Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-18 / 139. szám

1912 junius 18. 5 Lufcács László nyilatkozata a politikai helyzetről. — Kriritika az ellenzékről. — (Saját tudósítónktól.) Kolozsvár városnak nagy és díszes küldöttsége jelent meg tegnap délután a nemzeti munkapárt-kör helyiségében, hogy a rendkívüli politikai helyzetben üdvözölje a párt vezérét és a pártot és biztosítsa együttérzéséről és ragaszkodásáról. A küldöttséget tegnap este fogadta a munkapárti klub nagytermében Lukács László miniszterelnök, Dániel Gábor, a munkapárt alelnöke és Kálmán Gusztáv államtitkár, Kolozsvár város országgyűlési képviselője. A küldöttség tolmácsa Kiss Mór udvari tanácsos, egyetemi tanár volt. Az üdvözlő beszédre Lukács László miniszterelnök válaszolt: — Históriai momentum ez a mostani pillanat, amidőn — úgymond — itt önök megjelentek. Az országos nemzeti munkapárt férfiasan és kötelességszerűen megvívta azt a küzdelmet, amely hivatásul várt rá és .amely elöl ki nem térhetett. Megvívta .ugy a képviselőházban, mint a főrendiházban, teljes győzelemmel. Vihar hullámai még nem ültek el, de azért reméljük, hogy az ország helyesen fogja megítélni a történteket és az ellenzék tudatára fog jönni annak, hogy a kisebbség nem tévesztheti össze a maga feladatát a többség hivatásával. Számot kell vetnünk tehát azzal, hogy még egy darabig izgatottságban lesz az ország, számot kell vetni a vidéki agitációkkal. De én azért nem félek, ezektől nem félek, mert mi ott leszünk és önök is ott lesznek és ott lesz az ország. Ennek az országnak népe és józan politikai közönsége már egyszer csalódott az üres frázisokban és nem hiszem, hogy egy ujabb koalíció bírhatna azzal a varázszsal, amely az ország politikai közönségét megtévesztheti. Győrből jelentik: Giessxvein Sándor dr országgyűlési képviselővel a győri népgyűlés,után egyik győri szerkesztő beszélgetést folytatott. A keresztény-szociáíista párt vezére a következő kijelentéseket tette: — Az ellenzéknek a nemzethez intézett manifesztumot nem írtam alá, mert benne Tisza házelnökké való választását is már törvénytelenségnek bélyegzik. Én sem tartozom a helyeslők sorába, de itt az elméleti fejtegetések fölöslegesek, amikor ezeknek ellene mond az ellenzék gyakorlati eljárása. Az llenzék egy héten át tárgyalt Tisza házelnök vezetésével, tehát őt elnöknek elismerte s igy a törvénytelenség ntólagos megállapításának értéke nincs. Bizony kényes kérdés, hpgy meddig fog ez menni, hogy a képviselőházban egymásra hoznak törvényeket és az ellenzék a rárótt tisztét nem tölti be. Mert kérem, a katonai javaslatok után hozott törvények érvénytelensége nem áll tisztán. Az én álláspontom az volt, hogy ünnepies deklarációban állást kell foglalni a véderöjavaslatok elfogadásának érvénytelensége és annak reparációja mellett. De az ellenzéknek a további törvényjavaslatok tárgyalásában részt kellett volna vennie, mert ma hoznak törvényeket -rólunk, nélkülünk, az ellenzék bírálata és ellenőrzése nélkül, amiért pedig minket a polgárság a parlamentbe küldött. Nagybecskereken a törvényhatósági közgyűlés 150 szavazattal 4 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Nagyenyeáen a törvényhatósági közgyűlésen a függetlenségiek 23 szavazatával szemben 140 szavazó a kormány melk;t foglalt állást. Pécs város közgyűlése 64 szavazattal 30 ellenében a kormánynak bizalmat szavazott. Táviratilag üdvözölte Lukács miniszterelnököt a celáömöki, a vissói, a palánkai s a csongráámegyei nemzeti munkapárt. A képviselőház keddi ülésén rekesztik be az első ülésszakot. Szerdán pedig királyi kézirattal megnyitják a második ülésszakot, melynek során megválasztják újra a jegyzőket és a bizottságokat. Az ellenzék a választáson nem vesz részt és ha tagjai -közül megválasztanak valakit bárminek is, az lemond. Holnap különben is- a képviselőházat ismét renáőri és katonai koráon veszi körül és csak azokat az ellenzéki képviselőket bocsájtják be a képviselőházba, kiket a mentelmi bizottság nem tiltott ki. A főrendiház holnap délután 4 órakor ülést tart, amelynek tárgya az .ülésszakot berekesztő királyi kézirat tudomásul vétele. Glattfelder a szegedi egyetemért. — A főrendiház ülése. — (Saját tuáósitónktól.) A főrendiház ma folytatta szombaton megkezdett tanácskozását. A mai ülés iránt már sokkal kisebb érdeklődés jelentkezett, alig negyven-ötven főrend gyűlt Össze. Hosszabb és élénkebb vita volt az uj egyetemek fölállításáról szóló törvényjavaslatnál. Glattfeláer Gyula csanádi püspök fölszólalt a szegedi egyetem fölállítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a délvidéki érdekek megkövetelik a szegedi egyetemet. Az ülés egészen három óráig tartott s a főrendek végül is változatlanul elfogadták a polgári perrendtartásról, a tengerészeti bíráskodásról, az uj pgyetemek fölállításáról s a tisztviselők családi pótlékáról szóló törvényjavaslatokat. Az ülésről ez a tudósítás szól: Az elnöki székben Jósika Samu báró alelnök ü-1, miután Csáky Albin gróf gyengélkedik. Mindössze vagy ö-tven főrend jelent meg az ülésen, köztük Csernoch János kalocsai érsek, Glattfelder, Radu, Hossza és Várady püspökök, Eszterházy Mik-lés herceg, Festetich Tasziló herceg, Prónay Dezső báró és másak. A kormány részéről Lukács László miniszterelnök, Székely Ferenc, Hazai Samu, Beöthy László és Josipovich Géza miniszterek jelentek meg. Balogh Jenő közoktatásügyi államtitkár is ott volt, liogy a napirenden levő kyltuszja vaslatoknál a szükséges f elvilágosításokat megadja. A napirenden három bizottsági jelentés, a szerzői jog védelméről Amerikával kötött egyezmény, a polgári perrendtartás, a tengerészeti bíráskodás, a találmányi szabadalmakról és -a közigazgatási bíróságokról szóló novella, az uj egyetemekről szóló törvényjavaslat. a családi pótlékról, a fogyasztási adóról és az államvasuti háztelepről szóló javaslatok voltak. Délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Jósika Samu 'báró alelnök. Először a főrendiház gazdasági bizottságának jelentését tárgyalták. A jelentést, úgyszintén a többi jelentéseket -is vita nélkül-.elfogadták. Felszólalás nélkül megszavazták «• szerzői jogról szóló javaslatokat is. A polgári perrendtartás tárgyalásakor Bernáth Géza hosszabb beszédet mondott: — örömmel üdvQziii'a javaslatokat, — mondotta — mely nagy, lépéssel viszli előre -az, igazságszolgáltatást,';de nem hallgatja el kifogásait sem. (Nézete szériát a törvényjavaslat lerendezése nehézkes. A zngirászattal szemben va'ló Intézkedések, hézagosak. Legnagyobb kifogása az, hogy ,a javaslat nem korlátozza a községi és körjegyzők működési körét, holott az általuk felvett helytelen okiratok temérdek bajit és pert- támaszainak. A körjegyzőik és a községi jegyzők áltat' végzett munka teljesítésének felügyeletére aíközjegyzőknek kéllepe (Időnkint a: fa-Ivakban törvény-napokét fentaní minimális díjazás mellett. A javaslat egy^s tervei intézkedéseit is kifogásolja. Helyteleinitá a. - javaslat ama szakaszát, mely a miniszternek két évre megengedi a birák áthelyezését. Ez az intézkedés a bírói függetlenségről szóló 18(18. évi törvénybe vetett hitet alapjában rendíti meg. Ezt a törvényt már annyiszor bolygatták meg, hogy valóban elméleti dolog lesz Magyarországon tinói függetlenségről - és elmozdithatatila.nságról beszélni. Bár tudja, hogy felszólalásának gyakorla-ti eredménye nem . lesz, mégis lelkiismereti kötelességének tesz eleget, mikor tiltakozik ez ellen. Székely Ferenc igazságügyminiszter válaszolt Bernáth Géza kifogásaira. 'Kijelentette, hogy a zugirásaat ellenőrzéséről, ugysziijtón a községi jegyzők által végzett munkáikról az ügyvédi és a -közjegyző rendtartásban fog intézkedni!. A kérdés nincs igy elejtve, csalk függőben van hagyva a -nagy matériáié következtében. A többi, kifogásokra is szakszerű választ -a-d-ott a miniszter. Beszéde után a Ház a törvényjavaslatot elfogadta. Az uj egyetemek fölállításáról intézkedő törvényjavaslatnál először Beöthy Zsolt szólt hozzá. Az uj egyetenftekte már égető szükség volt, hogy a mostani túlzsúfoltságon segíthessünk. A két uj egyetem e cél mellett nagyban elő fogja mozdítani a magyar tudományos erők fejlődését is. Örül rajta, hogy a kormány választása Pozsonyra és Debrecenre esett, az egyik a nytig^tTKlüturával való öszszeköttetésünket, a másik a nemzeti gondolat erősítését fogja szolgálni. Ajánlja, hogy a tanárok kinevezésekor hallgassa meg a miniszter a budapesti és. kolozsvári egyetemek véleményét is. Glattfelder Gyula csanádi püspök szintén: öröm-xnel elfogadja,a javaslatot abban a reményben, hogy a két uj egy-etem fölállítása csak kezdete az égyemek szaporításának. Szerette volna, h-a á reformátusok a m-agnk erejéből tudták volna létesíteni az egyetemet smegóvhatták volna annak ősi felekezeti jellegét is, mert nem barátja az állami oktatás monopóliumának. Hangoztatja a szegedi egyetem szükségét a délmagyarországi részek érdekében. Örvendetesnek tartja szociális és nevelési szempontból egyaránt, az egyetemeknek internátusokkal való összekapcsolá-sát. Csernoch János kalocsai érsek szükségesnek tartja hangoztatni azt a reményét, hogy a tanítás szabadsága, melyről a javaslatok megokolás is megemlékezik, nem abban fog állani, hogy az egyetemi tanszékekből az állami és vallási rendet megdöntő tanokat lehessen lijirdetni. Óhajtja, az előadások kötelező látogatását s oly tanárok kinevezését, akik nem tagadják meg a keresztény világnézetet.. Herczog Péter báró a közgazdasági egyetem, vagy legalább is az egyetemen egy közgazdasági tanszék fölállítását sürgeti. Takács Menyhért jászéi prépost sajnálja, hogy Kassa várost, amely pedig történelmi szerepénél és kulturális múltjánál fogva erre egyaránt rászolgált volna, a kormány