Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-02 / 127. szám

1912 junius 2. DÉEMAGYARORSZÁG 1 Hova lettja feleség hatvanezer koronás betétkönyve? (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrségen szombaton este megjelent egyik nagykereskedő gyönyörű, ifjú felesége és a következő panaszt tette: — Lopással, csalással és hatvanezer koronás betétkönyv elsikkasztásával vádolom az uramat! A Fényes-bankkal, illetve magával Fényes Marcellel van összefüggésben az egész ügy. Ugyanis, amikor három évvel ezelőtt megnősült az ifjú nagykereskedő, elvett egy dúsgazdag szabadkai urileányt, aki negyedmillió koronát örökölt az apja halálával. A feleség tetemes összeget juttatott férjének, ki szintén elhalt apjától örökölt nagy üzletet, csakhogy sok adóssággal. Ide sok pénz kellett. A feleség adott. Egy betétkönyvet — hatvanezer koronáról szólót — megtartott magának, olyképen, hogy avval egyedül ő rendelkezik. A férj azután — ez a feleség vádja — megkaparintotta a hatvanezer koronát. Tudta és beleegyezése nélkül, egyenesen aZ ő kijátszásával szövetkezett Fényes Marcellel, aki váltók ellenében keresztülvitte, hogy a betétkönyv összegét kivegye a férj. Saiát nevére állitotta ki a váltókat, de a betétfőkönyvre mégis rávezette a kivett összegeket, mindaddig, mig az egész tőke eltűnt. A feleség terhére egyszerűen visszaélt a férj akkor, amikor a betétkönyvet kivette s a váltómanipulációt Fényes Marcel közbejöttével elkövette. Törvény szerint ilyen eljárásra mint férjnek se volt joga, mert egyedül a feleség intézkedhetik. A férj legföljebb akkor, ha közjegyzői okirattal meghatalmazása van. Ebben az esetben pedig nem volt. Két napja, hogy a feleség megtudta, mint játszották ki. Két nappal ezelőtt ugyanis igy szólt a férjének: — Tovább nem várhatok, látod, mi van a Fényes bankkal. Kisérj el és kiveszem az alaptőkét. Amikor a bankban utána néztek a dolognak, az asszony megdöbbenve hallgatta a fölvilágositást: — Le van iterhelve a betétkönyv! Csak akkor intézkedhetünk, ha lejár a fölmondási idő. Megtudta az asszony, hogy a férje vette ki a hatvanezer koronát. — Kifosztottál! — kiáltott föl. Majd tudtára adta, hogy följelenti, ha nem fizeti vissza ezt a pénzt. — Eleég volt, amit ezenkívül odaadtam. Az mind elveszett. Ezt magamnak hagytam, ehez ragaszkodom, A férj pedig igy szólt: — Nincs pénzem. Semmi se maradt meg, ebből se. Segits tehát rajtam — adjál ujabb összeget. A feleség kétségbeesésében megfenyegette, hogy bűnvádi eljárás megindítását kéri ellene. Bejelentette azt is, hogy elválik tőle. A rendőrség vasárnap délelőtt hallgatja ki a megvádolt férjet. Az asszony pedig még szombaton este összepakkolt és hazautazott Szabadkára, közeli rokonaihoz. NAP1_HIREK A tejeskofák becsapják a közönséget. — Fölözött tejet árulnak. — (Saját tudóntónktól.) Akik korán reggel, még mielőtt a piacon a kofák elfoglalnák a helyeiket, végigsétálnak a város utcáin, azok észrevehetik egy Ikis megfigyelés után, hogy a falusi tejes asszonyok üres kannákkal sietnek végig az utcákon. Ha akármelyik ilyen tejeskoíát megkérdez az ember, hogy hol van a kannájából a tej, mindegyik nyomban kész a felelettel: — már eladtam. Ez azonban nem igaz. Korán reggel azért nincs egyik kofánál sem tej, mert már hazulról üres edénnyel indult el majdnem valamiennyi Szeged Ifelé. Tápéról, Dorozsmáról, Szőregről, Deszkről, meg a többi környékbeli faluból alig hoznak be tejet ima már Szegedre a kofák és az a tej, amit házhoz hordanak a vevőiknek, innen kerül ki valamelyik szegedi l»oltból. A legvakmerőbb becsapás az, amit a falusi lejárások a közönséggel tesznek. Röviden: litereníkinit nyolc fillérért összevásárolják a lefölözött (tejet és azt eladják literenkint 20— 22—24 fillérért. Hogy megértsük a dolgot, tudnunk kell, hogy ilyenkor nyári időben, amikor a tej árusításával foglalkozó vállalatok nagy mennyiségben kapnak vidékről tejet, azt nemcsak forgalomba hozzák, hanem annak egy jelentékeny részét felhasználják tejtermékek készítésére is. Leszedik a. tejnek legértékesebb részét, a fölét és a fölözött tejet a szegényebb néposztálynak adják el nagyon olcsó árért. Természetesen ennek a tejnek már nincs meg az a zamatja és ize, ami a jó falusi tejet annyira jellemzi, azonban a laikusok, értjük ezalatt a fogyasatóközönséget, a különbséget nem nagyon veszik észre. A tejeskioifák nagyon jó üzletet csinálnak. A termelt tejet eladják a vállalkozónak és ugyanezt a tejet lefölözve féláron veszik vissza, tehát már itt is kerestek, mert literenkint legalább nyolc fillért nyertek a saját tejük visszavétele órán. A nyolc fillérért vásárolt lefölözött tejet azután rendes áron adják el, ami azJt jelenti, hogy minden nagyobb munka nélkül, a közönség legvakmerőbb becsapásával, megint aránytalanul nagy baj szonhoz jutnak. Végeredményben tehát a falusi tejárus annyit nyer a tején, amennyiért azt eladja, mert hiszen a költségeit, a tehene takarmányát stb. megkapja a vállalkozótól, akinek fölöaetlen állapotban adja el a tejet. Érdemes reggélenkénit körülnézni azokon a helyeken, ahol fölözött tejet árulnak. Csak ugy bolyonganak ott a tejeskofák, akik sorra töltik meg valahonnan Tápéról, Szőregről, Felsőtanyáról, Deszkről hozott üres tejeskannáikait fölözött tejjel. A lefölözött tej azután mint „jó falusi tej" kerül a szegediek asztalára és nagyon kevesen sejtik, hogy ugyanezt a tejet harmadáron is meg tudták volna vásárolni. „ A rendőrségnek kötelessége, hogy megszüntesse ezt a állapotot. Végre is, ha szigorúan büntetik a tejhamisitókat, akkor ugyanolyan szigorúan kell büntetni azokat is, akik a zsebük érdekében gaz merényletet követnők el a közönség gyomra és a közönség zsebe ellen. Váratlan tejrazziát kell rendeznie a szegedi rendőrségnek, hogy nyakoncsipje azokat, a kik üres kannákkal járnak be Szegedre fölözött tejért. A közönség pedig jól teszi, ha a gyanús tejből mintát küld a városi vegyvizsgáló állomásnak és igy módot nyújt a rendőrségnek arra, hogy szigorú büntetéssel sujfsa a bűnöst és ezzel megszüntesse, vagy (mérsékelje a bűnös üzelmeket. — Az urnapi istentisztelet. Csütörtökön, Űrnapján reggel 8 órakor a belvárosi SzentDömötör-templomban ünnepélyes szentmise és kedvező idő esetén mise után körmenet lesz, amelyet Jászai Géza címzetes püspök, esperesplébános celebrál. — Tisza István a Hírlapírók Nyugdíjintézetének. Tisza István gróf, a képviselőház elnöke, a következő levelet intézte Schiller Henrik dr-hoz a „Pester Lloyd" szerkesztőjéhez, ni int a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete igazgatósági tagjához: — Igen tisztelt Szerkesztő ur! Korábban tett ígéretemhez képest van szerencsém ide mellékelve kétezer koronát a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete számára küldeni. E tényben is egyik szerény jelét kívánom adni annak az őszinte nagyrabecsülésnek, amellyel a sajtó komoly munkásai iránt mindenkor viseltettem. Szívélyes üdvözlettel vagyok tisztelő híve Tisza István s. k. — Szegedi esperantisták mulatsága. Mint minden városban, hol a kultura talajra akadt, ugy Szegeden is működik lelkes gárda, hogy propagandát csináljon az esperanto nyelvnek. Negyedszáz éve, hogy megteremtették ezt a világnyelvet, mely — sajnos — -nem világnyelv ma még. S az évfordulót mindenütt emlékezetben tartják. Szegeden szombaton ünnepelték meg, nagyszerűen sikerült mulatság keretében. Az újszeged! Vigadóban lelkes közönség gyiilt össze és elragadtatással tapsolta a kitűnő szereplőket. Ez volt a műsor: Ünnepi beszéd. Elmondta Muzsnyai Dénes tanár, csoport-elnök, Szeged és az esperanto. Szabadéiba,dás esperainto nyelven. Tartotta Kotrisz Andor, nyelvmester. A genti. Monológ. Irta és előadta Dénes Marcel. Judit, Kis Józseftől. Szavalta Vészi Adél. Távolból, Petőfi S.-től. Esperantora fordította és szavalta Schwarcz Boriska. Bakfis álmok. Monológ. Előadta Tóásó Valér. La Vojo. Eredeti esperanto költemény Zemanhóftól. Előadta Taussig Viktor. Szűcs Lajos pedig konferált. A műsor után kezdődött a mulatság második ciklusa. Tánc. Gsupa hangulat, csupa finomság, — igen, ez volt a lelkes esperantisták mai, első nyilvános szereplése. — Házasság. Bordás Lajos mérnök eljegyezte Wolfner Bős két, Wolfner Károlynak, a villaimoisvasut pénztárnokának leányát. (Minden külön értesítés helyett.) — A katolikus nffvétlff-ejjyesfilet népünnepélye. Vasárnap lesz a Szegedi Katolikus Nővédő-Egyesület nagy napja. A mai vasárnapra tűzte ki ugyanis az egyesület nagyszabású népünnepélyét a Gedó-féle kerthelyiségben. A népünnepélyt hetekig tartó lankadatlan és buzgó előkészületek előzték meg a rendezőség részéről, amely teljes odaadással s fáradságot nem ismerő kitartással állította össze annak programját s igyekezett a népünnepélv iránt az érdeklődést a társadalom legszélesebb rétegeiben fölkelteni. S a rendezőségnek ezt a Tisztelettel értesitem a nagyérdemű közönséget,hogy a DugonicMéren dr. Forbáth • (éle palotában kellemes nagy terrasszával megnyilt. cigányzenekar játszik. nagy sörcsarnol* és étterem ts n Minden vasárnap a m. kir. honvédzenekar hangversenyez. — Köznap elsőrendű 3009 Minden kedden és pénteken halpaprikás.