Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-09 / 107. szám

§ természetes állapot talán az lenne, ha ezt a szükségletet legalább nagyofcbrészben Já­noshalma elégítené ki. A község népe azon­ban vagyonos. A birtokok urai, miután a já­noshalmaiakra nem számíthattak, idegenből hozattak, nagycbbára tót, rutén és szlovén cselédeket, akik aztán évekig, évtizedekig el is dolgozgatnak nekik. De az idegenből ide­származott cselédek is elöregedtek; az ura­dalmaknak ilyen családok nem kellettek, el­bocsátották őket. Hova menjenek ezek a kol­dusok? Hazájuktól elszakadtak, oda vissza nem térhettek, letelepedtek hát Jánoshalmán, a legolcsóbb negyedben: a homokiakban, amely emberemlékezet óta a. nép söpredéké­nek tanyája. Évről-évre mind többen jöttek ide és pár évtized múlva egészen benépesí­tették a homokifalut. A község benszülöttei és a jövevények elejétől ellenséges magatar­tást tanúsítottak egymással szemben. A já­noshalmaiak a betolakodó idegeneket, a jött­ment koldusokat látták a hornokfalusiakban, ?2ek pedig azzal a lázadó daccal néztek föl rájuk, amelylyel a szegény ember a gaz­dagra, a jólétben duskálóra szokott. Az utóbbi esztendők borzalmas bűntettei, ame­lyek Jánosbaima történetében oly tarkán és sürün váltakoznak, ugyanebből a forrásból fakadtak. Ez a megvilágítás, amelynek hite­lessége bírálaton fölül áll, egészen uj pers­pektíváit tárja föl a jánoshalmai népéletnek. Es akármi legyen a fölfogásunk a jánoshal­mai két tábor harcáról, abban nem lehet vé­leménykülönbség, hogy a biintétteket köz­vetve a községet övező hat üfaéíufam szám­la/ára kell irnunk." — Judik Etel szökése. Budapestről jelen­tik: Judik Etel színésznő, az Uj Színpad tag­ja, tegnap minden előzetes bejelentés nélkül elutazott Budapestről külföldre. A színésznő eltűnése különösen a családját — férjét és három kis gyermekét — döntötte vigasztalan kétségbe. Családjának sejtelme sem volt róla, liogy Judik Etel szökési terveket táplál. An­nál nagyobb volt a férj meglepetése, ami­kor egy messenger boy a gyermekek cimére tegnap egy nagy fényképet hozott, a színész­nő képét, rajta ezekkel a sorokkal: — Drága két kis fiamnak, Gyuricámnolk és GáJbonnak! Egész sziveimmel ölellek és csókol­lak benneteket és kérlek, liogy ne felejtsetek el őszig, amikor vissza fogok jönni. Én is mindig rátok fogok gondolni és imi fogok sokszor. Gyurikám, el kellett most egy kis időre mennem azért, liogy életben maradhas­sak. Tinektek valaha még nagy sziikségfek lesz reám. Jók legyetek és vidámak! Őszre minden jó lesz. Ne felejtsetek el engem és szeressétek nagyon az apátokat, megérdemli. Anyuci. Judik Etel tiz év óta van férjnél ós a két kis fián kiivül, akihez a levelet intézte, még egy leánykája is van. A három gyenmek és a férj most elhagyottan néz az asszony után, aki állítólag Berlinbe utazott, mint ő maga irja: őszig. — Járványon gyermekbetegségek Pécsett. A pécsi polgármester rendeletet adott ki, melyben eltiltja az iskolaköteles gyermeke­ket a nyilvános helyek, templomok, szinház és mozi látogatásától. A rendeletnek a hetek óta járványszerüen düihöngő gyermekbeteg­ségek, főleg a vörheny és himlő az okai. Kedden rendőrök őrizték a nyilvános helye­ket, hogy gyermekek oda be ne mehessenek. A mozgókóp-iszinház, óvodák és iskoláik helyi­ségeit a mult héten éjszakánkínt fertőtlení­tették, az iskolákat azonban nem zártáik be, pedig ez volna a legelemibb óvintézkedés. A szülők körében most mozgalom indult meg, hogy a minisztérium részéről szorgalmazzák az iskoláik bezárását. — Nagyvárosi élet és a bodegák. Több panasz érkezett a szegedi rendőrségre a bo­degák zárórája ellen .Nevezetesen azt pana­szolták, hogy az Attila-utcai hodega, meg az Iskola-utcai „Kék maodka" vendéglő nem tartják t>e a zárórát. Somogyi Szilveszter dr rendőrfőkapitány a panaszokra vonatkozólag ÜÉLMÁOYARÖRS2SO kijelenti, hogy a bodegák a város tanácsá­nak határozata értelmében, még há korlátlan itálméróssel vannak is ellátva, a zárórát be­tartani nem kötelesek. A rendőrség a pana­szok tárgyában tehát mit sem tehet. Szeged már van olyan nagy város, liogy méltányol­ni tudja az éjjeli életnek ezen elmaradhatat­lan kellékeit. Szükség van bodegákra és bab­leves csárdákra. — Bűnils rendőrkapitány. Debrecenből jelentik: A közigazgatási bizottság három­száz korona pénzbüntetésre ítélte Simon Miklós rendőrkapitányt, a bejelentő-hivatal vezetőjét és egyben javasolta a közgyűlésnek, liogy a kapitány sürgős nyugdíjazása iránt intézkedjék. A szigorú büntetésnek i£IZ clZ oka, liogy Simon kapitány szabálytalanul és von­tatlanul vezette a bejelentő-hivatalt, oly­annyira, hogy a legrégibb debreceni csalá­dokról azt a felvilágosítást adták a bejelen­tőben, hogy nincs rendes lakásuk. A kapi­tányon kívül megbüntették Király János ír­nokot is, alkinek a mulasztásokiban része van. — A Vitéz-utcai háztulajdonosok értekezlete. A Vitéz-utcai háztulajdonosok szerdán kérvényt adtak be a tanácshoz, hogy a vasutaspalota környékének rendezésével egyidejűleg a Vitéz-utca is végleg rendeztes­sék. Ez az utca ugyanis ezen környék legfor­galmasabb utcája, amelyen a legnagyobb forgalom bonyolittatik le s nagyobb része már a végleges nívóra fel is töltetett két év előtt. A városra mindössze pár ezer korona költség hárulna, amit az úttest feltöltése okozna, mivel a kövezet kikerülne a Kossuth Lajos-isugárut rendezésével felszabaduló anyagból s a járdák aszfaltozása úgyis a háztulajdonosokat terhelné. — Gyufaoldatot ivott. Szerdán reggel egy alsóvárosi asszony hat skatulya kénes gyu­fából gyufaolldatot csinált és azt öngyilkos­sági szándékból megitta. Pusztai Julianna 41 éves asszony ma reggel kilenc órakor Szi­várvány-utca 50. szám alatt levő lakásán va­lami miatt összeszólalkozott a férjével. A családi viszálykodás annyira elkeserítette az egyébként is búskomor asszonyt, hogy ön­gyilkosságra szánta el magát. Elment egy közeli szatócsüzletbe, ott hat skatulyo kénes gyufát vásárolt. Hazavitte, a gyufafejeket levagdalta és tejben féloldotta, azután meg­itta. Előzőleg magára zárta az ajtót, ugy, hogy férje, mikor hazajött, csak az ablakon hirt bejutni a lakásba. Ott találta az asszonyt habzó szájjal, félholtan a szoba padlóján. Nyomban rendőrt hivott, aki a mentőket és a központi ügyeletes rendőrtisztviselőt érte­sítette. A mentők kórházba vitték az életun­tat. Nem hallgathatták ki, mert délig nem tért eszméletére. Felépüléséhez nincs is re­mény, mert az erős méreg teljesen kiégette a belső részeit. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium által eladott összes Kropáosek-karabélyokat szuronnyal ás töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden ós azt szuronnyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 Magyar festőművészek anyagának képkiállitása Szeged, Széchenyi-tér 6. (volt Bach Antal helyisége), ahol 30G drb művészi festmény van kiállítva, a művek kiállító művészek termékei, melyek minden áron .. - • eladók. -• - • 1 • Az alkotó festők nevei: Berkes Antal, Czenoz János, Deák Ebner Lajos, Egerváry Potemkin A., Herrer Cesár, Heyer Arthur, Szepessy Ku zka Jenő, Nagy Vilmos, Nádler Róbert, Neogrády Antal, Kézdy Kováts László, Korokjay CL tő, Markó Ernő, Z. Mol­nár János, Papp Emil, Papp Sándor, Pataky László, Raksányi K., K. Spányi Bála, Szász István, Vörös Ernő, Vesztrőczy Manó, Kallós Árpád, Szentmiklósy Zoltán. 2954 1012 május 0. (A kalaptü.) Egyik szegedi ügyvédnek a kis fia hires arról, hogy a felnőttek társasá­gában hallott minden megjegyzést elraktá­roz és kellő alkalommal nagy sikereket arat velük. Épen társaság van az ügyvédnél és egy régi pénzt mutogat az egyik vendég. A nagy mulatságban a pénzdarab kiesik a kezéből és a szekrény alá gurul. Becsengetik a cselédet, aki egy sétabottal kotorász a szekrények alatt, de a bot rövid és nem éri el vele a szö­kevény régiséget. Ekkor megszólal Bandika: — Ugyan ne vesződjön azzal a rövid bot­tal, hanem hozza elő a mamuska kalaptüjét, azzal mindjárt kipiszkálhatja. « (Lovagias ellenfelek.) Májer ur, meg Kohn ur alaposan megsértették egymást és mint lovagias emberekhez illik, elküldték egymás­hoz a segédeiket. A segédek pisztolypárbaj­ban. állapodnak meg, melyet másnap reggel hat órakor vívnak meg a felek. A párbaj előtti napon, a délutáni kávénál találkozott a két ellenfél. Májer (a legbarátságosabb hangon figyel­mezteti Kohnt): Aztán pontos legyen, reggel Inat órakor első lövés. Kohn (a legtermészetesebb hangon feleli): Hogy ha pont hat órakor még nem lennék ott, maga azért csak lőj jön. * (Óvatos sértés.) Szigorú rendeletet bocsá­tott ki a badtestparancsnokság, hogy a le­génység önérzetét durva sértésekkel inam sza­bad illetni, különben panaszra mehetnek. Egy jó humoráról ismert főhadnagy a kö­vetkezőkép felelt meg az uj rendeletnek. — Hallja inaga tizedes! Ha én magát meg akarnám sérteni, hát azt mondanám, hogy maga egy marha, de ez a szándék távol áll tőlem ós csak annyit mondók, hogy Kovács tizedes magánál sokkal nagyobb marha. * (Gyermek beszéd.) A felsőbb leányiskolá­ban a nyelvtan órán a jelen, a mult és jövő fogalmát magyarázza a tarnár. Mikor már példákra kerül a sor, felszólítja az egyik fel­sőbb leányt: — Hogy mondaná ezt jövőben „gyermek vagyok"? A felsőbb leány (határozottan): Gyerme­kem van! Naponta, változatos u| műsorral nagy mozgófénykép előadás. - Családok kellemes szórakozó helye. - Elsőrendű cigányzenekar. Tisztelettel Schwartz Jenő kávés. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom