Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1912-05-31 / 125. szám
1912 május 3Í. DÉLMAG yarország 5 határát és környékét fenyegetné, bár anynyi tény, hogy a Maros felső folyásában negyven centiméterrel haladta meg az idei pünkösdi áradás az eddigi legnagyobb áradást, de igy is csak a töltésezetlen szakaszokon tudott pusztitani. Az árvédelmi építmények és intézmények a vetések elöntését, az utak és vasutak megtámadását mindenesetre megtudják akadályozni. Igy Makó városát veszedelem közvetlenül nem fenyegeti. FENYEGET A DUNA. Budapestről telefonálják késő éjjel: Mind veszedelmesebb a helyzet a Durmmenti községekben is. Az esti órákban a főváros fölött több helyen kilépett a Duna medréből és nagyobb területet elöntött. A veszedelem egyre nőtt, annyira, hogy Újpesten több ház vizben áll, Óbudán szintén, sőt a hajógyár viz alá került. Automobilokon mentek ki a fővárosból a szorongatott községekbe. A mentési és védelmi; munkák egész éjjel tartanak. Sokházból kilakoltatnak. Budapesten az alsó rakodó part vizben á',1. Kisebb károk vannak itt is. Az alsó Duna mentén szintén nagy a veszedelem. A Duna rohamosan árad. Megegyezlek az ellenzéki pártok. — A politikai helyzet. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma tovább folytatta a véderőreform tárgyalását s ezzel párhuzamosan az ellenzék vezérei is folytatták a megegyezés érdekében a maguk tanácskozását^ hogy a délutáni pártközi konferencián aztán alá is Írhassák a megszövegezett egyezséget. És alárták. A véderőjavaslat vitájában ma egyetlen szónok vett részt negyedfélórás beszéddel. Ábrahám Dezső Justh-párti képviselő mondta el az egész ülésen átterjedő beszédét, amelyet azzal vezetett be, hogy az események a Justh-párt taktikáját igazolják, mivel a választójog kérdésének homloktérbe nyomulása a párt küzdelmének köszönhető. Sorra vette ezután a véderőjavaslat intézkedéseit, részletesen foglalkozott az utolsó hónapok politikai eseményeivel, polemizált a javaslat védelmére mondott beszédekkel. Megállapíthatjuk, hogy a mai beszédet obstrukciós jellegűnek is vehetjük. Legalább olyan hoszszu és olyan üres volt. S már ma fölmerült az a nézet a többségben, hogy az ilyen obstrukciós szinezetü beszédet se szabad tűrni. Délben Andrássy Gyula gróf, Károlyi Mihály gróf és Kossuth Ferenc fölkeresték Lukács László miniszterelnököt s hosszasabban tanácskoztak vele. A tanácskozásból csak annyi szivárgott ki, hogy Kossuthék tájékoztatták a miniszterelnököt az egyezkedés kilátásairól. Apponyi Albert gróf, Kossuth Ferenc, Désy Zoltán, Holló Lajos egymásközt is többizben értekeztek. Föltűnt, hogy Justh Gyula nem vett részt ezekben a beszélgetésekben, délig még csak be se jött a Házba. Justh azért elégedetlenkedett, mert az ellenzék s igy a saját pártja is abbahagyta a technikai obstrükciót s ezzel nagy diadalhoz juttatta Tisza István grófot. Justhnak ezenfölül kifogásai voltak az ellen a választójogi tervezet ellen is, melyet a pártközi értekezleten elfogadtak. Ma reggel már arról is beszéltek, hogy az obstrukció vezére viszszavonul a politikától. Délben azonban bejött Polónyi Géza, aki előzően Justhnál járt s nagy örömmel újságolta, hogy sikerült a haragvó Akhillest megbékíteni. Justh Gyula a déli órákban még is megjelent a Házban. Látta, hogy ellenzékiek, igy Justh-pártiak szintén, tanácskoznak Szterényi Józseffel. Justh Gyulát Szterényi beavatkozása annyira fölinditotta, hogy a folyosón nyomban rátámadt. — Nekem — mondotta — nem kell olyan választójog, amit te eszeltél ki. — De hisz nekem nincs semmiféle választójogi tervezetem, — felelte Szterényi. — Egyáltalában semmit se fogadok el — folytatta Justh — amiben neked részed van. —- Nekem nincs részem semmiben — tiltakozott Szterényi —- visszautasítok minden gyanúsítást. Justh ezután félrevonta a társaságból Holló Lajost s mindenki hallhatta, hogy szemrehányást tesz neki, amiért Szterényit szóhoz engedlték jutni a tárgyalások során. Ma délután 4 órától 8 óráig tanácskoztak ellenzéki vezetők Kossuth Ferenc lakásán. Megjelentek Justh Gyula, Apponyi Albert gróf, Sághy Gyula, Désy Zoltán, Gál Sándor, Mezőssy Béla Bakonyi Samu, Holló Lajos, Zichy Aladár gróf, Károlyi Mihály gróf, Polónyi Géza, Nagyatádi-Szabó Mihály, Molnár János, Hock János és Polónyi Géza. A négy óráig tartó tárgyalás eredménnyel végződött, annyiban, hogy teljesen megállapodtak minden kérdésben. A tanácskozás után Kossuth Ferenc megjelent a pártkörben, hol örömmel vették tudomásul az eredményt. A Kossuthpárt holnap újra összeül tanácskozni. A Justh-pártban ma este Holló Lajos ismertette a helyzetet. Itt is örömmel vették tudomásul az alakulást. Justh Gyula a Délmagyar ország tudósítója előtt ezeket mondta a megegyezésről: — Kölcsönös engedmények után jutottunk el a megállapodásra. Csakis igy lehetett'az uj helyzetet létrehozni. A főkérdéseket tisztáztuk, annyira, hogy a választói jog kérdésében uj tárgyalás már nem lesz. A választói reform kérdését tehát tisztázták. Ma megerősítették a tegnapi lapunkban közölt választójogi tervezetet, a mely szerint minden 24 éves irni-olvasni tudó állampolgár választó lesz: 2 millió 400 ezer választót vesznek föl; a szavazás titkos lesz a városokban, valamint a nagyközségekben, melyekben a lakosság száma tizenötezren fölül van s hol 75 százalék irni meg olvasni tud; a mostani választók megmaradnak választónak. A nemzeti munkapártban ma este sokan jelentek meg, igy Tisza István gróf, valamint Lukács László vezetésével a párt fővárosban időző tagjai. Elénk érdeklődéssel tárgyalták az ellenzéki megegyezést és erősen biznak abban, hogy rend lesz minden téren. , f. . A Gazdasági és Iparbank pénztárosa agyonlőtte magát. — Podlussányi ezredes tragédiája. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági- és Iparbank válságának meg van az első halálos áldozata. Podlussányi Gyula nyugalmazott ezredes, a bank pénztárosa és igazgatósági tagja csütörtökön délután agyonlőtte magát. Az öngyilkosság hire hamar szétfutott a városban. Mély megdöbbenést keltett az ezredes tragikus halála. A korrekt, példás karakterű embert megviselték az utóbbi napok izgalmai. A családjának már egy hét óta emlegette, hogy öngyilkosságba kergetik az izgalmak. Az egész vagyonát a bankba fektette, azonkívül sok váltón szerepelt az aláirása. Bántotta a gondolat, hogy vagyoni romlásba jut a családija. Az is nagyon megviselte, hogy nyugalmazott ezredes létére abban a bankban volt pénztáros, ahol csalásnak jöttek a nyomára és elfogatási parancsot adtak ki a vezérigazgató ellen. Teljesen tudatában volt ártatlanságának, — amint különösen hangsúlyozott hátrahagyott Írásában, — de mégis nagyon kellemetlenül érintette, hogy bankesalással jutott kapcsolatba a neve. A puritán jellemű, szimpatikus ezredes közkedveltségnek örvendett. Tizenegy évvel ezelőtt költözött Szegedre, a társadalmi életben jelentős szerepet játszott. Ötvennyolc éves korában fegyvert emelt az élete ellen és most átlőtt homlokkal fekszik a ravatalon. ÖNGYILKOSSÁG A FÜRDÖ} SZOBÁBAN. Podlussányi Gyula csütörtökön délben egy óra tájban tért haza a Szentháromság-utca 65. számú házban levő lakására. Rendkívül izgatottan viselkedett. A családja ibiába kínálta ebéddel, nem ült asztalhoz. Egy falatot sem evett. Szótlanul járt kelt a szobában, nem válaszolt a felesége kérdéseire. — Hát mégis hol voltál, hogy ilyen különös vagy? — kérdezte ijedten a felsége. , — Hogy hol voltam! Mindegy. A rendőrségen voltam. Engem is kihallgattak. Jaj, az a Fényes!... Szokatlanul ingerülten beszélt az ezredes. Amikor Fényes nevét emiitette, öklével az asztalra csapott. A családja kérte, hogy feküdjön le pihenni. — Majd megfürdöm inkább, — mondta látszólagos nyugodtsággal — ne háborgassatok. Mielőtt a fürdőszobába ment, az íróasztala fiókjában kotorászott. A felesége észrevette és megkérdezte, hogy mit keres? Az ezredes megnyugtatta, hogy egy régi írásra volt szüksége. Aztán megcsókolta a feleségét és a leányát. — Ne féltsetek, — mondta elérzékenyült hangon — engem nem kell félteni. Alig öt perc múlva nagy durranás remegtette meg a házat. Az ezredes szobaleánya megrémülve jelentette: — Méltóságos asszony: a méltóságos ur agyonlőtte magát! Podlussányi né és a leánya a fürdőszobába futottak, ahol megdöbbentő kép tárult eléjük. Az ezredes vértócsában, mozdulatlanul feküdt a földön. A homlokából patakzott a vér, a kezében a tiszti szolgálati forgópisztolyát szorongatta. Az öngyilkosságról azonnal értesítették a rendőrséget. Ferenczy Mátyás rendőrkapitány, ügyeletes rendőrtiszt, Andrássy Ferenc dr kerületi orvos társaságában megjelent az ezredes lakásán. Az orvos konstatálta