Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-09 / 132. szám

1912 junius 12 DÉLMAGYARORSZÁG 19 g épen mivel a köztapasztalat csak felbontott ]lázasságokról és szétment szerelmse párokról. le az elválás; az igazi érzelmi kettészakadás részleteiről mit se tud, borítja teljes tudatlanig a szakítás kérdését. Pedig nagy érdek, a felnőttek nemi felvilágosításának s ezáltal az egész szerelmi élet megegészségesedéséneik ügye forog itt kockán. Az első alapelv, amelyre a -zakitas tan fölépíthető, az az általam itt már kifejtett igazság, hogy az egyoldalú, viszonzatlan szerelem tulajdonképen nem is szerelem. Szerintem s általában a tisztultabb közfelfogás szerint is ugyanis a szerelem lényege két ember testi és szellemi vonzalma. Á tiszta testi vonzalomra sokkal jobban illik a nemi ösztön név, mint a szerelem; a tiszta szellemi vonzódás inkább barátságnak nevezhető. Mihelyt kihűlt csak egyik oldalon az érzéki vágy, maradjon bármily nagy fokú lelki vonzalom, a szerelemnek vége, nemkülönben akkor is, ami persze sokkal ritkább, ha a kezdetben létezett szellemi vonzalom megszűnik s egyedül az ösztönök hajlama él tovább. Ha tehát a férfi- vagy nő-félben elalszik az érzéki vágy, ellenszenvre fordul a vonzalom, érdeklődés és tisztelet a másik fél iránt, ekkor már felbomlott a testilelki kettős egyensúly .s ha más külső körülmények, házasság, megszokás, anyagi kötelezettség nem parancsolják az együttmaradást, a természet kérlelhetetlenül a szétbomlás felé hajt. S természetes, hogy itt mindig az a fél a cselekvő, a szakító, akinek oldalán a szerelmi kettőslánc mindkét vagy legalább egy ága elszakadt; az, aki érzelmileg már megunta vagy szellemileg, lelkileg sivárnak tartja a párját. Ez a fél már nemcsak hogy nem szerelmes, de már nem vágyakozik a másikra, a másik pedig szintén nem szerelmes már, az előbbi definíció szerint, de vágyakozást annál inkább érez. Gyakran durva, vad érzéki vágy ez, gyakran nemes lelki sóvárgás, de mind a két esetben, mivel egy ellenálló vagy legfölebb külső kényszerből hajlandó egyénre vonatkozik, nélkülözi azt a két testet és lelket összekapcsoló harmóniát, mely szükséges az igazi szerelemhez s ép ezért ennek nem nevezhető. Bármily kegyetlenül hangzik, azért mégis kimondom, hogy a szakitás-tan másik alaptétele ez: légy kemény. Szánalomból,, könyörületességből föntartani oly viszonyokat, melyek az egyik félre nézve nyűgöt, a másikra pedig legfölebb érzéki kielégülést jelentenek, dőreség. Az a fél, melynek szenvedélye hamarabb kiélte magát, úgyis hajlilk a válásra, amely lehet esetleg csupán nemi szakítás s a szerelem átvezetése a barátságba. Ha ez sikerül, annál jobb; mindenesetre szükséges azonban, hogy a jóllakott fél birjon azzal az erővel, hogy az immár egyoldalúvá s ép ezért méltatlanná lett viszonyt kettészakítsa. Kétségtelen, hogy a valóságban ennek az elvnek ellenáll töméntelen gyakorlati kötelezettség. Nem is vonatkozik ez másra, mint magára a szerelmi érték-cserére, két anyagilag és erkölcsileg szabad és előitéletnélküli ember viszonyára. Ép ezért csak egy oly társadalomban lehetne ezt az elvet kivételt nem tiirő általánossággal javalni, ahol az összes emberek szerelmi élete szabadon, függetlenül, megélhetési és erkölcsi szempontoktól menten fejlődhetnék. Aliol a szerelem szabad, gondtalan, csaik az egyének egymásközti örömcseréjén, hajlam körforgalmán alapulna s nem volna összeszőve egész más természetű értékek sokkal prózaibb javak forgalmával. Ma állami törvények óvják a nőt a rendesen előbb kihűlő férfi szakító hajlamászemben, természetesen e törvény igen helyes. A szabad szerelem a nők és gyermekek any..gi biztosítása nélkül barbár gimnázistaálom, korlátolt pornográfus-eszmény. Ebben a mai társadalomban, amelyben a szerelmi frig\'ek megkötése is alá van vetve az anyagi és e; kölcsi érdekeknek, természetesen a szakítás szükségessége se érvényesül szabadon. Mivel azonban gyakran mégis épen a kímélet, szentimentalizmus, irgalom az, amely szétbomlásra hivatott párokat együtt tart s szerelmek hulláját eltemetés helyett szabad levegőn hagyja szétbomlani nem indokolatlan a szakitástan e második alapelvét terjeszteni. Szász Zoltán. SZEGEDI FOTO-REVU. A SZEGEDI „FOTO-KLUB" HIVATALOS ROVATA. Rovatvezető: IVÁNKOVITS IMRE, titkár. Pigment-másolás dióhéjban. A másolandó kép karakteréhez kiválasztjuk a megfelelő szinii pigment-papirost s a következő érzékenyítő chrómfürdőbe tesszük, hozzá adván annyi ammoniákot, amennyi azt szalmasárgává változtatja: 1000 kom. viz, 40 gr. káliuinbichromát. Ebben az oldatban cirka 5 percig hagyjuk, majd sötét helyen megszárítva, másoló keretbe tesszük és — fotométer hiányában — addig mázoljuk, mig a közönséges mattcelloidin papir kimásolódik A kép előidézésére egy másik, úgynevezett átviteli papírra történt átvitel után történik. A másolat és az átviteli papir egyidejűleg hideg vizbe helyezendő s jó átázás után jól összepréselendő s cirka 10 percig nyugodni hagyandó. Ezután jön az előidézés, mely abból áll, hogy ezen összepréselt két lapot 35—40 c. fokra melegített vizbe tesszük s ott addig hagyjuk, mig könnyen szét nem választhatók. Az igy átvitt képet üveglapra téve addig locsoljuk meleg vizzel, mig a kép kivánt részleteiben pompázva nem mutatkozik. Ezután a kép 4 százalékos timsóoldatba jön s alapos mosás után készen áll. Igen ám, csakhogy az igy elkészített kép megfordított részletekkel áll előttünk, mely adott esetben elég hiba. Ezen ugy segíthetünk, hogy újból átvisszük egy másik lapra. Áztassunk be e célból 30 százalékos meleg vizbe egy átviteli papirost s egyidejűleg a már szerzett képet is; ezeket összepréselvén, hagyjuk megszáradni. Száradás után az első átviteli papir a pigment réteggel együtt önként lepattan. Igen hatásos a pigment réteget üvegre átvinni, mely ugy történik, hogy az üveglapot 3 százalékos zselatinoldattal bevonjuk s a már ösmert eljárással a képet reá átvisszük. A rovatvezető postája. Klubunk t. tagjainak ez uton is tudomására hozzuk, hogy egy berlini cégtől nagyító készüléket rendeltünk, melynek segélyével 41/2—6-os méretű lemeztől 13X18-as lemeznagyságig nagyíthatunk lemezeket tetszés szerinti nagyságra. Á nagyító készülék megérkezését egyébként annak idején tudatni fogjuk t. tagtársainkkal, úgyszintén azt is közölni fogjuk, hogy kezelésére klubhelyiségünkben mikor taníthatjuk meg t. tagsársainkat. Fényforrásul egyenlőre a „Mita" spirituszgáz izzólámpát fogjuk használni. VASÜTI MENETREND Érvényes 1912. május 1 tői. A Szeged állomáson. Indulás: Budapest felé: K. exp. 322. Sz. v. 115. Gv. v. 605. Sz. v. 422. Gy. v. 95*. Sz. v. 8*0. T. r. sz. sz. 211. Gy. v. 311. Sz. v. 110. Sz. v. 515. Sz. v. 722. Temesvár felé: Sz. T. 926. Gy. •. 1*1. Sz. v. 255. T. v. sz. sz. 116 (Nagykikindáig). Sz. v. 5*0 Gy. t. 61*. Sz. v. 212. Szv. 425. K. expr. 212. Nagy-Becskerek Károlyháza felé: Sz. v. 122. Sz. v. 421. Motor 956. Sz. r. 1150. Szv. 227. Sz. v. 622 Arad felé: Sz. v. 222. Motor 5*2. M. y. 1020. Gy. m. 1235. Sz. v. 322. Motor 436 (Mezőhegyesig). Gy. m622. M. v. 722 (Makóig). Érkezés: Budapest felől: Sz. v. 1203. Gy. v. 1135. Sz. v. 210. sz. v. 712. Gy. r. 622. Sz. v. 1022. Sz. v. Ili, Gy. v. 122. Sz. r. 521. Sz. v. 737 (Kecskemétről). K. expr. 212. Temesvár felől: K. expr. 322. Sz. v. 1221. Gy. r. 9*8. Sz. v. 736. Gy. v. 305. Sz. v. 1229. Sz. v. 457. Sz. v. 712. Nagy-Becskerék—Károlyháza felől: Sz. v. 720. Sz. v. 9*1. Sz. v. 1200. Sz. v. 10* (Csókáról). Sz. v. 25*. Sz. v. 557. Sz. v. 122*. Arad felől: Gy. m. 92*. Sz. v. 1137. Motor 1*6 Motor 351. Gy. m. 2*2. M. v. 622. Sz. v. 921. M. v 521 (Makóról). M. v. 753 (Mezőhegyesrőt). A Szeged-Rókus állomáson, indulás: Nagyvárad felé: Y. v. 822 (Békéscsabáig). Sz. v. 322. M. v. 622(H.-M.-Vásárhelyig). Sz. v. 1059. Sz. v. 2**. M. v. 350 (Gyuláig). Szabadka felé: Sz. v. 222. Sz. v. 81*. Sz. v. 1130 Sz. v. 312. Sz. v. 4*0. T. v. sz. sz. 622. Sz. v. 1022. Horgos és Zenta felé: Sz. v. 422. Y. v. 126. Szeged-Bókus állomásról Gombosra érkezik Sz. v. 750. Sz. v. 109 Sz. v. 422. Gy. v. 822. Gombosról indul Bosznabródba: Sz. v. 221. Sz. v. 810. Sz. v. 119 Sz. v. 437. Gy. v. 822. Bosznabródba érkezik: Sz. v. 236. Sz. v. 622. Sz. v. 822. Gy. v. 1012. Sz. v. 411. Sz. v. 621. Bosznabródból indul Gombos félé: Sz. v. 922. Sz. v. 11*2. Gy. v. 522. Sz. v. 735. Sz. v. 931. Sz. v. 110 Bosznabródból Gombosra érkezik: Sz. v. 1222. Gy. v. 805. Sz. v. 1021. Sz. v. 315. Sz. v. 722. • Érkezés: Nagyvárad felől: Sz. v. 10*5. y. v. 740 Csak Békéscsabáról. Sz. v. 422. Sz. v. 1121. Sz. v. 9*2 Motor 2*3. M. v. 522 (Hódmezővásárhelyről). Zenta-Hargos felől: V. v. 852. Sz. v. 605. Gombos felől Szeged-Bókus állomásra érkezik: Sz. v. 725. Sz. v. 10*8. Sz. v. 239. Sz. v. 722 Sz- v. 1021. Sz. v. 1212. Sz. v. 322. Közvetlen kocsik közlekednek: Budapest nyugati p. u.—Orsova között. I—II. osztály. Budapestről indul 1012. Budapest nyugati p. u.—Pancsova között. (Szeged- Karlova—Nagybecskereken át), I.—II. osztály. Budapestről indul 1012. Pancsováról indul 317. Szeged—Békéscsaba között. I.—III. osztály. Szegedről indul 612. Békésosabáról indul 421 /— Böviditések magyarázata. A nagyobb szám az órát, a kisebb a perceket jelenti. Esteli 6 órától reggeli 6 óráig éjjel van; ezen időszakba eső érkezéseket vagy indulásokat a percszámok aláhúzásával jelöltük. — Sz. r. = személyvonat, Gy. r. = gyorsvonat M. r. = motorvonat, V. v. = vegyesvonat, K. expr. = keleti express, T. r. az. sz. = tehervonat személyszállítással.