Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-07 / 105. szám

7 Ili. ÉvfoLyAm, 105. SZÁm Kedd, május 7 meghajlítja, lefekszik, ráteszik a malomkő vet, ráállnalk és ő nagy szuszogás közepette éllkiáltja magát: „Éljen Szeged közönsége! — és vége az előadásnak. Közben egyszer tá­nyéroz is iá vasmellü nő, minthogy a kikiáltó szerint az az övé, anniit összetányéroz és — megfigyeltem — mindenki átl neki. Ilyen a 7 percig tartó előadás ós a belépő díj az egyik helyen. Ennek a szinlapját is megszereztem, igy szól: Szenzáeiós MjjdenságS Látható — ——• • a vasmelíü CSODA NŐ Szegedi Róza a jelemkor legerősebb hölgye. || | a «« m Bt . Egy 6 métermázsás malomkövet mUSOl. és 10 emberí tart a mellén. Egy 16 miliméteres vastag vaspáloát fogávas összegörbit. Egy játszma kártyát ketté tép. Közönséges drótszeget egy kétcolos deszkán sza­badkézzel keresztül üt. Egy 6 miliméteres vastag közönséges kocsikötö-Jáncot széjjelhuz, ha képes ezt tiz ember kéz-, vagy láberővel megtenni 100 korona jutalmat kap. Belépődíj: személyenként 20 fillér, gyermekeknek és katonáknak 10 fillér. — Látható egész nap. Hazafias pártfogást kérve, maradok mély tisz telettel Szegedi Róza, vasmeliii nö. A szemközt levő oldalon még kiiséhb hódé sütkérezik. A felírása ez: A Jelenkor Legnagyobb Csodanője Ilonka a Gondolatolvasó. Honlka bekötött szemmel igy olvas gondo­latot: — Derék, jóravaló ember, akinek sok baja volt már az ellenségeivel, a barátaival. Több­ször szerelmes volt már, de még az igazi sze­relme nem érkezett el. Feleségül sem azt fogja elvenni... — Pardon, — szólok közbe — én már nős vagyok. — Nem szabad közbeszólni — folytatja a világ legtermészetesebb monoton hangjám Ilonka, ön már 30 éves elmúlt? — Nem, c-sak 27 vagyok. — Stb. — Stb. Mindenki tudhatja, hogy itt, ebben a hat filléres sátorban nem lehet komoly dologról szó. De ekkora prüdériákat és baromságokat talán mégse kellene megengedni. Hisz ez több | és rosszabb a cigányasszony kártyiavetósénél. Irodalmat is árulnak ilyenkor, vásár va­I sárnapján a Hunyadi-téren. Kuplék és dalos füzetek között szemenszedett trágárságdkat. És a porteingeriben sürfün hömpölygő ember­I áradatban föl föltűnik egy-egy rendőr tol­llas sisakja, közbe-közbe egy-egy detektív iís (fölmerül. És semmi munkát se találnak, mig Inem lopják, vagy püfölik egymást a vásárt | látogatóik. Körhinta, hajóhinta, gyorsfotográfia is számtalan van. Ki szólhatna miattnik? Azdk­bak is kell szórakozás, akik ilyenekkel tud­rak szórakozni. A forgalom ós élét még had fokozódjék. De árui lenyesni való, azt nyesse, le,- akinek a dolga. 1 NAPI_HIREK Öngyilkosok napja. (Saját tudósítónktól.) A zajos vasárnap estéjén egy Browningból Magyar Ede szi­vébe szaladt a szürke acélgolyó és azon az es­tén minden más elhallgatott. Ezernyi ember fájdalmas részvéte és tobzódó érdeklődése ha­jolt az élettelen test fölé, amelyben mind­örökre megállt /a vér keringése. Nagyszerű tragédia volt, amelynek utolsó jelenete ott játszódott le, ahol az első felvonás előtt fel­gördült a függöny: egy szép szőke asszony előszobájában. Ugy lendült föl a magasba, mint