapura egy rókát és két bőrt. (Előleg.) Egy szegedi kereskedőhöz — aki különben fukarságáról híres — beállirtott teg­nap egyik segédje. Földresütött szemmel állt a főnök előt-t s dadogva szólalt meg: — Főnök ur kérem, ha kegyeskednék . . . a feleségem nagyon beteg . . . nyolc . . . het­ven korona előleget! A főnök fel se nézett írásaiból. — Hagyjon engem békében! Most, egy ilyen erős ultimé után. Egész üres a kassza. Jöj­jön majd holnap. Ma megint bekopogott az irodába a segéd: — Mit akar! — A feleségem, főnök uri Tetszik tudni, beteg! Hatv . . . ötven korona előleget! ÁTiogy ezt kiejtette, a főnök dühösén pat­tant föl: — Na hallja, ez már mégis szemtelenség. Csak tegnap kért előleget és m-a már megint itt van. (Szerelmes kérő.) Egy dúsgazdag szegedi leányt kért meg egy hivatalnok, akiről köz­tudbiüásü, liogy több az adóssága, mtint a ba­ja szála. A kisasszony azonban ridegen kiko­sarazta a kérőt. — De, Jolán, —mondta, patetikusan a kérő — én nem tudok maga nélkül élni! — Pedig lássa, én megélek maga nélkül is! A kérő látta, bogy nincs már semmi ke­resni valója, keserűen jegyezte meg távozása közben: — Maga nagyon cinikus. Maga azt mondja, hogy megtud élni nélkülem |is. Csakhogy ár­tól elfeledkezik, hogy magánál ez nem kunszt. Magának van miből. NEMENYINE fi BERLINI FOGTECHNIKÁN ÉS FOG* = = KLINIKÁN KÉPESÍTVE = = n FOGMŰVESTERME KárSsz*u. G/a. súám alatt létezik. Készít mindenféle togiflunkákat kaucsukban és arányban. Vidé* kiek 24 éra alatt lesznek klelé* gitve. Bármilyen javitás 6 óra = = = alatt elkészül. = = s fl Dugonics-szállodában ma este fényes mozgófénykép - előadás. SPORT Magyar (abdarugók külföldi Körútja. (Saját tudósitónktól.) Még alig pár évvel ez­előtt külföldi körútra csak angol csapatot hív­tak s ereje tudatában külföldi körútra csak an-; gol csapat mert vállalkozni. A -magyar csapa­tok első, igazán nagy körútja a Páris, Milano, Zürich körút volt, mely tudvalevőleg a magyar labdarugó sportnak nagy sikerét jelentette. Utána a MTK -ment olaszországi és svájci kör­útra, majd a FTC páratlan sikerű németországi és angliai körútja mutatta meg, hogy labda­rugóink a világ bármely nemzetének még saját, hazájukban is méltó ellenfelei lehetnek. A labdarugók körútjainak történetében bizonyára nagy szerep jut annak, amelyre vasárnap in­dultak útnak labdarugóink, mert most egészen uj területre mentek, fel északra s ez északi körút keretében dó7 ei a világbajnokság kérdése is. Túlságosan elbizakodottak lennénk, ha játé­kosaink jelenlegi formája mellett a világbaj­nokságban győzelemre számítanánk. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, bogy eme mérkőzések a magyar labdarugó sportnak olfesó diadalát fogják jelenteni, inert az északi népek labdarugó sportja ma már ama fokon áll, mely felett győzelmet aratni igen nehéz do­log és igen nagy dicsőséget jelent. A tizenkét ellenfél közül, melyekkel a magyar csapatnak mérkőzni kell, Anglia, Dánia, Hol­landia és Ausztria azok, amelyekkel első nap Összekerülni kész veszedelem lenne. A többivel valószínűleg elkészülünk s evvel jogot nyerünk a következő napi mérkőzéseken résztvenni. A junius 30-iki négy mérkőzésnél végtelenül sok függ a sorsolástól. Ha a sorsolás olyan, liogy ezen a két mérkőzésen csapatunk szerencsésen átesik, akkor a harmadiktól már nem féltjük, inert egy napi pihenő után akár Anglia csapa­tával szemben bizalommal tekintünk tizen­együnk játéka elé. A nágy feladatra a Magyar Labdarugó Szó­vétség válogató bizottsága tizenkét játékost szemelt ki s egy későbbi tanácsi határozat ezt a számot még kettővel növelte. E két ujabb ki­küldött Szendrő Oszkár és Károly Jenő lett volna. Szendrő hivatali elfoglaltsága miatt nem fogadhatta el a kiküldetést s igy a nagy útra a következő tizennyolc játékos megy: Domon­kos és Zsák kapusok; Payer, Pumbold, Révész hátvédek; Blum, Bródy, Vágó, Károly, Biró, Szury fedezetek; Sebestyén, Bodnár, Pataky, Schlosser, Borbás, Tóth és Fekete csatárok; a tizennyolc játékos vezetője Hercog Ede szövet­ségi kapitány, aki mióta ezt a tisztséget viseli, bebizonyította, hogy erre a nehéz feladatra a szükséges rátermettséggel bir. A csapat kísé­retében vannak Kárpáti Béla szövetségi elnök és Steiner Hugó főtitkár, akik a körúton az összes nemzetekkel a barátság és a sportszerű összeköttetés kapcsait vannak hivatva elkészí­teni. Zsák mint tartalékkapus megy az útra s bár itthon már igen sok szép védést produ­kált,'reméljük, hogy fontosabb mérkőzésben nem kerül sor az ö beállítására, mert a tudás differencián kivül a rutin is Domonkos javára szól. A három hátvéd jelenleg olyan formában van, hogy bármely kettőnek beállítása teljesen biztos hátvédpárt alkot s csak természetes, hogy a legnehezebb föladatoknál az egyik okvetlenül Rumbold lesz. Hat fedezet áll a szövetségi ka­pitány rendelkezésére s a hat közül az ellenfél erejének figyelembevételével mindig kiállíthat három olyant, aki nemcsak a védelemben, ha­nem a támadásban is megteszi a magáét. A [csatárkiküldöttek között szerepelt. Korody is, sajnos, hivatali elfoglaltsága miatt' ezt a kiváló középcsatárt a magyar csapat nélkülözni kény­;telen. Helyette előreláthatólag a legtöbb mér­kőzésen Pataky fog a centerben állani s a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom