Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-31 / 125. szám

Í9Í2 május HL ÜÉUMAÜYARÖ^SZ'Áü 7 Népünnepély a Gedóban. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Katolikus NővédŐ-Egyesület rendezősége a junius 2-ára tervezett népünnepélye alkalmával sátrakat is állit föl, amelyekben városunk lelkes hölgyei árusítanak a jótékony cél érdekében. Az áru­sításra a hölgyek készséggel és örömmel vál­lalkoztak, hogy ez irányú közremüködésökkel is előmozdítsák az egyesület napközi-otthona ügyét, amelynek javára a népünnepélyt rende­zik. Három sátorban: szerencsekerék-, cukrászda­és konfetti-sátorban folyik majd ez a nemes és önzetlen közreműködés s előreláthatólag a leg­szebb eredménnyel. Ezt az eredményt pedig leginkább az a körülmény biztosítja, hogy a rendezőség minden egyes tagjára nézve köte­lezőleg mondta ki a „pumpolástól" való tartóz­kodást s ép ezért minden egyes cikknek az árát megállapította s az árakat jelzőtáblákon fel is tünteti. Az egyes sátrakban közreműködő hölgyek névsora a következő: A szerencskerék-skioxb&n, Fluck Dezsőnó al­elnök vezetése alatt részt vesznek: Boros Jó­zsefné, Berdenits Jenőné, Csonka Elemérné, Gergely Miklósné, Halász Miklósné, Hoyos Györgyné grófnő, Kelemen Béláné, Korpássy Gyuláné, Lázár Duci, Nagy Aladárné, Nónay Dezsőné, Nagy Gyuláné, Pistor Egonné, Polgár Sándorné, Cseresznyés Irén, Gergely Margit, Jóny Mady és Zindi, Kray Margit, Magay Ilon­ka, Maiina Irén, Negró Baby, Szarvady Bimby, Uray Margit és Böske. A szerencsekerék-sátor hölgyei piros jelvényt viselnek. A cukrászdában a sátorvezető Bodolla Béláné, mellette szolgálják a jótékony célt: Cseresz­nyés Lászlóné, özv. Csonka Luciánné, Dobay Gyuláné, Eaba Jánosné, Fuchs Jánosné, Ju­hász Istvánná, Kelemen Béláné, Leitner Vil­mosné, br. Neuenstein Félikszné, Okolicsányi Gyuláné, Sz. Szigethy Vilmosné, Vajda Béláné, Zombory Jenőné, Bartha Ilonka, Bernát Nelly, Heeger Gizi, Kertész Erzsi, Kószó Ilus, Knauer Adrienné, Kristóf Mariska, Magay Ilus, Rohr Gizi, Retek Erzsi, Répás Ica, Jey Margit, Sar­kady Margit, Szmollény Ilonka, Szűcs Maca és Znojemszky Ella. A sátor vezetősége ez uton is kéri a szives adakozókat, hogy a sátor részére szánt adomá­nyokat vasárnap délelőtt Raskó Istvánná el­nökhöz, délután pedig a Gedő-féle kerthelyi­ségbe szíveskedjék küldeni. A konfetti- és virág sátorban, kék jelvénnyel, Gárgyán Imréné és Simkó Elemérné vezetésé­vel közreműködnek: Árkány Mihályné, Sőreghy Mátyásné, Turzó Péterné, Borsos Veronka, Csi­kós Teri, Farkas Erzsébet, Gárgyán Mariska, Görög Erzsi, Gábor Margit, Gyukics Kató, Hot-, váth Ilonka, Kopasz Gizi, Kónya Etus, Ker­tész Mariska, Paulovics Ilonka, Ramadánszky Mariska és Dida, Roffinger Irén, Szabó Erzsé­bet, Sári, Ilonka, Sommer Adél, Sándor Ilonka, Tary Viktor, Teidinann Stefike, Temesváry Mariska, Tóth Juliska és Znojemszky Etelka. A pénztár körül a* teendőket teljesitik, Aig­nér Nándorné és Kószó Tstvánné alelnökök ve­zetésével: Bartha Ferencné, Bauer Zoltánná, Donavell Jánosné, Meskó Antalné, Perjéssy Lászlóné, Polgár Lászlóné, Rohr Jakabné, Szűcs Mihályné, Vészits Lajosné, Worsikovszky Károlyné, Zsóter Dezsőné, Böröc Józsa, An­drassevits Irma, Farkas Irén, Otruba Stefánia, Sághy Mariska, Sonkovits Bella és Szabó Ju­liska. A jegyek kiadásával foglalkozó hölgyek.' fehér szinü jelvényt fognak viselni. — özvegy Bánffy Dezifiné levele. A szegedi Bánffy-asztaltársaság elhunyt disz-' elnöküknek, Bánffy Dezső bárónak halála és névnapja évfordulója alkalmával sürgönyt; küldött a gyászoló özvegynek, mely sürgöny­re Végman Ferenc dr a következő választ; kapta: Budapest, 1912. V/21. Kedves Doktor' ur! /El se képzelik, milyen mélyen és mily iga-: zán jólesöleg hatott szomorúan árva lelkemre sürgöny értesítésük, s az abban látott és ta­pasztalt őszinte ragaszkodásuk. E sorokban arra kérem önt, doktor, ur, hogy köszönje meg nevemben, tolmácsolja, mindenik előtt egyenként az én mély köszönetemet s mondja meg, bogy ragaszkodásuk mily fölötte jóleső s hogy reánk maguk szegediek még most is gondolnak, valóban megható, melyet szivem, lelkem egész melegével köszönök. Bizony, a mai nap egyike a legfájdalmasabbáknak. Ma egy éve volt az első nap, midőn közelről lát­tam a halált, mely elragadta tőlünk a leg­drágábbat, a legkedvesebbet, a legjobbat. S bár azóta egy év telt el, nekem minden ugy van, mintha csak tegnap történt volna. Csak egy lénynyel van kevesebb a földön, de ne­kem ő egy egész világ volt! Magam is, nem tagadom, sokszor gondolok Szegedre s ottani jó embereinkre és sokszor oda képzelem ma­gam ugy, mint a múltban, az én jó férjem társaságában. De hisz ez mind csak képzelet, a rideg való mást mutat! Bizony, ide befész­kelte magát a bánat és szomorúság s innen ez soha többet nem megy el, míg engem is el nem szólit a végzetem. Ismétlem ama urak­nak és hölgyeknek igaz benső köszönetemet. Tisztelt családjával egyetemben szívélyesen ödvözli özvegy báró Bánffy Dezsőné, s. k. — Tanácskozás a kSzgazdazdasáyi egyetemről. Károlyi Mihály gróf budapesti Egyetemi-utcai palotájában tegnap délután értekezlet volt a közgazdasági egyetem tár­gyában, amelyre a műegyetem tanári kara s valamennyi országos jellegű közgazdasági szervezet elküldte képviselőjét. Az értekezle­tet Károlyi Mihály gróf vezette be és vázolta célját. Arról van szó, bogy a kultuszkormány által a közgazdasági egyetem dolgában ígért ankét előtt a különböző közgazdasági érdek­képviseleti szervezetek megállapodjanak a főbb irányelvekben és javaslatot tegyenek arról, bogy a közgazdasági egyetem létesítése mennyiben lesz állami és mennyiben társa­dalmi föladat. Felkérte azutan a megjelente­ket, bogy véleményüket .nyilvánítsák. Beható eszmecsere indult meg azután, amelyben részt vett az értekezletnek csaknem minden egyes tagja. A fölszólalók valamennyien han­goztatták a szükségét oly alkalmas szervezet­nek, amely elterelje a magyar értelmiséget a jogi pályákról és meghonosítaná a felsőbb közgazdasági nevelést. Az értekezlet anyagát ezután Földes Béla elnök foglalta össze és egyhangú 'határozatként a következőket hir­dette ki: 1. A gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői szükségesnek tartják, liogy a kul­tuszminiszter a közgazdasági egyetem ügyé­ben mielőbb ankétet hívjon egybe. 2. Minden termelő ág külön dolgoztassa ki a közgazdasági egyetemen felállítandó, őket érdeklő szakok részletes tervezetét. Egyúttal jelöljék ki mielőbb azokat az egyéneket, aki­ket e szakok kidolgozásával megbíznak. — A partfürdő nemsokára megnyílik. Aki mostanában a Bertalan-emlék körül sé­tálgat, élvezettel szemlélheti az ujszegedi partifürdő építkezésének előlialadását. A ha­talmas vasponitonok s az ezeken épült kabiin­ház immáron legnagyobbrészt elkészülve várja a vizreboesátást. Az előkészületek már annyira előrehaladtak, hogy a partfürdő ju­nius elején megnyitható lesz, ha ugyan az időjárás meg fogja engedni. Az innenső part kikötőjében a Bécsből épen megérkezett gőz­motorcsónak is most van átalakítás alatt, a mely több mellékcsónakkal együtt a forgal­mat fogja lebonyolítani. A partfiirdő létesí­tésével olyan intézményt kap Szeged .városi