Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-02 / 127. szám

1912 junius 2. DÉEMAGYARORSZÁG 1 Hova lettja feleség hatvanezer koronás betétkönyve? (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőr­ségen szombaton este megjelent egyik nagykereskedő gyönyörű, ifjú felesége és a következő panaszt tette: — Lopással, csalással és hatvanezer koronás betétkönyv elsikkasztásával vá­dolom az uramat! A Fényes-bankkal, illetve magával Fé­nyes Marcellel van összefüggésben az egész ügy. Ugyanis, amikor három évvel ezelőtt megnősült az ifjú nagykereskedő, elvett egy dúsgazdag szabadkai urileányt, aki negyedmillió koronát örökölt az apja halálával. A feleség tetemes összeget jut­tatott férjének, ki szintén elhalt apjától örökölt nagy üzletet, csakhogy sok adós­sággal. Ide sok pénz kellett. A feleség adott. Egy betétkönyvet — hatvanezer koronáról szólót — megtartott magának, olyképen, hogy avval egyedül ő rendel­kezik. A férj azután — ez a feleség vádja — megkaparintotta a hatvanezer koronát. Tudta és beleegyezése nélkül, egyenesen aZ ő kijátszásával szövetkezett Fényes Marcellel, aki váltók ellenében keresztül­vitte, hogy a betétkönyv összegét kivegye a férj. Saiát nevére állitotta ki a váltókat, de a betétfőkönyvre mégis rávezette a ki­vett összegeket, mindaddig, mig az egész tőke eltűnt. A feleség terhére egyszerűen visszaélt a férj akkor, amikor a betétkönyvet kivet­te s a váltómanipulációt Fényes Marcel közbejöttével elkövette. Törvény szerint ilyen eljárásra mint férjnek se volt joga, mert egyedül a feleség intézkedhetik. A férj legföljebb akkor, ha közjegyzői ok­irattal meghatalmazása van. Ebben az esetben pedig nem volt. Két napja, hogy a feleség megtudta, mint játszották ki. Két nappal ezelőtt ugyanis igy szólt a férjének: — Tovább nem várhatok, látod, mi van a Fényes bankkal. Kisérj el és kiveszem az alaptőkét. Amikor a bankban utána néztek a do­lognak, az asszony megdöbbenve hallgat­ta a fölvilágositást: — Le van iterhelve a betétkönyv! Csak akkor intézkedhetünk, ha lejár a fölmon­dási idő. Megtudta az asszony, hogy a férje vette ki a hatvanezer koronát. — Kifosztottál! — kiáltott föl. Majd tudtára adta, hogy följelenti, ha nem fizeti vissza ezt a pénzt. — Eleég volt, amit ezenkívül odaadtam. Az mind elveszett. Ezt magamnak hagy­tam, ehez ragaszkodom, A férj pedig igy szólt: — Nincs pénzem. Semmi se maradt meg, ebből se. Segits tehát rajtam — ad­jál ujabb összeget. A feleség kétségbeesésében megfenye­gette, hogy bűnvádi eljárás megindítását kéri ellene. Bejelentette azt is, hogy el­válik tőle. A rendőrség vasárnap délelőtt hallgatja ki a megvádolt férjet. Az asszony pedig még szombaton este összepakkolt és haza­utazott Szabadkára, közeli rokonaihoz. NAP1_HIREK A tejeskofák becsapják a közönséget. — Fölözött tejet árulnak. — (Saját tudóntónktól.) Akik korán reggel, még mielőtt a piacon a kofák elfoglalnák a helyeiket, végigsétálnak a város utcáin, azok észrevehetik egy Ikis megfigyelés után, hogy a falusi tejes asszonyok üres kannákkal siet­nek végig az utcákon. Ha akármelyik ilyen tejeskoíát megkérdez az ember, hogy hol van a kannájából a tej, mindegyik nyomban kész a felelettel: — már eladtam. Ez azonban nem igaz. Korán reggel azért nincs egyik kofánál sem tej, mert már ha­zulról üres edénnyel indult el majdnem vala­miennyi Szeged Ifelé. Tápéról, Dorozsmáról, Szőregről, Deszkről, meg a többi környékbeli faluból alig hoznak be tejet ima már Szegedre a kofák és az a tej, amit házhoz hordanak a vevőiknek, innen kerül ki valamelyik sze­gedi l»oltból. A legvakmerőbb becsapás az, amit a falusi lejárások a közönséggel tesznek. Röviden: litereníkinit nyolc fillérért összevásárolják a lefölözött (tejet és azt eladják literenkint 20— 22—24 fillérért. Hogy megértsük a dolgot, tudnunk kell, hogy ilyenkor nyári időben, amikor a tej árusításával foglalkozó vállala­tok nagy mennyiségben kapnak vidékről te­jet, azt nemcsak forgalomba hozzák, hanem annak egy jelentékeny részét felhasználják tejtermékek készítésére is. Leszedik a. tejnek legértékesebb részét, a fölét és a fölözött te­jet a szegényebb néposztálynak adják el na­gyon olcsó árért. Természetesen ennek a tej­nek már nincs meg az a zamatja és ize, ami a jó falusi tejet annyira jellemzi, azonban a laikusok, értjük ezalatt a fogyasatóközön­séget, a különbséget nem nagyon veszik észre. A tejeskioifák nagyon jó üzletet csinálnak. A termelt tejet eladják a vállalkozónak és ugyanezt a tejet lefölözve féláron veszik vissza, tehát már itt is kerestek, mert literen­kint legalább nyolc fillért nyertek a saját te­jük visszavétele órán. A nyolc fillérért vásá­rolt lefölözött tejet azután rendes áron adják el, ami azJt jelenti, hogy minden nagyobb munka nélkül, a közönség legvakmerőbb be­csapásával, megint aránytalanul nagy baj szonhoz jutnak. Végeredményben tehát a fa­lusi tejárus annyit nyer a tején, amennyiért azt eladja, mert hiszen a költségeit, a tehene takarmányát stb. megkapja a vállalkozótól, akinek fölöaetlen állapotban adja el a tejet. Érdemes reggélenkénit körülnézni azokon a helyeken, ahol fölözött tejet árulnak. Csak ugy bolyonganak ott a tejeskofák, akik sorra töltik meg valahonnan Tápéról, Szőregről, Felsőtanyáról, Deszkről hozott üres tejeskan­náikait fölözött tejjel. A lefölözött tej azután mint „jó falusi tej" kerül a szegediek aszta­lára és nagyon kevesen sejtik, hogy ugyan­ezt a tejet harmadáron is meg tudták volna vásárolni. „ A rendőrségnek kötelessége, hogy megszün­tesse ezt a állapotot. Végre is, ha szigorúan büntetik a tejhamisitókat, akkor ugyanolyan szigorúan kell büntetni azokat is, akik a zse­bük érdekében gaz merényletet követnők el a közönség gyomra és a közönség zsebe ellen. Váratlan tejrazziát kell rendeznie a szegedi rendőrségnek, hogy nyakoncsipje azokat, a kik üres kannákkal járnak be Szegedre fölö­zött tejért. A közönség pedig jól teszi, ha a gyanús tejből mintát küld a városi vegyvizs­gáló állomásnak és igy módot nyújt a rend­őrségnek arra, hogy szigorú büntetéssel sujfsa a bűnöst és ezzel megszüntesse, vagy (mérsékelje a bűnös üzelmeket. — Az urnapi istentisztelet. Csütörtökön, Űrnapján reggel 8 órakor a belvárosi Szent­Dömötör-templomban ünnepélyes szentmise és kedvező idő esetén mise után körmenet lesz, amelyet Jászai Géza címzetes püspök, esperes­plébános celebrál. — Tisza István a Hírlapírók Nyugdíjin­tézetének. Tisza István gróf, a képviselőház elnöke, a következő levelet intézte Schiller Hen­rik dr-hoz a „Pester Lloyd" szerkesztőjéhez, ni int a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjin­tézete igazgatósági tagjához: — Igen tisztelt Szerkesztő ur! Korábban tett ígéretemhez képest van szerencsém ide mellé­kelve kétezer koronát a Magyarországi Hírlap­írók Nyugdíjintézete számára küldeni. E tény­ben is egyik szerény jelét kívánom adni annak az őszinte nagyrabecsülésnek, amellyel a sajtó komoly munkásai iránt mindenkor viseltettem. Szívélyes üdvözlettel vagyok tisztelő híve Tisza István s. k. — Szegedi esperantisták mulatsága. Mint minden városban, hol a kultura talajra akadt, ugy Szegeden is működik lelkes gár­da, hogy propagandát csináljon az esperanto nyelvnek. Negyedszáz éve, hogy megterem­tették ezt a világnyelvet, mely — sajnos — -nem világnyelv ma még. S az évfordulót min­denütt emlékezetben tartják. Szegeden szom­baton ünnepelték meg, nagyszerűen sikerült mulatság keretében. Az újszeged! Vigadóban lelkes közönség gyiilt össze és elragadtatással tapsolta a kitűnő szereplőket. Ez volt a mű­sor: Ünnepi beszéd. Elmondta Muzsnyai Dénes tanár, csoport-elnök, Szeged és az espe­ranto. Szabadéiba,dás esperainto nyelven. Tar­totta Kotrisz Andor, nyelvmester. A genti. Monológ. Irta és előadta Dénes Marcel. Judit, Kis Józseftől. Szavalta Vészi Adél. Távolból, Petőfi S.-től. Esperantora fordította és sza­valta Schwarcz Boriska. Bakfis álmok. Mo­nológ. Előadta Tóásó Valér. La Vojo. Eredeti esperanto költemény Zemanhóftól. Előadta Taussig Viktor. Szűcs Lajos pedig konferált. A műsor után kezdődött a mulatság második ciklusa. Tánc. Gsupa hangulat, csupa finom­ság, — igen, ez volt a lelkes esperantisták mai, első nyilvános szereplése. — Házasság. Bordás Lajos mérnök elje­gyezte Wolfner Bős két, Wolfner Károlynak, a villaimoisvasut pénztárnokának leányát. (Minden külön értesítés helyett.) — A katolikus nffvétlff-ejjyesfilet nép­ünnepélye. Vasárnap lesz a Szegedi Katolikus Nővédő-Egyesület nagy napja. A mai vasár­napra tűzte ki ugyanis az egyesület nagysza­bású népünnepélyét a Gedó-féle kerthelyiség­ben. A népünnepélyt hetekig tartó lankadatlan és buzgó előkészületek előzték meg a rendező­ség részéről, amely teljes odaadással s fárad­ságot nem ismerő kitartással állította össze annak programját s igyekezett a népünnepélv iránt az érdeklődést a társadalom legszélesebb rétegeiben fölkelteni. S a rendezőségnek ezt a Tisztelettel értesitem a nagyérdemű közönséget,hogy a DugonicMéren dr. Forbáth • (éle palotában kellemes nagy terrasszával megnyilt. cigányzenekar játszik. nagy sörcsarnol* és étterem ts n Minden vasárnap a m. kir. honvédzenekar hangversenyez. — Köznap elsőrendű 3009 Minden kedden és pénteken halpaprikás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom