Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1912-05-07 / 105. szám
4 1912 imájus 4. asztalon megtalálta Sass Lajos ügyeletes rendőrtisztviselő azt a cédiulát, amelyre Magyar Edle ráirta: Senkit se okoljanak a halálomért. Mellette egy kis ipipa és egy képeslap .hevert. Lqfveletj melyben öngyilkosságiak okát adná, nem hagyott hátra Magyar Ede. Zsebében egy cédulát találtak, melyen kuszált betűkkel ez volt csupán: „összeférhetetlen természet." Más semmi. Találtak nála azonkívül egy külföldre szóló útlevelet, különféle leszámolási jegyzékeket, egy darab busz ko-, ronás papírpénzt és két újságot: a Zentai Friss Újság vasárnapi számat, melyben a, zentai templom építéséről van cikk. A másik újság a Magyar Szó cimü fővárosi lap vasárnapi száma volt, melynek tárcarovata:, „Egy szerelmes feljegyzései Gusztáv Wied" megvan kék ceruzával jelölve. Érdekes, hogy Gusztáv Wied novellája hasonlít Magyar Ede életéhez. Ott is egy fiatal ember szerelmes egy negyvenéves nőbe és reménytelen szerelme (miatt öngyilkos lesz. Néhány idézet a novellából: — Erős a hitem, hogy esküvő előtt még deliriumba jutok." — Igen, igen, ki tudju milyen közel van a halálom. A RIVÁLISOK. Munkatársunknak sikerült Ilerczeg Jánosnével és Magyar Edénével beszélni, akiket nagyon összetört a szerencsétlenség. Herczeg Jánosné nem is beszélt sokat, a rendörségnek röviden elmondotta az esetet, muníársunak pedig a következőket mondotta: — Azt hiszem, Magyart az keserítette el, hogy ügyvédje, Széli Gyula dr kijelentése szerint a válópöre legalább két évig fog még elhúzódni. Az utolsó találkozásról ezt mondotta: — Nem volt köztünk összeszólalkozás. Nagyon megszerettük mi egymást! Amikor a lakásomra vasárnap este visszajött, megállt az ajtóban s körülnézve az előszobában, igy szólt: „Milyen szépek ezek a kis képek, milyen kedves ez a lakás! 'Ugy szeretek itt lenni!" Alig hogy ezeket mondotta, kirántotta zsebéből a revolvert és mielőtt megakadályozhattam volna, magára lőtt. Magyar Ede özvegye, Adók Rózsi, a Csongrádi-sugárut 2. szám alatti ház tulajdonosnője. A férje öngyilkosságáról szóló hírt félnyolckor kapta. A házban lakó Szabó Ede kereskedőnek telefonálta meg valaki. Fölkerestük a részvétreméltó asszonyt, aki körülbelül ezeket mondotta: — Mindig sejtettem, ihogy rossz vége lesz a dolognak. Én az ő kedvéért beleegyeztem már a válásba, de nem tagadom, sohasem mondtam le arról a reményről, hogy még visszatér hozzám és a kisfiához. — Hogy mi lehetett oka az öngyilkosságnak? Ezt bizonyosan nem lehet megmondani, ö megszerette azt az asszonyt s e miátt családját elhagyta, de én imár nem akartam megakadályozni a válást. Én ugy tudom, hogy ő már régen és sokszor emlegette az öngyilkosságot. Amint értesültem, Herczegné„egyszer már kivette kezéből a revolvert. Akkor a ház miatt vesztek össze. Mikor ugyanis a férjem engem elhagyott, megvette tudomásom szerint a Báró Jósika-utcai telket Herczegéktől 20.000 koronáért. Ezt a telket később, amikor Herczeg János és a felesége különváltak, férjem az asszony nevére. Íratta, : . ... | .. — Én mindent, mindent megbocsátok az uramnak, szólt hangos zokogással a szerencsétlen úriasszony, de hát miért nem tért vissza hozzám? Azalatt, mig a szerencsétlen asszonnyal beszélgettem, bejött a szobába Magyar Ede fiacskája és megkérdezte: — Érckoporsóba temetik az apukát? — Igen. — Ugy-e négy lóval? — Igen, de