közönsége, amelynek nagy közegészségügyi, sőt gazdasági jelentősége is ma még szinte nem is mérlegelhető. Egész kétségtelen, hogy a szegedi közönségnek immáron alig lesz szüksége arra, bogy akár szórakozás, akár üdülés céljából klimatikus, vagy más fürdő­helyeket keressen fel. Ez a fürdő a legszeren­csésebben fogja, egyesíteni magában mind­azokat a kívánalmakat, amelyek az üdülés, vagy a szórakozás céljából a szervezetre szükségesek. A folyóvíz kitűnő hatásához hozzájárul majd a napfürdő, a levegőkura, az iszapfürdő, az ártézi vizű tusok és a leg­különbözőbb szárazföldi és vizi sportok. Kü­lönös jelentősége épen abban áll, hogy a kel­lő félszerelés által a gyermekek és a nők is teljes mértékben kiélvezhetik ugy a fürdést, mint .a .szabadban való sportokat és torná­zás, játékok stb. előnyeit. Nem csekély öröm­mel regisztráljuk azt a tényt is, bogy ily mó­don Szegeden sikerült hazánkban az első ily­nemű folyóparti Ifürdőt létesíteni, amelyeket bizonyára egyéb városokban is követni fog­inak, hisz mindenütt elsőrangú közszükségle­tet pótol. — Littkéék nemességet kaptak. A király Littke Jenő magyar állainvasuti üzletvezető­helyettesnek, Littke Ernő és Littke József pécsi pezsgőgyárosoknak, valamint törvényes utódaiknak a magyar nemességet lörinc­bányai előnévvel díjmentesen adományozta és egyúttal megengedte, hogy nevezettek el­hunyt nagybátyjuk, Littke Ágoston altábor­nagy, a magyar darabont testőrség alkapi­tányának címerét viselhessék. — Botrány az angol-magyar football­mérkőzéssn. Budapestről jelentik: A Totten­ham Holspur angol professzionista csapat csü­törtökön délután egy magyar kombinált csa­pattal mérkőzött az Üllői-uti pályán. A mér­kőzés 4:3 arányban az angolok győzelmével végződött. A mérkőzés utolsó percében nagy botrány történt. A mérkőzést vezető Hercog Ede biró az utolsó percben tizenegyest itélt meg a magyar csapat javára. Az angolok ez ellen tiltakoztak és minthogy Hercog nem en­gedett, nem védték a kaput. A magyar csatár üres kapuba rngta a goolt. A tizenegyes után az angolok levonultak a pályáról, amire a tri­bünök közönsége kifütyülte és pfuj! kiáltások­kal kisérte ki a pályáról az angol prolikat. — Díjkedvezmények az Allamvasutnál. A magyar királyi államvasutak igazgatóságá­tól nyert hivatalos értesités szerint a kereske­delemügyi magyar királyi miniszter ur az őszi tömegforgalom alkalmával beállható kocsihi­ány enyhítésére, illetve a sóhiánynak elejét ve­endő, junius hó 1-től augusztus 15-ig terjedő időben szállítandó s bérmentetlenül föladásra kerülő sóküldeményekre a magyar királyi ál­lamvasutak vonalait illetőleg a következő díj­kedvezményt engedélyezte: Kocsinkint és fu­yarlevelenkint legalább 10.000 kgért való díj­fizetés mellett az V—b) kivételes díjszabásnak 10 (tiz) százalékkal rövidített díjtételeit. Ko­csinkint és fuvarlevelenkint legalább 15.000 kg­ért való díjfizetés mellett az a) alatti mérsékelt díjtételek alapján eredményező fuvardíjból ko­csikihasználási jutalék fejében kocsinkint há­rom korona engedményt. Ezen intézkedésnek az a célzata, hogy az érdekeltség őszi sósziik­ségletének augusztus 15-ig való elszállítására ösztönöztessék. — A féltsd ipariskola. A feUő ipariskola ,uj paloj^^ij^k építését az idén megkezdik. A •cj^»c«3ac«D«Gjr3*cjro*ciarD«caro©czK)«s< ne rendeljen • í >'• . * J. -" 1' ? || addig ruhát, apig w (Széchenyi-tér 2. sz.) kész férfi- és gyermekruha raktárát, | valamint angol szöveteit és up szabóságát föl nem keresi. § | Szigorúan szabott árak! 2959 Telefon 25.SJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom