Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-07 / 105. szám

4 1912 imájus 4. asztalon megtalálta Sass Lajos ügyeletes rendőrtisztviselő azt a cédiulát, amelyre Ma­gyar Edle ráirta: Senkit se okoljanak a ha­lálomért. Mellette egy kis ipipa és egy ké­peslap .hevert. Lqfveletj melyben öngyilkosságiak okát adná, nem hagyott hátra Magyar Ede. Zse­bében egy cédulát találtak, melyen kuszált betűkkel ez volt csupán: „összeférhetetlen természet." Más semmi. Találtak nála azon­kívül egy külföldre szóló útlevelet, különféle leszámolási jegyzékeket, egy darab busz ko-, ronás papírpénzt és két újságot: a Zentai Friss Újság vasárnapi számat, melyben a, zentai templom építéséről van cikk. A másik újság a Magyar Szó cimü fővárosi lap va­sárnapi száma volt, melynek tárcarovata:, „Egy szerelmes feljegyzései Gusztáv Wied" megvan kék ceruzával jelölve. Érdekes, hogy Gusztáv Wied novellája hasonlít Magyar Ede életéhez. Ott is egy fiatal ember szerel­mes egy negyvenéves nőbe és reménytelen szerelme (miatt öngyilkos lesz. Néhány idé­zet a novellából: — Erős a hitem, hogy esküvő előtt még deliriumba jutok." — Igen, igen, ki tudju milyen közel van a halálom. A RIVÁLISOK. Munkatársunknak sikerült Ilerczeg János­nével és Magyar Edénével beszélni, akiket nagyon összetört a szerencsétlenség. Her­czeg Jánosné nem is beszélt sokat, a rend­örségnek röviden elmondotta az esetet, mun­íársunak pedig a következőket mondotta: — Azt hiszem, Magyart az keserítette el, hogy ügyvédje, Széli Gyula dr kijelentése szerint a válópöre legalább két évig fog még elhúzódni. Az utolsó találkozásról ezt mondotta: — Nem volt köztünk összeszólalkozás. Nagyon megszerettük mi egymást! Amikor a lakásomra vasárnap este visszajött, meg­állt az ajtóban s körülnézve az előszobában, igy szólt: „Milyen szépek ezek a kis képek, milyen kedves ez a lakás! 'Ugy szeretek itt lenni!" Alig hogy ezeket mondotta, kirántotta zse­béből a revolvert és mielőtt megakadályoz­hattam volna, magára lőtt. Magyar Ede özvegye, Adók Rózsi, a Csongrádi-sugárut 2. szám alatti ház tulaj­donosnője. A férje öngyilkosságáról szóló hírt félnyolckor kapta. A házban lakó Szabó Ede kereskedőnek telefonálta meg valaki. Fölkerestük a részvétreméltó asszonyt, aki körülbelül ezeket mondotta: — Mindig sejtettem, ihogy rossz vége lesz a dolognak. Én az ő kedvéért beleegyeztem már a válásba, de nem tagadom, sohasem mondtam le arról a reményről, hogy még visszatér hozzám és a kisfiához. — Hogy mi lehetett oka az öngyilkosság­nak? Ezt bizonyosan nem lehet megmonda­ni, ö megszerette azt az asszonyt s e miátt családját elhagyta, de én imár nem akartam megakadályozni a válást. Én ugy tudom, hogy ő már régen és sokszor emlegette az öngyilkosságot. Amint értesültem, Herczeg­né„egyszer már kivette kezéből a revolvert. Akkor a ház miatt vesztek össze. Mikor ugyanis a férjem engem elhagyott, megvette tudomásom szerint a Báró Jósika-utcai tel­ket Herczegéktől 20.000 koronáért. Ezt a telket később, amikor Herczeg János és a felesége különváltak, férjem az asszony ne­vére. Íratta, : . ... | .. — Én mindent, mindent megbocsátok az uramnak, szólt hangos zokogással a szeren­csétlen úriasszony, de hát miért nem tért vissza hozzám? Azalatt, mig a szerencsétlen asszonnyal beszélgettem, bejött a szobába Magyar Ede fiacskája és megkérdezte: — Érckoporsóba temetik az apukát? — Igen. — Ugy-e négy lóval? — Igen, de mért kérdezed? — Csak. — szólt a fiúcska és -a szemei könnybe lábadtak, _ VISKÓTÓL A PALOTÁIG. Magyar Ede egyszerű szülőik gyermeke. Budapesten született és 13 éves korában, imint reáliskolai tanuló került Szegedre ap­jával, aki művezetője volt egy szegedi gyár­nak. Szegeden azonban anyagilag teljesen tönkrement az édesapja. Visszaköltözködött Budapestre és még most is él, mint magánzó. Magyar Ede körülbelül tizennégy éves ko­rában került inasnak Adók István kőmüves­és építő vállalkozóhoz. Ádók fölismerte Ma­gyar neim közönséges tehetségét és segítette abban, hogy kiképezze magát. (Magyar Ede az épitömesteni oklevelet megszerezte. Mint építőmester feleségül vette Ádók István leá­nyát, Ádók Rózsit, akivel jó házastársi vi­szonyban élt együtt a legutóbbi időkig. Ek­kor beleszeretett Herczeg Jánosnéba, Hel­czeg János ügynök 41 éves feleségébe. Vonzalma olyan erős volt, hogy miatta el­hagyta családját, válópört indított felesége ellen, csakhogy Hercegnét, aki szintén váló­félben van az urától, nőül vehesse. A csa­ládi viszonyai mellett sem szűnt meg soha­sem munkakedve. Folyton dolgozott és igen sokat keresett. Energikus munkája révén országos nevű tervező lett. Legkiválóbb alkotásai közé tar­tozik a kaposvári uj színház és a szegedi református egyházipalota és a Kárász-utca végén lévő Ungár—Mayer-íéle bérpalota, melyben a Korzó-kávéház is van. A kávéház belsejét iis ő tervezte. Ezenkívül az ő mun­káját dicséri a Reök-palota, melyben irodája volt, a Herczegné háza, melyben öngyilkos lett. Ó tervezte Forbáth dr villáját a Gedó­mellett. Jelenleg a Szegedi Gazdasági és Ipar Bank Feketesas-utcai uj bárpalotáját, a Landesberg-féle Szent György-utcai bérpa­lotát, Szarnék Adolf Löw Lipót-utcai házát épitette és több ház van tervezése alatt. Minden munkáját zsenialitással végezte, sok iimenicióval. Ami a legfontosabb munkai fejlődést mutatnak. Első munkái zseniálisak ugyan, de szétforgácsolódott bennük hatal­mas talentuma, későbbi munkái már a nyu­godtság fönséges bélyegét is magukon vise­lik. AKTÍVA ÉS PASSZÍVA. Magyar Ede vállalata már oly nagy volt, hogy az aktívákkal és passzívákkal is szá­molni kell. Hitelezői már meg is indították az eljárást. A következő fölhívást küldték széjjel. Fölhívás. A szerencsétlenül) kijmult Magyar Ede építész hitelezői fölkéretnek, hogy köve­teléseik biztosítása céljából közösen te­teendő lépések megbeszélése végett 1912 május 7-én (kedden) délelőtt II órakor a szegedi ügyvédi kamara emeleti termében tartandó értekezleten személyesen, vagy képviselőik által megjelenni szíveskedje­nek. Ebből a fölhívásból kétségtelen, hogy az épitőnek voltak adósságai, amelyeket azon­ban lehet, hogy ő nyomasztóbbaknak tartott, mint amilyenek a valóságban. Hitele ugyanis mindeddig nem ingott meg. Jól informált helyről kaptuk az informá­ciót, hogy Magyar Edének sokkal több az aktivája, mint a passziváíja. Egy bizalmas barátjának csak a napokban említette, hogy rövid időn belül negyvenezer koronát kell kapnia. Epen azért, mert az bizonyos, hogy az aktíva nagyobb, mint a passzíva, nem . szükséges a nagynevű halott emlékét holmi pörös ügyek-kel elhomályosítani. Föltétlenül bizonyos, hogy az anyagiak kérdése békésen is elintézhető. öngyilkossága előtt néhány nappal ren­dezte a váltóit és egyéb adóságait. Talán akkor még nem is sejtette, hogy öngyilkos lesz. Nem sóikat gondolkozhatott végzetes tettén, mert állandóan dolgozott. /Gyakran éjszakákat töltött el szorgalmas munkában. Halála igen nagy 'veszteség, gyásza a mű­vészvilágnak és a társadalomnak egyaránt. TEMETÉS. Magyar Ede temetése kedden délután négy óraikor lesz a Osongrácli-sugárut 2. számú gyászházból. Ott is lesz felravatalozva. A •holttest hétfőn este hét óráig a kórház halot­tasházában volt elhelyezve és csak hét óra­kor hozták el a gyászházha, hol már díszes ravatal várta az érckoporsót. A gyertyák sárgásán lobogó lángja mellett, koszorúk és virágok között mozdulatlanul feküdt a nagy alkotó. A koporsó előtt térdelt egy feketeruhás asszony és egy kis szőke gyermek. Mindketten sírtak. — Apuka elmegy? — kérdezte a kisfiú. — Igen, elmegy, — felelte sírva a szomorú asszony. A gyászház előtt sötéten hullámzik az em­bertömeg, a műépítész tisztelői. Kinn a ka­pun egy egyszerű gyászjelentés függ. A gyászjelentésre ez van irva: — Béke hamvaira, legyen boldog a más­világon. A gyász megnyilvánulása már is impozán­impoznás, pedig még a tisztelői el sem küld­ték koszorúikat, A bolttestet a gyászházból a felsővárosi temetőbe viszik. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Kedden Kis pajtás. (Fenyvesi Emil ven­déggel.) Páris bérlet. Szerdán Nincs tovább. (Fenyvesi Emil bucsufel lépte.) Páratlan "/a bérlet. Csütörtök Bál az udvarnál, operett. Bemu­tató. (3A Pénteken Bál az udvarnál, operett C/ö Szombaton Bál az udvarnál, operett. (2/ö Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. f/s) Magyar Ede, a művész. (Saját tudósitónktól.) Összeroppant egy élet a saját nagy alkotó ereje alatt. Ritka ki­vételes tragédia a Magyar Ede tragédiája. Hatalmasabb, erőseibb volt az alkotó szelleme, a művészete, mint a szive, mint az idegzete. Szivének, lelkének vágyai voltak, magasra szárnyaló vágyai, melyeik türelmetlenül re­pülni akartak. Agyában csodás tervek, nagy alkotások sziluetjei rajzolódtak s azt ő mind valóra akarta váltani, épen ugy, mint szivé­nek, lelkének magasztos ábrándjait. Nem győzte türelemmel, nem hirta bevárni sem az óhajtott édes boldogságot, sem az ál­modott, szent hittel remélt csodás dicsőséget. A művész teste megtért oda, ahol nincs küzdés. Be a művész, az igazi genie, az nem hal meg soha. A porhüvelyét elföldelik, át­adják az enyészetnek, de szellemét, művésze­tének kifejezőjét itt hagyja örökül, azokban 'tovább él a művész lelke, sokáig, amig az enyészet azt is kikezdi és csak régi iiagysá­gánalk emlékét hirdeti kulturhistóriája. Magyar Ede szellemét sok műemlék fogja hirdetni ebben az országban, .különösen Sze­geden, És ha nem ismertnők Magyar Ede pályafutásának minden részletét, amelyet itt élt le előttünk, amelynek szemtanúi voltunk, akkor alkotásaiból, azokból a szép, az ő egyéni művészetére valló épületeiből is, egész, pontosain meg tudnánk állapítani Ma/gyár Edének, az épitőnek és embernek érméseit, jellemét és alkotó nagyságát. . Az ő tervezte épületek tisztán és t|.'eljesen Magyar Ede-müvek. Minden tekintetben ere­detiek. Nem utánzott, nem Ikövetett sonkit; a saját lelkéből merített mindent. É.-s talán egyes dolgai nem tökéletesek, nem- teljesek, néha kiforratlan, amelyen megjátszik a kí­sérletezés, az újítás vágya, seiT-etvén, hogy a művész keres, alkot, uj ideáka.,,, uj formákat hoz az építészetbe, mégis épen j azért nagyon értékesek. Mert ha Magyar Beiéinek nem is sikerült mindig megtalálni azt, ami' keresett:

Next

/
Oldalképek
Tartalom