égbetörő giz-gazok. Hirtelen szökött fel, esak akikor ébredtünk az erejére, amikor már a megdöb­bentően tökéletes alkotó fejlődött belőle. Csupa invenció, szédületes fantázia és fékez­hetetlen akarat volt Magyar Éde. És meg­semmisült iá ihar-cban, amit önmagával vivott. Ez a zsenik végzete, igy történik ez már év­ezredeik óta. Magyar Ede tragédiája mögöttt minden más eltörpült. A vasárnap vásári danája, az apró eseményeik hullámzása alig érdekelt va­lakit. Pedig mennyi minden történt az el­múlt vasárnap. Az események ilyen változa­tos sorával alig találkozott ínég a krónikás. A legfeltűnőbb, bogy a tavasz egyik legszebb napján négy öngyilkosság történt. Önként kínálkozik a cián: öngyilkosok napja. Az öngyilkosságok közül csak egy, a Ma­gyar Edéé végződött halállal. A többi esak öngyilkosság kísérlete maradt. Choppon Irina az egyik életunt. Urileány, tizennyolc éves. Kolozsvárról került Szeged­re. Az édesatyja halála után, aki tornatanár volt, özvegy anyjával és öt kis testvérével együtt ide költözött. Egy gyár irodájában volt alkalmazásban, ujabban pedig otthon a háztartást vezette. A Dugonics-utca 6. szám alatt laktak. Este féitizkoir történt az öngyilkosság. A rendőrségnek tett jelentés szerint Ohappon Irma szublknátot ivott. Életveszélyes sérülé­sével a kórházba 'Szállították. Az öngyilkos­ságra vonatkozólag ia leány minden fölvilá­gosítást megtagadott. Az édesanyja szerint tévedésből ivott szublirnátöt. Este félnyolc óraikor két öngyilkosságot is jelentettek a rendőrségnek. Lippai János hetven éves napszámos Újszegeden fölakasz­totta magát egy fára. Stefim rendőr észre­vette a fáról lecsüngő emubert és elvágta a kötelet. A kötél összezúzta a gégéjét. Súlyos 'sérülésével a kórházba szállitották. Az ön­gyilkossági kísérlet oka: életuntság. Széli Károly negyvenbét éves napszámos a nyomor miatt akart megválni laz élettől. A Csongrádi-sugárnton egy ház előtt zsirszó­dát ivott. Súlyos sérülésével a kórházban ápolják. Hétfőn délelőtt ujabb öngyilkosság történt. Osvári János tizennyolc éves kovács inas balkarján borotvával fölvágta az ereket. A sérülése súlyos. — A miniszterelnök titkára. Mint félhi­vatalosan jelentik, Latinovics Endre dr pénz­ügyminisztériumi segódtitkárt, aki eddig Lu­kács László személye mellett teljesített szol­gálatot, a miniszterelnökséghez rendelték szolgálattételre a miniszterelnök mellé. —Tanácskozás a gyermekvédelemről. Az országos gyermekvédelmi szakértekez­lét hétfőn kezdődött meg Szegeden. A ta­nácskozáson Köszeghy Sándor miniszteri ta­nácsos elnököl. Helyettes elnök Ruffy Pál dr miniszteri tanácsos,, a gyermekmenhelyek országos felügyelője. A belügyminisztérium részéről előadó Nagy Samu dr 'miniszteri tit­kár, a jegyzőkönyvet Barkóczy László bel­ügyminiszteri fogalmazó 'vezeti. A számlve­vői szakdolgok előadásával Bajza Géza bel­ügyminisztériumi számvizsgálót bírták meg. Köszeghy Sándor miniszteri tanácsos elnöki •megnyitójában visszapillantást vetett Széli Kálmán volt miniszterelnök működésére, aki a gyermekvédelmi mozgalmat megindito'tta. Beszédéten fölemlítette a magyarországi gyermekmenhelyek európai nívóját, amelyre azokat elődjének. Bosnyák Zoltán miniszteri tanácsosnak és a gyermekmenhelyek főorvo­sainak rajongó lelkesedése emelte. Az elnök megnyitója után Turchányi Imre dr, a sze­gedi' gyermekmenhely igazgató főorvosa Lázár György dr polgármester üdvözletét tolmácsolta, aki akadályozva volt a megje­lenésben. Rúfíy Pál dr miniszteri tanácsos az elnököt köszöntötte, aki rövid működése alatt iís beigazolta, hogy egyik erőssége a gyermekvédelmi mozgalomnak. A fölszóla­íások után megkezdődött a gyermekvédelmi szabályzat tárgyalása. A tanácskozásról táviratilag üdvözölték Lukács László belügy­minisztert, Jakabffy Imre és Bezerédj Viktor államtitkárokat és Bosnyák Zoltán minisz­teri tanácsost. A szakelőadások valószinüleg szerdán kezdődnek. — Újságírók dolgai. Vasárnap tartotta a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetséga Szá­rny Gyula elnök lésével Budapesten igazgató­Sági ülését. Az igazgatósági ülésen Szegedről Palócz László titkár, Reiniger Jakab jogta­nácsos, Balla Jenő, Balassa József, Móra Fe­renc és Újlaki Antal vettek részt. Kitűnt az ülésen, bogy az ujságiró-ösztöndijakra tizen­háranPpályázó jelentkezett. Szegedi egy sem. Az 1000 —1000 koronás tanulmányi ösztöndi­jat Fenyves Ferenc, a Bácsmegyei Napló fe­lelős szerkesztője és Lehner Adplf, a Fiumei Estilap munkatársa kapták meg. Fenyves Németországba megy az újságírók szociális viszonyainak tanulmányozására, Lehner pe­dig a berlini újságíró-főiskolára akar menni. Palócz László javaslata alapján az igazgató­ság kimondotta, bogy az újságírók jogviszo­nyainak rendezése és a sajtókamara szer­vezése érdekében nagyobb mozgalmat indit. Foglalkozott az ülés a Nagyvárad lapnál elő­fordult eseményekkel iís és Sas Ede kérésére vizsgáló bizottságot küldött ki a vitás kérdé­sek megbirálására. Uj tagokul Szegedről Blázsity Györgyöt ós Herczeg Istvánt, a Szegedi Friss Újság munkatársait vette föl a szijvetség. — A kaszinó közgyűlése. A Szegedi Kaszinó vasárnap délután öt órakor tartotta közgyűlését. A gyűlésen a mult évről szá­fnoltak be és a választmányt egészítették ki.. — A szegedi igazgatók előléptetése. A hivatalos lap közli," hogy a király Homor István szegedi állaim! főreáliskolai és Kár­páti Károly dr szegedi állami főgimnáziumi igazgatókat, jelenlegi állásukban való meg­hagyásuk mellett, a VI. fizetési ozstály 3-ik fokozatába kinevezte. A két igazgató több mint negyven évi tanári szolgálat után érte el a legmagasabb fizetést, ami középiskolai oktatónak kijuthat. — Ez a kinevezés igazán örvendetes szegedi tanügyi körökben. Homor István és Kárpáti Károly dr negyven év óta, Szakadatlan munkássággal buzgólkodtak a magyar közoktatásügy érdekében ás nagy szerű eredményeket mutattak föl. Legnagyobb választék mindennemű terem­és futószőnyegek, tüll, csipke ós szövet­függönyök, teritők, paplanok, vas- ós róz­g bútorok stb. Közvetlen behozatala eredeti sz5lW, bútorszövet- ós ágynemű - gyárosoknál I jjapjQíL k Qiipsta ninnwnnnlí Szeged, Kárász-utca 10. sz. FHÍÍlF Ifil ÜHt WT Hitelképeseknek részletfizetésre is. 2863

Next

/
Oldalképek
Tartalom