mért kérdezed? — Csak. — szólt a fiúcska és -a szemei könnybe lábadtak, _ VISKÓTÓL A PALOTÁIG. Magyar Ede egyszerű szülőik gyermeke. Budapesten született és 13 éves korában, imint reáliskolai tanuló került Szegedre apjával, aki művezetője volt egy szegedi gyárnak. Szegeden azonban anyagilag teljesen tönkrement az édesapja. Visszaköltözködött Budapestre és még most is él, mint magánzó. Magyar Ede körülbelül tizennégy éves korában került inasnak Adók István kőmüvesés építő vállalkozóhoz. Ádók fölismerte Magyar neim közönséges tehetségét és segítette abban, hogy kiképezze magát. (Magyar Ede az épitömesteni oklevelet megszerezte. Mint építőmester feleségül vette Ádók István leányát, Ádók Rózsit, akivel jó házastársi viszonyban élt együtt a legutóbbi időkig. Ekkor beleszeretett Herczeg Jánosnéba, Helczeg János ügynök 41 éves feleségébe. Vonzalma olyan erős volt, hogy miatta elhagyta családját, válópört indított felesége ellen, csakhogy Hercegnét, aki szintén válófélben van az urától, nőül vehesse. A családi viszonyai mellett sem szűnt meg sohasem munkakedve. Folyton dolgozott és igen sokat keresett. Energikus munkája révén országos nevű tervező lett. Legkiválóbb alkotásai közé tartozik a kaposvári uj színház és a szegedi református egyházipalota és a Kárász-utca végén lévő Ungár—Mayer-íéle bérpalota, melyben a Korzó-kávéház is van. A kávéház belsejét iis ő tervezte. Ezenkívül az ő munkáját dicséri a Reök-palota, melyben irodája volt, a Herczegné háza, melyben öngyilkos lett. Ó tervezte Forbáth dr villáját a Gedómellett. Jelenleg a Szegedi Gazdasági és Ipar Bank Feketesas-utcai uj bárpalotáját, a Landesberg-féle Szent György-utcai bérpalotát, Szarnék Adolf Löw Lipót-utcai házát épitette és több ház van tervezése alatt. Minden munkáját zsenialitással végezte, sok iimenicióval. Ami a legfontosabb munkai fejlődést mutatnak. Első munkái zseniálisak ugyan, de szétforgácsolódott bennük hatalmas talentuma, későbbi munkái már a nyugodtság fönséges bélyegét is magukon viselik. AKTÍVA ÉS PASSZÍVA. Magyar Ede vállalata már oly nagy volt, hogy az aktívákkal és passzívákkal is számolni kell. Hitelezői már meg is indították az eljárást. A következő fölhívást küldték széjjel. Fölhívás. A szerencsétlenül) kijmult Magyar Ede építész hitelezői fölkéretnek, hogy követeléseik biztosítása céljából közösen teteendő lépések megbeszélése végett 1912 május 7-én (kedden) délelőtt II órakor a szegedi ügyvédi kamara emeleti termében tartandó értekezleten személyesen, vagy képviselőik által megjelenni szíveskedjenek. Ebből a fölhívásból kétségtelen, hogy az épitőnek voltak adósságai, amelyeket azonban lehet, hogy ő nyomasztóbbaknak tartott, mint amilyenek a valóságban. Hitele ugyanis mindeddig nem ingott meg. Jól informált helyről kaptuk az információt, hogy Magyar Edének sokkal több az aktivája, mint a passziváíja. Egy bizalmas barátjának csak a napokban említette, hogy rövid időn belül negyvenezer koronát kell kapnia. Epen azért, mert az bizonyos, hogy az aktíva nagyobb, mint a passzíva, nem . szükséges a nagynevű halott emlékét holmi pörös ügyek-kel elhomályosítani. Föltétlenül bizonyos, hogy az anyagiak kérdése békésen is elintézhető. öngyilkossága előtt néhány nappal rendezte a váltóit és egyéb adóságait. Talán akkor még nem is sejtette, hogy öngyilkos lesz. Nem sóikat gondolkozhatott végzetes tettén, mert állandóan dolgozott. /Gyakran éjszakákat töltött el szorgalmas munkában. Halála igen nagy 'veszteség, gyásza a művészvilágnak és a társadalomnak egyaránt. TEMETÉS. Magyar Ede temetése kedden délután négy óraikor lesz a Osongrácli-sugárut 2. számú gyászházból. Ott is lesz felravatalozva. A •holttest hétfőn este hét óráig a kórház halottasházában volt elhelyezve és csak hét órakor hozták el a gyászházha, hol már díszes ravatal várta az érckoporsót. A gyertyák sárgásán lobogó lángja mellett, koszorúk és virágok között mozdulatlanul feküdt a nagy alkotó. A koporsó előtt térdelt egy feketeruhás asszony és egy kis szőke gyermek. Mindketten sírtak. — Apuka elmegy? — kérdezte a kisfiú. — Igen, elmegy, — felelte sírva a szomorú asszony. A gyászház előtt sötéten hullámzik az embertömeg, a műépítész tisztelői. Kinn a kapun egy egyszerű gyászjelentés függ. A gyászjelentésre ez van irva: — Béke hamvaira, legyen boldog a másvilágon. A gyász megnyilvánulása már is impozánimpoznás, pedig még a tisztelői el sem küldték koszorúikat, A bolttestet a gyászházból a felsővárosi temetőbe viszik. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Kedden Kis pajtás. (Fenyvesi Emil vendéggel.) Páris bérlet. Szerdán Nincs tovább. (Fenyvesi Emil bucsufel lépte.) Páratlan "/a bérlet. Csütörtök Bál az udvarnál, operett. Bemutató. (3A Pénteken Bál az udvarnál, operett C/ö Szombaton Bál az udvarnál, operett. (2/ö Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. f/s) Magyar Ede, a művész. (Saját tudósitónktól.) Összeroppant egy élet a saját nagy alkotó ereje alatt. Ritka kivételes tragédia a Magyar Ede tragédiája. Hatalmasabb, erőseibb volt az alkotó szelleme, a művészete, mint a szive, mint az idegzete. Szivének, lelkének vágyai voltak, magasra szárnyaló vágyai, melyeik türelmetlenül repülni akartak. Agyában csodás tervek, nagy alkotások sziluetjei rajzolódtak s azt ő mind valóra akarta váltani, épen ugy, mint szivének, lelkének magasztos ábrándjait. Nem győzte türelemmel, nem hirta bevárni sem az óhajtott édes boldogságot, sem az álmodott, szent hittel remélt csodás dicsőséget. A művész teste megtért oda, ahol nincs küzdés. Be a művész, az igazi genie, az nem hal meg soha. A porhüvelyét elföldelik, átadják az enyészetnek, de szellemét, művészetének kifejezőjét itt hagyja örökül, azokban 'tovább él a művész lelke, sokáig, amig az enyészet azt is kikezdi és csak régi iiagyságánalk emlékét hirdeti kulturhistóriája. Magyar Ede szellemét sok műemlék fogja hirdetni ebben az országban, .különösen Szegeden, És ha nem ismertnők Magyar Ede pályafutásának minden részletét, amelyet itt élt le előttünk, amelynek szemtanúi voltunk, akkor alkotásaiból, azokból a szép, az ő egyéni művészetére valló épületeiből is, egész, pontosain meg tudnánk állapítani Ma/gyár Edének, az épitőnek és embernek érméseit, jellemét és alkotó nagyságát. . Az ő tervezte épületek tisztán és t|.'eljesen Magyar Ede-müvek. Minden tekintetben eredetiek. Nem utánzott, nem Ikövetett sonkit; a saját lelkéből merített mindent. É.-s talán egyes dolgai nem tökéletesek, nem- teljesek, néha kiforratlan, amelyen megjátszik a kísérletezés, az újítás vágya, seiT-etvén, hogy a művész keres, alkot, uj ideáka.,,, uj formákat hoz az építészetbe, mégis épen j azért nagyon értékesek. Mert ha Magyar Beiéinek nem is sikerült mindig megtalálni azt, ami' keresett: