Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-16 / 138. szám

1912 junius 16 DELMAQYARORSZÁG 11 '{A naturalizmus művészietlen voltát lehet itt különösképen kiemelnünk.) IV. Venio nunc ad fortissimum: a drámához . értünk. Itt a tauár első dolga kikérdezni a 'tanítványait: ismerik-e és hogyan, ia színházat? Milyen darabokat lláttak? Ezek alapján és ezekre épitve beszélünk azután a drámáról, mint a költői fejlődés legmagasabb csúcsáról, az emberi és művészi öntudat legnagyobb erőpróbáját kívánó műfajról. A nagy dráma a nagy akarat és jellem müve, erős öntudat alkotása. A dráma akkor jelenlik meg minden korban és minden nemzetnél: mikor a fejlődés deleJőjén van. Homérosz és Pindarosz után jön a három nagy görög tragikus. Rómában meg se tud születni az igazi nagy dráma, pedig a nagy éposz és lira már megvolt. A keresztény drámának századokig kell Shaikesperre várnia, a magyarnak is Katonára. Különben is, a dráma mintegy magában egyesíti a többi műfajokat. A görög tragédia kardatai lirikus részek, a hírnökök elbeszélései: epikusak. Sophokles Oedipus királyát kell néznünk: -anyaga a monda (epika) kórusa a legmélyebb és legzengőbb antik lira. Azonkivül lis: a dráma színpadot kiván és ehez nagy és fogékony közönséget, mert a dráma a leginkább stilizált műfaj (erről mindjárt beszélünk): mindezek részben technikai (szinpad), részben szellemi (stilizáltság), de mindenképen magasabbrendü fejlettséget követelnek. Miiért mondottuk, hogy a dráma a leginkább stilizált forma? Nézzük a mi nagy nemzeti tragédiánkat: Katona Bánk bánját. íme: a költő egészen mellőzi az elbeszélést, a leírást, a többi műfajoknál meglevő magyarázatot, egész személyiségét megtagadva, eltűnik előlünk: a puszta drámai forma ál'l előttünk: emberek beszélgetése (a dialógus) révén játszik előttünk az egész költemény. Mindez a színpadon, az idő és tér szoros keretei között, csupán a döntő esemény, élő embereik — (színészek) 'előadásában. Ez a megjelenítő közvetlenség és az, hogy egy nagy tömeg nézi, amelyet az érzések és gondolatök közössége kapcsol össze (a színpadi játék szuggesztiója): ez adja meg ia dráma magy nevelő hatását. A Schiller értelmében vett moralische Anstalt, a valódi művészetet hirdető színház nagy hivatását emeli itt ki a tanár. (Utalhat ugyancsak Schiller gyönyörű versére: Die Kraniehe des Ibykus vagy a Hamlet nagy jelenetére a színpadra a színpadon.) A magunk életére nézve irányító példákat, emberismeretünkre fontos jellemeket látunk, akaratot és küzdelmet a drámában, kiváló egyéniségek tisztító hatású erőfeszítéséit a tragédiában, (az arisztotelészi katharsist szépen be lehet mutatni Shakspere Július Caesar jának három vezető hősében: Caesarban, Brutus és Oassiusban) fonák jellemek komikus kudarcát a komédiában. Itt a Peleskeíi nótárius maradiságánük komikuma, melilé állítva Bacur Gazsié, igen találó és tanulságos (amellett magyar) példa lehet. (A tragikum elemeit Rákosi Jenő művészi felfogása szerint lehet igazán megértetni.) A (középfajú drámáról beszélve nemzeti szempontból szeretetteljes tanulmány tárgya lehet, a magyar népszínmű, A tanár kiemeli, hogy a magyar népszínmű drámai formában fejezte ki a múlt század negyvenes éveinek demokratikus törekvéseit: a színpadon hangot adott a népnek, iaz elnyomott jobbágynak, hőssé tette a népet, mely Katona Bánkjában, mint Tiborc, Kisfaludy Károly vígjátékaiban, mint környezet, csupán (és többnyire komikus) statisztaként szerepelt. Ebben áll a népszínműnek, mint magyar műfajnak, jelentősége és Szigligeti érdeme. Igy fejlődött ki, mint önálló műfaj és később — nagy Egyéniség és éltető korszellem nélkül — ezért vált sablonossá. Gárdonyi Géza iBorát — e gyönyörű magyar idillt — mint e műfaj legtisztább, legtökéletesebb jelenségét mutatjuk be, kiemelve, hogy Gárdonyi mennyire és mily finoman érezte a magyar paraszt igaz drámái küzdelemre kevéssé alkalmas vérmérsékletét, életfölfogását és igy a népdráma helyett kedves, derűs népingjátékot alkotott. V. A tanár az év végén fölveti a végső kérdést: Foglaljuk össze az egészet és kérdezzük: mit ad tehát nekünk a poétika, mivel gazdagítja lelkünket, mire készít elő? Szempontokat ad, amellyel megítélhetjük a költői alkotásokat és ezzel gazdagítja lelkünket, hiszen az emberi .lélek legdúsabb birodalmát, a költészet tágas és gazdag Ophir-országát fedezi fel és hódítja meg számunkra; olyan gazdagodás ez, amely miinden fáradságra érdemes, pedig e fölfedező és hódító ut nem kiván mást tőlünk, csupán szerető figyelmet és nem ad egyebet, mint igaz és maradandó gyönyörűséget. * Szinte fölösleges ezek után megjegyeznem, hogy az egyes műfajok tárgyalásánál a tanár, mint az egyedül célravezetőt, az induktív módszert aLkalmazza végig. A költői müvek, mint az élő és éltető emberi lélek alkotásai: organikus müvek, amelyekre nem lehet a dedukció merev ós általános kaptafáját húzni. Ugy kell szemlélni és tanulmányozni őket, mint pompás és gazdag kivirágzásait az emberi széllemnek és ki az ilyen virágot szereti, az lelketlen herbáriumcsináló nem lehet! Hogy ennek az egyedül célravezető és lehetőleg sokoldalú, az alkotások mélyére ható induktív eljárásnak mintegy tipikus példáját mutassuk — e részlet tükrében az egészet szemléltetve — nézzük, .hogyan tárgyalja a tanár az epikus formának egyik igen egyéni jellegű fajtáját: az idillt. A tanár mindenekelőtt elolvas — részben olvastat — néhány jellemző idillt. Egyet Theokritostól, egyet Vergiiiustól, egyet Petőfitől és Aranytól. Olvasás közben — ez állandó eljárása — figyelmezteti tanítványait a költemények feltűnőbb nyelvi, stílusbeli és zenei, ritmusbeli szépségeire .A. görög .idill plasztikus egyszerűsége, a görög vers szabályos szépsége mellé állítja Petőfi és Arany gyökeresen népies nyelvi jelességait, versük magyaros muzsikáját. A négy költő lényegében azonos témája mellett milyen különböző verseik egyéni hangja. Például Theokritos természetesebb, nyersebb, férfiasabb, mint a szelíd, mélázó, gyöngéd érzelmeket kedvelő Vergilius. Petőfi és Arany egyéniségének frappáns ellentéte a Téli esték és a Családi kör összehasonlitásából is kivehető. Ezek után Zrínyi egy idilljét olvassa a tanár és tanítványaival megbeszéli a hasonlóságot és ellentétet a görög és római id'illköltő és Zrínyi között. Itt röviden és érdekesen el lehet intézni az utánzás és eredetiség problémáját, e találó példa alkalmából. Már most jönnek a műfajit megállapító kérdések. Miről énekelnek ezek a különböző korokban élő és különböző egyéniségű költők? A falusi, mezei, szóvál a természeti életről, eunek szépségeiről. Két dolog lényeges itt: a faluról énekelnek és dicsérik azt. Mikor jelennék meg ezek a versek, ezek a laudes ruris? Mindegyik költő városban ólt, nagy, legtöbbször tul finomult műveltség korában, távol a mezőtőtl, de vágyakozva annak szépségei után. Mi az uralkodó ezekben a költeményekbeu? A nyugalom, a dolgok és emberek 'békéje. Milyen módon fejezi ki ezt legjobban, legmegfelelőbben a költő? Természetesen a leírással, ezen a legegyszerűbb epikai módon. A képzelet és érzés egyesülnek itten: a szeretet és vágy érzése mintegy megszépíti ez egyszerű jelenségeket és így a fantázia aprólékos gonddal színezi ki képeit. (Mellékesen a relizmus problémá ját is lehet itt,— példák .kapcsán — érinteni mintegy.) Vannak tehát költemények, rövidebb, epikus nyugalommal leíró költemények, amelyek — a müveltseg bizonyos fejlettebb fokán — (görög és római városi élet, régi erkölcsök hanyatlása, elfinomultság, a magyar polgári és városi élet kifejlődése) az egyszerűbb, természetes falusi élet távoli és óhajtott szépségét, örömeit éneklik meg: ezek az idillek. (Vége.) Ki lesz a városi felsőkereskedelmi igazgatója? Szombaton délben járt le a pályázat a városi felsőkereskedelmi iskola igazgatói állására. Négy pályázó van: Derszib Béla és Ditrói Nándor dr, az állami felsőkereskedelmi iskola tanárai, Nyáry György turócszentmártoni állami felsőkereskedelmi iskolai tanár és Gréiner János pozsonyi tanár. II iegnyl! II • • liüiyl ÍS«! I Í * 5 Is ni junius hóban Kárász-utca 11 • • * | i 15. sí. éii (Of. Boltom-1! —— 8 8 • n • • fi ház).iiiiililimialegmíivészitih fi s • = a B 8 8 8 S fi modernhépehfnqnahhészülni. j[ 1 8 | a 8 2866 S S •-"""—*""""""••••"•: URÁNIA SZÍNHÁZ. A legnagyobb nyári sláger! Sherlock Holmes és a fekete álarcosok bandája. Detektivdráma két felvonásban. Benares, India szt városa. Látványos. Egy mozifölvétel miatt. Bohózat. Az UtOlSÓ CSÓk. Dráma. A ciokoládé revolver. Amerikai vígjáték. Vasárnap d. u. 4 órától este 1 l-ig. Fentartott helyeket telefonértesítésre lefoglal az igazgatóság. Borolin nevü szerével igen szép szolgálatot tett, mert a makacs idült reuma, melyet Boszniában szereztem s mely különösen jobb karom izületeiben befészkelődött, már hetek óta újból kellemetlenkedett. Kiváló szerének köszönhetem, hogy kétheti használata után karomat megint használni tudom. Fogadja ezért kiváló tiszteletemet és bálás köszönetemet. Budapest (Csillaghegy), 1910 január hó 15-én. BÖHM PÉTER s. k. mín. tanácsos, tábornok a honv. minisztériumban. mi junius lián Km-ulta